Megvan, hogy mire nevezné át a Fidesz a Horn Gyula sétányt
Szentkirályi Alexandra szerint erkölcsi kötelességünk az 1956-os forradalom hőseinek emléket állítani, nem pedig azoknak, akik velük szemben, a szabadságharc ellen harcoltak.
Közösségi oldalán adott hangot a budapesti Horn Gyula sétány átnevezésének szükségességéről Szentkirályi Alexandra. A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője bejegyzésében kiemelte, hogy „hősök csak a barikádok egyik oldalán álltak”.
A politikus emlékeztetett: Magyarországon törvény tiltja, hogy olyan személyekről nevezzenek el közterületet, akik részt vettek a XX. századi önkényuralmi rendszerek kiépítésében vagy fenntartásában. Ennek ellenére Budapesten, a XIII. kerületben egy sétány továbbra is Horn Gyula nevét viseli.
„A törvényesség helyreállítása alapvető feladat. De ennél többel tartozunk!” – írta Szentkirályi a posztban, hozzátéve: erkölcsi kötelességünk az 1956-os forradalom hőseinek emléket állítani, nem pedig azoknak, akik velük szemben, a szabadságharc ellen harcoltak.
„A Fővárosi Közgyűlés elé visszük, hogy a törvényt és a magyar szabadság forradalmát is sértő Horn Gyula sétányt nevezzük át Pesti srácok sétányra, mert a magyar szabadság és a pesti srácok ellen elkövetett, soha meg nem bánt bűnök alól senkit nem lehet felmenteni – Horn Gyulát sem”
– szögezte le a bejegyzés végén Szentkirályi.
Az ügyben korábban a Fővárosi Törvényszék is döntést hozott:
A politikus posztját teljes egészében itt lehet elolvasni:
Közösségi oldalán adott hangot a budapesti Horn Gyula sétány átnevezésének szükségességéről Szentkirályi Alexandra. A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője bejegyzésében kiemelte, hogy „hősök csak a barikádok egyik oldalán álltak”.
A politikus emlékeztetett: Magyarországon törvény tiltja, hogy olyan személyekről nevezzenek el közterületet, akik részt vettek a XX. századi önkényuralmi rendszerek kiépítésében vagy fenntartásában. Ennek ellenére Budapesten, a XIII. kerületben egy sétány továbbra is Horn Gyula nevét viseli.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Itt az idő, hogy a hamisító és hazudozó fideszes Pócs János távozzon a közéletből
Három különböző történet kering arról, hogy milyen körülmények között sérült meg a Pócs János által bemutatott, a Tiszát tüntetők utaztatásával megvádló férfi lába.
A közéletből távozásra szólította fel Magyar Péter Pócs Jánost szerda este, mert szerinte a fideszes politikus „hamisító és hazudozó”.
„Már akkor meg kellett volna tennie, amikor egy roma honfitársunkat azzal fenyegette, hogy elégeti egy kazánban, vagy amikor egy kiskorú lányt zaklatott”
„De jobb későn, mint soha. Pócs elvtárs, itt az idő távozni!” - zárta a bejegyzést Magyar.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, három különböző történet kering arról, hogy milyen körülmények között sérült meg a Pócs János által bemutatott, a Tiszát tüntetők utaztatásával megvádló férfi lába. A fideszes képviselő vascsöves támadásról beszél, a helyi alpolgármester egy elszámolási vitáról, a Tisza helyi embere pedig munkahelyi balesetről.
A közéletből távozásra szólította fel Magyar Péter Pócs Jánost szerda este, mert szerinte a fideszes politikus „hamisító és hazudozó”.
„Már akkor meg kellett volna tennie, amikor egy roma honfitársunkat azzal fenyegette, hogy elégeti egy kazánban, vagy amikor egy kiskorú lányt zaklatott”
„Nem tiszások, hát a lányomról van szó” – a fideszes alpolgármester cáfolja Pócs János állításait a tarnazsadányi verekedésről
Botos Zoltán állítja, családja keveredett konfliktusba Rácz Richárddal. A nyilatkozat megkérdőjelezi a kormánypárti képviselő által a közmédiában is bemutatott történetet.
Fordulat a tarnazsadányi verekedés ügyében: egy fideszes alpolgármester állítja, hogy az ő családja verte meg a férfit, akit Pócs János fideszes képviselő szerint a Tisza Párt szimpatizánsai bántalmaztak. Botos Zoltán, Tarnazsadány fideszes alpolgármestere szerint Pócsot és a hatóságokat is félretájékoztatták, a konfliktus ugyanis egy 12 éves kislány zsarolása miatt robbant ki.
Az ügy azzal indult, hogy a tarnazsadányi Rácz Richárd többedmagával tüntetni ment Lázár János gyöngyösi fórumára a miniszter cigányokra tett kijelentései miatt. Rácz később Pócs Jánosnak egy videóban azt állította, pénzt kapott a részvételért, a tiltakozást pedig a Tisza Párthoz köthető Csík Miklós szervezte. Ezután a férfi arról beszélt, hogy Csíkék megverték, mert nyilatkozott az ügyben. Pócs János kedden a közmédiában állt elő a történettel, és egy drámai videót is közzétett a bottal járó, lábán rögzítőt viselő Ráczról, aki szerint fegyverekkel és vascsövekkel támadtak rá.
Ezzel szemben Botos Zoltán alpolgármester a Telexnek azt mondta, az ő családja keveredett konfliktusba Ráczékkal, miután kiderült, hogy Rácz családjának egyik tagja zsarolta a 12 éves lányát. Az ügyben feljelentést tettek, a rendőrség a kislány telefonját le is foglalta.
„Félre lett tájékoztatva Pócs János úr” – jelentette ki Botos, aki szerint a zsarolási ügy kiderülése után mentek át Ráczékhoz, ahol verekedés tört ki. Állítása szerint Rácz ezután hívta a 112-t azzal, hogy a tiszások támadták meg. Botos, aki hangsúlyozta, hogy mindig is fideszes volt és Orbán Viktorra szavazott, azt is elmondta, hogy SMS-ben próbálta jelezni Pócs Jánosnak, hogy nem tiszásokról van szó.
„A Csík Miki is kirakta, hogy ő hogy jön ide, mi az, hogy tiszások. Nem tiszások, hát a lányomról van szó. Rácz a hatóságot és Pócsot is félretájékoztatta, mi nem voltunk felfegyverkezve, ők jöttek ránk vascsővel”
– mondta Botos.
Pócs János a megkeresésre azt írta, az alpolgármester nyilatkozata semmin sem változtat. Szerinte a tény az, hogy miután Rácz Richárd leleplezte a fizetett tüntetést, Csík Miklós családja megverte. „Amikor a videó megjelent, Csík Miklós családja este megverte Rácz Richárdot. Rácz a rendőrségi feljelentést megtette, Csík Miklós és családja ott a rendőrségen bocsánatot kért tőle. Ettől még a hatósági eljárás folyamatban van” – közölte a képviselő, aki szerint kedd este Rácz kétségbeesetten hívta, hogy vascsövekkel újra megverték.
„ÉN A TÉNYEKKEL FOGLALKOZOM! Nem dolgom megítélni, hogy miért, minek, vagy kinek a hatására, ezek után ki mit nyilatkozik. A tényen nem változtat: a Tisza Párt alvilági vezérekkel fizettetett azért, hogy a Lázárinfón balhé legyen! Aki ezt őszintén elmondta, azt megveretették. Ezek a tények!”
– tette hozzá.
Csík Miklós videóban reagált, amelyben azt üzente Pócsnak: „Ma az M1-en hazudtál”. Azt mondta, nincs köze egyik családhoz sem, de tudja, hogy a konfliktus egy 12 éves kislány zsarolása miatt tört ki.
Az ügy miatt Magyar Péter időközben a közéletből távozásra szólította fel Pócs Jánost:
Fordulat a tarnazsadányi verekedés ügyében: egy fideszes alpolgármester állítja, hogy az ő családja verte meg a férfit, akit Pócs János fideszes képviselő szerint a Tisza Párt szimpatizánsai bántalmaztak. Botos Zoltán, Tarnazsadány fideszes alpolgármestere szerint Pócsot és a hatóságokat is félretájékoztatták, a konfliktus ugyanis egy 12 éves kislány zsarolása miatt robbant ki.
Az ügy azzal indult, hogy a tarnazsadányi Rácz Richárd többedmagával tüntetni ment Lázár János gyöngyösi fórumára a miniszter cigányokra tett kijelentései miatt. Rácz később Pócs Jánosnak egy videóban azt állította, pénzt kapott a részvételért, a tiltakozást pedig a Tisza Párthoz köthető Csík Miklós szervezte. Ezután a férfi arról beszélt, hogy Csíkék megverték, mert nyilatkozott az ügyben. Pócs János kedden a közmédiában állt elő a történettel, és egy drámai videót is közzétett a bottal járó, lábán rögzítőt viselő Ráczról, aki szerint fegyverekkel és vascsövekkel támadtak rá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely a Facebookon reagált arra a kormányrendeletre, amely szerinte arra utasítja a bíróságokat, hogy ne adjanak helyt a szolidaritási hozzájárulás elleni pereknek. A főpolgármester posztjában, amelyhez egy Ursula von der Leyennel közös fotót is mellékelt, azt a kérdést teszi fel, hogy „hagyjuk-e, hogy a kormány a jog fölé helyezze magát, és ezzel veszélyeztesse mindenki biztonságát”, hozzátéve, hogy Budapest működőképessége mellett immár ez is a tét.
Karácsony Gergely szerint:
„Ha ezt meg lehet tenni Budapesttel, akkor ebben az országban senki sincs biztonságban. Azt kérem, gondoljon bele mindenki, mennyire élhető az az ország, ahol a kormány, ha éppen úgy látja kedve, utólag megsemmisíthet bírósági ítéleteket.
A főpolgármester úgy véli, a kormányrendelet beismerése annak, hogy Budapestnek igaza van, és az elvonások jog szerint visszajárnának, ahogy annak is, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikája kudarc. Szavai szerint a rendelet az igazságszolgáltatás függetlenségének megcsúfolása és a bírói függetlenség semmibe vétele.
Állítása szerint az ügy európai is, mert a bírósági döntések utólagos kormányzati felülírása nyilvánvalóan sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, ezért az Európai Bizottsághoz fordul, kérve, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében.
A főváros vezetője bejelentette, hogy óvintézkedéseket kell tenniük: március közepéig, az iparűzési adó befizetéséig nem áll módjukban semmilyen beszállítói számlát kifizetni. Egyúttal arra kérte a budapesti vállalkozásokat, hogy ha tehetik, már a határidő előtt fizessék be az iparűzési adót.
Karácsony Gergely azt írta, remélik, így eljutnak áprilisig, és bízik a választókban, hogy olyan kormányt választanak, amelyik nem tekinti ellenségnek sem az önkormányzatokat, sem a nemzet fővárosát.
A kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg a 15/2026. (II. 3.) Korm. rendelet, amely kimondja, hogy az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítása és beszedése nem minősül hatósági aktusnak, ezért ellene közigazgatási pernek nincs helye. A szabályokat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, és a 2023–2025-ös befizetésekkel kapcsolatos pereket a bíróságoknak meg kell szüntetniük. A rendelet azt is rögzíti, hogy a Magyar Államkincstár a 2025-ből fennmaradt tartozásokat hatósági átutalási megbízással szedi be.
Az Alkotmánybíróság még 2026. január 20-án visszautasította a szolidaritási hozzájárulást érintő alaptörvény-ellenességi indítványt, mivel a testület szerint a kérdésben már született döntés. A főváros ennek ellenére jelezte, hogy folytatná a közigazgatási pereket. A szolidaritási hozzájárulás 2026-os szabályozásáról december 23-án jelent meg rendelet, amely 50 millió forintos értékhatárig mentesít a fizetés alól. Budapest egyébként a legnagyobb befizető, 2026-ban nagyságrendileg 97,7 milliárd forinttal.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt politikusa „nyílt jogfosztásnak” nevezte a rendeletet, a kegyelmi botrányt kirobbantó Vidéki Prókátor szerint pedig „Csak egy maffiaállamba oltott banánköztársaságban fordulhat elő” ilyen.
Karácsony Gergely a Facebookon reagált arra a kormányrendeletre, amely szerinte arra utasítja a bíróságokat, hogy ne adjanak helyt a szolidaritási hozzájárulás elleni pereknek. A főpolgármester posztjában, amelyhez egy Ursula von der Leyennel közös fotót is mellékelt, azt a kérdést teszi fel, hogy „hagyjuk-e, hogy a kormány a jog fölé helyezze magát, és ezzel veszélyeztesse mindenki biztonságát”, hozzátéve, hogy Budapest működőképessége mellett immár ez is a tét.
Karácsony Gergely szerint:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Akár 100 ezer forint plusz adót is fizethet egy diósdi család, brutálisan megemelte az önkormányzat a lakóingatlanok után fizetendő adót
Január elsejétől új, sávos adórendszer sújtja a lakosokat, a legtöbben a legmagasabb kategóriába esnek. Az ellenzék szerint lenne más megoldás, de a polgármester frakciója többségben van.
Forrnak az indulatok Diósdon, ahol egy brutális adóemelés borzolja a kedélyeket. Január elsejétől ugyanis az önkormányzat sávosan, van, ahol csaknem a háromszorosára emelte a lakóingatlanok után fizetendő építményadót. A helyiek február 9-re tüntetést szerveznek, a polgármester azonban az RTL Híradó szerdai riportjában világossá tette: hallja ugyan az elégedetlenkedő hangokat, de nem tervezik a rendelet módosítását.
Ami eddig egységesen 350 forint volt négyzetméterenként és évente, az mostantól jóval fájdalmasabb lehet a családi kasszának. Az új szabályozás szerint 50 négyzetméterig marad a 350 forint, 50 és 100 négyzetméter között már 500, 100 négyzetméter felett pedig 1000 forintot kell fizetni négyzetméterenként.
Mivel a legtöbb diósdi családi ház a legnagyobb kategóriába esik, sokaknak akár százezer forinttal is megnőhet az éves adóterhe.
Kiss Ferenc Gábor három gyermeket nevel a családi házukban. Bár a hivatalos határozatot még nem kapták kézhez, a rendelet alapján úgy számolnak, idén nagyjából a dupláját kell befizetniük. „Értem, hogy az önkormányzatnak bevételt kell szereznie, de nem gondolom, hogy ezt egy az egyben a lakosság nyakába kell tenni” – mondta.
A helyzetet tovább rontja, hogy a kedvezményezettek köre is beszűkült. Tóthné Varga Erzsébet egyedül élő nyugdíjas, akinek a havi járandósága alig haladja meg a 200 ezer forintot. Mivel a lánya is a házba van bejelentve, idén már elesik a kedvezménytől, ami számára évi 60 ezer forint plusz kiadást jelent. „Nehéz lesz, nem biztos, hogy ki tudom gazdálkodni” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy sokaknak még ennél is alacsonyabb a nyugdíja. „Nekik ez elég komoly problémát fog okozni.”
Az adórendeletet a polgármester hétfős frakciója szavazta meg az ötfős ellenzék ellenében. Makádi Anna, az Élhetőbb Diósdért Egyesület képviselője szerint lenne megoldás. „Mi úgy gondoljuk, hogy a megoldásra kellene fókuszálni. A rendeletet visszamenőleges hatállyal is lehet módosítani, ehhez csak szándék és akarat szükséges a hét képviselő részéről” – fogalmazott.
Diósd polgármestere, Dizseri András azonban hajthatatlan. A korábban a Fidesz-KDNP színeiben indult városvezető szerint az adóbevételből a települést fejlesztik, és szerinte ezt többen szeretnék, mint ahányan most az emelés miatt háborognak.
„Sokkal nagyobb igény van arra, hogy fejlesszük a települést, hiszen az infrastruktúra katasztrofális: a közintézményeink és az utak állapota is az. Ebben a helyzetben ez elkerülhetetlen döntés volt”
– indokolta a lépést.
A polgármester az RTL Híradónak azt is elmondta, hogy a városnak alig van iparűzésiadó-bevétele, miközben több mint 150 millió forint szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie az államnak. Ez a hozzájárulás egy olyan országos mechanizmus része, amelynek keretében a tehetősebb önkormányzatoktól vonnak el forrásokat a szegényebb települések javára. A kormány 2026-ra bevezetett ugyan egy 50 millió forintos mentességi küszöböt, de a diósdi teher még így is jelentős.
Az elégedetlen helyiek egy csoportja most akcióba lépett: február 9-re, hétfőre tüntetést szerveznek az adóemelés ellen. Az önkormányzat tájékoztatása szerint az új adóhatározatokat a január 1-i állapot alapján küldik ki, az első fizetési határidő március 15., illetve a határozat kézhezvételétől számított 15 nap.
Forrnak az indulatok Diósdon, ahol egy brutális adóemelés borzolja a kedélyeket. Január elsejétől ugyanis az önkormányzat sávosan, van, ahol csaknem a háromszorosára emelte a lakóingatlanok után fizetendő építményadót. A helyiek február 9-re tüntetést szerveznek, a polgármester azonban az RTL Híradó szerdai riportjában világossá tette: hallja ugyan az elégedetlenkedő hangokat, de nem tervezik a rendelet módosítását.
Ami eddig egységesen 350 forint volt négyzetméterenként és évente, az mostantól jóval fájdalmasabb lehet a családi kasszának. Az új szabályozás szerint 50 négyzetméterig marad a 350 forint, 50 és 100 négyzetméter között már 500, 100 négyzetméter felett pedig 1000 forintot kell fizetni négyzetméterenként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
