Mégsem ismeri el a vereséget a magyarellenes jelölt, a román elnökválasztás érvénytelenítését kéri George Simion

Lezárult egy korszak a Jeffrey Epstein-ügyben: az amerikai főügyész bejelentette, hogy minden iratot nyilvánosságra hoztak, a Kongresszus pedig megkapott egy 300 nevet tartalmazó listát, amelyen politikusok, popsztárok és üzletemberek is szerepelnek.

– írta a Ladbible.

Az oldalak, képek és videók között számos terhelő állítás is előkerült. Ilyen volt az a vád, hogy Bill Gates nemi úton terjedő betegséget kapott „orosz lányoktól”, és megpróbált antibiotikumot adni akkori feleségének, Melindának. Az iratok között zavarba ejtő fotók is voltak Andrew Mountbatten–Windsorról, amint négykézláb egy nő fölé hajol, valamint Donald Trumppal szembeni állítások is napvilágot láttak. Fontos azonban, hogy az iratokban való szereplés önmagában nem jelenti a jogsértést, és sokan tagadták is az őket érintő állításokat.

A főügyész leveléhez mellékelték azok listáját, akik „jelenleg vagy korábban kormányzati tisztségviselők vagy politikailag exponált személyek”, és akiket „a törvény alapján nyilvánosságra hozott iratok legalább egyszer megemlítenek”. A levél kiemeli, hogy a nevek rendkívül sokféle kontextusban bukkannak fel.

A levél hangsúlyozza, hogy a közzététel során nem mérlegeltek politikai szempontokat:

„Egyetlen iratot sem tartottak vissza vagy szerkesztettek ki megszégyenítés, jóhírnév sérelme vagy politikai érzékenység miatt, beleértve bármely kormánytisztviselőt, közéleti szereplőt vagy külföldi méltóságot.”

A visszatartott dokumentumokról Bondi azt írta: „Az egyetlen visszatartott iratkategória azok az iratok voltak, amelyeknél a 2(c) szakasz szerinti megengedett visszatartások és a kiváltságos anyagok nem voltak elválaszthatók a 2(a) szakasz szerinti válaszként szolgáló anyagoktól.” A levél szerint a visszatartott iratokra alkalmazott kiváltságok a döntéselőkészítési kiváltság, a munkatermék-kiváltság és az ügyvéd–ügyfél kiváltság voltak.

Az Epstein-iratok átláthatóságáról szóló törvény tette kötelezővé a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A jogszabályt a Kongresszus fogadta el, tavaly novemberben lépett hatályba, és 30 napos határidőt szabott az Igazságügyi Minisztériumnak.

Varró László, a Shell stratégiai, insight és forgatókönyv-tervezési alelnöke egy Facebook-posztban írt arról, mit értékel a cégnél. Konkrétan ugyan nem írta le, de a gödi akkugyár környezetszennyezésére is reagált a bejegyzésben. Varró kiemelte, hogy a vállalatnál a biztonság és a dolgozók egészsége megkérdőjelezhetetlen prioritást élvez. Bár ő maga egy elemzőcsapatot vezet és nem dolgozik veszélyes anyagokkal, állítása szerint náluk is minden értekezlet biztonsági tájékoztatással kezdődik.

Varró azt írja,

a tanulságok az intranet nyitóoldalára kerülnek. Tengeri platformot senki sem látogathat meg a tengerbe zuhanó helikopterből kimenekülési tréning elvégzése nélkül (még a veteránok sem emlékeznek olyan esetre amikor ilyen a valóságban történt volna), a K+F olyan drónokat fejleszt, amik kiváltják az olyan vizsgálatokat ahol vegyvédelmi öltözékben kell kollégákat egy zárt helyre küldeni.” Szerinte az, hogy potenciálisan szennyezett helyre az előírásos védőöltözék nélkül menjenek emberek, „egyszerűen teljesen elképzelhetetlen”. A „biztonság az első” tervezési elv miatt a Shell létesítményei gyakran drágábbak a versenytársakénál – állítja Varró, de példaként említi, hogy a metánelszivárgás a cégnél hetede az iparág globális átlagának. „A biztonsági paraméterek beépülnek a kompenzációs rendszerbe, az én prémiumom is csökken, ha Braziliában baleset történik.

– tette hozzá.

Varró László kitért a Shell tevékenységének nemzetbiztonsági aspektusaira is:

"Az irodában gyakran el szoktam menni a márványtábla mellett amely megörökíti az 570 shelles kolléga emlékét akik megtorpedózott tankhajókon haltak hősi halált a 2. világháborúban, az üzemanyag ellátás a náci tengeralattjárók elsődleges célpontja volt. Az Európa légterét ma védő légitámaszpontokat egy NATO csövezetékrendszer szolgálja ki, amely Pernisből, a Shell rotterdami finomítójából indul. Ezt a német, a brit vagy a holland kormány a demokrácia védelmének hívja, lehet más kifejezést is használni, de akkor alkalmazzuk azt a magyar politikusok tulajdonában lévő hadiipari cégekre is."

„A Shell 5 milliárd dollár veszteséget irt le az orosz agresszió kapcsán, és jóval túlment a jogilag kötelező lépéseken, például más nyugat európai és japán cégek érdekeltek maradtak oroszországi cseppfolyós földgáz projektekben, a Shell távozott Szahalinról. Noha ez érintette a részvényárfolyamot és az én személyes kompenzációmat is, nagyon büszke voltam rá” – írta. Varró szerint az agresszió elutasítása, az európai kormányokkal való együttműködés, valamint a dolgozók egészségének és a biztonságnak a priorizálása hosszabb távon a sikeres működés pillére. A poszt végén jelezte, hogy a leírtak szigorúan a személyes véleményét tükrözik.

Via Telex

Nemzeti színű szalag, pulpitus és ünnepi beszédek kísérték a sátoraljaújhelyi parkoló átadását, amely egyelőre csak ledöngölt földes-köves talajból áll. A megyei közgyűlés fideszes elnöke – aki a térség országgyűlési képviselőjelöltje is – később egy 800 méteres utca kevesebb mint felét is felavatta. Bánné Gál Boglárka utóbb videóban magyarázta: a parkoló most még csak „első ütem”, szilárd burkolat hónapok múlva lesz. Az RTL Híradónak nyilatkozó politikai elemző szerint a választások közeledtével megszaporodnak az ilyen átadások.

Bánné ezt írta egy Facebook-bejegyzésben:

Ez a beruházás nem pusztán parkolóhelyek kialakításáról szól, hanem a turisztikai és gazdasági infrastruktúra tudatos bővítéséről, ezúttal a Versenyképes Járások Programnak köszönhetően”

Vasárnap, az ország elhagyása közben tartóztatták le Ukrajna volt energiaügyi miniszterét, akit a hírek szerint egy vonatról szállítottak le – írta a 24.hu. Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal megerősítette, hogy a volt tárcavezetőt a nagy visszhangot kiváltó Midas-ügy keretében, a határátlépéskor vették őrizetbe. A sajtó az érintettet Herman Haluscsenkóként azonosította.

A nyomozás adatai szerint a cég beszállítóitól 10-15 százalékos visszaosztást kértek.

Az ügy miatt tavaly novemberben, egy nála tartott házkutatás után lemondott Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnöke is. A hatóságok ugyanakkor sem az elnököt, sem Jermakot nem gyanúsítják bűncselekménnyel. A nemzetközi partnerek, köztük az Európai Unió és a G7-országok üdvözölték az ukrán korrupcióellenes szervek munkáját, és hangsúlyozták a jogállamisági reformok fontosságát. Ezzel szemben egy tavaly decemberi felmérés szerint az ukránok 59 százaléka Zelenszkijt is felelősnek tartja a történtekért.

A hivatal azonnali nyomozati lépéseket helyezett kilátásba, és későbbre ígért további tájékoztatást. Az ügyben a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség tehet indítványt, a volt miniszter sorsáról pedig – például az előzetes letartóztatásáról – a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság dönthet.