Szentkirályi Alexandra szerint máris pánikhangulat uralkodik a baloldalon, pedig a frissen benyújtott törvényt még senkire sem alkalmazták. A politikus úgy véli, árulkodó, hogy kik és milyen gyorsan kezdtek el tiltakozni.
A Fidesz fővárosi frakcióvezetője egy bejegyzésben így fogalmazott:
„Na erre be is indult a pánik – noha konkrétan a törvényt még nem alkalmazták senkire –, árulkodó mennyien és kik kezdték el egyszerre verni a vészharangokat.”
A javaslat kizárná az 1 százalékos felajánlásokból azokat a civil szervezeteket és médiumokat, amelyek külföldi támogatást fogadnak el.
Szentkirályi szerint a kormány „tavaszi nagytakarításba” kezdett, amely során „Soros-csapokat” is elzárnának. „Soros-csapok elzárva, tavaszi nagytakarítás indul – az egész külföldről pénzelt balliberális világ pedig máris jajveszékel” – írta.
A politikus külön is reagált Karácsony Gergely főpolgármester szavaira. A főpolgármester azt hangsúlyozta, hogy „Budapest nem Moszkva”, és kiállt a civil szervezetek mellett. Erre válaszul Szentkirályi azt üzente: „Semmi baj főpolgármester úr, szokjon le a korrupt dollárokról, és kezdjen el dolgozni a budapestiekért. Mi ezt tesszük, és csak ajánlani tudjuk, csodálatos érzés!”
Szentkirályi Alexandra szerint máris pánikhangulat uralkodik a baloldalon, pedig a frissen benyújtott törvényt még senkire sem alkalmazták. A politikus úgy véli, árulkodó, hogy kik és milyen gyorsan kezdtek el tiltakozni.
A Fidesz fővárosi frakcióvezetője egy bejegyzésben így fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az első 14 ezer lépésen túl. Már csak 986.000 van hátra” - írta szerda délutáni posztjában Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke néhány órával korábban indult egy gyalog Nagyváradra, hogy Orbán Viktor május 9-én a Tihanyi Apátságban a korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző, szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion szavait idézte egyetértően. Magyar hazaárulással vádolta Orbánt, majd bejelentette, hogy szerdán gyalog indul Erdélybe.
„Köszönjük, hogy ilyen sokan csatlakoztok hozzánk lépésről lépésre. Köszönöm annak a bukaresti születésű román polgártársunknak, akik szintén csatlakozott a menethez. Mèlységes tisztelet az idősebb és látássérült barátainknak, akik szintén velünk tartanak. Örülök, hogy Kárpátaljáról és Sepsiszentgyörgyről is velünk vagytok”
– olvasható a politikus posztjában, aki több fotót is megosztott magáról és az őt kísérő tömegről.
„Az első 14 ezer lépésen túl. Már csak 986.000 van hátra” - írta szerda délutáni posztjában Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke néhány órával korábban indult egy gyalog Nagyváradra, hogy Orbán Viktor május 9-én a Tihanyi Apátságban a korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző, szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion szavait idézte egyetértően. Magyar hazaárulással vádolta Orbánt, majd bejelentette, hogy szerdán gyalog indul Erdélybe.
„Köszönjük, hogy ilyen sokan csatlakoztok hozzánk lépésről lépésre. Köszönöm annak a bukaresti születésű román polgártársunknak, akik szintén csatlakozott a menethez. Mèlységes tisztelet az idősebb és látássérült barátainknak, akik szintén velünk tartanak. Örülök, hogy Kárpátaljáról és Sepsiszentgyörgyről is velünk vagytok”
– olvasható a politikus posztjában, aki több fotót is megosztott magáról és az őt kísérő tömegről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gerendai Károly szerint az üzleti életben megindult a felkészülés egy esetleges kormányváltásra
A Sziget alapítója a Dellában mesélt arról, hogy a Tisza Párt indulásakor Magyar Péter tőle kért színpadtechnikát. Azt is elárulta, fontolgatja, hogy idén először elmegy a Pride-ra.
A vendéglátásról és a fesztiválpiacról indult a beszélgetés a 24.huDella podcastjában Gerendai Károllyal, de hamar politikára terelődött a szó. Gerendai elmondta, hogy tavaly tavasszal a Tisza Párt első embere hozzá fordult segítségért. Magyar Péternek akkor színpadtechnikára volt szüksége, a mozgalom berobbanásának idején. Azóta még néhányszor találkoztak rendezvényeken, de Gerendai nem akar szorosabb kapcsolatot kiépíteni vele.
A gasztrovállalkozó a műsorban arról is beszélt, hogy lát esélyt a változásra a következő választáson. Úgy fogalmazott: „Egy petákot nem mertem volna arra tenni másfél évvel ezelőtt, hogy itt fogunk tartani, hogy van egy olyan valós erő, amelyiknek reális esélye van adott esetben a kormányváltásra.” Szerinte üzleti és kulturális köreiből is sokan konkrét igényként fogalmazzák meg a változás szükségességét. Azt is tapasztalja, hogy megindult a felkészülés egy esetleges kormányváltásra azok körében, akik eddig jól tudtak élni a NER nyújtotta lehetőségekkel.
Azt is tapasztalja, hogy azok az emberek, akik eddig jól tudtak élni a NER nyújtotta lehetőségekkel, most új pozíciót próbálnak felvenni, mozgásba lendültek Magyar Péter megjelenésével.
Gerendai a műsorban elmondta, hogy lát hiányosságokat a Tisza Pártban, de ezekről részletesebben nem beszélt. Azt is hozzátette, eddig nem vett részt a Pride eseményein, de most „eszembe juttatták, hogy el kellene menni.” Végül arról is szó esett, hogy mit kezdett az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló kormányzati véleménynyilvánító szavazólappal. Szerinte nincs sok realitása annak, hogy 2030-ig megtörténjen Ukrajna felvétele az EU-ba.
A vendéglátásról és a fesztiválpiacról indult a beszélgetés a 24.huDella podcastjában Gerendai Károllyal, de hamar politikára terelődött a szó. Gerendai elmondta, hogy tavaly tavasszal a Tisza Párt első embere hozzá fordult segítségért. Magyar Péternek akkor színpadtechnikára volt szüksége, a mozgalom berobbanásának idején. Azóta még néhányszor találkoztak rendezvényeken, de Gerendai nem akar szorosabb kapcsolatot kiépíteni vele.
A gasztrovállalkozó a műsorban arról is beszélt, hogy lát esélyt a változásra a következő választáson. Úgy fogalmazott: „Egy petákot nem mertem volna arra tenni másfél évvel ezelőtt, hogy itt fogunk tartani, hogy van egy olyan valós erő, amelyiknek reális esélye van adott esetben a kormányváltásra.” Szerinte üzleti és kulturális köreiből is sokan konkrét igényként fogalmazzák meg a változás szükségességét. Azt is tapasztalja, hogy megindult a felkészülés egy esetleges kormányváltásra azok körében, akik eddig jól tudtak élni a NER nyújtotta lehetőségekkel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Push-üzeneteket küldene a kormány a lakosságnak – a rendszer 2026-ban indulhat, de még nem sokat tudni róla
A kormány egy új törvénnyel kötelezné a mobilszolgáltatókat, hogy ingyen küldjenek riasztást veszély esetén. Akár több milliárdos bírságot is kaphat, aki nem működik együtt.
Külföldön már bevett gyakorlat, most viszont Magyarországon is bevezethetik a mobiltelefonokra érkező, úgynevezett push-üzenetes riasztási rendszert – írta meg a 24.hu. A cél az, hogy vészhelyzet – például természeti katasztrófa vagy terrortámadás – idején gyorsabban és hatékonyabban értesítsék a lakosságot. Jelenleg itthon csak SMS-ben küldhetnek figyelmeztetéseket, ami technológiailag elavult és egyben korlátozott módszer.
Az új rendszer jogi alapjait egy Semjén Zsolt által benyújtott, salátatörvény-tervezet fektetné le, amely számos más témát – például kábítószer-ellenes intézkedéseket és sportbiztonságot – is érint. A javaslat szerint az új rendszer nem váltaná ki teljesen az SMS-eket, hanem azokat kiegészítve működne, és nemzetközi szabványok szerint alakítanák ki. Ezek a szabványok határoznák meg, hogy például a klasszikus GSM-hálózaton vagy mobilinterneten keresztül működne-e a riasztás, és garantálnák, hogy gyenge hálózati lefedettség mellett is megérkezzenek az üzenetek.
A rendszer bevezetésével kapcsolatban több jogi és adatvédelmi kérdés is felmerül.
A push-üzenetek más országokban – például Dél-Koreában – kikapcsolhatók, a magyar tervezetben azonban nem szerepel ilyen opció.
Az értesítések magyar és angol nyelven is megjelennének, így külföldiek is értesülhetnének a veszélyhelyzetekről.
A rendszer üzemeltetése a három nagy hazai mobilszolgáltató (Telekom, Yettel, One) feladata lenne, térítésmentesen. Ők biztosítanák a technikai kapcsolatot a riasztásokért felelős állami szervekkel, továbbá az előfizetőknek is díjmentesen kellene továbbítaniuk az üzeneteket. A jogszabály szerint, ha nem teljesítik megfelelően a kötelezettségeiket, akár éves árbevételük 0,25 százalékára rúgó bírságot is kaphatnak – a Telekom esetében ez akár 2 milliárd forint is lehetne.
A jogi szakértők szerint a rendszer technikailag nem jelentene komoly megterhelést, és a szolgáltatók akár közösen is kialakíthatnák azt. Ugyanakkor aggályokat vet fel, hogy mi számít pontosan „védelmi és biztonsági eseménynek”: a törvény szövege szerint akár előre be nem jelentett tüntetés is indokolhat riasztást, ha azt a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető eseménynek ítélik. Ilyen esetekben politikai visszaélések lehetősége is felmerülhet, mivel a döntést nem jogilag, hanem csak politikailag lehet megkérdőjelezni.
A riasztási rendszer bevezetése 2026. július 1-től várható, de ehhez előbb végrehajtási rendeletre van szükség, amelyben részletezik a technikai követelményeket. Ezek kidolgozása és társadalmi egyeztetése 2025 őszére várható. A kisebb, virtuális mobilszolgáltatók helyzete továbbra is kérdéses, különösen a költségek és az esetleges díjszabás miatt.
A Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság (NMHH) szerint a rendszer működtetéséhez csak a Védelmi Igazgatási Hivatal férhet majd hozzá, politikai célokra nem használható. A három nagy szolgáltató egyelőre nem nyilatkozott a lapnak.
Külföldön már bevett gyakorlat, most viszont Magyarországon is bevezethetik a mobiltelefonokra érkező, úgynevezett push-üzenetes riasztási rendszert – írta meg a 24.hu. A cél az, hogy vészhelyzet – például természeti katasztrófa vagy terrortámadás – idején gyorsabban és hatékonyabban értesítsék a lakosságot. Jelenleg itthon csak SMS-ben küldhetnek figyelmeztetéseket, ami technológiailag elavult és egyben korlátozott módszer.
Az új rendszer jogi alapjait egy Semjén Zsolt által benyújtott, salátatörvény-tervezet fektetné le, amely számos más témát – például kábítószer-ellenes intézkedéseket és sportbiztonságot – is érint. A javaslat szerint az új rendszer nem váltaná ki teljesen az SMS-eket, hanem azokat kiegészítve működne, és nemzetközi szabványok szerint alakítanák ki. Ezek a szabványok határoznák meg, hogy például a klasszikus GSM-hálózaton vagy mobilinterneten keresztül működne-e a riasztás, és garantálnák, hogy gyenge hálózati lefedettség mellett is megérkezzenek az üzenetek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ligeti Miklós a tavaszi nagytakarítás-törvényről: Valamivel rosszabb, mint az oroszországi szabályozás
A Transparency International jogásza szerint a készülő törvény ellehetetlenítené a külföldről támogatott civileket. A pénzbírság akár brutális, 25-szörös visszafizetés is lehet.
Ahogy arról több cikkünkben írtunk, benyújtották a törvényjavaslatot, amivel minden olyan civil szervezetet és sajtóterméket súlyosan megbüntethetnek, amelyik külföldről fogadott el pénzt. A javaslat értelmében ezek a szervezetek nem kaphatnak 1%-os támogatást az szja-ból, és akár a kapott pénz 25-szörösének visszafizetésére is kötelezhetők lesznek, ráadásul 15 napon belül.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós az ATV Start című műsorban beszélt a javaslatról. Azt mondta,
a törvénytervezet szigorúbb lehet, mint az orosz szabályozás, mert „a szokásos módon mindenféle jogorvoslati lehetőség nélkül tulajdonképpen meg akar bénítani szervezeteket”.
Ligeti szerint „nagyon nagy bajban lehet a hatalom, hogyha erre szükségét érzi ennek a szabályozásnak”. Úgy fogalmazott, hogy „minden dühöt és gonoszságot és rosszat, amit el tudtak képzelni – és azért elég nagy a fantáziájuk –, azt összegyúrtak egybe”.
A közélet átláthatóságáról címet viselő javaslat alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal dönthet arról, hogy mely szervezeteket érint a szabályozás. Akiket kijelölnek, azoktól megvonhatják a támogatásokat, és ha a tevékenységük alkalmas a szuverenitás csorbítására, a külföldről kapott pénz 25-szörösét kellene visszafizetniük.
Ligeti azt is elmondta, a törvénytervezetet „a NER, a Fidesz szokásos gyáva sunyiságával” terjesztették elő. Kiemelte, hogy „éjszaka, mindenféle egyeztetés nélkül” nyújtották be a javaslatot. Szerinte a tartalmát csak reggel 4 óra 23 perctől volt alkalma megismerni.
A jogász úgy látja,
„első ránézésre ez nem tűnik jogszabálynak abban az értelemben, hogy a joggal szemben mégiscsak az az elvárás, hogy az a jóra, az igazságosságra, az egyenlő mértékre, az egyenlő méltóságra törekedjék”.
Elmondása szerint nem szakértője az oroszországi szabályozásnak, de nem tud olyan esetről, ahol a teljes pénzügyi ellehetetlenítés lenne a célja a külföldi ügynökszabályozásnak.
Szerinte a törvényjavaslat egyik célja az lehet, hogy elterelje a figyelmet az MNB-alapítványok ügyéről. A civil szervezetek már vizsgálják a javaslat pontos tartalmát és várható következményeit.
Ahogy arról több cikkünkben írtunk, benyújtották a törvényjavaslatot, amivel minden olyan civil szervezetet és sajtóterméket súlyosan megbüntethetnek, amelyik külföldről fogadott el pénzt. A javaslat értelmében ezek a szervezetek nem kaphatnak 1%-os támogatást az szja-ból, és akár a kapott pénz 25-szörösének visszafizetésére is kötelezhetők lesznek, ráadásul 15 napon belül.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós az ATV Start című műsorban beszélt a javaslatról. Azt mondta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
