HÍREK
A Rovatból

Már több mint 1200 gyerek tűnt el a gyerekvédelemből – a szökött fiatalok helyére másokat költöztetnek

Egy szakember szerint „a szakellátás Airbnb-je” zajlik. Sokszor tudják ugyan, hogy hol van az eltűnt gyerek, de a lehetőségeik így is végesek, és az állam nem könnyíti meg a helyzetüket.
Malinovszki András / Fotó: SplitShire/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. február 06.



Már 1252 kiskorút tartanak nyilván eltűntként, akik állami gondozásból szöktek meg. A Gyermekjogi Civil Koalíció szerint elfogadhatatlan, hogy a helyükre más gyerekeket költöztetnek, mintha egy szobát adnának ki – írja a Népszava.

A gyermekvédelemben dolgozók szerint sok eltűnt fiatalt lehet sejteni a vér szerinti családjánál, rokonainál, a lányokat pedig gyakran a barátjuknál találják meg. Egy szakember úgy fogalmazott

„Általában lehet tudni, hogy hol vannak a srácok, jó eséllyel a vér szerinti családjuknál, rokonoknál, a lányok az éppen aktuális pasijuknál, ahonnan gyakran állapotosan jönnek vissza.”

A gyermekvédelmi rendszerben dolgozók szerint komoly problémát jelent, hogy az Orbán-kormány törvényben engedélyezte, hogy a három hónapja szökésben lévő gyerekek helyére újakat helyezzenek el. Ha egy fiatal hat hónapnál tovább nem kerül elő, akkor a gyámhivatal felülvizsgálja a nevelésbe vételét. Egy gyermekvédelmi dolgozó ezt úgy jellemezte:

„Ez a szakellátás Airbnb-je.” Szerinte szakmai szempontból semmi nem indokolja ezt a változtatást.

A korábbi rendőrségi adatok szerint január közepén 891 gyermekvédelmi gondoskodásban élő kiskorút jelentettek eltűntként. A valódi szám ennél magasabb lehet, mert nem kötelező megadni a körözéskor, hogy a gyerek gyermekvédelmi intézményből vagy családból tűnt el. A rendőrségi adatbázis szerint összesen 1252 eltűnt 18 év alatti fiatalt tartanak nyilván.

Egy gyermekvédelmi dolgozó szerint a szökések mögött többnyire a szerelem, a szerhasználat, a bulizás, a prostitúció vagy a család hiánya áll. Ha egy gondozott fiatal eltűnik, a gyám feladata megkeresni. „Amennyiben kinyitják neki az ajtót, megkérdezi, hogy ott van-e, akit keres. Ha igen, akkor rendőrt hív, és amíg megérkezik a hatóság, ő a saját autójában várakozik.” Gyakran előfordul, hogy mire a rendőrök kiérnek, a gyerek már eltűnik egy hátsó ablakon keresztül. Ha a hatóság találja meg a fiatalt, akkor is a gyámnak kell intézkednie. Sok esetben ez éjszaka történik, és ha másik megyében vagy külföldön találják meg, vita indul arról, hogy ki menjen érte.

„Amíg megy a huzavona, sokszor a gyerek újra elszökik, hiszen egy befogadó otthon nem zárt intézmény”

– mondta a szakember.

A Gyermekjogi Civil Koalíció 23 szervezettel és 16 egyéni szakértővel együtt tiltakozik a szankciós szemléletű jogszabály-módosítás ellen. Közleményük szerint a változtatást nem előzte meg sem az eltűnések okainak feltárása, sem a megelőzésre vonatkozó intézkedések kidolgozása. Szerintük a gondozásban élő fiatalokat sújtja a családból való kiemelés, az új élethelyzet, a traumák feldolgozatlansága, a kötődés hiánya, valamint az intézményi és rendszerabúzus.

„Ezek külön-külön is alkalmasak arra, hogy ebből a kilátástalan helyzetből egyetlen kiútként a gondozási helyről elszökést válasszák”

– írták.

A szakember hozzátette, hogy az elnöki kegyelmi botrány óta nem született szakmailag értékelhető döntés a gyermekvédelemben. Eközben újabb terhek nehezítik az ágazat működését. Mivel fizetőssé vált a személyi okmányok kiállítása, egy gyerek kiemelése vagy gondozási helyének megváltoztatása esetén a lakcímkártya kiváltása 3700 forintos pluszkiadást jelent az otthonok számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
14 EU-tagállam már biztosan fellépést tervez Magyarországgal szemben – többek csatlakozása várható
A magyar kormány lépései miatt komoly felháborodás van az EU-ban. Az uniós tagállamok szerint sérülnek az alapjogok, és újabb szigorításokra készülnek Brüsszelben.


Kedd reggel teszik közzé azt a közös nyilatkozatot, amelyet eddig legalább 14 uniós tagállam támogat. A dokumentumot az alapjogok korlátozása, a Pride betiltása és a legutóbbi alkotmánymódosítás miatt adják ki, és még további országok csatlakozása is várható – értesült a Népszava.

Az ügy újra napirendre kerül az Általános Ügyek Tanácsában is, ahol a tagállamok EU-ügyi miniszterei – köztük Magyarország képviseletében Bóka János – tárgyalnak. A tanácsülésen a 7. cikkelyes eljárás keretében tartanak meghallgatást a magyar jogállamiságról. Több uniós diplomata elmondta, hogy komoly bírálatokat fognak megfogalmazni Magyarországgal szemben.

Többen kifogásolják az új átláthatóságinak nevezett törvénytervezetet, amely szerintük a civilek és a független média ellehetetlenítésére szolgál a Szuverenitásvédelmi Hivatalon keresztül.

A Népszava úgy tudja, hogy 19 tagállam készen állna további lépésekre is. Lényegi döntésre azonban most senki nem számít. A 7. cikkelyes eljárás már 2018 óta tart, de azóta nem született újabb döntés. A következő szakaszhoz először 22 tagországnak kellene kimondania, hogy fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ez a többség jelenleg még nincs meg.

Robert Fico szlovák kormányfő már többször kijelentette, hogy semmiképp nem fogja „büntetni” Magyarországot. Egyes országok – például Románia, Bulgária vagy Horvátország – azért nem támogatják az eljárást, mert nekik is voltak problémás ügyeik. A görög kormány ellen is felmerültek kifogások, mert használtak Pegasus-szoftvert újságírók megfigyelésére. Málta és Ciprus sem szívesen járna el ebben az ügyben.

Az is eltérő, hogy melyik ország milyen magyar intézkedést tart aggályosnak. Olaszország például több kérdésben is kritikusan nyilatkozik, de LMBTQ+ ügyekben maga is sok bírálatot kap. Vannak országok, amelyek nem támogatják a 7. cikkelyes eljárást, de más témákban határozottan bírálják a magyar kormányt.

Az Európai Parlamentben is újabb leveleket írtak. Egyikben 26 EP-képviselő kérte az Európai Bizottságot, hogy fagyassza be az uniós forrásokat, mert szerintük elfogadhatatlan a „korrupt rendszer további finanszírozása”.

Egy másik levélben 60 EP-képviselő azt kérte a Bizottságtól, hogy ha elfogadják az új törvényt, azonnal indítsák el a kötelezettségszegési eljárást, és kezdeményezzék a törvény felfüggesztését is.

Az Európai Bizottság eddig csak óvatos kritikákat fogalmazott meg, sem a Pride betiltása, sem az új törvénytervezet ügyében nem lépett tovább – hangsúlyozza a Népszava.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Kedves Péter, Isten hozott!” Így kelt át Magyar Péter a határon – galéria
Várhatóan magyar idő szerint 14 órára fog Nagyváradra érkezni, ahol értesülései szerint a Fidesz provokációval várja. A Tisza Párt elnöke elmondta: nem szavazatok megvásárlásáért érkezett.


Utolsó napjához érkezett Magyar Péter két országot érintő országjárása. A Tisza Párt elnöke május 14-én indult Budapestről, hogy egymillió lépéssel később Nagyváradra érkezzen. A politikai akciót azért mostanra időzítette, mert nem sokkal korábban Orbán Viktor a Tihanyi Apátságban elmondott beszédében kiállt a magyargyűlölő, szélsőjobboldali George Simion mellett – aki végül el is veszítette a romániai választást.

Magyar több városban és faluban is találkozott emberekkel, volt, hogy több mint egy kilométeres sor kísérte az útján. Pénteken úgy nyilatkozott, hogy „10 napja indultunk el gyalog. Mindenféle hátsó szándék nélkül megyünk hozzátok. Nem szavazatokért, nem pártpolitikai okból, hanem azért hogy elvigyük az anyaország szolidaritását és a nemzeti összefogás üzenetét hozzátok Orbán Viktor gyalázatos tihanyi beszéde után, amelyben nyíltan kiállt a magyargyűlőlő Simion mellett, aki 2019-ben az őseink sírján ugrált és összetörte az uzvölgyi temető székelykapuját.”

A politikus és követőtábora végül szombat reggel, magyar idő szerint 9 órakor lépte át a romániai határt Ártándnál. Az erről szóló élő videót ITT lehet megnézni. A 24.hu arról írt: a politikus szerint provokációra készül a Fidesz Nagyváradon, ahova a tervek szerint helyi idő szerint 15 (magyar idő szerint 14) órakor érkeznek meg.

A Szeretlek Magyarország fotósa ott volt a határátlépésnél (a képre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz: Azt megígérhetem, hogy a Mária Terézia laktanyáról leverjük a névtáblát, és azonnal visszakapja a Petőfi nevet
A Tisza Párt honvédelmi tanácsadóját kérdezte a Kontroll újságírója. Ruszin-Szendi kitért Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerepére, és élesen bírálta is a regnáló honvédelmi minisztert.


Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi tanácsadó is részt vesz a Magyar Péter által vezetett Egymillió Lépés című többnapos sétatúrán, amelynek során Nagyváradra mennek el a Tisza Párt politikusai és az őket kísérők csoportja. Magyar Péter pénteken jelentkezett be, ahol arról beszélt, hogy szombaton 14 óra magasságában érkeznek meg a településre. A Kontroll egy pihenő során kapta el a Tisza Párt politikusát. A honvédelmi tanácsadó erős kritikával élt a honvédelmi miniszterrel kapcsolatban:

„Nem akarok személyeskedni, van ott baj, ez tisztán látszik. Ha lenne méltósága, gerince, tényleg férfi lenne, akkor már rég beadta volna a lemondását, mert tisztán, hogy nem érti a magyar honvédség kultúráját, nem érti miről szól, hanem pusztán egyéni érdekeit figyelembevéve próbál meg döntéseket kicsikarni, annak általában probléma a vége.”

Hozzátette ugyanakkor, hogy nem érti, Orbán Viktor miért bízik még meg a honvédelmi miniszterben, aki szerinte azért nem meri beadni a lemondását, mert a kormányfő bizonyára hamar elfogadná azt.

Ruszin-Szendi úgy fogalmazott arra kérdésre, hogy mint honvédelmi tanácsadó, van-e mellette egy olyan csapat, aki segíti a munkáját:

„Van hál'istennek! Ezekből a szakmákból múltbéli és jelenlegi kollégák is részesei a csapatnak. Mi készülünk arra valóban, hogy miután megkaptuk a felhatalmazást, akkor milyen tanáccsal tudom ellátni a Tisza Pártot, vagy melyek azok a feladatok, amelyeket napokon belül végre kell hajtani.”

„Azt megígérhetem, hogy a Mária Terézia laktanyáról leverjük a névtáblát, és azonnal visszakapja a Petőfi nevet, ezt 48 órán belül képesek leszünk végrehajtani”

– fogalmazott a Tisza Párt honvédelmi tanácsadója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hont András: A „Zászló, zászló, szív” az önálló véleményalkotás teljes hiánya
A jobboldal egyik kedvenc ellenzéki megmondóembere egy gyorsvonat lendületével szállt bele mindenkibe, aki görbe tükröt mutatott a magyar Harcosok Klubja tagjainak.


Nem telt el még egy hét a Harcosok Klubja nevű hivatásos kormánypárti trollhadsereg megalakulása óta, de máris tarol a kommentszekciókban az egyik, állítólag hozzájuk kapcsolódó utasítás, ami szerint a kommentelőknek hozzászólásaik végére oda kell biggyeszteni két – feltételezhetően magyar – zászlót és egy szívet.

Azóta a „zászló, zászló, szív” szókapcsolat és annak továbbparodizált változatai legalább annyira elárasztották a kommentszekciókat, mint egykor az O1G. Több sem kellett Hont Andrásnak, és jól meg is mondta a véleményét a trollharcosokat trollkodókról:

„Zászló, zászló, szív. Ha jól látom, ez az új stay the fuck home, amellyel a magukat tájékozottnak és műveltnek gondolók egymásnak bizonygatják, hogy nem az ostobák közé tartoznak. Valójában igazodási kényszer, az önálló véleményalkotás teljes hiánya, a társasági tetszelgés megnyilvánulása” – szúrt oda egy nagyot a hozzászólóknak a jobboldal egyik kedvenc ellenzéki véleményvezére, megemlítve egyik kedvenc témáját, a Covid elleni intézkedéseket is.

Az Orbán Viktorral majdnem a Kossuth Rádió keménységéhez mérhetően merész interjút készítő Hont itt nem is állt meg, hanem bevitte a kegyelemdöfést az ellenzéki érzelmű kommentelőknek:

„Ó, persze, a Harcosok klubja, vagy mifene is az, de ott legalább nem hiszik magukat egyéniségnek. Ti sem vagytok azok”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: