HÍREK
A Rovatból

Lemondott Klaus Iohannis román államfő

A lépésre azután szánta el magát, miután a parlament jóváhagyta az elnök felfüggesztéséről szóló ellenzéki kezdeményezést. Az államfői tisztséget ideiglenesen Ilie Bolojan szenátusi elnök veszi át.


Bejelentette lemondását hétfőn Klaus Iohannis román államfő, miután a parlament jóváhagyta az elnök felfüggesztéséről szóló ellenzéki kezdeményezést.

Iohannis rövid sajtónyilatkozatában úgy értékelte, hogy a felfüggesztési eljárás, illetve annak megszavazása esetén az elnök leváltásáról szervezendő népszavazás példátlan válságba sodorná az amúgy is elnökválasztásra készülő Romániát, az ország elveszítené szövetségesei bizalmát.

Hozzátette:

a felfüggesztési procedúra és a várható népszavazás megosztaná a társadalmat, és olyan negatív töltetet hordoz, amely beárnyékolná a közelgő elnökválasztást, és ilyen körülmények között az elnökjelöltek be sem tudnák mutatni programjukat, elképzeléseiket.

Iohannis közölte: lemondása szerdán lép hatályba.

Az elnök nem sokkal azt követően jelentette be távozását, hogy a kétkamarás bukaresti parlament egyesített házbizottsága keddre összehívta a két ház együttes ülését, hogy a törvényhozás megvitassa 178 ellenzéki törvényhozó kezdeményezését Klaus Iohannis tisztségéből történő felfüggesztéséről

Az alkotmány szerint a felfüggesztési eljárást a törvényhozók legkevesebb egyharmadának (155 képviselőnek és szenátornak) a kezdeményezésére indítja el a parlament. Amennyiben az erről rendezendő parlamenti szavazáson a törvényhozók több mint fele támogatja a kezdeményezést, az elnököt felfüggesztik hivatalából, és 30 napon belül népszavazást írnak ki leváltásáról.

Klaus Iohannis azért maradt hivatalban második ötéves mandátuma december 21-i lejárta után, mert az alkotmánybíróság – nemzetbiztonságot veszélyeztető választási csalásokra hivatkozva – érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-i első fordulójának eredményét, és elrendelte az elnökválasztás megismétlését. Az alkotmánybíróság december 6-i döntésében rámutatott: az alaptörvény szerint az államfő addig marad hivatalban, amíg az újonnan választott elnök leteszi a hivatali esküt.

Ezt az értelmezést az ellenzéki pártok nem fogadták el, arra az alkotmányos előírásra hivatkozva, hogy az elnöki mandátum ötéves. Szerintük ideiglenes államfőnek kellene vezetnie Romániát, amíg megválasztott utódja hivatalba nem lép.

Bár Iohannis hivatalban maradásának alkotmányos voltát a kormánypártok nem vitatták, az utóbbi időben egyre több jelét adták annak, hogy politikai szempontból terhet jelent számukra, hiszen támadási felületet biztosít az ellenzéknek, amely azt hangoztatja: a választók hiába adtak egyértelmű jelzést, hogy változást akarnak, a voksolás után is ugyanaz az államfő és ugyanaz a miniszterelnök vezeti Romániát.

A román alkotmány szerint az államelnök lemondása esetén a szenátus (vagy ha ő nem vállalja, akkor a képviselőház) elnöke veszi át némileg korlátozott jogkörökkel az ideiglenes államfői tisztséget, és három hónapon belül ki kell írni a választást az új elnök megválasztásáról.

A bukaresti kormány – már az elnökválasztás megismétlését elrendelő alkotmánybírósági határozat alapján – május 4-re és 18-ra írta ki a megismételt elnökválasztást.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a lemondás egyoldalú döntés, nem ismerte Iohannis szándékait, és nem tudhatja, hogyan befolyásolja Iohannis lemondása a kormánypártok államfőjelöltjének választási esélyeit, de az biztos, hogy a – Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) közösen alakított – koalíció kitart közös államfőjelöltje, Crin Antonescu volt PNL-elnök mellett.

Crin Antonescu bölcs döntésnek minősítette Iohannis lemondását, amelyet szerinte nem kell túldramatizálni: a kormány stabil, a helyzetet az alkotmányos előírások szerint kezelik, Ilie Bolojan szenátusi elnök átveszi az ideiglenes államfői tisztséget.

Az egykori fasiszta Vasgárda ideológiáját nyíltan hirdető Calin Georgescu volt független államfőjelölt, és George Simion, a kormánypártok által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke saját győzelmükként ünnepelték Iohannis lemondását, és „a jogállamisághoz történő visszatérést”, az alkotmánybírósági döntés által félbeszakított elnökválasztás folytatását követelték.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Ráhel közel 3 milliós karkötőben vacsorázott, az öve pedig krokodilbőrből lehetett
Hadházy Ákos posztolt a miniszterelnök lányának vacsoraszettjéről. A független országgyűlési képviselő szerint a bőröv akár 800 ezer forintot is érhet.


Orbán Ráhel közel hárommillió forintos karkötőt viselt egy eseményen, hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos szombati bejegyzésében. A politikus szerint a miniszterelnök lánya férjével együtt ötcsillagos szállodájukban vacsorázott, ahol egy luxusétterem évfordulóját ünnepelték.

A képviselő hozzátette: Orbán Ráhel mindezt „nem is szégyelli, a nyilvános Insta-oldalán dicsekszik vele”.

Hadházy a kiegészítőkre is kitért: mint írja, az öv sem mindennapi darab.

„Ha a krokodilbőrös kivitel, akkor 800 ezerbe, ha snassz sima bőr, akkor csak százezer forintba kerül.”

A független országgyűlési képviselő az utóbbi időszakban rendszeresen oszt meg olyan képeket, amelyeken tehetős politikai szereplők családtagjai láthatók, méregdrága ruhákban és ékszerekben. Bejegyzéseiben rendszerint olyan személyeket emel ki, akik szoros kapcsolatban állnak a kormányfővel vagy közeli ismerőseivel.

Az elmúlt napokban Várkonyi Andrea neve is többször felbukkant Hadházy posztjaiban. A bejegyzésekben szó esett a viselt ruháiról, a luxusautójáról, sőt, még egy nadrágról és pólóról is.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyarul üzent az erdélyi magyaroknak az új román elnök
A független bukaresti főpolgármester a szavazatok 53,6 százalékával lett Románia elnöke, miután legyőzte ellenfelét, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont.


Nicusor Dan az erdélyi magyaroknak is köszönetet mondott a megismételt romániai elnökválasztás vasárnap tartott döntő fordulójában rá leadott szavazataikért, írja az MTI. "Együtt sikerülni fog!" - üzente magyarul a megválasztott román elnök szombati bejegyzésében a Facebookon.

„Köszönöm a magyar közösségnek, hogy megmutatta: Románia az országuk. Együtt sikerülni fog!”

- fogalmazott Nicusor Dan.

Közölte: vezetésével az ország egy jobb jövőbe vetett hittel a demokratikus, Európa-párti és transzatlanti úton folytatja.

„Nincsenek megmentők - mi, együtt építjük magunknak azt az országot, amelyet szeretnénk” - írta. Azt ígérte, minden tőle telhetőt megtesz, hogy honorálja a kapott bizalmat. Nicusor Dan külön köszönetet mondott több társadalmi rétegnek, hogy támogatták a döntő fordulóban. Megköszönte a fiatal választóknak, akik szerinte megértették, hogy van hangjuk, és ígérete szerint azt mindig meghallgatja.

Köszönetet mondott a nőknek, hogy „az erőszak ellen szavaztak”, az időseknek, hogy gyerekeik és unokáik jövőjét tartották szem előtt, a férfiaknak, akik megértették, hogy tettekre, és nem szavakra van szükség.

Külön köszönetet mondott a vallási kisebbségeknek, „amelyek a hitet az ország jólétének szolgálatába állították”, és az őt nagy számban támogató moldovai románoknak is. A magyar mellett a roma kisebbségnek is saját nyelvén üzent - „nem lesz diszkrimináció, és győzünk” - írta -, és a szexuális kisebbségeknek is megköszönte a támogatást.

A demokratikus értékek őrzéséért köszönetet mondott az újságíróknak, a választási megfigyelőknek és „az ország érdekeit a pártérdekek elé helyező” politikusoknak is.

Bejegyzésében azt írta, hogy a következő időszak nem lesz könnyű, lesznek hibák és akadályok is, és úgy fogalmazott, „35 évet kell kijavítani”, amihez mindenki erőfeszítésére szükség van. „Türelemmel, egyetértéssel és reménnyel sikerülni fog” - zárta bejegyzését.

A független bukaresti főpolgármester a szavazatok 53,6 százalékával lett Románia elnöke, miután legyőzte ellenfelét, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont. Nicusor Dant hétfőn iktatják be hivatalába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A magyarok többsége szerint tisztességtelenül gazdagodtak meg a leggazdagabbak
Egy friss kutatás szerint sokan kormányközelinek látják a top 10-es milliárdosokat. A legtöbben különadót vetnének ki rájuk.


Mészáros Lőrinc vagyona egy év alatt 432 milliárd forinttal nőtt – derül ki a napokban megjelent 100 leggazdagabb magyar listájából. A felcsúti üzletember ezzel továbbra is a rangsor élén áll, mögötte Csányi Sándor következik, immár 820 milliárdos vagyonnal. A harmadik helyet idén is Felcsuti Zsolt foglalja el. Az első hét helyezett sorrendje nem változott, de mindegyikük jelentős gyarapodást könyvelhetett el.

A lista egyik nagy meglepetése Jászai Gellért, a 4iG vezetője, aki tavalyi 138 milliárdos vagyonát egy év alatt csaknem megduplázta, így idén már 264 milliárddal került a top 10-be. Továbbra is a leggazdagabbak között van Tiborcz István is: Orbán Viktor veje egy év alatt 100 milliárdról 188 milliárd forintra növelte vagyonát.

Az Europion a rangsor megjelenése kapcsán országos reprezentatív felmérést végzett. A kutatásban 1200 főt kérdeztek meg arról, mit gondolnak a magyarok a leggazdagabbakról.

Az eredményekből kiderül, hogy

a válaszadók 77 százaléka szerint a leggazdagabb magyarok nem tisztességes úton szerezték vagyonukat. 76 százalékuk támogatná, hogy a gazdagokra különadót vezessenek be, míg 70 százalékuk úgy gondolja, hogy „NER-es kapcsolatok nélkül lehetetlen meggazdagodni ma Magyarországon”.

A válaszadók 76 százaléka szerint a politika mindig a gazdagok érdekeit szolgálja, 70 százalék szerint pedig „egy egészséges társadalomban nincs helye szupergazdagoknak”.

A felmérés a leggazdagabbak ismertségét is vizsgálta. Mészáros Lőrinc nevét és tevékenységét a válaszadók 76 százaléka ismeri, Csányi Sándort 68, Gattyán Györgyöt 30 százalék említette. Garancsi István és Szijj László nevét körülbelül minden ötödik válaszadó ismeri, míg Felcsuti Zsolt és Veres Tibor tevékenysége alig ismert (8, illetve 7 százalék).

A válaszok alapján a legtöbben Mészáros Lőrincet érzik a leginkább kormányközelinek. Az ő NER-es kötődéseit a válaszadók 82 százaléka említette. Csányi Sándorról 47, Garancsi Istvánról 32 százalék gondolja ugyanezt. Általánosságban jellemző, hogy a leggazdagabbak közül sokakat többen tartanak kormányközelinek, mint ahányan tudják, mivel foglalkoznak.

A politikai hovatartozás is szerepet játszik az ítéletekben. A Tisza-szavazók és más ellenzéki pártok támogatói nagyobb arányban tartják a gazdagokat kormányközelinek, mint a kormánypárti szavazók. Mészáros Lőrinc esetében azonban még a kormánypárti válaszadók 73 százaléka is elismeri ezt a kapcsolatot.

A kutatásban arra is rákérdeztek, mekkora vagyonnal számít valaki gazdagnak ma Magyarországon. A legtöbben (40%) az 500 millió és 1 milliárd forint közötti értéket jelölték meg, de a válaszadók 12 százaléka szerint már 50 millió forint is elegendő ehhez.

Az alacsony jövedelműek harmada már 50–100 millió forint fölött gazdagnak tart valakit. Érdekes módon a fővárosiak körében 38 százalék tette ilyen alacsony szintre a gazdagság küszöbét.

A megkérdezettek azt is elárulták, mekkora vagyonnal lennének elégedettek. A kevésbé iskolázottak és az alacsony jövedelműek jellemzően kevesebbel is beérnék. Az érettségivel nem rendelkezők és az alacsony jövedelműek 39 százaléka már az 50–100 milliós szinttel is elégedett lenne, míg a diplomásoknak és a magas jövedelműeknek jóval magasabb az elvárásuk: itt csak 18, illetve 16 százalék tartja ezt elegendőnek.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Teljesen átalakul az M7-es autópálya egyik szakasza, heteken belül végeznek a munkálatokkal
Az új kialakítás kevesebb karbantartást és biztonságosabb közlekedést ígér. A munkák jelenleg Siófok és Zamárdi között zajlanak.


Az M7-es autópályán új korszak kezdődik: a siófoki és zamárdi csomópont közötti szakaszon megkezdődött egy jelentős átalakítás. Az autósok már most is láthatják a munkagépeket, hiszen komoly előkészületek zajlanak, hogy a két pályatest közé betonelemek kerüljenek. A cél, hogy biztonságosabb és hatékonyabban üzemeltethető megoldás szülessen.

A jelenlegi acél szalagkorlát helyett tehát tartósabb betonelemek választják majd el a forgalmat. Ehhez azonban nemcsak az útburkolaton kell dolgozni: a meglévő vízelvezető rendszert is át kell alakítani, hogy minden szempontból jól működjön az új kialakítás.

Az MKIF Zrt. közleményében úgy fogalmazott: „közlekedésbiztonsági és üzemeltetési szempontból is egy jobb megoldás kerül kialakításra”. A projekt már el is kezdődött, és jelenleg az alapozási, előkészületi és aszfaltozási munkák zajlanak.

A munkálatok idején természetesen a forgalmi rend is változik.

Hétköznapokon csak 1-1 sáv lesz járható irányonként, viszont hétvégén – amikor többen indulnak útnak – 2×2 sávot biztosítanak a közlekedőknek. Június 13-tól pedig már hétköznap is minden irányban két forgalmi sávot használhatnak majd az autósok.

A közlemény szerint azokon a szakaszokon, ahol nincs növényzet a középső elválasztó sávban, sokkal kevesebb időt és energiát igényel a karbantartás. „Üzemeltetői tapasztalatunk az, hogy azokon a szakaszokon, ahol nincs az elválasztó sávban növényzet és így azt nem kell nyírni, gondozni. Ez esetben az erre fordított üzemeltetési ötödannyi” – írták.

A változtatásnak köszönhetően a jövőben kevesebb mozgó terelésre lesz szükség ezen a szakaszon, így az autósok gyorsabban és gördülékenyebben közlekedhetnek majd. Fontos információ, hogy az utóbbi két évhez hasonlóan idén nyáron sem terveznek felújítási munkákat az M0 és Balatonvilágos közötti szakaszon.


Link másolása
KÖVESS MINKET: