SZEMPONT

Gyarmati István: Ezek a változások nem Trump művei, régen beszélünk már az új világrendről, a változások Trump után is meg fognak maradni

A kanadai miniszterelnöknek, Carney-nak igaza van: tessék felkészülni arra, hogy ez a világ más – mondja a biztonságpolitikai szakértő, aki ugyanakkor úgy látja, Európa és Amerika a különbségek ellenére is egy közösség marad a jövőben.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/AP/Evan Vucci - szmo.hu
2026. január 26.

Mark Carney kanadai miniszterelnök a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott egy beszédet, amely azonnal körbeszárnyalt a világon. A beszéd szikár volt, és cseppet sem lelkesítő: kimondta azt, amit sejtettünk már: végleg lezárult a II. világháború utáni világrend. Az új korszakra szerinte a nagyhatalmi hegemónia a jellemző, ám kiutat is mutatott, Václav Havelt idézve, aki az erővel szembeni meghunyászkodás helyett az egységes kiállást állította példaképpen, és Carney is a kisebb országok közös fellépését jelölte meg lehetőségként, ami ellent tarthat az erőre alapozó politikának.

Milyen játékteret maradhatnak a nemzetközi szervezetekbe tömörülő közepes és kis országoknak, amikor az amerikai elnök Grönlandtól Gázáig érvényesíti a saját, nyers érdekeit? Erről beszélgettünk Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel.

— Sok minden történik egyszerre a világban. Kezdjük Carney, kanadai miniszterelnök nagy port kavart beszédével, amelyben az eddigi világrend elmúlásáról beszélt, de azt is felvázolta, mit tehetnek a középhatalmak a nagyhatalmi túlsúllyal szemben. Trump jócskán berágott erre. Mit gondol a beszédben elhangzott elemzésről?

— Azt gondolom, hogy ezt a beszédet a történelem Churchill fultoni beszéde mellett fogja nyilvántartani. Egy új korszak bejelentését, elemzését, leírását tartalmazza, és azt, hogyan kell ezt kezelnie egy, a világ számára fontos szereplőnek.

Churchill is ezt tette Fultonnál: elmondta, hogy milyen lesz a világ, hogy vasfüggöny ereszkedik le Európára, és hogyan kell ezt kezelniük a demokratikus országoknak. Ugyanezt tette Carney is, a mostani viszonyokra alkalmazva.

Ez egy nagyon jelentős beszéd. Ráadásul Donald Trump megtette azt a szívességet, hogy rögtön illusztrálta is, mennyire igaza van a kanadai kormányfőnek. Tessék visszaemlékezni: Donald Trump megérkezett Davosba, a kisegítő járattal, mert az eredeti gépe lerobbant, majd nagyhangon kijelentette, hogy „ha erővel, akkor erővel”, ha másképp, akkor persze másképp, de nem fog habozni, megszerzi Grönlandot. Ezután Mark Rutte, NATO-főtitkár leült vele tárgyalni, és figyeljünk csak: a sokat leírt nemzetközi szervezetek, amelyeknek állítólag elmúlt az időszaka, most hirtelen működésbe léptek.

Egy ilyen tárgyalás után érdekes módon Donald Trump visszakozott,

és azt mondta, hogy megállapodtak. Egyébként abban állapodtak meg, amit korábban már mindenki mondott: hogy igazából irracionálisak a követelései. Megállapodnak, a világ fellélegzett, hogy egy óriási veszély elmúlt, ráadásul Donald Trump egy olyan militáns dicséretet mondott a NATO-ról, amit sokkal nagyobb NATO-pártiaktól sem hallottunk még soha. Ennél fényesebb bizonyíték nem is kell arra, hogy Carney-nak igaza volt.

— Úgy gondolja, van realitása annak, hogy a Carney által felvázolt recept működőképes modus vivendi lesz az elkövetkezendő évtizedekre?

— Érezhetően nem kell rá külön bizonyíték, ez most már nem csak egy elméleti jogfejtés. Ő mondott valamit, és utána meg is látszott, hogy ez működik. Mert hogy ez működött, ezért adta fel Donald Trump az eredetileg eszement, buta, elképzelhetetlenül arrogáns álláspontját.

— A NATO esetében ez talán működött, de mi a helyzet egy sokkal bonyolultabb szervezettel, az Európai Unióval, ahol nehezebben születnek a döntések?

— Sokkal bonyolultabb szervezet, nyilvánvalóan sokkal sokrétűbbek a feladatai, mint a NATO-nak. De nagyon jól összehangoltan működtek, mert az EU arra válaszolt, ami az ő kompetenciája: ha Donald Trump bevezeti a vámokat, amiket kilátásba helyezett, akkor kemény ellenlépésekre kell számítania az Európai Unió részéről. Erre végül nem is került sor, mert Donald Trump rögtön le is mondott a vámok bevezetéséről. Úgyhogy én azt látom, hogy ez most pontosan annak a bizonyítéka, hogy az Európai Unió, amikor a saját területén marad, és abban tevékenykedik, ami az ő kompetenciája, akkor nagyon hatékonyan tud dolgozni.

— Elképzelhető, hogy a nagyhatalmi nyomás szorosabb integrációra, egy racionálisabb struktúra kiépítésére készteti az EU-t?

— Az Európai Unió most elért egy integrációs szintet, és itt most arról folyik a vita az Unión belül, sajnos inkább propaganda-jelszavakkal, mint érdemi kérdésekkel, hogy el kell döntenie, továbbmegy-e az integráció útján, vagy visszalép. A helyzet olyan, mintha egy autó megállna egy lejtőn, és el kellene döntenie, merre induljon, tovább, vagy visszafele, mert ott sokáig nem maradhat. Ebben a helyzetben van most az Európai Unió. A legtöbbet a külpolitikáról beszélünk, hogy ott a döntéshozatal konszenzusos-e vagy sem. Azt gondolom, ez a helyzet félreértése.

Az európai integráció kulcskérdése az adóügyi integráció. Ha az nincs, akkor, mint láttuk, a monetáris politikát is válságba sodorhatja. Ha pedig megvalósul, az olyan mértékű és mélységű integrációt jelent, ami magával hozhatja az összes többit.

De persze nem kell mindent integrálni. A magyar kormánynak most volt egy kezdeményezése, hogy fel kell mérni, hogy mi az, amit az integráción belül közösen kell csinálni, és mi az, amit nemzeti hatáskörben kell tartani. Szerencsére Bóka Jánosra bízta a kezelését, aki szakember az Európai Unió tekintetében. Reméljük, hogy a szakember fogja vezetni a kezét és az agyát, nem a politikus. Ez érdemi javaslat. Az ugyanis nem vezet sehová, hogy lóbálunk két zászlót, az egyikre az van írva, hogy „Európai Egyesült Államok”, a másikra meg az, hogy „nemzetek Európája”, és akkor erről kiabálunk egymásnak. Tehát, most lehet igazi, komoly kérdésekről beszélni.

Ha ezt a vizsgálatot objektíven, szakmai és nem politikai propaganda alapokon végzik el, az nagyon hasznos lesz.

Mert hol tartunk most? Ott, hogy a közös kötvénykibocsátás, ha úgy tetszik, a közös adósságviselés felveti a kérdést: hogyan is van ez az adópolitikával, az árpolitikával, a nyugdíjakkal, a fiskális politikával? Erről egyelőre nem beszélünk, éppen elég nagy vita van e körül más okokból is, például Ukrajna miatt.

De az EU mindig akkor lépett előre, amikor valami nagy kihívással, ha úgy tetszik, válsággal szembesült, és összeszedte magát.

Ha most is talál megoldást, az nagyon jót fog tenni neki, meg nekünk is. De azt gondolom, el kell gondolkodni azon, hogy érdemes-e efféle lózungokat hangoztatni. Meg kell csinálni azt, amit integrálni kell, és aztán, hogy hogyan nevezzük el, az teljesen érdektelen.

— A magyar kormány az elmúlt években viszont inkább lassította, gáncsolta az EU munkáját.

— Azt gondolom, hogy ezek a viták most kezdődnek, illetve csak néhány éve folynak. Az országokon belül is nagy vita van arról, hogy milyen álláspontot foglaljanak el. Az, hogy egy ország milyen álláspontot képvisel az EU-ban, nem kőbe vésett dolog. Minden országban megvan mind a két álláspont: az is, hogy gyorsan tovább kell menni, meg az is, hogy nem. Ezeknek a vitáknak először le kell zajlaniuk nemzeti szinten.

Egy ország mai álláspontja nem biztos, hogy jövőre is ugyanez lesz, mert az országon belüli vita eredménye egy választáson is megnyilvánulhat.

És itt most nem a magyarországi választásokra gondolok. Tessék megnézni a nagyon integrációpárti francia politikát: nem tudjuk, mi lesz Macron után másfél év múlva. Vagy ott van Nagy-Britannia, amelyik már nem tagország, de jelenleg európaibb sok tagállamnál, ám egy Farage-győzelem ott is biztosan más politikát hozna. Szóval ez egy folyamat, aminek le kell zajlania. Amikor leülepszik ez a vita, és látszik, kinek mi az érdeke és álláspontja, akkor kialakul majd hivatalosan is az, ami már most is létezik, csak a politikusok nem szeretik elismerni: a többsebességes Európa. Van Schengeni-övezet, amiben nem minden EU-s ország vesz részt, van eurózóna, és vannak a megerősített együttműködések, ahol formális joga van minden országnak bizonyos területeken részt venni vagy sem. Ez meg fog szilárdulni. És nyilván aki a monetáris unióban benne van, annak a fiskális unióban is részt kell vennie.

— Az idei választási naptár tele van fontos tagállami választásokkal. Nem túl nehézkes így előrehaladni egy ennyire változó világban?

— Ez a demokrácia eszenciája. Ha nem akarunk demokráciát, akkor válasszunk egy királyt, aki uralkodik, és akkor nagyon egyszerűen fognak működni a dolgok. A demokrácia ilyen: nehézkes, sokáig tart, úgy tűnik, mintha soha nem tudna kialakulni egy közös álláspont, aztán egyszer mégiscsak leülepszik és megtörténik. Ez minden demokráciában így van. És tessék megnézni, az Európai Unió mit ért el! Óriási eredményeket. Így is, hogy huszonheten vagyunk, nagyon nagy eredményeket tudtunk elérni. Sokkal jobban élünk az Európai Unióban, mintha nem lenne.

Azok a sirámok, hogy Európa lemarad, meg a termelékenység... ezek nem reálisak.

Szokták mondani, hogy a termelékenység Európában mennyire elmarad Amerikától. Egyrészt nincs nagyon elmaradva. 2010-ben az EU akkori tagországai pontosan annyival voltak lemaradva Amerika mögött, mint most. Közben a teljes EU lemaradása nőtt, de ez annak köszönhető, hogy belépett egy csomó új tagország, ahol nagyon alacsony a termelékenység. Azoknak az országoknak, amelyek 2000-ben már tagok voltak, a termelékenysége alig marad el az Egyesült Államokétól. És ha megnézzük, miért, az nem azért van, mert butábbak lennénk, hanem mert rengeteg szabadságunk, fizetett juttatásaink. Sokkal kevesebbet dolgoznak az európaiak, mint az amerikaiak. És akkor most gondolkozzunk el:

oda akarjuk-e adni a fizetett szabadságunkat azért, hogy a termelékenységünk növekedjen, vagy inkább elviseljük, hogy egy kicsit kevésbé termelünk, de cserébe van három hét szabadságunk egy évben, nem egy, mint az amerikaiaknak?

Ezeken a szlogeneken túl kell lépni, mert mögöttük mindig politikai célok vannak, amik egyáltalán nem biztos, hogy a valóságot tükrözik.

— Beszéljünk a nemzetközi szervezetekről. Trump létrehozott egy újat, a Béketanácsot. Mi ez valójában? Egyesek szerint ezzel az ENSZ-t akarja leváltani.

— Ismeri a viccet, amikor a fiatal kamasz elviszi a vidéki nagyapját az állatkertbe? A farkasoknál a nagyapa azt mondja: „Semmi különös. Olyan, mint a mi kutyánk, csak nagyobb.” A tigrisnél: „Olyan, mint a mi macskánk, csak nagyobb.” Aztán odaérnek a zsiráfhoz, az öreg megáll, ránéz, és azt mondja: „Ilyen állat nincs is.” Na, ez a tákolmány ilyen. Én nem tulajdonítok Donald Trumpnak olyan hihetetlen koncepcionális gondolkodást, hogy ő ezzel az ENSZ-t akarná leváltani. Ő mindent le akar váltani, ami nem az ő irányítása alatt áll, kiléptek még a WHO-ból is. Tehát ő csinált valamit, ami nem létezik. Ez egy fügefalevél, amivel azt mondhatja: amit én akarok, azt nem is én akarom, hanem ez a 60, 50 vagy 18 ország, a nagy nemzetközi koalíció.

A tagoknak annyi a joguk, hogy egyetértsenek Donald Trumppal. Ha nem értenek egyet, akkor érvényes a szabály, mint a régi viccben: a főnöknek mindig igaza van.

Nem tudunk semmi részletet, azt sem, mire költik az egymilliárd dollárt. Az Egyesült Államok hatalmas ország, de azért nem rossz, ha van mögötte támogatás. Nem gondolom, hogy ebből bármi komoly dolog születik, kivéve azt, hogy az Egyesült Államok elnöke a vezetője, és ezért nagy súlya van annak, amit a Donald Trump nevű ember mond, bármilyen minőségében is. És, hogy miért lépett be Magyarország? Azt gondolom, ez presztízsnyereség. Akárhogy is viszonyulnak az emberek Donald Trumphoz, az Amerikai Egyesült Államokkal jóban lenni a nemzetközi politika egyik első számú szabálya. És van egy nagyon fontos dolog:

ha Izrael belép ebbe a csoportba, és a csoport feladata a gázai probléma kezelése, akkor Magyarországnak, amely Izraelt nagyon helyesen, a mainstream áramlatokkal szemben támogatja, jó döntése volt, hogy belépett.

Aztán majd meglátjuk, meddig tart és hogyan működik.

— Viszont Magyarország tagja más nemzetközi szervezeteknek is. Mi történik, ha konfliktus alakul ki ezek között?

— Ez attól függ, milyen a konfliktus, és mik az érdekeink. Oda állunk, amelyik az érdekeinket jobban tükrözi.

— Elképzelhető, hogy ez a szervezet valóban tartós békét teremt a gázai övezetben?

— Az Amerikai Egyesült Államok tud abban hatékony lenni. Ha ezt a lépését a Béketanács nevű fügefalevél alatt teszi, akkor igen. Érdekes lesz látni, hogyan navigálják a szervezetet mondjuk Izrael és Törökország között. De a szervezet önmagában nem fog cselekedni, itt az amerikaiak és néhány érintett ország tud támogatást nyújtani.

— Térjünk vissza Carney beszédéhez. Trump 80 éves. Ha ő távozik, a fellépése által indított változások tartósak lesznek?

— Azt gondolom, ezek a változások nem Trump művei. Régen beszélünk már az új világrendről. Trump ennek a terméke, és természetesen mint amerikai elnök, előmozdítója is ezeknek a változásoknak. A személyiségéből adódóan az inga tovább lendült, mint ahol a közepe lenne, de a változások Trump után is meg fognak maradni.

— Egy másik, kiszámíthatóbb politikus vezetése alatt sem térhetne vissza a régi világrend?

— Még akkor sem várható visszarendeződés. Egy csomó változás már Biden alatt elkezdődött, csak ő nem kiabálta szét a világban. Nem gondolom, hogy az a világ, ami volt, egy az egyben visszatér. Carney-nak igaza van: tessék felkészülni arra, hogy ez a világ más. Azoknak, akik visszasírják a régi szép időket, a hidegháborút, azt kell, hogy mondjam, a stabilitás hiánya nem jelent káoszt. A világtörténelem azt mutatja, hogy

az a fajta stabil rendszer, ami a hidegháború idején volt, mindössze két időszakban létezett: akkor, és a Szent Szövetség idején, 1815-től 1848-ig.

Az elmúlt kétezer évből mindössze 80 év volt tehát ilyen. Nem az a jellemző, amit mi megszoktunk.

— És a Nyugat egysége? Az is megszűnhet, ha Trump konfliktusba kerül a szövetségeseivel?

— Ez egy másfajta, dinamikus egység. A demokráciában nincs olyan, hogy valami egyszer kialakul és örökké fennáll. Könnyebb volt egységben maradni a Szovjetunió idején, de a különbségek már akkor is megvoltak, csak nem látszottak ennyire. Tessék végiggondolni, hogy a '70-es években, amikor Európában az emberi jogok védelme és a szociális piacgazdaság már cél volt, a fő szövetséges Amerika hogy nézett ki? Nem volt minimálbér, nem volt mindenkinek egészségbiztosítása, és a Ku-Klux-Klan keresztjei bizony égtek az ország nagy részében.

Ugyanazon az értékközösségen belül vagyunk, de most látszik, hogy ez egy nagyon sokrétű közösség. Amerikának teljesen más a történelme, mint Európának.

Ott a bevándorlóknak meg kellett védeniük magukat, mindent maguk csináltak. Európában volt egy abszolút uralkodó, és a demokratizálódás azt jelentette, hogy tőle vettük el a hatásköröket. Ez egy felülről lefelé menő folyamat volt, és ennek nagyon sok hatása van. Amerikában soha nem lehet betiltani a fegyverviselést, mert a farmernek előbb volt fegyvere, mint állata. Ez annyira beivódott a társadalomba, hogy elképzelhetetlen, hogy elvegyék tőlük. Nálunk viszont a fegyverviselés mindig tilos volt. Szóval nagyon sok mindenben más a genezise ezeknek a társadalmaknak. Ettől még mindkettő demokratikus, de nagy különbségekkel. Ezek most jobban látszanak, mint korábban, de azt gondolom, hogy a különbségek ellenére is egy közösség maradunk.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Őrizetbe vették a Nemzeti Vagyonkezelő volt főigazgatóját

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori főigazgatóját csütörtökön vették őrizetbe különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Az ügy egy 2014-es, 8,15 millió eurós kölcsön körül forog, amit egy soha meg nem valósult romániai naperőmű-projektre adtak.

KULT

Még be sem mutatták, de az HBO máris berendelte a Harry Potter második évadát

A könyvsorozat adaptációja még a karácsonyi premier előtt megkapta a zöld lámpát a folytatásra. A készítők a lendület fenntartásával indokolták a lépést, és egy új társ-showrunnert is kineveztek.

KULT

Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon

Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi

Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.

Kapcsolódó

Megszűnik a Tények a TV2-n, vége a Naplónak is – jelentette be Vaszily Miklós

Vaszily Miklós, a TV2 vezérigazgatója megerősítette, hogy vége a Tényeknek. Közlése szerint a cél az, hogy „a tanulságok levonását követően”, „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást” nyújtsanak.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Tiniként lebénult az arca, női cipőket árult, Magyarországon forgatta az első filmjét, és majdnem meghalt a motorján… kétszer is – George Clooney 65 éves

Egy jókora grizzly miatt érkezett a ’80-as évek elején hazánkba, de csalódnia kellett. Később Hollywood legnagyobb sztárja és legkelendőbb agglegénye lett… míg nem „szelídítették”.

KÉK HÍREK

Nyomozás indult a „fekete pufajkások” ellen az Orbán Viktor győri kampányeseményén történtek miatt

A rendőrség eljárást indított Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján ismeretlen tettesek ellen. Az ügy azokat a biztonságiakat érinti, akik Orbán Viktor márciusi kampányeseményén léptek fel a tüntetőkkel szemben.

KÉK HÍREK

Angolóráról rohant ki egy 15 éves budapesti diák, hogy megmentse egy férfi életét

A fiú a SzívCity alkalmazás riasztására hagyta el a tantermet, hogy egy közeli parkban segítsen egy eszméletlen férfin. A beteg keringése kétszer is összeomlott, de a fiú a mentők kiérkezéséig folytatta az újraélesztést.

SZEMPONT

Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit

Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Kapcsolódó

„Az életet nem lehet legyőzni soha” - Pataky Attila tényleg életigenlő pályázatot adott be az NKA-s milliókért

A 444.hu birtokába került a dokumentum, amelyből kiderül, milyen szöveggel kapott állami támogatást az EDDA frontembere. A nyelvezet olyan, mintha kifejezetten Hankó Balázs művészeti elvárásainak kielégítésére íródott volna.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megtörtént az első letartóztatás” - Nagy Ervin feljelentése után házkutatást tartottak és elfogtak egy férfit

A TISZA Párt képviselője arról írt, hogy a Fejér vármegyei rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy férfit. A politikus a választási kampányban tett feljelentést szavazatvásárlás gyanúja miatt.

KÖZÖSSÉG

128 millió forintot nyert pókeren egy magyar üzletember, az egészet eladományozza

Nagygyörgy Tibor nyerte meg kedden az EPT Monte-Carlo egyik pókerversenyét, 352 ezer euróval lett gazdagabb. A teljes összeget a hátrányos helyzetű gyerekeket támogató Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja.

KÉK HÍREK

Sírva fakadt Curtis a bíróságon, amikor döntöttek a gyilkossággal vádolt testvére ügyében

A rapper és családja könnyekben tört ki a tárgyalóteremben, miután a bíróság döntést hozott. Az ügy most visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, új eljárásban, egy másik bírói tanács előtt folytatódik a bizonyítás.

SZEMPONT

Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett

Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.

M.M. / Fotó: Klubrádió/YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól

Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.

KÉK HÍREK

Londonban fogták el a magyar férfit, aki felrobbantotta volna a pesti amerikai követséget

A magyar rendőrség terrorizmus gyanúja miatt körözi Juhász Mihályt, akit a Blikk szerint már le is tartóztattak Angliában. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2023 és 2025 között háromszor is megfenyegette a budapesti amerikai nagykövetséget.

SZEMPONT

Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom

A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.

M.M. / Fotó: YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.

Kapcsolódó

Hajós András is reagált a Tények megszűnésére

Hajós András egy ironikus megjegyzéssel kommentálta a TV2 Tények című hírműsorának megszüntetését. A zenész-műsorvezető évek óta tartó konfliktusban állt a csatorna hírműsorával, amit korábban hányingernek nevezett.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk