„Ráesett a lábára a tuskó” – darabokra hullhat Pócs János története a vascsővel megvert férfiról

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán reagált az Orbán Viktor által közzétett AI-videóra. Bejegyzésében azt írja, a miniszterelnök „megint a jogszabályokat megsértve próbálja kamuvideókkal félrevezetni a magyarokat”.

A politikus ezután Orbán Viktort szólította meg:

A poszt utóirata szerint „a jelenlegi magyar miniszterelnök egy piti csaló, akit minden tisztességes versenyből azonnal kizárnának”. Magyar Péter közölte, hogy megindítja a szükséges jogi eljárásokat, és arra kért mindenkit, hogy jelentsék a miniszterelnök posztját a Meta felé rágalmazás és adatvédelem megsértése miatt.

Az Orbán Viktor által szerdán posztolt, mesterséges intelligenciával készült videóban az Európai Bizottság felszólítja Magyart, hogy küldjön pénzt Ukrajnának. A miniszterelnök szerint ez a valóságban is megtörténhet április 12. után, ha a választásokon a TISZA Párt győz.

„A Lázárinfó 2026. január 29-én Gyöngyösön tartott rendezvényén rendőri intézkedés nem történt” - közölte szerda délután a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrség honlapján azt is írták, hogy

A közlemény azután érkezett, hogy Lázár Jánostól kedden az RTL riportere arról érdeklődött: honnan, illetve hogyan szerzett információt arról, hogy a gyöngyösi Lázárinfón megjelent tüntetők milyen bűnöket követtek már el.

Az építési és közlekedési miniszter erre azt felelte, hogy hogy „a rendőrségnek hivatalból kell igazoltatnia azokat, akik megzavarják a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényt, erőszakosan lépnek fel, és bűncselekmény elkövetésével fenyegetnek”.

Amikor a riporter megkérdezte, hogy nem tartja-e visszásnak, hogy kampánycélra használtak fel érzékeny személyes adatokat, a miniszter közbevágva azt mondta:

„Azt tartom visszásnak, hogy az erőszak oldalára áll az RTL. Szégyelljék magukat!” Hiába folytatta volna az RTL munkatársa, Lázár azt ismételgette: „Bűnözők oldalára áll az RTL. Az RTL szégyellje el magát, hogy a bűnözők és az erőszak oldalára áll! Az RTL szégyellje el magát, és kérjen bocsánatot azoktól, akiket megfenyegettek, vagy attól a cigány embertől, akit megvertek. Menjen el az RTL, és kérjen bocsánatot!”

Ötvenöt milliárd forinttal enyhíti a kormány a januári fűtésszámlákat, a költségek egy részét pedig az energiaszektorra kivetett különadóból fedezi. A teher alól azonban éppen a legnagyobb hálózatüzemeltetők – köztük Mészáros Lőrinc, az állami MVM és az E.ON cégei – mentesülnek. A február elején megjelent rendelet szerint a gázzal, távhővel és árammal fűtő háztartások egyszeri, 30 százalékos kedvezményt kapnak. A fedezet egyik felét a költségvetési tartalék, a másikat pedig egy új, egyszeri közteher biztosítja.

Az új adó mértéke az energiaellátók 2024-es árbevételének 0,5 százaléka, de legfeljebb a cégek tavalyi jövedelemadó-alapjának fele lehet. A teher a már meglévő, 31 százalékos kulcsú „Robin Hood-adó” alanyait sújtja, így a kőolaj- és földgáztermelőket, a nagyobb áramtermelőket, a kereskedőket és a távhőszolgáltatókat.

– írta a 24.hu.

A mentességet Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese azzal indokolta, hogy a kormány kiemelt ügyként kezeli a hálózati csatlakozások gyorsítását. „Ezek után abszurdnak tűnne, hogy egyik oldalon adóalap-csökkentő megoldásokkal támogatjuk azt, hogy a vezeték-szolgáltatók minél hamarabb biztosítsák a vállalkozásoknak és a lakosoknak a csatlakozást, a másik oldalról pedig plusz adóteherrel kelljen szembenézniük. Kulcskérdésnek tekintjük a hálózati csatlakozások gyorsaságát, emiatt a teher nem érinti ezeket a szolgáltatókat” – magyarázta a politikus.

A mentesség egybecseng a kormány egy korábbi döntésével: a kabinet december végén már rendelkezett arról, hogy az áramhálózati elosztók bizonyos hálózatfejlesztéseik után hat adóéven keresztül, a számított adójuk 80 százalékáig terjedő kedvezményt vehetnek igénybe az energiaellátók jövedelemadójából. Ez a kedvezmény a gázhálózati elosztókra nem vonatkozik. A magyarországi elosztói piacot három fő szereplő fedi le területi monopóliummal: az állami tulajdonú MVM Csoport, a német hátterű, de 25 százalékban szintén MVM-tulajdonban lévő E.ON Hungária Zrt., valamint a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó Opus Global Nyrt.

A kedvezmény a gyakorlatban a háztartásoknál is eltérően jelenik meg. A távhővel fűtőknél a 30 százalékos jóváírás csak az alapdíjon felüli részre érvényes, így a tényleges megtakarításuk kisebb lehet. Az előre fizetős mérővel rendelkező fogyasztók egységesen 7000 forint jóváírást kapnak. Míg a gázfogyasztóknál automatikusan érvényesítik a kedvezményt, az árammal fűtőknek külön nyilatkozniuk kell róla a szolgáltatójuknál április 30-ig.

Az adóterheket az energiakereskedők várhatóan a versenypiaci árakban érvényesítik, vagyis áthárítják a nem lakossági ügyfeleikre. Ez a vállalatok költségein keresztül végső soron a lakossági árakban is megjelenhet, ami inflációs hatást gerjeszthet. Arra a kérdésre, hogy a kormány tervez-e díjstopot az energiaszektorban, Czepek Gábor úgy reagált, hogy a piacot egy független hatóság felügyeli. „Az európai uniós normák szerint szabályozott rendszerben működünk, ahol a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, mint független hivatal önálló jogkörökkel rendelkezik, amelyeket nem a magyar kormány és az Országgyűlés állapít meg tetszőlegesen. Jelenleg a MEKH rendelkezik azokkal a felülvizsgálati eszközökkel, amelyek alapján pontosan látható, ha ilyen beavatkozásra szükség lenne” – mondta a miniszterhelyettes.

Karácsony Gergely a Facebookon reagált arra a kormányrendeletre, amely szerinte arra utasítja a bíróságokat, hogy ne adjanak helyt a szolidaritási hozzájárulás elleni pereknek. A főpolgármester posztjában, amelyhez egy Ursula von der Leyennel közös fotót is mellékelt, azt a kérdést teszi fel, hogy „hagyjuk-e, hogy a kormány a jog fölé helyezze magát, és ezzel veszélyeztesse mindenki biztonságát”, hozzátéve, hogy Budapest működőképessége mellett immár ez is a tét.

Karácsony Gergely szerint:

A főpolgármester úgy véli, a kormányrendelet beismerése annak, hogy Budapestnek igaza van, és az elvonások jog szerint visszajárnának, ahogy annak is, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikája kudarc. Szavai szerint a rendelet az igazságszolgáltatás függetlenségének megcsúfolása és a bírói függetlenség semmibe vétele.

Állítása szerint az ügy európai is, mert a bírósági döntések utólagos kormányzati felülírása nyilvánvalóan sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, ezért az Európai Bizottsághoz fordul, kérve, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében.

Karácsony Gergely azt írta, remélik, így eljutnak áprilisig, és bízik a választókban, hogy olyan kormányt választanak, amelyik nem tekinti ellenségnek sem az önkormányzatokat, sem a nemzet fővárosát.

A kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg a 15/2026. (II. 3.) Korm. rendelet, amely kimondja, hogy az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítása és beszedése nem minősül hatósági aktusnak, ezért ellene közigazgatási pernek nincs helye. A szabályokat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, és a 2023–2025-ös befizetésekkel kapcsolatos pereket a bíróságoknak meg kell szüntetniük. A rendelet azt is rögzíti, hogy a Magyar Államkincstár a 2025-ből fennmaradt tartozásokat hatósági átutalási megbízással szedi be.

Az Alkotmánybíróság még 2026. január 20-án visszautasította a szolidaritási hozzájárulást érintő alaptörvény-ellenességi indítványt, mivel a testület szerint a kérdésben már született döntés. A főváros ennek ellenére jelezte, hogy folytatná a közigazgatási pereket. A szolidaritási hozzájárulás 2026-os szabályozásáról december 23-án jelent meg rendelet, amely 50 millió forintos értékhatárig mentesít a fizetés alól. Budapest egyébként a legnagyobb befizető, 2026-ban nagyságrendileg 97,7 milliárd forinttal.

Bujdosó Andrea, a Tisza Párt politikusa „nyílt jogfosztásnak” nevezte a rendeletet, a kegyelmi botrányt kirobbantó Vidéki Prókátor szerint pedig „Csak egy maffiaállamba oltott banánköztársaságban fordulhat elő” ilyen.