Az ukrán elnök szerint Oroszország nagyszabású katonai lépésekre készülhet, amelyek nemcsak Ukrajnát, hanem a NATO-országokat is érinthetik. Volodimir Zelenszkij szerint az orosz hadsereg jelentős erőket csoportosít át Fehéroroszországba.
A müncheni biztonsági konferencián Zelenszkij arról beszélt, hogy Oroszország 15 hadosztályt, összesen 100-150 ezer katonát költöztethet Fehéroroszországba. Az ukrán elnök szerint az orosz erők főként Ukrajna ellen indulhatnak, de arra is figyelmeztetett, hogy Lengyelország vagy a balti államok is célponttá válhatnak.
„Csakúgy, mint 2022-ben, előrenyomulhatnak Ukrajna irányába, vagy Lengyelország és a Baltikum felé. Úgy gondolom, ez az elképzelése”
– mondta Zelenszkij.
„A hírszerzésből és más forrásokból származó összes információm alapján úgy gondolom, hogy ő (Vlagyimir Putyin) jövőre háborúra készül a NATO-országok ellen” – tette hozzá, de hangsúlyozta, hogy „nem lehet 100 százalékig biztos benne”. Zelenszkij arra is utalt, hogy Ukrajna ellenállása nélkül Európa biztonsága is veszélybe kerülhet. „Isten segítsen nekünk, hogy megállítsuk ezt az őrült embert” – fogalmazott.
Az ukrán elnök szerint, ha Ukrajna nem lehet a NATO tagja, akkor is meg kell védenie magát. „Ez megfelelő NATO-fegyverzetet és megfelelő számú ukrán katonánkat jelenti” – mondta.
Zelenszkij érvelése szerint országának egy 1,5 millió fős hadseregre lenne szüksége. Jelenleg az ukrán fegyveres erők létszáma 880 ezer fő.
Január közepén arról is beszámolt, hogy Ukrajna 110 dandárt állított fel, míg Oroszországnak 220 dandárja van, és idén 250-re tervezi növelni ezt a számot. Ezzel szemben Európában, az amerikai csapatokat is beleszámítva, mindössze 82 harcoló dandár található.
Egyidejűleg Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter és Donald Trump amerikai elnök is úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának esélye nem reális.
Az észt hírszerzés szerint Oroszország nemcsak Ukrajna ellen készül, hanem egy esetleges NATO-val való konfliktusra is.
A szerdán kiadott jelentésük szerint Vlagyimir Putyin törekvése, hogy megváltoztassa az európai erőviszonyokat, továbbra is érvényben van. Egy ideiglenes tűzszünetet kihasználva Putyin újraindíthatná Ukrajna elleni támadásait.
Az észt hírszerzés szerint Oroszország jelentős összegeket fordít drónok fejlesztésére és gyártására. Az „Pilóta nélküli légi jármű” Nemzeti Projekt célja, hogy kutatási központokat hozzanak létre, szabványosítsák a dróngyártást, és fejlesszék az iparágat. Az oktatásba is beépítenék a dróntechnológiával kapcsolatos tudást. A projekt 48 központot foglal magába, és évente egymillió eurót különítenek el rá.
Az ukrán elnök szerint Oroszország nagyszabású katonai lépésekre készülhet, amelyek nemcsak Ukrajnát, hanem a NATO-országokat is érinthetik. Volodimir Zelenszkij szerint az orosz hadsereg jelentős erőket csoportosít át Fehéroroszországba.
A müncheni biztonsági konferencián Zelenszkij arról beszélt, hogy Oroszország 15 hadosztályt, összesen 100-150 ezer katonát költöztethet Fehéroroszországba. Az ukrán elnök szerint az orosz erők főként Ukrajna ellen indulhatnak, de arra is figyelmeztetett, hogy Lengyelország vagy a balti államok is célponttá válhatnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magánlakásokban is házkutatást tarthat majd a NAV a nagytakarítási törvény alapján
Ha szükséges, rendőri segítséget is kérhetnek, vagyis akár egy civil szervezet vezetőjének otthonában is megjelenhetnek fegyveres kísérettel. Veszélybe kerülhet az újságírói forrásvédelem is.
A Fidesz új törvényjavaslata lehetővé tenné, hogy a NAV házkutatást tartson nemcsak a szervezetek irodáiban, hanem akár azok vezetőinek magánlakásán is - hívja fel rá a figyelmet a Telex. A javaslat szerint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szerv gyakorlatilag bárhol megjelenhet, ha azt feltételezi, hogy ott bizonyítékot találhat.
Az ellenőrzés során az adóhatóság emberei átvizsgálhatják a helyiségeket, lefoglalhatják az iratokat, adathordozókat, belenézhetnek a munkafolyamatokba, másolatokat készíthetnek mindenről. Ha szükséges, rendőri segítséget is kérhetnek.
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a NAV akár előzetes értesítés nélkül is házkutatást tartson, ha az előzetes értesítés veszélyeztetné az eljárás sikerét. Ez azt jelenti, hogy nincs garancia arra, hogy az érintettek előre tudnak a hatósági intézkedésről.
A törvényjavaslat szerint az ellenőrzés célja az lehet, hogy megállapítsák: egy szervezet jogtalanul fogadott-e el külföldi támogatást. A házkutatásra pedig nemcsak akkor kerülhet sor, ha már van gyanú, hanem akkor is, ha a hivatal szerint csak feltételezhető, hogy az adott helyen bizonyíték lehet.
A szabályok alapján nemcsak a szervezet székhelye jöhet szóba, hanem bármely más helyszín is, ahol adat vagy bizonyíték lehet.
Ez különösen aggályos lehet például egy újságíró esetében, akinek az otthonában található dokumentumokat is lefoglalhatják, így gyakorlatilag megszűnhet a forrásvédelem.
Az eljárás során az érintettek kötelesek együttműködni, még akkor is, ha a bekért adatok személyesek, védettek vagy rájuk nézve terhelőek. A NAV jogot kap arra, hogy ilyen információkat is bekérjen és tároljon. A törvényjavaslat szerint ezekhez az adatokhoz az állam akár 30 évig is megtagadhatja a hozzáférést, ha úgy ítéli meg, hogy az adatok nyilvánossága bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekeket sértene.
Az új törvényjavaslat nemcsak a szervezeteket érinti, hanem azok vezetőit is súlyos személyes következményekkel fenyegeti.
Aki egy jegyzékbe vett szervezet irányítója, annak kötelező vagyonnyilatkozatot tennie – méghozzá jóval szigorúbb feltételek mellett, mint például egy országgyűlési képviselőnek. A nyilatkozatot az igazságügyi miniszter ellenőrzi, és közzéteszik a kormány honlapján.
Ha valaki nem tesz eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek, akkor ezt nyilvánosan „közhírré teszik”, és felfüggesztik a képviseleti jogát a szervezetben. Ebben az esetben sem biztosít a törvény semmilyen jogorvoslati lehetőséget. Ha a záró vagyonnyilatkozat is elmarad, az illetőt 500 ezer és 2 millió forint közötti bírsággal sújthatják, amit újra és újra kiszabhatnak – fellebbezni ez ellen sem lehet.
A törvény külön eljárás nélkül eltilthatja azokat a civil vezetőket, akik megszegik a szabályokat, attól, hogy öt éven belül bármilyen civil szervezetet alapítsanak vagy vezessenek. Ugyanez vonatkozik a gazdasági társaságok ügyvezetőire is: ha egy cég a törvény miatt megszűnik, a cégvezető öt évig nem tölthet be vezető tisztséget, nem alapíthat új céget, és nem is szerezhet benne többségi befolyást.
Aki egyszer megszegi a törvényt, azt a NAV már eltilthatja „a közéletet befolyásoló tevékenység további folytatásától”. Hogy ez pontosan mit jelent, az nem derül ki a javaslatból.
Hüttl Tivadar, a Telex ügyvédje szerint a javaslat „emberi sorsokat, karriereket tehet tönkre”, és olyan mértékű szankciókat vezetne be, amelyek példátlanok a korábbi törvényekhez képest.
A Fidesz új törvényjavaslata lehetővé tenné, hogy a NAV házkutatást tartson nemcsak a szervezetek irodáiban, hanem akár azok vezetőinek magánlakásán is - hívja fel rá a figyelmet a Telex. A javaslat szerint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szerv gyakorlatilag bárhol megjelenhet, ha azt feltételezi, hogy ott bizonyítékot találhat.
Az ellenőrzés során az adóhatóság emberei átvizsgálhatják a helyiségeket, lefoglalhatják az iratokat, adathordozókat, belenézhetnek a munkafolyamatokba, másolatokat készíthetnek mindenről. Ha szükséges, rendőri segítséget is kérhetnek.
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a NAV akár előzetes értesítés nélkül is házkutatást tartson, ha az előzetes értesítés veszélyeztetné az eljárás sikerét. Ez azt jelenti, hogy nincs garancia arra, hogy az érintettek előre tudnak a hatósági intézkedésről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez hadüzenet az Európai Unió ellen is” – Tineke Strik, az EP magyar jogállamisági jelentéstevője a nagytakarítási törvényről
Tineke Strik szerint ami történik, nagy lépés az autokrácia bebetonozása felé”. Május 27-én az Általános Ügyek Tanácsában a tagállamok meghallgatást tartanak a magyar jogállamiság kérdésében.
„Orbán Viktor totális háborút indít a civil társadalom ellen az új törvénnyel” – mondta a Népszavának Tineke Strik holland zöldpárti európai parlamenti képviselő, aki az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság témájának jelentéstevője.
Tineke Strik a nagytakarítási törvényt komoly figyelmeztetésként értékelte. Szerinte a jogszabály ellehetetleníti a civil szervezetek működését, amelyek a magyar állampolgárok jogaiért és egy nyitott, szabad társadalomért dolgoznak.
Úgy véli, a javaslat „hadüzenet az EU ellen is”,
mert az összes olyan uniós támogatást, amely nem a kormánynak jut, külföldi beavatkozásként kezeli. Strik szerint ez „nagy lépés az autokrácia bebetonozása felé”.
A politikus a lap kérdésére azt is elmondta, hogy
május 27-én az Általános Ügyek Tanácsában a tagállamok meghallgatást tartanak a magyar jogállamiság kérdésében.
Ezen az ülésen elvileg akár továbbléphetnek a 7. cikkely szerinti eljárásban is, amelynek végén Magyarország szavazati jogának felfüggesztése is szóba kerülhet.
Orbán Viktor március 15-i beszédében beszélt arról, hogy „felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat”. A miniszterelnök szerint „ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a birodalom szekerét tolják”. Hozzátette: „túl régóta vannak itt. Túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt, túl sokszor váltottak már köpönyeget”.
Ahogy már hírt adtunk róla, kedden, nem sokkal éjfél előtt, kedden Halász János fideszes képviselő benyújtotta a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot. A tervezet alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal – Lánczi Tamás vezetésével – javaslatot tehet arra, hogy a kormány listázza a külföldről támogatott magyarországi szervezeteket. A javaslat indoklása szerint ezek a szervezetek veszélyeztetik az ország szuverenitását, ha sértik vagy negatív színben tüntetik fel többek között
– Magyarország független, demokratikus jogállami jellegét,
– a nemzet egységét és a határon túli magyarokért való felelősséget,
– a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét,
– a békét, biztonságot és az együttműködést más országokkal,
– az ország alkotmányos önazonosságát és keresztény kultúráját.
A törvényjavaslat értelmében az érintett szervezetek nem gyűjthetnek egyszázalékos adófelajánlásokat. Minden támogatás esetén nyilatkozniuk kell arról, hogy a támogatás nem külföldről származik, és ezt teljes bizonyító erejű magánokiratban kell rögzíteni. Amennyiben mégis felmerül, hogy külföldi támogatást fogadtak el, a pénzmosás elleni szerv a támogatás huszonötszörösét szabhatja ki bírságként, amelyet 15 napon belül kell kifizetni.
„Orbán Viktor totális háborút indít a civil társadalom ellen az új törvénnyel” – mondta a Népszavának Tineke Strik holland zöldpárti európai parlamenti képviselő, aki az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság témájának jelentéstevője.
Tineke Strik a nagytakarítási törvényt komoly figyelmeztetésként értékelte. Szerinte a jogszabály ellehetetleníti a civil szervezetek működését, amelyek a magyar állampolgárok jogaiért és egy nyitott, szabad társadalomért dolgoznak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a nagytakarítási törvényről: Kell és lehet is tiltakozni, de attól nem fogják megváltoztatni
A politikus szerint nem szabad bedőlni a félelemkeltésnek, mert csak el akarják terelni a figyelmet a valóságról. Szerinte az igazi válasz a kormány leváltása lesz.
Magyar Péter szerint a kormány tavaszi nagytakarítás-törvényjavaslata provokáció, melynek célja, hogy konfliktust gerjesszen. Úgy véli, a társadalom nem megosztottságra vágyik, hanem arra, hogy az emberek emberként bánjanak egymással. Szerinte „emberséges Magyarországra” van szükség.
A politikus a Kontroll stábjának nyilatkozva arról beszélt, hogy a kabinet ilyen törvényekkel próbálja elterelni a figyelmet a valós problémákról, mint a gazdaság helyzete, az egészségügy állapota vagy a költségvetés nehézségei. Mint fogalmazott, „vergődnek”, és nem akarnak a valódi gondokról beszélni, írja a Telex.
Magyar úgy látja, hogy a kormánypárt ezekkel a lépésekkel inkább a saját szavazóit igyekszik „szórakoztatni”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy tisztában van vele: „ez nem szórakoztató és sokan ettől megrettennek, félelmet kelt bennük, és azt hiszik, hogy vége mindennek”. Az aggódóknak azt üzente: „11 hónap van hátra, ezt már féllábon is kibírja az ország”.
A Nagyvárad felé tartó gyaloglásának tizedik órájában úgy fogalmazott:
„csináljuk a magunk munkáját. Nyilván kell és lehet is tiltakozni sok minden ellen, de attól nem fogják megváltoztatni”.
Hozzátette, hogy céljuk a következő választás megnyerése, ehhez pedig „sokmillió ember” támogatására számítanak.
Arra a felvetésre, hogy a kormány átlépett-e egy újabb vörös vonalat, Magyar azt mondta: „ezt a vonalat már sokszor átlépték, kezdenek halványulni ezek a vonalak”.
Véleménye szerint a hatalom a jövőben is megpróbálhat mindent megtenni a választások befolyásolása érdekében, akár „orosz módszerekkel” is. A választási küzdelmet egy futballmeccshez hasonlította: „ha 4-1-re vezetünk a 85. percben, akkor csalhatnak, akkor befújhat a bíró egy kamu tizenegyest, kiállíthat a bíró két játékost, akkor is megnyeri ez a csapat a meccset”.
Úgy látja, a Tisza Pártnak nem tüntetéseket, hanem választási felkészülést kell szerveznie.
Magyar Péter szerint a kormány tavaszi nagytakarítás-törvényjavaslata provokáció, melynek célja, hogy konfliktust gerjesszen. Úgy véli, a társadalom nem megosztottságra vágyik, hanem arra, hogy az emberek emberként bánjanak egymással. Szerinte „emberséges Magyarországra” van szükség.
A politikus a Kontroll stábjának nyilatkozva arról beszélt, hogy a kabinet ilyen törvényekkel próbálja elterelni a figyelmet a valós problémákról, mint a gazdaság helyzete, az egészségügy állapota vagy a költségvetés nehézségei. Mint fogalmazott, „vergődnek”, és nem akarnak a valódi gondokról beszélni, írja a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiss László tavaly augusztusban, röviddel az újraválasztását követően került előzetes letartóztatásba egy korrupciós ügy kapcsán. A bíróság februárban úgy döntött, hogy három hónappal meghosszabbítja a letartóztatását, így május 16-ig maradt volna börtönben Óbuda polgármestere.
Most azonban újabb döntés született az ügyben. A Magyar Hang információi szerint a bíróság teljes szabadlábra helyezéséről határozott, vagyis Kiss László elhagyhatja a börtönt. A döntés nem jogerős, az ügyészség fellebbezhet ellene.
A Központi Nyomozó Főügyészség korábban azt indítványozta, hogy hosszabbítsák meg a politikus letartóztatását, ezt azonban a bíróság elutasította.
„Szeretném jelezni, hogy mind fogva tartásomat, mind polgármesteri jogaim csorbítását törvénytelennek tartom, magamat politikai fogolynak tekintem és most és a jövőben is azért dolgozom, hogy az egyre putyinizálódó rendszer véget érjen”
– írta korábban ügyével kapcsolatban a DK-s politikus a Facebookon.
Kiss László tavaly augusztusban, röviddel az újraválasztását követően került előzetes letartóztatásba egy korrupciós ügy kapcsán. A bíróság februárban úgy döntött, hogy három hónappal meghosszabbítja a letartóztatását, így május 16-ig maradt volna börtönben Óbuda polgármestere.
Most azonban újabb döntés született az ügyben. A Magyar Hang információi szerint a bíróság teljes szabadlábra helyezéséről határozott, vagyis Kiss László elhagyhatja a börtönt. A döntés nem jogerős, az ügyészség fellebbezhet ellene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
