Magyar Péter: Itt az idő, hogy a hamisító és hazudozó fideszes Pócs János távozzon a közéletből
Három különböző történet kering arról, hogy milyen körülmények között sérült meg a Pócs János által bemutatott, a Tiszát tüntetők utaztatásával megvádló férfi lába.
A közéletből távozásra szólította fel Magyar Péter Pócs Jánost szerda este, mert szerinte a fideszes politikus „hamisító és hazudozó”.
„Már akkor meg kellett volna tennie, amikor egy roma honfitársunkat azzal fenyegette, hogy elégeti egy kazánban, vagy amikor egy kiskorú lányt zaklatott”
„De jobb későn, mint soha. Pócs elvtárs, itt az idő távozni!” - zárta a bejegyzést Magyar.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, három különböző történet kering arról, hogy milyen körülmények között sérült meg a Pócs János által bemutatott, a Tiszát tüntetők utaztatásával megvádló férfi lába. A fideszes képviselő vascsöves támadásról beszél, a helyi alpolgármester egy elszámolási vitáról, a Tisza helyi embere pedig munkahelyi balesetről.
A közéletből távozásra szólította fel Magyar Péter Pócs Jánost szerda este, mert szerinte a fideszes politikus „hamisító és hazudozó”.
„Már akkor meg kellett volna tennie, amikor egy roma honfitársunkat azzal fenyegette, hogy elégeti egy kazánban, vagy amikor egy kiskorú lányt zaklatott”
A rendőrség megcáfolta Lázár Jánost: senkit sem igazoltattak Gyöngyösön, és semmilyen felvételt sem készítettek
A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság szűkszavú közlése szerint senkit nem igazoltattak a január 29-i rendezvényen, pedig a miniszter kedden ezt mondta az RTL kérdésére.
„A Lázárinfó 2026. január 29-én Gyöngyösön tartott rendezvényén rendőri intézkedés nem történt” - közölte szerda délután a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
A rendőrség honlapján azt is írták, hogy
„a szervezők nem kérték a rendőrség közreműködését a rend fenntartásában. A fórumot megelőzően, a fórumon, a fórumot követően a rendőrség a résztvevők közül senkit nem igazoltatott, kép- és hangfelvételt nem készített”.
A közlemény azután érkezett, hogy Lázár Jánostól kedden az RTL riportere arról érdeklődött: honnan, illetve hogyan szerzett információt arról, hogy a gyöngyösi Lázárinfón megjelent tüntetők milyen bűnöket követtek már el.
Az építési és közlekedési miniszter erre azt felelte, hogy hogy „a rendőrségnek hivatalból kell igazoltatnia azokat, akik megzavarják a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényt, erőszakosan lépnek fel, és bűncselekmény elkövetésével fenyegetnek”.
Amikor a riporter megkérdezte, hogy nem tartja-e visszásnak, hogy kampánycélra használtak fel érzékeny személyes adatokat, a miniszter közbevágva azt mondta:
„Azt tartom visszásnak, hogy az erőszak oldalára áll az RTL. Szégyelljék magukat!” Hiába folytatta volna az RTL munkatársa, Lázár azt ismételgette: „Bűnözők oldalára áll az RTL. Az RTL szégyellje el magát, hogy a bűnözők és az erőszak oldalára áll! Az RTL szégyellje el magát, és kérjen bocsánatot azoktól, akiket megfenyegettek, vagy attól a cigány embertől, akit megvertek. Menjen el az RTL, és kérjen bocsánatot!”
„A Lázárinfó 2026. január 29-én Gyöngyösön tartott rendezvényén rendőri intézkedés nem történt” - közölte szerda délután a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
A rendőrség honlapján azt is írták, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely a Facebookon reagált arra a kormányrendeletre, amely szerinte arra utasítja a bíróságokat, hogy ne adjanak helyt a szolidaritási hozzájárulás elleni pereknek. A főpolgármester posztjában, amelyhez egy Ursula von der Leyennel közös fotót is mellékelt, azt a kérdést teszi fel, hogy „hagyjuk-e, hogy a kormány a jog fölé helyezze magát, és ezzel veszélyeztesse mindenki biztonságát”, hozzátéve, hogy Budapest működőképessége mellett immár ez is a tét.
Karácsony Gergely szerint:
„Ha ezt meg lehet tenni Budapesttel, akkor ebben az országban senki sincs biztonságban. Azt kérem, gondoljon bele mindenki, mennyire élhető az az ország, ahol a kormány, ha éppen úgy látja kedve, utólag megsemmisíthet bírósági ítéleteket.
A főpolgármester úgy véli, a kormányrendelet beismerése annak, hogy Budapestnek igaza van, és az elvonások jog szerint visszajárnának, ahogy annak is, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikája kudarc. Szavai szerint a rendelet az igazságszolgáltatás függetlenségének megcsúfolása és a bírói függetlenség semmibe vétele.
Állítása szerint az ügy európai is, mert a bírósági döntések utólagos kormányzati felülírása nyilvánvalóan sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, ezért az Európai Bizottsághoz fordul, kérve, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében.
A főváros vezetője bejelentette, hogy óvintézkedéseket kell tenniük: március közepéig, az iparűzési adó befizetéséig nem áll módjukban semmilyen beszállítói számlát kifizetni. Egyúttal arra kérte a budapesti vállalkozásokat, hogy ha tehetik, már a határidő előtt fizessék be az iparűzési adót.
Karácsony Gergely azt írta, remélik, így eljutnak áprilisig, és bízik a választókban, hogy olyan kormányt választanak, amelyik nem tekinti ellenségnek sem az önkormányzatokat, sem a nemzet fővárosát.
A kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg a 15/2026. (II. 3.) Korm. rendelet, amely kimondja, hogy az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítása és beszedése nem minősül hatósági aktusnak, ezért ellene közigazgatási pernek nincs helye. A szabályokat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, és a 2023–2025-ös befizetésekkel kapcsolatos pereket a bíróságoknak meg kell szüntetniük. A rendelet azt is rögzíti, hogy a Magyar Államkincstár a 2025-ből fennmaradt tartozásokat hatósági átutalási megbízással szedi be.
Az Alkotmánybíróság még 2026. január 20-án visszautasította a szolidaritási hozzájárulást érintő alaptörvény-ellenességi indítványt, mivel a testület szerint a kérdésben már született döntés. A főváros ennek ellenére jelezte, hogy folytatná a közigazgatási pereket. A szolidaritási hozzájárulás 2026-os szabályozásáról december 23-án jelent meg rendelet, amely 50 millió forintos értékhatárig mentesít a fizetés alól. Budapest egyébként a legnagyobb befizető, 2026-ban nagyságrendileg 97,7 milliárd forinttal.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt politikusa „nyílt jogfosztásnak” nevezte a rendeletet, a kegyelmi botrányt kirobbantó Vidéki Prókátor szerint pedig „Csak egy maffiaállamba oltott banánköztársaságban fordulhat elő” ilyen.
Karácsony Gergely a Facebookon reagált arra a kormányrendeletre, amely szerinte arra utasítja a bíróságokat, hogy ne adjanak helyt a szolidaritási hozzájárulás elleni pereknek. A főpolgármester posztjában, amelyhez egy Ursula von der Leyennel közös fotót is mellékelt, azt a kérdést teszi fel, hogy „hagyjuk-e, hogy a kormány a jog fölé helyezze magát, és ezzel veszélyeztesse mindenki biztonságát”, hozzátéve, hogy Budapest működőképessége mellett immár ez is a tét.
Karácsony Gergely szerint:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már 12 pártot vettek nyilvántartásba, de nincs köztük az MSZP
A Nemzeti Választási Iroda listáján már 12 párt szerepel, köztük a Fidesz, a DK és a Tisza is. A szocialisták bizonytalansága és Hiller István egyéniben történő elindulása a történelmi párt jövőjét is megkérdőjelezi.
Szerda reggelig 12 pártot vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Iroda az április 12-i országgyűlési választásra, de az MSZP nincs köztük. A széles körben ismert pártok mellett több kisebb formáció is bekerült a rendszerbe – írja a 24.hu.
A nyilvántartásban szereplő ismertebb pártok között ott van a Demokratikus Koalíció, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Mi Hazánk, a Tisza és a Munkáspárt.
Mellettük olyan kevésbé ismert szervezetek is regisztráltak, mint az Összefogás a Civilekért Párt, az Otthon Védelme Ingatlan Párt, a Szociáldemokraták Pártja, a Szabad Ország Mozgalom és a Tea Párt Közösség.
Az MSZP egyelőre nem szerepel a nyilvántartásban, noha a párt nemrég épp azzal került a hírekbe, hogy Komjáthi Imre társelnök cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint kihagynák a választást.
Komjáthi akkor azt állította: „nincs ilyen döntés”, és azt mondta, hogy az MSZP egy február közepi kongresszuson határoz az indulásról.
Azonban eközben Hiller István, a párt választmányi elnöke már be is jelentkezett független jelöltként a Nemzeti Választási Irodánál.
Hiller a múlt héten közölte, hogy újraindul a pesterzsébeti egyéni választókörzetben, amelyet eddig ötször nyert meg.
A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy az MSZP nem tudná megugrani az 5 százalékos bejutási küszöböt. Amennyiben valamelyik másik baloldali párttal közös listán indulnának, akkor pedig 10 százalékot kellene hozniuk, ami jelen pillanatban esélytelennek tűnik.
Szerda reggelig 12 pártot vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Iroda az április 12-i országgyűlési választásra, de az MSZP nincs köztük. A széles körben ismert pártok mellett több kisebb formáció is bekerült a rendszerbe – írja a 24.hu.
A nyilvántartásban szereplő ismertebb pártok között ott van a Demokratikus Koalíció, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Mi Hazánk, a Tisza és a Munkáspárt.
Mellettük olyan kevésbé ismert szervezetek is regisztráltak, mint az Összefogás a Civilekért Párt, az Otthon Védelme Ingatlan Párt, a Szociáldemokraták Pártja, a Szabad Ország Mozgalom és a Tea Párt Közösség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
8,3 milliárd forint folyt el a „Tisza-adó” kormánypropagandájára: a Pandúr Magazintól a gamer oldalakig ömlött a pénz Rogánéktól
Az aHang közérdekű adatigénylése tárta fel a 374 médiumot érintő kampány részleteit. A legtöbb hirdetést, szám szerint 500 darabot a Dikh TV kapta, míg a legtöbb pénz az Origóhoz került.
A Pandúr Magazintól a pcguru.hu videojátékos oldalon át a mindmegette.hu gasztroportáljáig jutottak el a kormány „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációjának hirdetései, amelyekre összesen 8,3 milliárd forintot költött a Miniszterelnöki Kabinetiroda tavaly október 1. és december 7. között. A teljes kampány során 374 különböző sajtótermékben és médiumban reklámozták a konzultációt – derül ki az aHang közérdekűadat-igényléséből, amelyről a 24.hu számolt be.
A hirdetések 142 hírportálon, 136 nyomtatott sajtótermékben, 33 rádiócsatornán és 63 televíziós csatornán jelentek meg. Októberben 436 millió forintért reklámoztak 3 országos és 30 helyi rádióban, míg köztéri hirdetésekre – óriásplakátokra, citylightokra és hengeroszlopokra – 212 millió forintot fordítottak. A hónap során darabszámra a legtöbb, 500 hirdetés a Dikh TV-n futott, 83 millió forintért. Novemberben a kormány 1,4 milliárdot költött televíziós és rádiós hirdetésekre, míg a nyomtatott sajtómegjelenésekre 1,1 milliárd forintot fordítottak. Ebből az összegből 61,6 millió forint jutott a Magyar Nemzetnek 16 megjelenésért, 48,4 millió a Metropolnak 13 hirdetésért, míg a Nemzeti Sport 5,4 millió forintot kapott öt megjelenésért. A kampány olyan speciális lapokban is feltűnt, mint a Pandúr Magazin 473 ezer forintért vagy a Marketing és Média Magazin 690 ezerért.
A konzultáció utolsó hetében, december 1. és 7. között 1,2 milliárd forintot költöttek el nyomtatott és online sajtóban.
Ebben az időszakban a legtöbb pénzt, 86 millió forintot az Origo kapta, de a mindmegette.hu oldalon is 36 millió forintért futott a hirdetés hét napon keresztül. A pcguru.hu oldalán 1,1 millióért, az autonavigator.hu-n pedig 2,5 millióért hirdettek.
A keretszerződést a kormány Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel kötötte, a legtöbb hirdetés pedig a Mediaworkshöz, valamint a hiperlokális médiumokat tömörítő Village Media Kft.-hez kötődő felületeken futott.
A kormány a konzultációt azzal indokolta, hogy a Tisza Párt adóemelési tervei jelentik a fő veszélyt. Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a párt terve „egy igazi radikális, baloldali megszorító csomag”. A Tisza Párt ezzel szemben következetesen cáfolta, hogy a munkabéreket terhelő adókat emelnék. Magyar Péter, a párt elnöke korábban kijelentette: „A TISZA semmilyen munkabért terhelő adót nem fog emelni.” Terveik szerint a mediánbér alatt sávos adójóváírást vezetnének be, míg a felette keresőknek maradna a 15 százalékos szja-kulcs.
Az ügy előzménye, hogy 2025-ben az Index egy több mint 600 oldalas, „Magyarország 2027–2035 gazdasági konvergenciaprogram” című anyagot hozott nyilvánosságra, amelyet a TISZA Párthoz kötött. A párt és szakértője, Kármán András ezt a kezdetektől fogva hamisítványnak, vélhetően mesterséges intelligenciával készült „groteszknek” nevezte. A publikációt követően kormányzati és kormánypárti kampány indult a „Tisza-adóról”, amely a nemzeti konzultációban is megjelent. Ezzel párhuzamosan a Fővárosi Törvényszék 2025. december 19-én ideiglenes intézkedéssel, azonnali hatállyal megtiltotta a Mediaworks által kiadott Bors „TISZA-csomag” című különszámának terjesztését.
A TISZA Párt helyreigazítási pert indított az Index ellen a 2025. augusztus 26-i, „Tisza-adóról” szóló cikk miatt. Első fokon, 2025. szeptember 29-én a bíróság még az Indexnek adott igazat, azzal az indoklással, hogy a cikk „vélemény” volt. Ezt az ítéletet azonban a Fővárosi Ítélőtábla 2025 decemberében hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította a törvényszéket.
A megismételt elsőfokú eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2026. január 12-én helyreigazításra kötelezte az Indexet. A bíróság szerint a portál valótlanul állította, hogy a mellékelt feljegyzést a TISZA Párt „gazdasági kabinetje” készítette, és ezzel azt a hamis látszatot keltette, hogy a párt brutális szja-emelésre készül. Az ítélet nem jogerős, az Index jelezte, hogy fellebbez.
Az aHang tavaly év végén igényelte ki az adatokat, ám Rogán Antal tárcája a konkrét médiumok listáját és a teljes költséget nem küldte el online, arra hivatkozva, hogy ez aránytalan nehézséget okozna nekik. Ehelyett személyes betekintést ajánlottak fel, amelyre Szalóki Viktor, a szervezet politikai igazgatója számára február 4-én, szerda reggel került sor. A civil szervezet a most nyilvánosságra került adatok nyomán bejelentette, hogy a lopnak.hu oldalon a kormány propagandagépezetét is bemutatja.
A Pandúr Magazintól a pcguru.hu videojátékos oldalon át a mindmegette.hu gasztroportáljáig jutottak el a kormány „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultációjának hirdetései, amelyekre összesen 8,3 milliárd forintot költött a Miniszterelnöki Kabinetiroda tavaly október 1. és december 7. között. A teljes kampány során 374 különböző sajtótermékben és médiumban reklámozták a konzultációt – derül ki az aHang közérdekűadat-igényléséből, amelyről a 24.hu számolt be.
A hirdetések 142 hírportálon, 136 nyomtatott sajtótermékben, 33 rádiócsatornán és 63 televíziós csatornán jelentek meg. Októberben 436 millió forintért reklámoztak 3 országos és 30 helyi rádióban, míg köztéri hirdetésekre – óriásplakátokra, citylightokra és hengeroszlopokra – 212 millió forintot fordítottak. A hónap során darabszámra a legtöbb, 500 hirdetés a Dikh TV-n futott, 83 millió forintért. Novemberben a kormány 1,4 milliárdot költött televíziós és rádiós hirdetésekre, míg a nyomtatott sajtómegjelenésekre 1,1 milliárd forintot fordítottak. Ebből az összegből 61,6 millió forint jutott a Magyar Nemzetnek 16 megjelenésért, 48,4 millió a Metropolnak 13 hirdetésért, míg a Nemzeti Sport 5,4 millió forintot kapott öt megjelenésért. A kampány olyan speciális lapokban is feltűnt, mint a Pandúr Magazin 473 ezer forintért vagy a Marketing és Média Magazin 690 ezerért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
