Hogy kerül egy pucér Barbie baba a 4-es metróba?
A 4-es metró terve nagyon régi, egész pontosan 1972-re nyúlik vissza. A Budapest és környéke Közlekedésfejlesztési Terv ekkor fogalmazta meg az alapötletet, ám csak 2006-ban kezdték el építeni a 4-es metrót, amit szinte mindenki nagy örömére végül 2014 márciusában adtak át. Színesebbre, izgalmasabbra sikerültek a megállók, mint a korábban megszokott másik három vonalnál, éppen ezért több izgalmas történetet is rejtenek.
Pőthe Attila, idegenvezető, a Barangoló Baráti kör fő irányítója vitt körbe minket az állomásokon. Izgalmas volt úgy rátekinteni megállókra, hogy kivételesen nem kellett rohanni, volt idő mindent megnézni. Így lett az M4-es séta a 13 perces menetidő helyett közel két óra.
A 4-es metrót eredetileg 16 megállóra tervezték a most meglévő 10 helyett. Lett volna még négy állomás a Keleti pályaudvar után egészen a Bosnyák térig, és még kettő Kelenföld után Madárhegyig. Kevesen tudják, de a megállókat úgy kell elképzelni, mintha hatalmas dobozokat helyeztek volna le a föld alá. Az építési szakaszban a fúrópajzsok a Boros és Bochkor nevet kapták a két népszerű rádiós műsorvezető után, de természetesen az alagutaknak is van nevük:
mindkét alagút XI. kerületi lakosok nevét viseli. Az egyiket Jánosi Zsuzsa tőrvívóbajnokról Zsuzsa, a másikat Románné Éva tanítónő után Éva névre keresztelték az építők.
Kelenföld egy funkcionális állomás, azonban mégis sikerült elrejteni ott is egy érdekességet, mégpedig egy egészen különlegeset. A Keleti felé tartó alagút falán ugyanis egy légy látható, amiről nem tudni, hogy ki készítette és hogyan került oda.
A Bikás parkot tartják a legnőiesebb állomásnak. Színvilága a halvány moha és érdekessége a „kis cet”, ami a nagy testvéréhez, a Bálnához hasonlít a felszínről.
Újbuda-központ felé tartva ez a leghosszabb szakasz a 4-es metrón. Az állomás maga pedig a legdíszesebb: itt van ugyanis a legtöbb művészeti alkotás. Az egyik hátsó fal a legérdekesebb, itt ugyanis egy öntött üvegfal látható, ami mögött különböző színű fény váltakozik.
Érdemes azonban még jobban szemügyre venni ezt a falat. Olyan, mintha egy ásatáson lennénk, egyik dolog a másik után kerül elő.
Ebben a falban ugyanis látható meztelen Barbie baba, ökölnyom, befőttesüveg, sőt még kalapács is!
Ez nem vicc, ha nem hiszitek el, menjetek és nézzétek meg, addig is itt egy kép a pucér Barbie-ról:
A Móricz Zsigmond tér a legszínesebb állomás és Újbuda-központ felől a legrövidebb távolságú szakasz. A mozgólépcsőről lefelé tartva egyesek szerint olyan, mintha gyerek maja piramishoz hasonlítanának az állomás színes kockái, mások szerint pedig sokkal inkább olyan látvány terül a szemünk elé, mintha egy színpadra érkeznénk. A térnek egyébként semmi köze nincs Móricz Zsigmondhoz, véletlen választásból viseli az ő nevét.
A Szent Gellért téren látható a legtöbb mozaik. Itt van a második irányító állomás, illetve ha valamiért nem tud teljes vonalon közlekedni a metró, akkor itt is van egy fordító alagút, ahol vissza tudják fordítani a szerelvényeket.
Eredetileg egy összevont megálló épült volna a Fővám térrel, vagyis 1-1 mozgólépcső ment volna le a Duna két oldaláról és maga az állomás a Duna alatt lett volna. Ez azonban a kivitelezésnél problémát jelentett, így végül két megálló is épült.
A már emlegetett Fővám tér a legmélyebb állomás, ezt a „dobozt” 35 méter mélyen helyezték el a föld alá. Érdekessége, hogy részben mégiscsak a Duna alá került, mégis természetes napfény is beszűrődik ide napközben.
A Kálvin tér az egyik legkülönlegesebb megálló. A felszín felé haladva két „emelet” is van. Az alsón Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művének szövege, a felsőn pedig ennek kottája látható. Viszont izgalmas, hogy a mozaikok ezt csak akkor adják igazán ki, ha valamilyen kamerán keresztül nézitek, így:
Ha felértetek az állomás tetejére, keressétek meg a népszerű számítógépes játékból is ismert két figurát, a Space Invaders két űrlényét!
A 3-as metró felé átszállásnál érdekes, hogy elrontották az utas tájékoztatást, ugyanis a 3-as felé haladva is azt láthatjátok a kijelzőkön, hogy mikor indul a 4-es. A négyes metró tervei, mint említettem, régre nyúlnak vissza: mikor a 3-ast építették, a 4-es metró Kálvin téri állomása már akkor el lett készítve, sőt állítólag az 5-ös metró állomása is már most készen van! A állomás építésvezetője ugyanaz a férfi volt, aki fiatal mérnökként anno a 3-as metró Kálvin téri megállóján is, és most nyugdíjba vonulása előtt, a 4-es metrónál is itt dolgozott.
A Rákóczi tér a legmagyarabb állomás. A megálló egyik fala piros színű, középen a várótér fehér, míg a szemközti peron zöld. Biztosan ti is sokat gondolkodtatok már a mozgólépcsőn állva a hatalmas feliratokról: mire vonatkozhatnak? Nos, mint megtudtuk ezek régi Rákóczi birtokok nevei.
A II. János Pál pápa tér érdekessége, hogy időközben szentté avatták II. János Pál pápát, így állítólag a megállót is hamarosan át fogják nevezni. Egyébként az eredeti tervekben a Köztársaság tér nevet viselte az állomás, míg másik két megállót is átneveztek: az Újbuda-központi megálló az eredeti tervekben még Bocskai út, a Bikás park pedig Tétényi út néven szerepelt.
A Keleti pályaudvar pedig ismét egy funkcionális állomás. Ha Ti is szeretnétek részt venni a 4-es metró sétán, hogy ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudjatok meg, akkor keressétek fel a Barangoló Baráti kör Facebook-oldalát. Havonta-kéthavonta szerveznek ilyen jellegű, Budapest titkait feltáró sétákat. A 4-es metró sétáján legközelebb januárban vehettek majd részt, a részvételi díj 2500 forint.
Ha te tetszett a beszámoló, nyomj egy lájkot!
