Óriási dögkutat ásnak 1400 fertőzött marhának Bábolnánál
50 éve nem volt ilyen Magyarországon: a száj- és körömfájás miatt egy egész állattartó telepet kell felszámolni Kisbajcson. A gazdaság milliárdos veszteséget szenvedett el, a járványügyi intézkedések pedig szigorúak.
Megkezdték egy hatalmas gödör kiásását Bábolna közelében, hogy eltemessék a kisbajcsi állattartó telep teljes, 1400 szarvasmarhából álló állományát, írja a 444.hu. A hatóságok azért rendelték el az állatok elpusztítását, mert a telepen felbukkant a száj- és körömfájás, egy rendkívül fertőző betegség, amelyet utoljára 1973-ban észleltek Magyarországon.
A lapnak Pintér Róbert, Bábolna önkormányzati képviselője erősítette meg, hogy
a tetemeket egy fehérjefeldolgozó üzem „haváriatelepe” területén fogják eltemetni.
Pásztor Szabolcs főállatorvos pénteken jelentette be, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei Kisbajcson megjelent a vírus. Az első tünetek hétfőn mutatkoztak, szerdán zárlat alá helyezték a telepet, csütörtökön pedig hivatalosan is azonosították a kórokozót.
A járvány miatt 72 órás szállítási tilalmat rendeltek el a fogékony állatokra – ilyenek a szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések és bivalyok. Csak az azonnali vágásra szánt állatok szállítása engedélyezett. Emellett bizonytalan időre bezárták a győri Xantus János Állatkertet is.
A száj- és körömfájás nem gyógyítható, ezért a törvény előírja, hogy ha egy állományban megjelenik, az összes állatot ki kell irtani. A Kisalföld tudósítása szerint a kisbajcsi telepen az állatok hangosan bőgtek, mert már megfejni sem lehetett őket.
A telepet üzemeltető gazdaság több milliárd forintos veszteséget szenvedett el, és egyelőre nem tudni, hogy a továbbiakban folytathatja-e a működését.
Megkezdték egy hatalmas gödör kiásását Bábolna közelében, hogy eltemessék a kisbajcsi állattartó telep teljes, 1400 szarvasmarhából álló állományát, írja a 444.hu. A hatóságok azért rendelték el az állatok elpusztítását, mert a telepen felbukkant a száj- és körömfájás, egy rendkívül fertőző betegség, amelyet utoljára 1973-ban észleltek Magyarországon.
A lapnak Pintér Róbert, Bábolna önkormányzati képviselője erősítette meg, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ursula von der Leyen kicselezné Trumpot: kiszervezi az Egyesült Államok mögül a világkereskedelmet
Az Európai Bizottság elnöke olyan egyezményeket kötött, amelyek csökkentik az unió függőségét az Egyesült Államoktól, és új piacokat nyitnak az európai vállalatok számára.
Amíg sokan Amerikára figyeltek és Donald Trump politikai intézkedéseire, addig Ursula von der Leyen és az Európai Unió az elmúlt hónapokban több jelentős kereskedelmi megállapodást is aláírt. A legnagyobb előrelépés a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosur) kötött egyezség, amely új lehetőségeket biztosít az uniós export számára.
2023-ban az európai vállalatok 56 milliárd euró értékben exportáltak árukat és 28 milliárd euró értékben nyújtottak szolgáltatásokat a Mercosur tagországainak.
Az egyezményt a tagállamoknak még ratifikálniuk kell, de az EU vezetése bízik abban, hogy a szükséges garanciák megadásával hamarosan megindulhat a kereskedelem.
Az Európai Unió Indiával is felgyorsította a tárgyalásokat. Ursula von der Leyen február végén az Európai Bizottság teljes vezetésével utazott az országba, hogy elősegítse a szabadkereskedelmi megállapodás aláírását. A cél, hogy az év végéig megkössék az egyezményt, amely vámmentességet vagy kedvezményes tarifákat biztosítana számos termék számára.
Jelentős eredmény az EU és Szingapúr között létrejött első digitális kereskedelmi megállapodás is, amely a fogyasztóvédelmi és adatvédelmi szabályok szigorítását célozza. Mexikóval is sikerült kibővíteni a korábbi egyezményt, amely új lehetőségeket nyit az európai agrár- és élelmiszeripari termelők számára.
Kanada is Brüsszel felé fordult, miután az Egyesült Államok vámintézkedésekkel fenyegette. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök február elején tárgyalásokat kezdett az Európai Unióval, amelyek várhatóan nyárra lezárulnak
Kína és az Európai Unió között szintén új tárgyalások kezdődhetnek. Bár az Európai Bizottság tavaly büntetővámokat vetett ki a kínai elektromos autókra, most a felek a gazdasági kapcsolatok javításáról egyeztetnek. A South China Morning Post szerint Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa március végén Pekingbe utazik, ahol Vang Ventao kínai kereskedelmi miniszterrel folytat megbeszéléseket. A tárgyalások középpontjában az ipari túlkapacitások kezelése és az európai vállalatok piacra jutásának elősegítése áll.
Az Európai Bizottság emellett folyamatosan dolgozik az uniós gazdaság versenyképességének javításán. Január végén Ursula von der Leyen bemutatta a Versenyképességi Iránytűt, amely a gazdaságfejlesztés irányvonalait határozza meg. Azóta több mint tíz új szabályozás született, köztük a Tiszta Ipari Megállapodás és az omnibusz szabálycsökkentési tervezet.
Az Európai Tanács legutóbbi ülésén pedig elfogadták az EU új védelmi finanszírozási reformját, amely akár 800 milliárd euróval támogathatja a katonai kiadásokat.
Az Európai Unió a következő hónapokban sem áll meg, ugyanis március végén új tőkepiaci uniós javaslat és munkaerőpiaci reformok érkeznek. Közben folyamatosan zajlanak az egyeztetések az EU hétéves költségvetésének átalakításáról is, amely 2028-tól jelentős változásokat hozhat az uniós támogatási rendszerben. Az Európai Bizottság továbbra is tárgyal az Egyesült Államokkal, miközben igyekszik megerősíteni az unió kereskedelmi kapcsolatait más gazdaságokkal is.
Amíg sokan Amerikára figyeltek és Donald Trump politikai intézkedéseire, addig Ursula von der Leyen és az Európai Unió az elmúlt hónapokban több jelentős kereskedelmi megállapodást is aláírt. A legnagyobb előrelépés a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosur) kötött egyezség, amely új lehetőségeket biztosít az uniós export számára.
2023-ban az európai vállalatok 56 milliárd euró értékben exportáltak árukat és 28 milliárd euró értékben nyújtottak szolgáltatásokat a Mercosur tagországainak.
Az egyezményt a tagállamoknak még ratifikálniuk kell, de az EU vezetése bízik abban, hogy a szükséges garanciák megadásával hamarosan megindulhat a kereskedelem.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Heil Viktor Orbán” – skandálták a feminista tüntetők egy nőnapi megmozduláson Párizsban
Több ezren tüntettek Párizsban szombaton a nemzetközi nőnap alkalmából. A demonstráción a Femen feminista mozgalom is részt vett, harminc aktivistájuk félmeztelenül vonult fel.
A La Parisien beszámolója szerint a résztvevők testükre amerikai, európai és orosz zászlók mintáit festették, valamint horogkereszteket is viseltek – írja a Telex. A tüntetésen jobboldali politikusok neveit skandálták, többek között
„Heil Donald Trump”, „Heil Vlagyimir Putyin”, „Heil Elon Musk”, „Heil Viktor Orbán”, „Heil Giorgia Meloni” és „Heil Marine Le Pen” felkiáltások is elhangzottak.
A feminista szervezet az akcióval az általuk „fasiszta járványként” említett politikai tendenciák ellen tiltakozott. A március 8-i felvonulásra mintegy 120 ezren érkeztek Párizsba, és országszerte 250 ezren vettek részt a megmozdulásokon. A demonstrációt ötven szervezet, egyesület és szakszervezet is támogatta, a megmozdulásokat több mint száz városban tartották meg.
A La Parisien beszámolója szerint a résztvevők testükre amerikai, európai és orosz zászlók mintáit festették, valamint horogkereszteket is viseltek – írja a Telex. A tüntetésen jobboldali politikusok neveit skandálták, többek között
„Heil Donald Trump”, „Heil Vlagyimir Putyin”, „Heil Elon Musk”, „Heil Viktor Orbán”, „Heil Giorgia Meloni” és „Heil Marine Le Pen” felkiáltások is elhangzottak.
A feminista szervezet az akcióval az általuk „fasiszta járványként” említett politikai tendenciák ellen tiltakozott. A március 8-i felvonulásra mintegy 120 ezren érkeztek Párizsba, és országszerte 250 ezren vettek részt a megmozdulásokon. A demonstrációt ötven szervezet, egyesület és szakszervezet is támogatta, a megmozdulásokat több mint száz városban tartották meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elon Musk párbajra hívta Vlagyimir Putyint: szerinte a tét Ukrajna jövője
„LEGYEN BÉKE MOST” – írta a Tesla és SpaceX tulajdonosa az X közösségi felületén. Állítása szerint rosszul van attól, hogy olyan mészárlás zajlik Ukrajnában, amit az ország bizonyára el fog veszíteni.
Elon Musk ismét feltünő bejegyzéssel hívta fel magára a figyelmet – szúrta ki a Telex. A Tesla és a SpaceX tulajdonosa nyilvánosan kihívta egy párbajra Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és azt állította, hogy a tét Ukrajna jövője lenne.
A posztban Elon Musk arról is írt, hogy ha lekapcsolná a Starlink-rendszert Ukrajnában, akkor az ukrán hadsereg működése ellehetetlenülne, és a frontvonal azonnal összeomlana.
„Amitől rosszul vagyok, az az évekig tartó mészárlás egy olyan patthelyzetben, amelyet Ukrajna elkerülhetetlenül el fog veszíteni”
– írta a világ leggazdagabb embere az X-en. Musk szerint „bárki, aki képes gondolkodni és megérti a helyzetet, az csak azt akarhatja, hogy leállítsák ezt a húsdarálót.” A bejegyzés végén a
„LEGYEN BÉKE MOST”
felszólítást írta Musk.
Az üzletember korábban is tett hasonló kihívásokat. Néhány éve Mark Zuckerberget hívta ki ketrecharcra, de a megmérettés végül nem valósult meg. A Kreml eddig nem reagált Musk bejegyzésére.
I agree, anyone engaging in corruption should be sanctioned. But also, you got to stop pretending that Putin isn't the aggressor. Ukraine is the victim. Knock it off with the nonsense. You seem focused on only criticizing Ukraine but not Putin for some reason. pic.twitter.com/DN2XwI8IG4
— Adam Lowisz ?????????? (@AdamLowisz) March 9, 2025
Elon Musk ismét feltünő bejegyzéssel hívta fel magára a figyelmet – szúrta ki a Telex. A Tesla és a SpaceX tulajdonosa nyilvánosan kihívta egy párbajra Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és azt állította, hogy a tét Ukrajna jövője lenne.
A Tesla és a SpaceX tulajdonosa korábban tagadta, hogy az Egyesült Államok politikai nyomásgyakorlásként használhatná a Starlinket Ukrajnával szemben. Most azonban arról posztolt az X-en, hogy a rendszer elvesztése súlyos következményekkel járna a harctéren.
Musk azt is kijelentette, hogy
szerinte Ukrajna elkerülhetetlenül veszíteni fog, ezért azonnali békekötésre lenne szükség.
Emellett felvetette, hogy szankciókat kellene bevezetni az ukrán oligarchákkal szemben.
Musk kijelentésére Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter is reagált. Posztjában hangsúlyozta, hogy a Starlinket nem adományként kapja Ukrajna, hanem Lengyelország finanszírozza a szolgáltatást.
„Az Ukrajnának szánt Starlinkeket a lengyel digitalizációs minisztérium fizeti, évi nagyjából 50 millió dollárt. Az agresszió áldozata elleni fenyegetés erkölcsi megítélésén túl, ha a SpaceX megbízhatatlan szolgáltatónak bizonyul, kénytelenek leszünk más beszállítók után nézni”
– írta Sikorski.
A Starlink biztonságos és nagy sávszélességű műholdas kapcsolatot biztosít az ukrán hadseregnek, valamint kórházak és segélyszervezetek számára is. Egy tavalyi információ szerint Ukrajna 42 ezer terminált használ különböző területeken.
Az ukrán vezetés már dolgozik egy alternatív megoldáson arra az esetre, ha elveszítené a Starlink hozzáférést. Az Európai Unióval közösen tárgyalnak a francia Eutelsat rendszer lehetséges bevezetéséről.
Az azonban kérdéses, hogy ez mennyire lenne alkalmas a Starlink helyettesítésére, mivel Musk rendszere jóval nagyobb kapacitással és több műholddal rendelkezik.
A Tesla és a SpaceX tulajdonosa korábban tagadta, hogy az Egyesült Államok politikai nyomásgyakorlásként használhatná a Starlinket Ukrajnával szemben. Most azonban arról posztolt az X-en, hogy a rendszer elvesztése súlyos következményekkel járna a harctéren.
Musk azt is kijelentette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
