Strasbourg megállította Pintér Sándorék titkos megfigyeléseit: több százezer magyar dolgozó fellélegezhet
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elkaszálta a magyar törvényt, kimondva, hogy a „megbízhatósági vizsgálat” jelenlegi formájában sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A keddi strasbourgi döntés potenciálisan több százezer, az államigazgatásban dolgozó magyar munkavállalót érint, akiket eddig a kormány titkosszolgálati eszközökkel figyelhetett meg a munkahelyükön, a szolgálati járművükben és közterületen, bármiféle bírósági kontroll nélkül – tudta meg a 444.hu.
A döntés okairól Litresits András, az ügyben eljáró ügyvéd úgy nyilatkozott, a bíróság alapvetően azért semmisítette meg a törvényt, mert „a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása során gyakorlatilag semmiféle, annak alkalmazását és az érintett védő garancia nem érvényesül, nincs szükség gyanúra, bárkit mindenféle előzmény nélkül megfigyelhetnek és velük szemben megfigyelési eszközöket alkalmazhatnak.” Hozzátette, a strasbourgi döntés után a magyar kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a kérdéses törvényi szakaszt.
A törvény hatályát az Orbán-kormány 2020–21-ben jelentősen kibővítette, azóta gyakorlatilag bárki ellenőrizhetővé vált, aki az államigazgatásban dolgozik: minisztériumi és költségvetési szervi dolgozók, kormányhivatali munkatársak, gyermekvédelmi szakemberek, navosok, a közszolgálati egyetem és az Oktatási Hivatal munkatársai, valamint az egészségügyi dolgozók.
Miután az Alkotmánybíróság elutasította a beadványát, 2023 áprilisában fordult a strasbourgi bírósághoz. Az ügyet az EJEB kiemelt fontosságúként kezelte, és egyesítette egy másik, a TASZ által képviselt magyar keresettel, amit egy örökbefogadási tanácsadó, egy hivatásos gyám és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója indított.
Egy eljárás 15 napig tarthatott, ami egyszer 15 nappal meghosszabbítható volt, és egy személy ellen évente háromszor is elrendelhették. A titkos információgyűjtés során a hatóságok a célszemély lakásán kívül bárhol követhették és felvételt készíthettek róla, bepoloskázhatták az irodáját vagy a szolgálati kocsiját, és megismerhették a telefonja metaadatait, vagyis hogy mikor kivel beszélt. A telefon lehallgatása, a számítógép feltörése vagy a magánlakás átkutatása azonban bírói engedélyhez volt kötve.
A szabályozás azt is kimondta, hogy „A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.” Vagyis a nyomozás végén vagy feljelentést tettek, vagy nem történt semmi.
A statisztikák alapján a vizsgálatok hatékonysága alacsony volt. 2022-ben például 278 megbízhatósági vizsgálat jutott el a kontaktusig, vagyis amikor a fedett nyomozók törvénysértésre próbálták rávenni az alanyt. Ebből mindössze 13 érintett fogadta el a bűnös ajánlatot. Az egészségügyi dolgozókat célzó 45 vizsgálatból pedig mindössze két esetben született feljelentés.
Szelényi Zoltán egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott:
