Mi lehet az ukránok célja a váratlan kurszki hadművelettel? Rácz András megfejtette!
Az Oroszország-szakértő szerint a katonai célok mellett az ukrán előrenyomulásnak jelentős moráljavító hatása is van az ukránok és a nemzetközi közösségek körében, ugyanis a hírek most ukrán sikerekről szólnak.
Rácz András Oroszország-szakértő szerint elsősorban az orosz haderő széthúzását szeretnék elérni az ukránok a kurszki művelettel.
Az utóbbi napokban az ukrán csapatok több mint 10 kilométerre hatoltak be Oroszország területére a Kurszk régióban. Ahogyan beszámoltunk róla, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök öt nap hallgatás után elismerte, hogy az ukrán erők valóban átlépték az orosz határt.
Rácz a Facebook-oldalán adott helyzetjelentésében azt írta, a kurszki műveletet a háború egészének kontextusában kell értelmezni, mivel „a helyzet szárazföldön egyáltalán nem kedvező Ukrajnának”. A szakértő hozzátette, hogy az ukránok szigorúan kontrollálják a kommunikációt, így a rendelkezésre álló információk többsége orosz vagy nyugati forrásokból származik, ami „rontja az értékelés pontosságát”.
Rácz szerint a donbaszi fronton különösen nehéz helyzetben vannak az ukrán védők.
„Az oroszok lassacskán behatolnak Csasziv Jar központjába is, elérték Toreck külvárosát, és már öt kilométerre közelítették meg a kulcsfontosságú, Pokrovszk-Konsztantinyivka országutat” – írta az Oroszország-szakértő, hozzátéve, hogy bár nagy orosz áttörés nem várható, az ukránok folyamatosan veszítenek területeket.
A kurszki művelet egyik fő célja Rácz szerint az, hogy az oroszokat rákényszerítse, hogy erőket vonjanak el más frontvonalakról, különösen Donbaszból.
„Nem azért, mert az különösebben nagy területet tudna megszerezni... hanem mert a rezsim belső hitelessége szempontjából nagyon kellemetlen az ukrán betörés” – magyarázta Rácz.
Az Oroszország-szakértő úgy véli, hogy az ukrán különleges erők egyidejűleg a fekete-tengeri fronton is növelték a műveleteik intenzitását, ami tovább erősíti az orosz erők széthúzásának szándékát. Az oroszok ennek megfelelően jelenleg inkább a déli frontról és Harkiv körzetéből vezényelnek át kisebb erőket a kurszki régióba, miközben igyekeznek fenntartani a donbaszi műveleteik intenzitását.
„A műveletnek komoly ukrán és nemzetközi moráljavító célja is van, a médiában az »ukrán sikerek« dominálnak” – írta Rácz.
Hozzátette, az ukrán akció már most több száz orosz hadifoglyot ejtett, akiket később kicserélhetnek ukrán katonákra. Ez a moráljavító hatás mellett stratégiai jelentőségű is lehet.
Rácz András Oroszország-szakértő szerint elsősorban az orosz haderő széthúzását szeretnék elérni az ukránok a kurszki művelettel.
Az utóbbi napokban az ukrán csapatok több mint 10 kilométerre hatoltak be Oroszország területére a Kurszk régióban. Ahogyan beszámoltunk róla, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök öt nap hallgatás után elismerte, hogy az ukrán erők valóban átlépték az orosz határt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Oroszország csak akkor hajlandó befejezni a háborút, ha a NATO kivonul a balti országokból
Szergej Rjabkov szerint a NATO terjeszkedése az ukrajnai háború egyik fő oka. Az oroszok most már nemcsak Ukrajnát, hanem a balti államokat is feltételként emlegetik.
Oroszország csak akkor hajlandó befejezni az ukrajnai háborút, ha a NATO kivonul a balti országokból – erről beszélt Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ állami hírügynökségnek adott interjúban. A Newsweek szerint a nyilatkozat fordulatot jelent az eddigi orosz állásponthoz képest.
Korábban az orosz vezetés azt követelte, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-hoz való csatlakozásról. Most azonban Rjabkov kijelentése alapján már azt is feltételként szabnák, hogy a szövetség teljesen kivonuljon a balti térségből.
„Az amerikai fél részéről gyakorlati lépésekre van szükség, amik a biztonság területén fennálló alapvető ellentmondások felszámolását célozzák” – fogalmazott Rjabkov. Hozzátette: „Ennek a számunkra alapvető és a legsúlyosabb probléma rendezése nélkül egyszerűen lehetetlen megoldani az euroatlanti térség jelenlegi konfliktusát.”
A NATO az orosz–ukrán háború kitörése után megerősítette jelenlétét Kelet-Európában.
Jelenleg is fenntart katonai erőket többek között Bulgáriában, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. Svédország és Finnország a háború kitörése után csatlakozott a szövetséghez.
Rjabkov úgy fogalmazott: „Tekintettel az ukrajnai válság természetére és eredetére – amit az Egyesült Államok korábbi vezetése és általában a Nyugat provokált ki –, ez a konfliktus egyfajta próbának tekinthető, ami felméri, mennyire komolyak Washington szándékai a kétoldalú kapcsolatok rendezésére.”
Oroszország csak akkor hajlandó befejezni az ukrajnai háborút, ha a NATO kivonul a balti országokból – erről beszélt Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ állami hírügynökségnek adott interjúban. A Newsweek szerint a nyilatkozat fordulatot jelent az eddigi orosz állásponthoz képest.
Korábban az orosz vezetés azt követelte, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-hoz való csatlakozásról. Most azonban Rjabkov kijelentése alapján már azt is feltételként szabnák, hogy a szövetség teljesen kivonuljon a balti térségből.
„Az amerikai fél részéről gyakorlati lépésekre van szükség, amik a biztonság területén fennálló alapvető ellentmondások felszámolását célozzák” – fogalmazott Rjabkov. Hozzátette: „Ennek a számunkra alapvető és a legsúlyosabb probléma rendezése nélkül egyszerűen lehetetlen megoldani az euroatlanti térség jelenlegi konfliktusát.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Sajnos elég rossz a helyzet” – megszólalt Jeszenszky Géza, miután ismét kórházba került
A Honvédkórházban ápolják Jeszenszky Gézát, akinek a fejsebénél fertőzés alakult ki. Az egykori külügyminiszter most erős antibiotikumos kezelést kap, és ágyhoz van kötve.
Ahogy kedd reggel beszámoltunk róla, Jeszenszky Gézát jelenleg a Honvédkórházban ápolják, miután elfertőződött a fején lévő seb. A volt külügyminiszter hétfői előadása után lett rosszul, ezután szállították kórházba mentővel.
Családtagjai vették észre, hogy másként mozog, fáradtabbnak, lassabbnak tűnt. Annyira megijedtek, hogy mentőt hívtak hozzá.
A kórházban elvégzett CT- és MR-vizsgálatok során derült ki, hogy súlyos szövődmény alakult ki.
„Sajnos elég rossz a helyzet, fertőzés lépett fel a sebnél, ami komoly következményekkel fenyeget, és hosszabb kórházi tartózkodást igényel. Most elég kemény antibiotikumos kezelést kapok a Honvédkórházban” – mondta a Blikknek Jeszenszky Géza.
Hozzátette, hogy szerdán is előadást tartott volna, és már a műtéti varratok kiszedésére készültek.
„Ágyhoz vagyok szögezve, lehet, hogy hetekig tart a kezelés.
Fájdalmaim nincsenek, előttem a számítógép, kommunikálok, levelezek” – fogalmazott. Egy pénteki, csallóközi programját is le kellett mondania, ahol szintén előadást tartott volna.
A 83 éves Jeszenszky Gézát és feleségét június 1-jén, vasárnap támadta meg otthonuk közelében egy hetvenéves, maszkot viselő férfi. A volt külügyminiszter fején akkor keletkezett a seb, amely mostanra elfertőződött.
Ahogy kedd reggel beszámoltunk róla, Jeszenszky Gézát jelenleg a Honvédkórházban ápolják, miután elfertőződött a fején lévő seb. A volt külügyminiszter hétfői előadása után lett rosszul, ezután szállították kórházba mentővel.
Családtagjai vették észre, hogy másként mozog, fáradtabbnak, lassabbnak tűnt. Annyira megijedtek, hogy mentőt hívtak hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Évtizedek óta nem látott festmény tűnt fel Lázár János magángyűjteményében
A miniszter otthonában lóggó festmények összértéke több százmillió forint lehet. Szakértők szerint Vaszary, Batthyány és Koszta művei is láthatók a Lázár videóiban.
Az újabban a „luxizást” kifogásoló Lázár János több olyan videót is közzé tett az elmúlt években, melyek alapján valódi műkincsgyűjteményt rejt a hódmezővásárhelyi háza - írja a 24.hu.
A miniszter otthonában olyan műalkotások bukkantak fel, amelyek összértéke a szakértők szerint több százmillió forint is lehet.
Lázár videóiban feltűnő festményeket a Vásárhelyiek a változásért nevű Facebook-csoport
, majd a 444.hu és több művészettörténész is elemezte azokat.
A gyűjtemény egyik legérdekesebb darabja Vaszary Jánosnak a Tanulmány B.D. Úrhölgy képmásához című festménye, erről ugyanis évtizedek óta nem lehetett tudni, hol van.
A festmény pontos mását Haulisch Lenke 1978-as monográfiájában sikerült azonosítani. A mű a harmincas években készült, és egy portrésorozat része, amelyet Vaszary divatos ruhákba öltözött nőkről festett.
A Kieselbach Galéria egyik kiadványának borítóján szintén ez a kép szerepel. A Megtalált képek című könyv szerzője, Molnos Péter művészettörténész szerint a festmény 1935-ben megjelent a Pesti Napló Képes Mellékletében, és azóta nem szerepelt aukción. Molnos úgy fogalmazott: „nagyon valószínű, hogy a kép jelenleg Lázár János gyűjteményében található”. Azt is közölte, hogy a mű utolsó ismert tulajdonosa Kovács Dezső volt.
Kovács Dezső 2002-ben hunyt el, hagyatékával kapcsolatban pedig hosszú per zajlott az örökösök között. A viták során kiderült, hogy az örökségből mintegy egymilliárd forint értékű, több mint ötszáz festmény tűnt el, de a Vaszary-mű nem volt ezek között. Ugyanakkor nem ismert, hogyan került ki a Kovács-hagyatékból – ezt az információt egy örökös is megerősítette.
A felvételeken szereplő egy másik ismert festmény Batthyány Gyula 1908-as Lovaspóló című alkotása, amely már egy 2020-as interjúban is látható volt. Egy hasonló témájú művét akkor 44–60 millió forint közé becsülték.
A videókban Koszta József Kék szoknyás kislány című, 1916-os festménye is feltűnik. Egyik, név nélkül nyilatkozó művészettörténész ezt a művész egyik csúcsteljesítményének nevezte. Koszta képei közt találni olyat, amely 15–20 millió forint fölötti áron cserélt gazdát.
Látható még egy Emil Adam által festett kép is, amely Kincsem címmel 1896-ban készült. Ennek utolsó ismert ára 21 ezer euró volt, ami mai árfolyamon körülbelül 8,5 millió forintnak felel meg.
A képkockák alapján Brodszky Sándor és Csók István egy-egy művét is azonosították a megkérdezett szakértők. Az általuk elemzett festmények értékét több alkalommal is magas összegre becsülték. Vaszary például az utóbbi évek egyik legnépszerűbb művésze a gyűjtők körében. A Parkban című festménye 2022-ben 80–130 millió forint közé volt becsülve, és végül körülbelül 100 millió forintért kelt el.
Lázár János a 24.hu megkeresésére válaszolva azt írta:
„Mindenek előtt jelzem, hogy a megkeresésében érintett festmények beazonosítása pontatlan. Azok közül a képek közül, amelyeket jól azonosított be, van, amelyik már nincsen a tulajdonomban. A felsorolt alkotások becsült értéke rosszindulatúan túlárazott. A tulajdonomban lévő festmények egyike sem védett alkotás. A vásárlások idejében érvényes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségemnek, szabályszerűen eleget tettem. Végezetül tájékoztatom, hogy jó ideje nem vásároltam képet.”
A további kérdésekre – például melyik festmény van még a birtokában, melyiket adta el, és pontosan mennyit érnek ezek – nem adott választ.
Sajtófőnökén keresztül jelezte, hogy nem kívánja kiegészíteni nyilatkozatát.
A jelenlegi szabályozás szerint minden évben vagyonnyilatkozatot kell leadniuk a politikusoknak. Az útmutató szerint az 5 millió forintot meghaladó értékű vagy védett műtárgyakat is fel kell tüntetni. A dokumentumból azonban nem derül ki, hogy a miniszter birtokában lévő festmények értéke eléri-e ezt a határt, vagy hogy egyáltalán az ő tulajdonában vannak-e.
A miniszter legutóbbi vagyonnyilatkozatához 19 pótlapot csatolt, hogy felsorolja az ingatlanjait, földterületeit és egyéb vagyonelemeit. Egy közelmúltbeli fórumon így fogalmazott: „Jómódú ember vagyok, vagyonos ember vagyok, ezt soha nem tagadtam, mindenem benne van a vagyonnyilatkozatomban, számolják ki.”
Az újabban a „luxizást” kifogásoló Lázár János több olyan videót is közzé tett az elmúlt években, melyek alapján valódi műkincsgyűjteményt rejt a hódmezővásárhelyi háza - írja a 24.hu.
A miniszter otthonában olyan műalkotások bukkantak fel, amelyek összértéke a szakértők szerint több százmillió forint is lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Zelenszkij tönkretenné Magyarországot” – reagált Menczer Tamás az ukrán elnök interjújára
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint Zelenszkij a Tisza Párt felmérésére szeret hivatkozni, amely szerint a magyarok 58 (Zelenszkij szerint 70) százaléka támogatja Ukrajna uniós tagságát.
„Fenyegetőzik Ukrajna! Zelenszkij tönkretenné Magyarországot! Az ukrán elnök azt állítja, hogy „Orbán Viktor pozíciója nem tükrözi Magyarország egészének álláspontját.” – így reagáltMenczer Tamás Volodimir Zelenszkij Válasz Online-nak adott interjújára.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint
„az, hogy a magyarok mit gondolnak Ukrajna uniós tagságáról, rövidesen kiderül,
zajlik a Voks 2025, és a szavazás a végéhez közeledik”.
Menczer szerint Zelenszkij a Tisza Párt felmérésére szeret hivatkozni, amely szerint a magyarok 58 (Zelenszkij szerint 70) százaléka támogatja Ukrajna uniós tagságát.
„Zelenszkij elnök szerint mindenkinek Ukrajnát kell szolgálnia! A magyaroknak is! Nekünk viszont Magyarország az első! Vagy azt is mondhatnánk: Dicsőség Magyarországnak! Nem engedjük Magyarországot tönkretenni Ukrajnáért!” – zárult a bejegyzés.
„Fenyegetőzik Ukrajna! Zelenszkij tönkretenné Magyarországot! Az ukrán elnök azt állítja, hogy „Orbán Viktor pozíciója nem tükrözi Magyarország egészének álláspontját.” – így reagáltMenczer Tamás Volodimir Zelenszkij Válasz Online-nak adott interjújára.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!