Lánczi András: Akik most el akarják zavarni Orbán Viktort, visszamenőleg fizessék ki a rezsicsökkentésnek köszönhető megtakarításokat

Gaal Gergely a Partizán vendégeként mesélt arról pénteken, miért mondott le előző nap a KDNP országos elnökségi tagságáról, írja a hvg.hu. A beszélgetésben részletesen felidézte, milyen konfliktusok vezettek a döntéséhez – többek között egy lájk is komoly hullámokat kavart a párton belül.

A politikus elmondása szerint egy ismerőse pár percen belül szólt neki:

– utalva arra, hogy az egyik közösségi oldalon tetszését fejezte ki egy bejegyzés iránt. Bár gyorsan eltávolította a lájkot, az esetről képernyőfotó készült, ami végül Semjén Zsolthoz is eljutott.

A lemondását megelőző események nem itt kezdődtek. Gaal szerint a 2024 decemberi tisztújítás előtt Semjén Zsolt elutasította, hogy alelnöki posztra pályázzon, mondván: „szó sem lehet róla”. Ezután – állítása szerint – megindult az árulózás, amelyben szerepet játszott, hogy kapcsolatban áll egy olyan pártalapítvánnyal, amely az Európai Néppárthoz köthető, ahonnan a KDNP tavaly kilépett.

A választmányi titkári posztra sem tudott újraindulni, mivel az alapszabály-módosítás megszüntette a tisztséget. Az alelnöki indulás pedig azért hiúsult meg, mert „problémás volt a választmányi ülés”, és a jelölőbizottság végül nem tette fel a nevét a szavazólapra.

A beszélgetés során azt is elmondta, hogy 2022 novembere óta működteti a Dialógus Alapítványt, és ehhez még a tisztújítás előtt kért évi 50 millió forintos támogatást Semjéntől, aki akkor még ígéretet is tett rá. Két héttel ezelőtt viszont, egy elnökségi ülésen már azt válaszolta: „szó sem lehet róla”.

Ugyanezen az ülésen Gaal feltette a kérdést: van-e a KDNP-nek önálló terve, karaktere, stílusa a közelgő kampányban? Ekkor – elmondása szerint – a pártelnök hevesen kifakadt, és azzal vádolta meg, hogy bomlasztja a pártszövetséget.

Gaal beszélt arról is, hogy korábban olyan üzenetet kapott: csak akkor mentheti meg magát, ha letérdel Semjén Zsolt elé.

Szerinte az emberek fejében a KDNP-ről ma már inkább kellemetlen történetek ugranak be, nem világos politikai üzenetek. Úgy látja, hogy a párt mára alig különböztethető meg a Fidesztől, mert a vezetés nem látott értelmet a saját hang megtalálásában. Hangsúlyozta: bár nem lépett ki a pártból, nem biztos benne, hogy tag maradhat. Erről szerinte az etikai bizottság dönthet majd. Hozzátette: szerinte 15 év alatt fel lehetett volna építeni egy olyan KDNP-t, amely önállóan is megáll a lábán.

Néhány órával az érkezés előtt videóüzenetet küldött Magyar Péter a határon túli magyaroknak. Ebben a Tisza Párt vezetője részletesen megindokolta, hogy miért keltek útra:

Orbán Viktor attól sem határolódott el, hogy Simion az ő arcképével és mondataival kampányolt magyar nyelven Székelyföldön. A magyar miniszterelnök tette nem egy politikai hiba volt, hanem egy árulás, egy bűn, amire nincs és nem is lehet bocsánat. A 2004 decemberi népszavazáson Gyurcsányék árulták el a külhoni magyarokat, most pedig Orbán Viktor. Számomra és a TISZA számára mindkét árulás elfogadhatatlan” - szögezte le a Tisza Párt elnök, majd hozzátette:

„A mostani váradi látogatásunk célja, hogy megmutassuk, hogy az anyaország mellettetek áll és nem lehet olyan nehéz helyzet, amikor magunkra hagyjuk egymást. Szeretettel várunk minden partiumi és erdélyi magyart május 24-én szombaton, helyi idő szerint 15.00 órára Nagyvárad csodálatos várába, vagy akár már délelőtt a menetbe az ártándi határátkelőtől a várig. Örülök, hogy az utóbbi 10 napban számtalan külhoni testvérünk megtisztelt bennünket és csatlakozott ehhez a 300 km-es gyalogláshoz. Jöttetek Székelyföldről, Kolozsvárról, Nagyváradról, Marosvásárhelyről, Temesvárról, Aradról és rengeteg más településről. Köszönöm, hogy Kárpátaljáról, a Felvidékről és a Vajdaságból is velünk voltatok.”

„Örülök, hogy beszélhetünk, hogy egymás szemébe nézhetünk. Örülök, hogy elmondhatom személyesen, hogy szó sem igaz azokból a hazug vádakból, amit a kormány propaganda terjeszt a TISZA kapcsán Erdélyben és a Partiumban. A leendő TISZA-kormány semmilyen szerzett jogot nem vesz el és soha nem hagyja magára, nem árulja el a külhoni testvéreinket” - mondta a videóban Magyar Péter.

„Számomra személyesen is rengeteget jelent Erdélyország. Emlékszem, amikor a falurombolás idején gyerekként ott voltam a szüleimmel a tüntetésen, ahogyan arra is, amikor a forradalom idején igyekeztünk mindennel segíteni. Emlékszem, hogy milyen szomorúsággal figyeltük a marosvásárhelyi fekete március idején Sütő András és sok ezer magyar kálváriáját. Fülembe csengenek Putzi Béláék szavai: “Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!” Számtalan kolozsvári, körösfői és székely barátom van. Köszönöm, hogy közölük is többen ott lesznek holnap. Nyitott szívvel érkezünk, gyertek ti is!” - tette hozzá a politikus.

Kedd reggel teszik közzé azt a közös nyilatkozatot, amelyet eddig legalább 14 uniós tagállam támogat. A dokumentumot az alapjogok korlátozása, a Pride betiltása és a legutóbbi alkotmánymódosítás miatt adják ki, és még további országok csatlakozása is várható – értesült a Népszava.

Az ügy újra napirendre kerül az Általános Ügyek Tanácsában is, ahol a tagállamok EU-ügyi miniszterei – köztük Magyarország képviseletében Bóka János – tárgyalnak. A tanácsülésen a 7. cikkelyes eljárás keretében tartanak meghallgatást a magyar jogállamiságról. Több uniós diplomata elmondta, hogy komoly bírálatokat fognak megfogalmazni Magyarországgal szemben.

A Népszava úgy tudja, hogy 19 tagállam készen állna további lépésekre is. Lényegi döntésre azonban most senki nem számít. A 7. cikkelyes eljárás már 2018 óta tart, de azóta nem született újabb döntés. A következő szakaszhoz először 22 tagországnak kellene kimondania, hogy fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ez a többség jelenleg még nincs meg.

Robert Fico szlovák kormányfő már többször kijelentette, hogy semmiképp nem fogja „büntetni” Magyarországot. Egyes országok – például Románia, Bulgária vagy Horvátország – azért nem támogatják az eljárást, mert nekik is voltak problémás ügyeik. A görög kormány ellen is felmerültek kifogások, mert használtak Pegasus-szoftvert újságírók megfigyelésére. Málta és Ciprus sem szívesen járna el ebben az ügyben.

Az is eltérő, hogy melyik ország milyen magyar intézkedést tart aggályosnak. Olaszország például több kérdésben is kritikusan nyilatkozik, de LMBTQ+ ügyekben maga is sok bírálatot kap. Vannak országok, amelyek nem támogatják a 7. cikkelyes eljárást, de más témákban határozottan bírálják a magyar kormányt.

Egy másik levélben 60 EP-képviselő azt kérte a Bizottságtól, hogy ha elfogadják az új törvényt, azonnal indítsák el a kötelezettségszegési eljárást, és kezdeményezzék a törvény felfüggesztését is.

Az Európai Bizottság eddig csak óvatos kritikákat fogalmazott meg, sem a Pride betiltása, sem az új törvénytervezet ügyében nem lépett tovább – hangsúlyozza a Népszava.

Nem telt el még egy hét a Harcosok Klubja nevű hivatásos kormánypárti trollhadsereg megalakulása óta, de máris tarol a kommentszekciókban az egyik, állítólag hozzájuk kapcsolódó utasítás, ami szerint a kommentelőknek hozzászólásaik végére oda kell biggyeszteni két – feltételezhetően magyar – zászlót és egy szívet.

Azóta a „zászló, zászló, szív” szókapcsolat és annak továbbparodizált változatai legalább annyira elárasztották a kommentszekciókat, mint egykor az O1G. Több sem kellett Hont Andrásnak, és jól meg is mondta a véleményét a trollharcosokat trollkodókról:

„Zászló, zászló, szív. Ha jól látom, ez az új stay the fuck home, amellyel a magukat tájékozottnak és műveltnek gondolók egymásnak bizonygatják, hogy nem az ostobák közé tartoznak. Valójában igazodási kényszer, az önálló véleményalkotás teljes hiánya, a társasági tetszelgés megnyilvánulása” – szúrt oda egy nagyot a hozzászólóknak a jobboldal egyik kedvenc ellenzéki véleményvezére, megemlítve egyik kedvenc témáját, a Covid elleni intézkedéseket is.

Az Orbán Viktorral majdnem a Kossuth Rádió keménységéhez mérhetően merész interjút készítő Hont itt nem is állt meg, hanem bevitte a kegyelemdöfést az ellenzéki érzelmű kommentelőknek: