Iványi Gábor elfogadta a KDNP elnökségéből kilépő politikus bocsánatkérését
Gaal Gergely azt mondta, sajnálja, hogy tavaly nem álltak ki Iványi Gáborék mellett, és ma már úgy gondolja, hogy „nem kellett volna csendben maradni”.
Tavaly nyár végén a fővárosi kormányhivatal először Budapesten, majd Szegeden is bezáratta a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség iskoláit, arra hivatkozva, hogy az egyháznak köztartozása van. Az Iványi Gábor vezette közösség több száz sajátos nevelési igényű gyerekkel foglalkozott, akik így pár nappal a tanévkezdés előtt intézmény nélkül maradtak.
Gaal Gergely a Partizán pénteki műsorában beszélt arról, hogy sajnálja, amiért tavaly nem álltak ki Iványi Gáborék mellett. Gulyás Márton kérdésére bocsánatot is kért, és hozzátette:
„Nem kellett volna csendben maradni.”
Az RTL Híradó ezután megkereste Iványi Gábort is, aki azt mondta, elfogadja a bocsánatkérést.
„Nem változtat ez a dolgok alakulásán, de mégis jólesik, és átérzem azt, hogy valaki, akinek ez fontos, ki tudja mondani, hogy bocsánat. Úgyhogy persze hogy elfogadom”
– fogalmazott.
Gaal csütörtökön egy Facebook-videóban élesen bírálta a KDNP vezetését, és bejelentette, hogy lemond az elnökségi tagságáról. Szombaton azt mondta, azóta senki nem kereste őt a párt vezetéséből, azt viszont közölte, hogy ő fegyelmi eljárást kezdeményez Semjén Zsolttal és Latorcai Jánossal szemben.
Tavaly nyár végén a fővárosi kormányhivatal először Budapesten, majd Szegeden is bezáratta a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség iskoláit, arra hivatkozva, hogy az egyháznak köztartozása van. Az Iványi Gábor vezette közösség több száz sajátos nevelési igényű gyerekkel foglalkozott, akik így pár nappal a tanévkezdés előtt intézmény nélkül maradtak.
Gaal Gergely a Partizán pénteki műsorában beszélt arról, hogy sajnálja, amiért tavaly nem álltak ki Iványi Gáborék mellett. Gulyás Márton kérdésére bocsánatot is kért, és hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint az amerikai alelnök azért jön Budapestre, hogy magyar katonákat kérjen az iráni háborúhoz
A TISZA Párt elnöke szerint már nemcsak Gulyás Gergely kijelentése utal arra, hogy a kormány beszállna az iráni háborúba. A politikus követeli, hogy Orbán Viktor és a Fidesz hagyjon fel a háborús készülődéssel.
Magyar Péter szerint nemcsak Gulyás Gergely csütörtöki kijelentése utal arra, hogy szerinte a kormány beszállna az iráni háborúba, hanem a honvédelmi miniszter egyik megszólalása is.
A TISZA Párt elnöke a Facebook-oldalán tette közzé azt az interjúrészletet, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf arra a kérdésre, hogy „Magyarország engedélyezne-e egy ilyen típusú katonai vagy bármilyen más típusú betelepítést”, annyit mondott, hogy ahogy korábban, úgy most sem válaszol.
„Csapatmozgásokat nem kommentálok” – jelentette ki a miniszter. Majd amikor a Partizán riportere, Gulyás Márton arra kérte, legalább azt mondja meg, érkezett-e ilyen kérés az Egyesült Államok részéről, Szalay-Bobrovniczky ismét azt a választ adta, hogy „semmilyen csapatmozgást, belső katonai dolgot” nem kommentál.
A minisztert azért faggatták erről, mert Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a 444.hu riporterének kérdésére, miszerint Donald Trump kérésére küldenének-e magyar katonákat az Irán által lezárt Hormuzi-szoros felszabadítására, úgy reagált: „ha ő [Donald Trump] ezt kérné, akkor megfontolnánk”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentésére Orbán Viktor Brüsszelben, az EU-csúcs után azt mondta, „marhaság”.
Magyar Péter szerint „Gulyás Gergely háborús mondata után Orbán honvédelmi miniszterének megszólalása is arra utal, hogy Orbánék beszállnának az iráni háborúba.”
„Egyértelműnek tűnik, hogy azért jön az amerikai alelnök Budapestre, hogy Orbánék részvételét kérje a háborúban”
– írta Facebook-posztjában a TISZA elnöke.
Azt üzente: „Követeljük, hogy Orbán Viktor és a Fidesz hagyjon fel a háborús készülődéssel! Követeljük, hogy utasítsák el Magyarország részvételét a háborúban!”.
Arról szerdán érkezett hír, hogy JD Vance amerikai alelnök a napokban Budapestre utazhat, hogy támogassa Orbán Viktor választási kampányát. Erről a Reuters hírügynökség írt először, majd az Indexnek kormányzati források is megerősítették a hírt. A látogatás azonban korántsem biztos. Az alelnök ugyanis Washingtonban maradhat, amíg tart az Egyesült Államok és Izrael légi háborúja Irán ellen.
Magyar Péter szerint nemcsak Gulyás Gergely csütörtöki kijelentése utal arra, hogy szerinte a kormány beszállna az iráni háborúba, hanem a honvédelmi miniszter egyik megszólalása is.
A TISZA Párt elnöke a Facebook-oldalán tette közzé azt az interjúrészletet, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf arra a kérdésre, hogy „Magyarország engedélyezne-e egy ilyen típusú katonai vagy bármilyen más típusú betelepítést”, annyit mondott, hogy ahogy korábban, úgy most sem válaszol.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a Fidesz ellen fordította a fő üzenetét: Állítsuk meg Orbán Viktor háborús őrületét!
A TISZA Párt elnöke a kormányfő sokat hangoztatott mondatait használja most fel a kampányban a Fidesz ellen. Szerinte a kormánypárt azért szorul külföldi támogatásra, mert itthon már mindenki elfordult tőlük.
„Állítsuk meg a Fidesz háborús őrületét!” – ezzel a felütéssel posztolt egy Facebook-videót pénteken Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón egy kérdésre válaszolva azt mondta, Donald Trump kérésére megfontolná a kormány, hogy küldjenek-e magyar katonákat az Irán által lezárt Hormuzi-szoros felszabadítására. Erre a felvetésre Orbán Viktor később úgy reagált, hogy „marhaság”.
Magyar Péter a videójában azt mondta, Szalay-Brobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter később újságírói kérdésre sem akarta cáfolni azt, hogy a kormány hajlandó lenne akár magyar katonákat is küldeni az iráni háborúba, ezért szerinte „összeállt a kép”.
A TISZA elnöke kijelentette: az eheti budapesti CPAC-találkozó és az amerikai vezetők várható Magyarországra látogatása is arról szól, hogy „hogy az összeomló Fidesz-kampány külső megtámogatásáért cserébe Orbánék megállapodjanak hazánk részvételéről a közel-keleti konfliktusban”.
Szerinte a magyarok tudják, hogy mindez mit jelente, hiszen nincs olyan család az országban, ahol a felmenők ne meséltek volna a háború borzalmairól. Úgy véli, ezért kell most kiállni egy emberként a béke mellett, mert abban mindenki egyetért, legyen akár fideszes vagy tiszás, hogy semmilyen áron nem engedhetjük háborúba sodorni az országot.
Ez a Fidesz egyik legfőbb kampányüzenete, amelyet most úgy tűnik, Magyar Péter ellenük fordít.
A pártelnök úgy látja, „Orbán és csapata retteg, látják, hogy el fogják veszíteni a választást, és szorult helyzetükben bármit megtennének, hogy megakadályozzák a rendszerváltást”.
„Azért kapaszkodnak kétségbeesetten külföldi támogatóik kezébe, mert itthon már mindenki elfordult tőlük. De ennek a külföldi támogatásnak hatalmas ára lenne, és azt a magyarokkal akarják megfizettetni”.
A videóban a miniszterelnök sokat hangoztatott szavait idézve azt üzente: „Állítsuk meg Orbán Viktorékat! Ne hagyjuk, hogy belesodorjanak minket egy nemzetközi fegyveres konfliktusba, mert annak beláthatatlan következményei lennénk hazánkra. (...) Mondjunk közösen nemet április 12-én a háborúra és igent a békére”.
„Állítsuk meg a Fidesz háborús őrületét!” – ezzel a felütéssel posztolt egy Facebook-videót pénteken Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón egy kérdésre válaszolva azt mondta, Donald Trump kérésére megfontolná a kormány, hogy küldjenek-e magyar katonákat az Irán által lezárt Hormuzi-szoros felszabadítására. Erre a felvetésre Orbán Viktor később úgy reagált, hogy „marhaság”.
Magyar Péter a videójában azt mondta, Szalay-Brobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter később újságírói kérdésre sem akarta cáfolni azt, hogy a kormány hajlandó lenne akár magyar katonákat is küldeni az iráni háborúba, ezért szerinte „összeállt a kép”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely feljelentést tett: egy neten elterjedt vicc miatt vádolja hazugságkampánnyal a Tisza Pártot
Egy közösségi médiában terjedő felhívás miatt lépett a miniszter. Ebben arra buzdítanak, hogy a listás szavazólapon a Fideszre és a Mi Hazánkra is tegyenek X-et a választók, hogy biztosítsák a kormánypárti győzelmet.
Gulyás Gergely a Facebook-oldalán jelentette be, hogy feljelentést tett, mert szerinte egy hazugságkampány indult a közösségi médiában, amely mögött a Tisza Párt áll.
„Terjesztenek a közösségi médiában egy felhívást, amely arra buzdít, hogy a listás szavazólapon a Fideszre és a Mi Hazánkra egyszerre kell szavazni, mivel csak így biztosítható a kormánypárti győzelem. Ez hazugság”
– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki képeket is megosztott az erről szóló posztokról.
Gulyás rámutatott, hogy ilyen szavazat valójában érvénytelen, az erre való felhívás pedig bűncselekménynek, választási csalásnak minősül. A Büntető Törvénykönyvre hivatkozik, amely szerint „aki egy választásra jogosult személyt a választásban megtévesztéssel befolyásolni törekszik, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A miniszter ezért arra kéri követőit, hogy aki hasonló felhívást lát, a Facebookon jelentse a jogsértő tartalmat, és tegyen feljelentést a bejegyzés terjesztői ellen.
Posztjában hozzáteszi, senki ne hagyja magát megtéveszteni, hiszen a szavazólapon is szerepel, hogy érvényesen csak egy listára lehet szavazni. Azt is egyértelművé tette, hogy szerinte kire kell tenni az X-et: „Csak a Fidesz-KDNP!”.
A héten valóban elterjedt a közösségi médiában ez a felhívás, amelyet azonban a felhasználók minden bizonnyal viccnek szántak.
A Mi Hazánk Mozgalom egyébként korábban többször is hangsúlyozta, hogy önállóan indulnak a választásokon, és elutasítanak minden politikai paktumot.
Gulyás Gergely a Facebook-oldalán jelentette be, hogy feljelentést tett, mert szerinte egy hazugságkampány indult a közösségi médiában, amely mögött a Tisza Párt áll.
„Terjesztenek a közösségi médiában egy felhívást, amely arra buzdít, hogy a listás szavazólapon a Fideszre és a Mi Hazánkra egyszerre kell szavazni, mivel csak így biztosítható a kormánypárti győzelem. Ez hazugság”
– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki képeket is megosztott az erről szóló posztokról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Rosszabb, mint 2022-ben” – tankolási korlátozást és tömeges bezárást fontolgatnak a benzinkutasok a választás előtt
Óriási az elkeseredettség a szakmában a Független Benzinkutak Szövetségének szakértője szerint. A kutasok attól tartanak, hogy a választások után már nem tudnak majd engedményeket kiharcolni, ezért még előtte tennének figyelemfelhívó lépéseket.
„Rosszabb, mint 2022-ben” – röviden így foglalta össze egy benzinkutakat üzemeltető vállalat ügyvezetője a kisebb töltőállomások jelenlegi helyzetét a G7-nek.
Bár a kormány a védett árak mostani bevezetésénél elvileg figyelt arra, hogy ne döntse be a gyakran családi vállalkozásként működő kutakat, a helyzet mégis kritikussá vált. A probléma forrása, hogy bár papíron a biztonsági készletből a piac minden szereplője kaphat a hatósági árnál olcsóbb üzemanyagot, ebből a független kutak üzemeltetői szerint még senki nem látott semmit.
Emiatt több cégvezető már tankolási korlátozást, tüntetést, sőt tömeges kútbezárást fontolgat, hogy felhívják a figyelmet az ellátásban betöltött szerepükre.
A kútbezárástól a jogszabályban előírt kötelezettségek tarthatják vissza a kisebb kutakat. A tankolási korlátozás azt jelentené egy G7-nek megszólaló benzinkutas szerint, hogy csak a kiadható legkisebb mennyiséget lehetne náluk vásárolni, azaz egyszerre legfeljebb két litert. Van, ahol már most is bevezettek hasonló korlátozást, de ennél jóval magasabb mennyiségben (például 30 liter) állapították meg a maximumot.
„Óriási az elkeseredettség az egész szakmában”
– fogalmazott a G7 kérdésére Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) szakértője.
A mostani helyzetet nagyban árnyalja a 2022-es üzemanyagárstop emléke. Akkor a kormány a 480 forintos árplafont csak a kiskereskedelmi árra vezette be, a nagykereskedelmi árat nem szabályozta. Az orosz–ukrán háború kitörése után az olaj világpiaci ára elszállt, így a magyarországi kutak hetekig olcsóbban voltak kénytelenek adni a gázolajat, majd a benzint is, mint amennyiért azt megvették, vagyis minden eladott literen veszteséget termeltek. A helyzetet súlyosbította az üzemanyag-turizmus, ami miatt a megszokottnál is többet kellett értékesíteniük veszteséggel. A kormány végül a piac összeomlása előtt lépett: kizárta a külföldieket az ársapkából, és 480 forintban maximálta a nagykereskedelmi árat is. Ezzel a kisebb kutak már nem buktak az eladásokon, de árrésük sem maradt, hiszen ugyanannyiért kellett adniuk az üzemanyagot, amennyiért kapták.
A mostani helyzetben a kutasok úgy érzik, gyorsan kell lépniük, mert attól tartanak, az áprilisi választás után már nem tudnak majd semmilyen engedményt kiharcolni. Ahogy egyikük fogalmazott:
„Nagyon sokszor bebizonyosodott már, hogy feláldozhatók vagyunk. Ha a választások után próbálkozunk bármilyen akcióval, annak már semmilyen hatása nem lesz.”
Érdekesség, hogy a cégadatok alapján a 30 legnagyobb, nem nagy lánchoz tartozó kúthálózat profitabilitása 2022-ben nem csökkent. Ágazati szereplők szerint ennek oka egyrészt az állami támogatás volt, másrészt pedig az, hogy ezek a vállalkozások jellemzően több lábon állnak, és a benzinkút mellett foglalkoznak például szállítmányozással vagy mezőgazdasággal is, ahol ellensúlyozni tudták a veszteségeket.
„Rosszabb, mint 2022-ben” – röviden így foglalta össze egy benzinkutakat üzemeltető vállalat ügyvezetője a kisebb töltőállomások jelenlegi helyzetét a G7-nek.
Bár a kormány a védett árak mostani bevezetésénél elvileg figyelt arra, hogy ne döntse be a gyakran családi vállalkozásként működő kutakat, a helyzet mégis kritikussá vált. A probléma forrása, hogy bár papíron a biztonsági készletből a piac minden szereplője kaphat a hatósági árnál olcsóbb üzemanyagot, ebből a független kutak üzemeltetői szerint még senki nem látott semmit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
