hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A nemi szervét mutogatta előadás közben Galla Miklós, ezért vonták vissza a Karinthy-gyűrűjét

A humorista szerint ez nem lehet a valódi indok a díj visszavonására, mivel már többször is meztelenkedett színpadon.

Link másolása

hirdetés

Galla Miklóst ez év februárjában értesítette az MTVA, hogy idén ő kapja a kiemelkedő teljesítményt nyújtó humoristáknak odaítélt elismerést, a Karinthy-gyűrűt. Azonban később kapott egy e-mailt szintén az MTVA-tól Dobos Menyhért, az elismerést alapító Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója aláírásával, miszerint visszavonják tőle a díjat.

Most az is kiderült, mi volt az elismerés visszavonása mögött - írja az Index.hu.

A cikk szerint Galla egyik fellépésén - a kollégákat is megdöbbentő jelenet előtt - közölte, hogy megmutat valamit. Ekkor csak egy alsónadrág volt rajta. Elővette a nemi szervét, és felhúzta rajta a bőrt előadás közben. Az esetről felvétel is készült.

A lap megkérdezte Galla Miklóst is, aki megerősítette:

hirdetés
"A hír igaz, de ez nem lehet a valódi indok arra nézve, hogy a Karinthy-gyűrűt visszavonták tőlem, mert három éve is meztelenkedtem, arról is van felvétel, illetve öt éve és tíz éve is.

Körülbelül egy évvel ezelőtt a Recorder Magazin online verziójában jelent meg egy a fanszőrzetemet is látni engedő, alsónadrágos fotó rólam óriási méretben. A Trip Hajón készült, koncert közben. Tehát februárban ugyanannyira lehetett tudni, hogy exhibicionista vagyok, mint most. És a szilveszteri műsorban az Indexnél is bejelentettem, hogy a járvány után meztelenül fogok fellépni. Megtörtént, vállalom."

Egy jogi szakértőt az Index arról kérdezett, hogy a jelenet szeméremsértő-e. A szakember azt mondta, hogy "amennyiben hozzáadott művészi értéket képvisel, akkor nem, ellenkező esetben, ha a magamutogatás öncélú, akár bűncselekménynek is minősülhet". Az azonban fontos, hogy a nézőket előre tájékoztatni kell, és a korosztályi besorolást is jelölni kell.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Lehűléssel indul az augusztus, felhőszakadással, szélviharral és jégesővel csaphatnak le a zivatarok

Hétvégén északon és nyugaton elkezd mérséklődni a kánikula, az Alföld déli részén viszont kitart a hőség, szombaton még 36-37 fok is lehet.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. július 27.


Link másolása

hirdetés

Hétvégén hullámzó hidegfront helyeződik fölénk, fokozatosan mindenhol megszűnik a hőség - írja az Időkép.

Péntek éjfélig a nagy meleg miatt a legmagasabb, harmadfokú hőségriadót rendelte el az országos tisztifőorvos.

Hétvégén azonban változás kezdődik, északnyugat felől egy lassan mozgó, hullámzó hidegfront közelíti meg térségünket, mely előreláthatóan hétfőre át is vonul hazánk fölött. Így

augusztus első napjaiban megszűnik a hőség.

Szombaton és vasárnap megosztott lesz időjárásunk, legalábbis ami a hőmérsékletet illeti. Északon és nyugaton elkezd mérséklődni a kánikula, ugyanakkor az Alföld déli részén kitart a hőség, szombaton még 36-37 fok is lehet. Erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, és záporokra, zivatarokra több helyen, akár több alkalommal is számítani lehet.

Felhőszakadással, szélviharral és jégesővel kísért heves zivatarok is jó eséllyel előfordulhatnak.

A front mögött hétfőre nagy területen viharossá fokozódhat az északnyugati szél, ekkora várhatóan délkeleten is megszűnik a kánikula.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Szijjártó: Nincs abban semmi meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol kémszoftvert

Elmondása szerint a nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelentő személyeket lehallgathatják, de az, hogy ezt az állam milyen eszközökkel látja el, nemzetbiztonsági kérdés a miniszter szerint.

Link másolása

hirdetés

"Minden ország titkosszolgálata használ speciális szoftvereket, míg a nagy országok valószínűleg maguknak fejlesztenek, addig a kisebbek beszerzés útján jutnak ilyenekhez. Nincs abban tehát semmi meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol ilyet" – mondta Szijjártó Péter a Portfoliónak adott interjújában.

A külgazdasági és külügyminiszter a megfigyelési botrányról elmondta, neki nem volt, és nincs is tudomása arról, hogy ilyen típusú adatgyűjtés zajlik Magyarországon, "de nem is kell, hogy tudomásom legyen, hiszen van egy világos jogszabályi rend a lehallgatások engedélyezésének és végrehajtásának módjáról" – tette hozzá.

Szerinte az államoknak kötelességük megvédeni saját magukat, a polgáraikat, biztonságukat és az érdekeiket, ennek vannak nyilvános és nem nyilvános eszközei. Minden országnak van titkosszolgálata, amely a fedett működés ellenére jogszabályi keretek között végzi tevékenységét.

Szijjártó szerint "azért, mert valaki újságíró, géplakatos, kárpitos vagy taxisofőr, a szakmájából fakadóan 2010 óta senkit nem hallgattak le Magyarországon, de ha valaki a magyar nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelenthet valamilyen külső befolyás - ahogy említettem terrorszervezetekkel, titkosszolgálatokkal vagy bűnözői csoportokkal való együttműködés - miatt, ott lehetséges a lehallgatás."

Ugyanakkor az, hogy ezt az állam milyen eszközökkel látja el, nemzetbiztonsági kérdés a miniszter szerint, amit nem vitatnak meg a nyilvánosság előtt. Hozzátette: a kémszoftvert mintegy 45 országban értékesítették.

Az interjúban szóba került az is, hogy az Európai Bizottság egyelőre nem fogadta el a magyar kormány helyreállítási tervét. Szijjártó erről azt mondta:

hirdetés
Jól láthatóan a hajánál fogva előrángatott ügyeket vesznek elő, érveknek ezeket nem nevezném, de világos az üzenet: mindaddig, amíg a pedofiltörvény érvényben van, addig RRF-forrást (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) nem kapunk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Izrael budapesti nagykövetével találkozott Dobrev Klára Pegasus-ügyben

A DK politikusa azt kérte, Izrael ne engedje, hogy a kémprogram diktátorok és más autokrata vezetők kezébe kerülhessen. Ha pedig kiderül, hogy történt ilyen, vonják vissza az engedélyt.

Link másolása

hirdetés

Izrael budapesti nagykövetével találkozott Dobrev Klára, hogy a lehallgatási botrány ügyében egyeztessenek. A DK miniszterelnök-jelöltje Facebookon azt írta:

Annyi már korábban kiderült, hogy a Pegasus kémprogram telepítéséhez Izraelben a gyártó NSO cégnek export-engedélyt kell beszereznie, éppen ezért azt kértem a mai találkozónkon Jakov Hadas-Handelsman nagykövet úrtól, hogy Izrael állam vizsgálja ki a Pegasus-botrányt, és tekintsék át az engedélyezési gyakorlatot úgy, hogy a kémprogram ne kerülhessen diktátorok és más autokrata vezetők kezébe.

Ha pedig az derül ki, hogy Izrael kiadott ilyen engedélyt, vonják azt vissza, adott esetben a magyar kormánytól is – kérte a nagykövetet Dobrev.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Uniós szinten a magyarok több mint háromnegyede szegénynek számít

A többi, 2004-ben csatlakozott ország Magyarországhoz képest jobban fel tudott zárkózni. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.

Link másolása

hirdetés

Magyarország kivételével a kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Európai Unió átlagához képest. Az anyagi helyzetünk javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is. Vagyis 2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben tapodtat sem léptünk előre – számolt be a 444 Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György, a TÁRKI munkatársainak tanulmányáról.

A szegénységi küszöb alatt azok a háztartások vannak, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. A kutatásban az uniós szegénységi küszöböt hasonlították össze az egyes országok mutatóival.

A magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben. A többi, 2004-ben csatlakozott ország ehhez képest jobban fel tudott zárkózni. A lengyelek 40 százalékról indultak, most 70-nél járnak, míg a szlovákok 60-nál, a csehek pedig 80 százaléknál.

A kutatás szerint a magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.

Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában az emberek alig 5 százaléka számít uniós szinten szegénynek. A cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50 ugyanez a mutató. Magyarországon a lakosság több mint 75 százaléka esik bele ebbe a kategóriába.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: