A Príma Szovjet Gépkocsi című podcastben Kádár Tamást Faix Csaba és Manhalter Dániel kérdezte a Sziget Fesztivál értékválasztásáról – írja a HVG. A beszélgetés során szóba került a Magic Mirror sátor is, amely régóta a fesztivál egyik fontos helyszíne.
Faix Csaba megkérdezte: „Lesz-e Magic Mirror sátor?” Kádár erre azt válaszolta: „Hogyne lenne!” Ezt követően Faix folytatta: „De ha nem lehet Pride és nem lehet Magic Mirror sátor?” Erre Kádár azt mondta:
„Akkor mi fel fogjuk ajánlani a Pride-nak, hogy legyen nálunk a Pride.”
Manhalter Dániel rákérdezett, hogy ez már eldöntött dolog-e, Kádár azt válaszolta, hogy erről még nem egyeztettek. Hozzátette:
„Nyilván nem szeretném senkinek a vitorlájából kifogni a szelet, ha jól látom, a főváros is törekszik arra, hogy legyen Pride.”
Elmondta, hogy szerintük az lenne az ideális, ha a Pride az eredeti helyszínén valósulhatna meg. Ha azonban ez valamilyen akadályba ütközne, akkor a Sziget készen áll arra, hogy befogadja a rendezvényt.
Korábban Karácsony Gergely is támogatásáról biztosította a Pride-ot, és úgy fogalmazott:
„Ha az állampolgárok fel akarnak vonulni, akkor fel fognak vonulni.”
Egyelőre azonban nem egyértelmű, hogy a főváros milyen jogi eszközökkel tudná segíteni az esemény megtartását. A Fővárosi Közgyűlésben két jobboldali frakció is jelen van: a Pride ellen felszólaló Fidesz, valamint a témában nem nyilatkozó Tisza párt. A Pride jövője tehát még kérdéses, de a Sziget nyitott a rendezvény befogadására.
A Príma Szovjet Gépkocsi című podcastben Kádár Tamást Faix Csaba és Manhalter Dániel kérdezte a Sziget Fesztivál értékválasztásáról – írja a HVG. A beszélgetés során szóba került a Magic Mirror sátor is, amely régóta a fesztivál egyik fontos helyszíne.
Faix Csaba megkérdezte: „Lesz-e Magic Mirror sátor?” Kádár erre azt válaszolta: „Hogyne lenne!” Ezt követően Faix folytatta: „De ha nem lehet Pride és nem lehet Magic Mirror sátor?” Erre Kádár azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
átcsoportosítja a Németországban állomásozó amerikai csapatok egy részét Kelet-Európába, a lehetséges célpontok között Magyarország is szerepel
– írja a brit The Telegraph.
Az Egyesült Államok jelenleg mintegy 35 ezer aktív katonát állomásoztat Németországban. Trump többször is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia saját védelmében. Egy, a Fehér Házhoz közel álló forrás szerint az elnök egyre elégedetlenebb azzal, hogy Európa szerinte a háborút szorgalmazza. „Trump dühös, mert úgy látja, hogy Európa háborúba akarja sodorni magát” – mondta a forrás.
A The Telegraph úgy tudja,
Trump azokat a NATO-tagállamokat részesítené előnyben a csapatok átcsoportosításánál, amelyek az elmúlt időszakban növelték védelmi kiadásaikat. A lap szerint Magyarország is felmerült lehetőségként, mivel „szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal”.
Brian Hughes, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője a kérdéssel kapcsolatban azt mondta: „Bár egyelőre nincs konkrét bejelentés, az amerikai hadsereg mindig mérlegeli a csapatok átcsoportosítását a világ különböző pontjain, hogy a legjobban kezelje az érdekeinket fenyegető aktuális veszélyeket.”
Trump korábban már hozott hasonló döntéseket. Első elnöki ciklusa alatt mintegy 12 ezer katonát vont ki Németországból, azonban ezt a lépést Joe Biden később leállította. Jelenleg mintegy 160 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot az ország határain kívül, közülük a legtöbben Németországban állomásoznak.
A The Telegraph információi szerint Trump elképzelése része annak a tervnek, hogy a NATO-kötelezettségvállalásokat úgy alakítsák át, hogy azok a magasabb védelmi kiadásokkal rendelkező tagországokat részesítsék előnyben. Az elnök többször bírálta a NATO-tagállamokat, mert szerinte nem teljesítik a GDP-arányos védelmi kiadási célokat, és ezzel aránytalan terhet rónak az Egyesült Államokra. „Amikor először találkoztam a NATO-val, észrevettem, hogy egyes országok egyáltalán nem fizetnek. Azt mondtam, várok a második találkozóig” – mondta Trump az Ovális Irodában. – „És akkor világossá tettem: ha nem fizetnek, mi nem fogjuk őket megvédeni.”
A The Telegraph szerint Trump döntése összefügghet azzal, hogy Magyarország a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson megvétózta az Ukrajna támogatásának megerősítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, amelyet az összes többi uniós tagállam jóváhagyott. Orbán Viktor korábban többször is ellenezte az Oroszország elleni uniós szankciókat, és gyakran hangoztatta, hogy a konfliktus ügyében eltérő álláspontot képvisel.
A lap szerint az amerikai kormány már hosszabb ideje fontolgatja csapatainak európai jelenlétének újragondolását. A müncheni biztonsági konferencia előtt Christoph Heusgen, a rendezvény vezetője arról beszélt: „Az Egyesült Államok valószínűleg be fogja jelenteni, hogy jelentős számban vonja ki katonáit Európából.”
A The Telegraph megjegyzi, hogy a republikánus JD Vance is felvetette a németországi amerikai jelenlét csökkentését. A politikus szerint az amerikai adófizetők nem fogják elfogadni, hogy az ország katonái olyan helyen állomásozzanak, ahol szerinte korlátozzák a szólásszabadságot. „Több ezer amerikai katona van Németországban. Ön szerint az amerikai adófizetők ezt támogatni fogják, ha valakit Németországban bebörtönöznek egy sértő tweet miatt? Természetesen nem” – mondta Vance a Konzervatív Politikai Akciókonferencián (CPAC).
Az amerikai elnök tervei szerint az Egyesült Államok európai katonai kontingensét 20 százalékkal csökkentené, miközben pénzügyi hozzájárulást kérne a maradó csapatok fenntartásához.
Európai vezetők egyre jobban aggódnak, hogy Trump gyengíteni fogja az Egyesült Államok elkötelezettségét a kontinens biztonsága iránt. Brüsszelben ezért rendkívüli egyeztetéseket tartottak arról, hogy hogyan erősíthetnék meg saját védelmi képességeiket.
A lengyel kormány vezetői – a miniszterelnök és a külügyminiszter – ismét kiállították magukról a bizonyítványt – írta Szijjártó Péter a Facebook-oldalán szombat reggel, miután Donald Tusk szokatlanul élesen bírálta a magyar miniszterelnököt.
A lengyel kormányfő a csütörtöki, rendkívüli EU-csúcs után egész pontosan úgy fogalmazott:
Oroszország arra törekszik, hogy „az európai érdekek árulóit vagy hasznos idiótákat” használja fel a nyugati országok közötti megosztottság előidézésére.
Erre érkezett Szijjártó Péter válasza, aki szerint „miközben lábbal tiporják a jogállamiságot Lengyelországban – brüsszelitáknak azt is szabad – arról oktatnak minket, hogy mi Európa érdeke”.
„Szerintük a háború folytatása, szerintünk pedig a béke. Szerintük az öldöklés és a pusztítás, szerintünk pedig a béke megteremtése. S a béke megteremtésére most komoly esély kínálkozik: Donald Trump béke iránti erőfeszítései sikerrel járhatnak.”
A magyar külügyminiszter szerint kár, hogy a lengyel kormány „akadályozni próbálja a béketárgyalásokat”, és ez a brüsszeli magatartás az, ami elszigeteltté teszi az Európai Uniót.
„A világ nagy többsége – élén az Egyesült Államokkal és benne Magyarországgal – békét akar, az Európai Unió huszonhat tagállama – benne Lengyelország – a háború folytatására szavaztak csütörtökön. Kár…”
- zárta a bejegyzését a magyar külügyminiszter.
A lengyel kormány vezetői – a miniszterelnök és a külügyminiszter – ismét kiállították magukról a bizonyítványt – írta Szijjártó Péter a Facebook-oldalán szombat reggel, miután Donald Tusk szokatlanul élesen bírálta a magyar miniszterelnököt.
A lengyel kormányfő a csütörtöki, rendkívüli EU-csúcs után egész pontosan úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Bárki ezt tenné” - mondta a Times értesülései szerint Donald Trump, miután péntek éjszaka az oroszok jelentős rakéta- és dróntámadást hajtottak végre Donyeck megyében. Az elnök ugyanakkor esetleges további szankcióiról is beszélt, ha Oroszország nem lenne hajlandó tárgyalni. „Oroszország most nagyon üti Ukrajnát a harcmezőn” – idézi a BBC Trump szavait.
Az amerikai elnök hivatalba lépése óta több olyan diplomáciai lépést tett, amely kedvező volt Oroszország számára. Februárban amerikai és orosz diplomaták tárgyaltak Szaúd-Arábiában, Ukrajna és az Európai Unió részvétele nélkül. Később Trump és Zelenszkij találkozója feszült légkörben zajlott le az Ovális Irodában.
A felek végül nem is írták alá azt a megállapodást, amely 500 milliárd dolláros amerikai hozzáférést biztosított volna az ukrán ásványi kincsekhez. A megbeszélés után Trump felfüggesztette Ukrajna katonai támogatását.
Nem ismert pontosan, hogy mely fegyver- és lőszerkészleteket érinti a felfüggesztés, de biztosan vannak olyan szállítmányok, amelyek még nem érkeztek meg Ukrajnába. Az amerikai kormány utasítására a Maxar megszakította a műholdas adatok távátvitelt is, ami hatással lehet az ukrán drónok navigációjára.
Ezt követően az orosz hadsereg péntek éjszaka jelentős rakétatámadást hajtott végre Donyeck megyében, az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken. Dobropilja központjában a becsapódó rakéták legalább 11 ember halálát okozták.
A BBC információi szerint Trump úgy gondolja, „Oroszországgal most könnyebb megállapodni, mint Ukrajnával”, de nem pontosított arról, hogy milyen megállapodásra gondolt. A Kreml továbbra is igényt tart nemcsak a már elfoglalt területekre, hanem olyanokra is, amelyeket a három éve tartó háború során nem sikerült megszereznie vagy megtartania.
„Bárki ezt tenné” - mondta a Times értesülései szerint Donald Trump, miután péntek éjszaka az oroszok jelentős rakéta- és dróntámadást hajtottak végre Donyeck megyében. Az elnök ugyanakkor esetleges további szankcióiról is beszélt, ha Oroszország nem lenne hajlandó tárgyalni. „Oroszország most nagyon üti Ukrajnát a harcmezőn” – idézi a BBC Trump szavait.
Az amerikai elnök hivatalba lépése óta több olyan diplomáciai lépést tett, amely kedvező volt Oroszország számára. Februárban amerikai és orosz diplomaták tárgyaltak Szaúd-Arábiában, Ukrajna és az Európai Unió részvétele nélkül. Később Trump és Zelenszkij találkozója feszült légkörben zajlott le az Ovális Irodában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gene Hackman még egy hétig együtt élhetett halott feleségével
Az Oscar-díjas színész koszorúér-betegségben, míg felesége egy ritka vírusfertőzés következtében halt meg – derült ki a most nyilvánosságra hozott hatósági jelentésből.
A 95 éves Gene Hackman koszorúér-betegségben hunyt el, de a halálához hozzájárult az Alzheimer-kór is, amely előrehaladott stádiumban volt nála. Felesége, a 65 éves Betsy Arakawa hantavírusos tüdőszindrómában vesztette életét – számolt be róla a BBC. A hatósági jelentés szerint mindkettőjük halála természetes eredetű volt.
A dokumentum alapján Arakawa február 11-én halt meg, Hackman pedig egy héttel később, február 18-án. Az asszony halála előtt még élelmiszerboltban, gyógyszertárban és egy kisállat-kereskedésben járt.
Az orvosszakértői jelentés szerint
„tekintettel arra, hogy Hackman az Alzheimer-kór előrehaladott stádiumában volt, nagyon is lehetséges, hogy nem volt tudatában annak, hogy a felesége elhunyt”.
A színész az utolsó napokban nem evett, de halálát nem ez, hanem a szívproblémái és a magas vérnyomása okozta.
A házaspár holttestét február végén találták meg Santa Fe-i otthonukban, egyik kutyájukkal együtt. A hatóságok azonnal nyomozást indítottak, és az első hírek már február 27-én megjelentek az esetről.
Gene Hackman két Oscar-díjat nyert pályafutása során. A Francia kapcsolat és a Nincs bocsánat című filmekben nyújtott alakításáért kapta meg a rangos elismerést.
A 95 éves Gene Hackman koszorúér-betegségben hunyt el, de a halálához hozzájárult az Alzheimer-kór is, amely előrehaladott stádiumban volt nála. Felesége, a 65 éves Betsy Arakawa hantavírusos tüdőszindrómában vesztette életét – számolt be róla a BBC. A hatósági jelentés szerint mindkettőjük halála természetes eredetű volt.
