News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

„Egymilliárd alatt nehéz mocorogni” – Völner Pál állami támogatásokhoz akarta juttatni Schadl György cégét

Schadl a jegyzőkönyvek tanúsága szerint jelentős pályázati összeget remélt egy általa „mészköves f.szságként” említett technológiára.

Link másolása

hirdetés

Völner Pál nemcsak aláírásokkal és kinevezésekkel segítette Schadl Györgyöt, hanem tanácsokkal és kapcsolatait megmozgatva is próbálta elérni, hogy cége állami támogatáshoz juthasson – írja az RTL.hu.

A portál szerint 2021 júniusában az egykori államtitkár rendszeresen felhívta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, hogy elmondja, Schadl cége hogyan tudna állami támogatásokhoz jutni. Schadl György még 2017-ben alapította az Aqua Energy Solution Zrt. nevű céget, aminek 2020 végéig egyetlen forint bevétele sem volt, de több millió forint veszteséget termelt. A céget valószínűleg azért alapította, hogy kifejleszthesse találmányát. Ez az iratok szerint egy

belső égésű, benzinüzemű Otto-motorból alakított vízüzemű motor, amely (...) vízből állít elő mechanikai-, illetve villamos generátorhoz kapcsolva villamos energiát.

Schadl György telefonbeszélgetéseit tavaly áprilisban kezdte lehallgatni a Nemzeti Védelmi Szolgálat. A lehallgatásokról készült jegyzőkönyvek alapján Schadl azt tervezte, hogy „a paksiak projektcége” bevásárolná magát tíz százalékkal az Aqua Energy Solution Zrt.-be, amiért opciós vételi jogot szereznének, és együtt pályáznának. Májusban el is kezdtek összerakni egy pályázatot, amihez Völner Páltól kért tanácsot, hogy milyen összeget írjanak be, mert mint fogalmazott, „ehhez halvány lila gőzük sincs”. Völner erre azt ígérte, hogy meg fogja kérdezni, mennyi pénzért lehet pályázni,

„de ha valakik ilyen bátrak, meg támogatják, akkor meg kell kérdezni, hogy egy egymilliárdot lehet-e pályázni”. Völner szerint ugyanis „egymilliárd alatt nehéz mocorogni”.

Úgy vélte, ebből az összegből Schadl „400 millió forinttal ki tudná fizetni az embereket, és maradna hatszáz, hogy egy használható eredmény szülessen”.

A lehallgatási jegyzőkönyvekből az is kiderült, hogy Süli János, a Paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, „szeretettel várja ezt a dolgot”. Völner Pál azt is mondta, hogy Süli Jánost „kell nekiereszteni a Palkovicsnak” (dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter – a szerk.) ebben az ügyben. Völner szerint ugyanis ők vannak olyan viszonyban, hogy Süli „fel tudja méretni Palkovicscsal az esemény fontosságát”.

hirdetés

A lehallgatott beszélgetések alapján azért próbálták bevonni Palkovics László innovációs és technológiai minisztert az ügybe, mert az ő tárcája írja ki a pályázatokat. Az is szóba került, hogy olyan pályázati kiírás kellene, ami „gyors reagálású alternatív energiatermelésre” szól. Azonban egy héttel később Völner jelezte, hogy „az a probléma, hogy nincs ilyen kiírás”. Azt is hozzátette: „az a baj, hogy a Steinernél (Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára – a szerk.) van minden, aki mulya egy kicsit ezekben a dolgokban, illetve mindig lovagol valamin.”

Völner nem állt le az ötleteléssel, abban egyetértettek Schadllal, hogy teljesen mindegy, mire kapnak pénzt. Az államtitkár június 12-én hívta fel Schadl Györgyöt először azzal az ötlettel, amit Schadl később egy ismerősének „mészköves f.szság”-ként emlegetett. Völner ugyanis azt gondolta, hogy Schadlék találmányával talán csökkenthet egy mészégetéssel foglalkozó cég károsanyag-kibocsátásán.

Az ügyészség szerint később is hangot adott annak az aggodalmának, hogy nem működőképes a konstrukció. Völner Pál viszont azzal nyugtatta, hogy

miután már megnyerték a pályázatot, senki nem fogja ellenőrizni azt, hogy valóban volt-e reális esély a pályázatban megjelölt eredményre, vagy sem.

A Schadl–Völner-ügy december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Orbán Viktor bejelentése: Rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoznak létre a nagy cégek extraprofitjából
Kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Link másolása

hirdetés

A miniszterelnök a közösségi oldalán videó-üzenetben közölte:

Szerdán is ülésezett a kormány, és áttekintették a gazdaság helyzetét. Közölte, hogy a háború elúzódik, a brüsszeli szankciós politika nem javul. Ezek együtt drasztikus áremelkedésekhez vezettek.

Orbán közölte, hogy a rezsicsökkentés védi a családokat, de az energia ára tovább emelkedik, és ezért egyre nehezebb és költségesebb megvédeni a családokat.

Ráadásul a honvédséget is haladéktalanul meg kell erősíteni - közölte.

Az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és a multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert.

hirdetés
A kormány ezért úgy határozott, hogy létrehoz egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot. Ebből fizetik majd e két terület költségeit.

"Kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét részét ebbe az alapba fizessék be"

- mondta el Orbán. Az intézkedések két évre vonatkoznak, 2022-re és 2023-ra.

Emlékeztetett rá, hogy azt vállalták, megvédik a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést az elhúzódó háborús helyzetben is.

A végén azt ígérte, hogy a részleteket a csütörtöki kormányinfón mondanak majd.

VIDEÓ: Orbán Viktor bejelentése


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Fotók: Hatalmas jég verte el Szentgotthárdot
Diónyi jegek hulltak az égből, az utcai csatorák megteltek az özönvíztől.

Link másolása

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, sárga, sőt, egyes helyekre akár vörös figyelmeztetést adtak ki szerda délutánra, estére a várható durva vihar, zivatar, erős, viharos szél és nagyobb méretű jég, vagy özönvíz szerű esőzés miatt.

Az ország nyugati határát már elérte a front. A helyiek beszámolója szerint egyre nagyobb jegek estek, volt, amelyik diónyi nagyságú volt. Gyorsan kifehéredtek a kertek, udvarok, utcák. A rövid idő alatt lezúduló eső pedig elárasztotta az utak menti csatornákat.

Olvasónk fotója Szentgotthárdról:

Az Időkép is megosztott több olvasói fotót, többek között ekkora jegeket fotóztak a városban. Fotók: kiscsibe23, Márió Anderkó, Korpics Róbert.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Nagyot esett a forint Orbán Viktor bejelentése után
A kormányfő különadókról szóló közlése után közel 395 forintig süllyedt az euró jegyzése.

Link másolása

hirdetés

Mint azt megírtuk, Orbán Viktor videón jelentette be a kormány ülésén hozott döntésüket. Úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot. Ebből fizetik majd e két terület költségeit. "Kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét részét ebbe az alapba fizessék be" - mondta el Orbán.

A bejelentésre a forint is reagált, pár perc alatt nagyot esett az árfolyama - írja a Portfolio.

Este 19 óra után 394,8-ig esett tovább a forint, ez már több mint 3%-os zuhanást jelent kedd estéhez képest

- írja a portál.

A szerdai jelentős leértékelődésnek több oka is volt - írja az RTL.hu.

hirdetés

• Virág Barnabás jegybanki alelnök kedden jelezte, 50 bázispontos lépésekkel haladhat tovább az MNB a kamatemelések útján.

• A kormány kedd éjjel kihirdette az újabb veszélyhelyzetet a háború miatt.

• A hazai költségvetési helyzet kezelésével kapcsolatban aggódnak a piacok.

• Orbán Viktor bejelentette: bizonyos szektorok extraprofitját a kormány elvonja.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Arra kérik Novák Katalint a pedagógus-szakszervezetek, hogy ne írja alá a sztrájkot korlátozó törvényt
Azt szeretnék, ha az államfő először elküldené az Alkotmánybíróságnak a törvényt normakontrollra.

Link másolása

hirdetés

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt kéri, hogy az államfő ne írja alá az Országgyűlés által kedden elfogadott, a Nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását, hanem azt küldje meg az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll eljárásra.

A két érdekvédelmi szervezet szerint már a köznevelési intézményeket érintő, egyes szabályokról szóló februári kormányrendelet is korlátozta a pedagógusok sztrájkhoz való alapvető jogát a járványügyi veszélyhelyzet végéig. Erről Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa - a sztrájkbizottság közleménye szerint - úgy vélekedett, a rendelet azért nem ellentétes az alaptörvénnyel,

"mert az arányosság garanciája az intézkedés időbeliségében valósul meg a veszélyhelyzet idejére".

A két szakszervezet szerint azonban a korlátozás járványügyi veszélyhelyzet utáni fenntartása, törvényi szintre emelése indokolatlan, és felveti a kérdést: alkotmányos-e a sztrájkjog állandósuló korlátozása? - írták.

A pedagógusok sztrájkbizottsága szerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a sztrájk alatti tanítás elrendelésénél. "A sztrájkot korlátozó rendelet törvénybe emelését kifejezetten diszkriminatív, retorziószerű, megfélemlítő szabálynak tekintjük" - áll a két pedagógus szakszervezet közleményében.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: