Ismét 1 milliárd forintot fordít a fővárosi önkormányzat a budapestiek ötleteinek megvalósítására a közösségi költségvetés keretében - közölte a Főpolgármesteri Hivatal szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint Budapesten 2021-22-ben, a fővárosi közösségi költségvetés első tesztévét követően ismét 1 milliárd forintos keretből valósítja meg az önkormányzat a lakosok által beadott ötletek közül a legnépszerűbbeket.
A közösségi költségvetés elnevezésű programban három kategóriában, összesen 1 milliárd forint értékben valósít meg lakossági fejlesztési ötleteket az önkormányzat. A tavalyi keretből 15 olyan javaslat megvalósítását kezdte el az önkormányzat, melyeket budapestiek adtak be - írták.
Emlékeztettek, a közösségi költségvetés olyan - általában önkormányzati - program, amelynek keretében a település költségvetetéséből bizonyos összeg felhasználására a város lakói tehetnek javaslatot.
Az ötleteket 2022. január 31-ig lehet beadni az otlet.budapest.hu oldalon keresztül.
A kategóriák célja Budapest zöldítése, a hátrányos helyzetű közösségek segítése, valamint az együttműködés fejlesztése a város közösségeiben, illetve a budapestiek és a főváros, valamint annak intézményei között.
A közlemény szerint a főváros költségvetésében elkülönített összegről Budapest közössége, vagyis a lakosság ötletei alapján, és mindvégig a lakossággal együttműködésben dönt a városvezetés.
Idén már 16 éves kortól is lehet ötletet beadni.
Ismét 1 milliárd forintot fordít a fővárosi önkormányzat a budapestiek ötleteinek megvalósítására a közösségi költségvetés keretében - közölte a Főpolgármesteri Hivatal szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint Budapesten 2021-22-ben, a fővárosi közösségi költségvetés első tesztévét követően ismét 1 milliárd forintos keretből valósítja meg az önkormányzat a lakosok által beadott ötletek közül a legnépszerűbbeket.
A közösségi költségvetés elnevezésű programban három kategóriában, összesen 1 milliárd forint értékben valósít meg lakossági fejlesztési ötleteket az önkormányzat. A tavalyi keretből 15 olyan javaslat megvalósítását kezdte el az önkormányzat, melyeket budapestiek adtak be - írták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már egy héttel az árrésstop bevezetése után jelentős átrendeződés indult el az élelmiszeráraknál. A szabályozás hatására ugyan csökkent az érintett termékek ára, más termékek viszont látványosan megdrágultak. A Portfolio több mint 2547 termék árát vizsgálta meg. Az adataik alapján 1044 termék olcsóbb lett, 1185 esetében nem történt változás, 319 termék viszont drágult.
A legnagyobb áremelkedések tésztáknál, húskészítményeknél és gyümölcsöknél jelentkeztek.
A portál szerint a Bonduelle csemegeuborka (680 g) ára az Auchanban és a Sparban 1089 forintról 1439 forintra emelkedett. A Wiesbauer Prémium bécsi sertésvirsli (400 g) az Auchanban, a Sparban és a Tescóban 1499 forint helyett már 1999 forintba kerül. A Pommes Fantasy elősütött gyorsfagyasztott hasábburgonya (1 kg) az Auchanban és a Sparban 1099 forintról 1499 forintra drágult. A kígyóuborka az Aldiban és a Pennyben 289 forint helyett 399 forint lett. A Bonduelle Gold morzsolt csemegekukorica (340 g) ára az Auchanban és a Sparban 669 forintról 899 forintra nőtt.
A vizsgált diszkontláncok – Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar és Tesco – közül összesen 33 terméknél tapasztaltak legalább 40 százalékos áremelkedést.
Az árrésstop március 17-én lépett életbe, és a jelenlegi tervek szerint május 31-ig marad érvényben. A rendelet szerint a kijelölt 30 alapvető élelmiszer árrése nem lehet magasabb a 2025 januári átlagos szintnél, és maximum 10 százalék lehet.
A kiskereskedelmi láncok eltérő módon reagáltak a szabályozásra: míg az Aldi nem korlátozza a vásárolható mennyiséget, a Spar, a Tesco és a Lidl mennyiségi korlátozásokat vezetett be.
A Portfolio hozzáfűzi: egy hét alapján korai lenne megállapítani, hogy a megdrágult termékeknél az év eleji drágulása hullám folytatódásáról van-e szó, vagy máris elindult a veszteségkompenzálás. Ha utóbbi történt, akkor a kiskereskedelmi láncok alkalmazkodási stratégiái már az első héten megjelentek az árakban.
Már egy héttel az árrésstop bevezetése után jelentős átrendeződés indult el az élelmiszeráraknál. A szabályozás hatására ugyan csökkent az érintett termékek ára, más termékek viszont látványosan megdrágultak. A Portfolio több mint 2547 termék árát vizsgálta meg. Az adataik alapján 1044 termék olcsóbb lett, 1185 esetében nem történt változás, 319 termék viszont drágult.
A legnagyobb áremelkedések tésztáknál, húskészítményeknél és gyümölcsöknél jelentkeztek.
A portál szerint a Bonduelle csemegeuborka (680 g) ára az Auchanban és a Sparban 1089 forintról 1439 forintra emelkedett. A Wiesbauer Prémium bécsi sertésvirsli (400 g) az Auchanban, a Sparban és a Tescóban 1499 forint helyett már 1999 forintba kerül. A Pommes Fantasy elősütött gyorsfagyasztott hasábburgonya (1 kg) az Auchanban és a Sparban 1099 forintról 1499 forintra drágult. A kígyóuborka az Aldiban és a Pennyben 289 forint helyett 399 forint lett. A Bonduelle Gold morzsolt csemegekukorica (340 g) ára az Auchanban és a Sparban 669 forintról 899 forintra nőtt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A mai nappal elindult a Tisza Párt országos népszavazási kezdeményezése, a Nemzet Hangja, és már rögtön a kampány legelején botrány tört ki az egyik egri helyszínen. Magyar Péter közleménye szerint egy „részeg kormánypárti szimpatizáns” megtámadta az önkénteseket, amikor azok felállították a konzultációs pultokat.
„Elérte a kormányzati gyűlöletkeltés az eredményét. (…) Az őrjöngő férfi összetörte a laptopot, szétszórta a szavazólapokat és ököllel ütötte az önkénteseinket” – osztotta meg Magyar Péter, aki egy videót is megosztott a férfi dühöngéséről és ütlegeléséről.
A pártelnök azt írja, a rendőrségen feljelentést tettek, és azóta zavartalanul halad az aláírásgyűjtés a városban, ahogy az ország több ezer pontján is. Hozzátette: „Orbán Viktor haladéktalanul hívja vissza az őrjöngő csahosait az utcáról és hagyjon fel a magyarok magyarok ellen való uszításával, amíg nem lesz késő! A TISZA nem ül fel a provokációnak. Békésen és határozottan vesszük vissza a hazánkat. Lépésről, lépésre.”
A Tisza elnöke március 15-én jelentette be: minden 16 év feletti magyart megkérdeznek, hogy milyen országban akarnak élni az Orbán-rendszer után. Ez a kampány lett a Nemzet Hangja. A kérdésekre április 11-ig lehet válaszolni, online és személyesen.
A mai nappal elindult a Tisza Párt országos népszavazási kezdeményezése, a Nemzet Hangja, és már rögtön a kampány legelején botrány tört ki az egyik egri helyszínen. Magyar Péter közleménye szerint egy „részeg kormánypárti szimpatizáns” megtámadta az önkénteseket, amikor azok felállították a konzultációs pultokat.
„Elérte a kormányzati gyűlöletkeltés az eredményét. (…) Az őrjöngő férfi összetörte a laptopot, szétszórta a szavazólapokat és ököllel ütötte az önkénteseinket” – osztotta meg Magyar Péter, aki egy videót is megosztott a férfi dühöngéséről és ütlegeléséről.
A pártelnök azt írja, a rendőrségen feljelentést tettek, és azóta zavartalanul halad az aláírásgyűjtés a városban, ahogy az ország több ezer pontján is. Hozzátette: „Orbán Viktor haladéktalanul hívja vissza az őrjöngő csahosait az utcáról és hagyjon fel a magyarok magyarok ellen való uszításával, amíg nem lesz késő! A TISZA nem ül fel a provokációnak. Békésen és határozottan vesszük vissza a hazánkat. Lépésről, lépésre.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rengeteg vietnámi lájkoló jelent meg a honvédelmi miniszter posztja alatt, amiben az újdörögdi baleset állapotáról számol be
Akár Szalay-Bobrovniczky Kristóf ázsiója is megnőhetett volna a távol-keleti országban, de egyesekre rákattintva egyértelműen kamuprofilokról lehet szó.
Ahogy arról korábban írtunk, életveszélyesen megsérült egy kormánytisztviselő, akinek gránát robbant fel a kezében az újdörögdi gyakorlótéren. A hölgyet, aki a balesetben mindkét kezét elveszítette, azóta meglátogatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf is. A honvédelmi miniszter azt közölte: „A kezelőorvosok arról tájékoztattak, hogy mindkét sérült állapota stabil, a katona jobban van, a sebesült hölgy pedig jelenleg nincs életveszélyes állapotban.”
A poszt alatt délután fél 3-kor 1600 mérges reakció és valamivel több mint 900 hagyományos lájkjel volt. A Magyar Hang azonban észrevett valamit.
Ha a lájkok között kissé lejjebb görgetünk, feltűnő, hogy azok között nagyon sok a vietnámi név.
Miután néhány profilra rákattintunk, rögvest tapasztalhatjuk, hogy nem a tárcavezető rajongótábora nőtt meg a távol-keleti országban (esetleg a hazánkban élő vietnámiak körében), hanem egyértelmű kamuprofilokról van szó, amit feltételezhetően vásároltak a jobb arány érdekében.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf egyébként a súlyos balesetről két nappal annak megtörténte után, vasárnap posztolt először.
Ahogy arról korábban írtunk, életveszélyesen megsérült egy kormánytisztviselő, akinek gránát robbant fel a kezében az újdörögdi gyakorlótéren. A hölgyet, aki a balesetben mindkét kezét elveszítette, azóta meglátogatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf is. A honvédelmi miniszter azt közölte: „A kezelőorvosok arról tájékoztattak, hogy mindkét sérült állapota stabil, a katona jobban van, a sebesült hölgy pedig jelenleg nincs életveszélyes állapotban.”
Eltűnt százmilliárdok, zuhanó részvények – Külföldi piacokon is gondot okoznak Matolcsyék befektetései
Az ÁSZ-jelentés nyomán kirobbant botrány megrázott olyan külföldi óriáscéget is, amelybe az MNB-alapítványok öntötték a pénzt. Bezuhant a részvények értéke.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése után kirobbant botrány megrázta a varsói tőzsdén jegyzett Globe Trade Centre (GTC) ingatlanfejlesztő céget. A vállalat részvényeinek árfolyama március 19. és 24. között 7 százalékkal csökkent, a 2026-os lejáratú eurókötvényeinek kamatlába pedig egy hét alatt 8,4 százalékról 13 százalékra emelkedett – vette észre Bloomberg.
A GTC 62 százalékos többségi tulajdonát 2020-ban szerezte meg az MNB-alapítványok pénzét kezelő Optima Befektetési Zrt., amely azóta több száz milliárd forintot mozgatott meg a vállalaton keresztül. Az ÁSZ megállapításai szerint az Optima a közpénzből működő alapítványok vagyonát túlárazottan, a piaci helyzettel szembemenve fektette be, és nem előzték meg megfelelő elemző anyagok a döntéseket - írja a HVG.
A lap korábbi cikke szerint az Optima a kezelt vagyonon túl 170 millió eurós bankhitelt vett fel – az MBH Banktól –, valamint 127 milliárd forintot vont be a Neumann János Egyetemért Alapítványon keresztül egy kötvénykonstrukció segítségével.
A sajtóhírek szerint a GTC az MNB-alapítványok pénzéből luxusingatlanokat is vásárolt.
A cég péntek este közleményt adott ki, amely szerint az Optima helyzetének nincs „közvetlen” hatása a működésére, és pénzügyi helyzete továbbra is stabil. Ehhez képest a részvényárfolyama az Optima tulajdonszerzése óta enyhén, de folyamatosan csökken.
Matolcsy Ádám Kovács Petra néven intézte az üzletet
Mint emlékezetes, az ÁSZ korábban kifogásolta, hogy a befektetési döntéseket a kuratórium rövid idő alatt, kellő kontroll nélkül hagyta jóvá, és azt is megkérdőjelezte, hogy egy közpénzből működő alapítvány miért viszi a tőkéjét külföldre, illetve miért koncentrálja szinte teljes vagyonát egyetlen üzletágra.
A Válasz Online oknyomozása alapján Matolcsy György volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám napi szinten irányította az Optima Befektetési Zrt. működését. A cikk szerint a fiatalabb Matolcsy nem hivatalos pozícióból, hanem egy „Kovács Petra” nevű álprofil mögé bújva, egy Gmail-címen keresztül adott utasításokat a cég munkatársainak. Az Optima kezelte a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak több százmilliárd forintos vagyonát.
Az Optima vezérigazgatója, Varga Zs. András egy, a belső levelezésben fellelhető dokumentumban megerősítette, hogy a „Petra” nevű cím Matolcsy Ádámhoz köthető.
Az ÁSZ ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, azzal a váddal, hogy két befektetés tőzsdei árfolyamai alapján több mint 200 milliárd forint veszteség keletkezett.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése után kirobbant botrány megrázta a varsói tőzsdén jegyzett Globe Trade Centre (GTC) ingatlanfejlesztő céget. A vállalat részvényeinek árfolyama március 19. és 24. között 7 százalékkal csökkent, a 2026-os lejáratú eurókötvényeinek kamatlába pedig egy hét alatt 8,4 százalékról 13 százalékra emelkedett – vette észre Bloomberg.
A GTC 62 százalékos többségi tulajdonát 2020-ban szerezte meg az MNB-alapítványok pénzét kezelő Optima Befektetési Zrt., amely azóta több száz milliárd forintot mozgatott meg a vállalaton keresztül. Az ÁSZ megállapításai szerint az Optima a közpénzből működő alapítványok vagyonát túlárazottan, a piaci helyzettel szembemenve fektette be, és nem előzték meg megfelelő elemző anyagok a döntéseket - írja a HVG.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
