3+1 eltűnt szökőkút nyomában Budapesten
Következzen 3+1 eltűnt vagy átformált szökőkút története, amelyek ma is különleges ékszerei lehetnének a fővárosnak!
1. Szökőkút a Haris Bazárban
Ma már kevesen emlékeznek rá, pedig a Haris Bazár egykor valódi „ékszere volt a belvárosnak”. A 128 méter hosszú, teljes hosszában üveggel fedett passzázsban minden luxuskivitelben készült. Az olasz reneszánsz hangulatát árasztó fedett bevásárlóutcát 1866-ban egy dúsgazdag görög kereskedőcsalád sarjának megbízásából építették. Haris Gergely a tervek elkészítésével a kor neves építészét Feszty Adolfot, a híres festő Feszty Árpád testvérét bízta meg.
A Haris Bazár legnagyobb éke az üvegkupolával fedett üzletutca és természetesen a benne álló díszes szökőkút volt, amelyet mozaikpadló és pálmafák öveztek. Bár nem sokat tudni arról, hogy a díszes csorgót ki készítette, mégis sokan a bazár legszebb látványosságának tartották, főleg az esti gázvilágításban. 1910-ben bontották el a bazárral együtt a Váci utca rendezése miatt, majd a passzázs helyére 1910 és 1914 között két házsor épült fel: a mai Haris köz, amely egészen 1950-ig magántulajdonban maradt. Nagy méretű porcelán betűkkel ez állt rajta: „Magántulajdon, áthajtani tilos”. A Haris család pedig minden évben pár órára le is záratta és ez idő alatt közjegyzővel igazolta tulajdonjogát az immár szökőkút nélküli, fedetlen utcában.
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
2. A pozsonyi Mátyás-kút másolata a Vajdahunyad várában
A következő eltűnt szökőkút egykor a Városligetben felépült Vajdahunyad várának belső udvarán állt. Az épületet az 1896-os millenniumi ünnepségsorozatra emelték, tervezője Alpár Ignác volt, aki olyan jó munkát végzett, hogy az eredetileg fából épült, idegiglenesnek tervezett várat bár lebontották, de később a főváros megbízásából kőből újra felépítették. Külsejét a Vajdahunyadon álló középkori várról mintázták, melyet Luxemburgi Zsigmond a Hunyadi családnak adományozott, de tulajdonképpen több különböző épületből rakták össze: a jáki templom kapuja, a pécsi dóm kápolnarészlete, de még a bártfai városháza erkélye is megjelenik. Belső udvarába pedig egy pozsonyi szökőkút másolata került.
A másolat eredetijét a pozsonyiak 1520 rendelték meg, de az ötletet ők is máshonnan vették. Az eredeti szökőkút eredetije Bécsben állt, a Hohenmarkton. A pozsonyiak ehhez képest annyi változtatást kértek megrendelésükben, hogy a kutat díszítő lovag jobb kezével magyar címeres pajzsra támaszkodjon. A Városligetbe tehát e másolat másolata került, méghozzá ajándékba! A megrendelés után ugyanis elfogyott a pénz, de Ohrenstein Henrik beocsini cementgyáros saját költségén elkészíttette a fővárosnak. Mikor a német császár ellátogatott Budapestre, Alpár Ignác neki is megmutatta a díszkutat. Helyén 1908 óta Károlyi Sándor gróf szobra áll.
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
3. Danubius-kút
Egykor a mai Kálvin-tér közepén is díszkút állt, melyet a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület ajándékozott a fővárosnak. Az a szóbeszéd járta, hogy az ajándék kétes lefizetés is lehetett, hogy Budapest szemet hunyt afelett, hogy az Egyesület székházának homlokzata jóval nagyobb lett a megengedettnél.
A szökőkút tervezésével Ybl Miklóst bízták meg, aki egy teljes egészében kőből készült, neoreneszánsz stílusú kutat képzelt ide, rajta Magyarország legnagyobb folyóit: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát szimbolizáló szobrokkal. A nagyjából száztonnás medencéhez a köveket a budakalászi hegyekből hozták, és szállításuk igazán nem volt egyszerű. A hegyről az országútig valószínűleg görgetni kellett a hatalmas tömböket, majd egy külön erre a célra megépített kocsin hozták át Pestre.
A kúton hat kőfaragó dolgozott, Ybl pedig végig figyelemmel kísérte a mű elkészültét. Nem kellett ehhez sokat utazgatnia legalább, ugyanis ő is a téren lakott. A ünnepélyes felavatásra 1883. október 22-én került sor. A szökőkút nevét a tetején álló, a Dunát megszemélyesítő Danubius isten után kapta.
Sajnos a II. világháborúban a kút erősen megrongálódott, ezért elbontották és megmaradt részeit raktárakba szállították, illetve elhordták. Végül 1958-ban rekonstruálták: az elpusztult vagy hiányzó szobrokat pótolták majd az Erzsébet téren az akkor még álló Nemzeti Szalon előtt állították fel a díszkutat. Egy kis érdekesség még, hogy később a kelet felé néző Danubius szobrot 180 fokkal nyugat felé fordították, hogy ne a hátát mutassa az V. kerületi tanácsnak.
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
+ 1 Incselkedő gyermekek kútja
Első ránézésre ma már kicsit furcsának tűnhet az egykori - sokak által csak „Incselkedő gyermekek kútjának” nevezett szökőkút, szélén egy bronz békával és az egymással éppen bírkózó ruhátlan, márványból faragott gyerkőcök alakjaival. A szoborcsoportot 1929 októberében állították fel az Attila körút és a Görög utca sarkán, az akkor még álló tabáni szerb templom előtti téren. A hivatalosan „Játszó gyermekek kútjának” nevezett szoborcsoport Lányi Dezső alkotása volt, aki a kor elismert szobrászművészének számított. A szobrokat az akkori újságok így írták le: „két kisgyermek a harmadik pajtását tréfából a vízmedencébe akarja dobni, ahonnan egy béka vigyorog a hancúrozó gyermekekre.” A Budapesti Hírlap mint „gyönyörű műalkotás” harangozta be, míg a Magyarság című lap már csak „szép” jelzővel illette, és valószínűleg ma is inkább érdekesnek neveznénk, ha még mindig állna a város 1945-ös ostromakor elpusztult szökőkút.
Fotó: Fortepan / Ormos Imre Alapítvány
Ismerd meg közelebbről a város titkait!
Ha imádod az ilyen történeteket, akkor az idén 15. éves Imagine sétáit neked találták ki! Különleges helyszínek, autentikus városélmény, kikapcsolódás és tanulás vár rád az izgalmas programokon. Budapest mellett több vidéki városban is csatlakozhatsz a számos tematika közül valamelyikhez, sőt, privát programként vagy csapatépítőként is kérdheted! Az Imagine városi sétáiról bővebben itt olvashatsz.
Fotó: Beroesz/Wikipédia
