Orbán Vikor döntött Kósa Lajos rokonainak volt cégéről, amiben gazdák százainak a pénze maradt bent
A kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a mátészalkai Bászna Gabona Zrt. felszámolási eljárását. A sikkasztás gyanújával is vizsgált cég ügyében így gyorsított eljárás indul.
Stratégiai jelentőségűvé minősítette a kormány a Kósa Lajos fideszes képviselő rokonságához köthető Bászna Gabona Zrt. felszámolását, noha az illetékes bíróság szerint korábban még felszámolási kérelem sem érkezett a cég ellen. Orbán Viktor miniszterelnök döntése a kedd este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, amelyről a 24.hu írt.
A kormány azzal indokolta a lépést, hogy „a cég adósságainak rendezéséhez és hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik.”
A kormány elrendelte, hogy a társaság ügyében a csődtörvény stratégiai felszámolásokra vonatkozó paragrafusait kell alkalmazni.
Ez a gyakorlatban egy gyorsított, egységesített eljárást jelent, ahol jellemzően állami felszámoló veszi át az ügyet a hitelezői igények minél gyorsabb rendezése érdekében.
A kormánydöntés azért is érdekes, mert korábban ellentmondásos információk láttak napvilágot az eljárás állapotáról. Bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón bejelentette a felszámolás megindulását, az illetékes Nyíregyházi Törvényszék közölte, a miniszter nem mondott igazat. „A Bászna Gabona Zrt.-vel szemben nincs folyamatban lévő felszámolási eljárás, erre irányuló kérelem a Cégbírósághoz a mai napig nem érkezett” – tájékoztatott a bíróság január közepén.
A kormány emellett a termelők számára rendkívüli, méltányossági alapú kárrendezést is bejelentett múlt héten. A károsultak a meg nem fizetett főkövetelésük erejéig kérhetnek kompenzációt, a kérelmeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bírálja el, a kifizetéseket pedig a Magyar Államkincstár végzi. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A Bászna Gabona Zrt. ügyében érintett minden kistermelőt a kormány megvéd!”
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének ismeretei szerint a cég tartozása meghaladja a tízmilliárd forintot, ennek jelentős része termelői követelés. A fizetési gondok gazdákat, vevőket és finanszírozókat sodortak bizonytalanságba, és közraktári zárolások is indultak.
A társaságot 2018 végén alapították, kft.-ként indult, majd zrt.-vé alakult. A 24.hu írta meg, hogy
a cég 40 százalékos tulajdonosa korábban Kósa Lajos testvére volt, de később az édesanyjával együtt kiszállt az üzletből. A vállalat azonban nem távolodott el a fideszes politikus rokonságától: a jelenlegi tulajdonos-vezérigazgató Szilágyi Gábor, a politikus egyik távoli rokona
a 24.hu szerint. A cégnél sikkasztás gyanúja miatt a rendőrség is nyomoz.
A helyzet súlyát jól mutatják Koncz Máté, a MOSZ elnökének szavai: „A növénytermesztési tevékenység … ha azonban egyáltalán nem érkezik meg a bevétel, az több száz agrárvállalkozást, köztük rengeteg családi gazdaságot tehet végérvényesen tönkre”.
Stratégiai jelentőségűvé minősítette a kormány a Kósa Lajos fideszes képviselő rokonságához köthető Bászna Gabona Zrt. felszámolását, noha az illetékes bíróság szerint korábban még felszámolási kérelem sem érkezett a cég ellen. Orbán Viktor miniszterelnök döntése a kedd este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, amelyről a 24.hu írt.
A kormány azzal indokolta a lépést, hogy „a cég adósságainak rendezéséhez és hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik.”
A kormány elrendelte, hogy a társaság ügyében a csődtörvény stratégiai felszámolásokra vonatkozó paragrafusait kell alkalmazni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter
Melléthei-Barna Márton visszalépése után a leendő miniszterelnök Dr. Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját kérte fel igazságügyi miniszternek. Magyar Péter szerint a jogászprofesszor a magyar jogász szakma koronázatlan királynője.
Miután Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter elsőszámú jelöltje az igazságügyi miniszteri pozícióra bejelentette visszalépését, a leendő miniszterelnök péntek délelőtt megnevezte, kit kért fel sógora helyett erre a tisztségre.
Az új jelöltet, Dr. Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját a magyar jogász szakma koronázatlan királynőjeként mutatta be.
„Professzor asszony elmúlt két és fél évtizedben végzett akadémiai, szakmai és közéleti munkája garancia arra, hogy az alkotmányos rend, a jogállam, a fékek és ellensúlyok, valamint a jogbiztonság újjáépítése a legjobb kezekben lesz” - írta Magyar Péter.
Görög Mártát hazánk egyik legkiválóbb jogászprofesszorának tartja, aki a Magyar Jogász Egylet Elnökségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. Tudományos tevékenysége mellett a Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Kollégiumának elnökeként a felsőoktatás minőségbiztosításában is vezető szerepet játszik.
Miniszteri feladatát Magyar Péter így írta le: „a jogalkotás szakmai minőségének helyreállítása és annak elérése, hogy a törvényalkotás átlátható legyen, és a jogszabályok elfogadását érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés előzze meg”.
„A következő időszak egyik legfontosabb célja annak biztosítása, hogy a független ellenőrző intézmények és hatóságok szakmai alapon, politikai befolyástól mentesen működjenek.
A TISZA-kormány igazságügyi miniszterére vár azon jogi feltételek megteremtése is, amelyek lehetővé teszik a Magyarországnak járó uniós források felszabadítását és hazahozatalát. Ezen célok elérését segíti majd Dr. Görög Márta felkészültsége, stratégiai szemlélete, kiemelkedő rendszerépítő és intézményvezetői tapasztalata” – olvasható a leendő kormányfő posztjában.
Azt is hozzátette, örül, hogy a TISZA-kormányban az ország egyik legkiválóbb jogásza ülhet Deák Ferenc székébe.
Miután Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter elsőszámú jelöltje az igazságügyi miniszteri pozícióra bejelentette visszalépését, a leendő miniszterelnök péntek délelőtt megnevezte, kit kért fel sógora helyett erre a tisztségre.
Az új jelöltet, Dr. Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját a magyar jogász szakma koronázatlan királynőjeként mutatta be.
„Professzor asszony elmúlt két és fél évtizedben végzett akadémiai, szakmai és közéleti munkája garancia arra, hogy az alkotmányos rend, a jogállam, a fékek és ellensúlyok, valamint a jogbiztonság újjáépítése a legjobb kezekben lesz” - írta Magyar Péter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez a legnehezebb feladat, amit ma a leendő miniszterelnök bárkinek tud adni” – Melléthei-Barna Márton elmondta, miért lépett vissza a miniszteri poszttól
Az ügyvéd a Válasz Online-nak adott interjúban beszélt döntésének hátteréről. Tisztázta, hogy nem a Magyar Péterhez fűződő rokonság miatt került a Tisza Párthoz, és a barátságuk sem játszott szerepet abban, hogy miniszterjelölt lett.
Miután visszalépett az igazságügy-miniszteri jelöltségtől, Melléthei-Barna Márton a Válasz Online-nak adott interjúban beszélt döntésének hátteréről.
Arra a kérdésre, hogy miért éppen őt kérte fel Magyar Péter, és ő miért fogadta el a jelölést, Melléthei-Barna Márton azt mondta,
nem a rokoni kapcsolat miatt került a Tisza Párthoz. Kiemelte, hogy a kezdetektől a mozgalom része,
már az első stockfotókon is szerepel, és önkéntesként, majd ügyvédként is segítette a pártot. Felidézte, hogy delegált volt a Nemzeti Választási Bizottságban, és számos perben képviselte a közösséget. Azt állítja, Magyar Péter a munkája és a megbízhatósága miatt kérte fel.
„Magyar Péter nem a rokonság vagy a régi barátság, hanem az elmúlt két évben kifejtett munkám és az ebben az időszakban megélt megbízhatóság miatt gondol engem alkalmasnak az igazságügyi miniszteri feladatra és ezért kért fel”
– jelentette ki. Hozzátette, azért vállalta el a feladatot, mert úgy gondolja, alkalmas a szolgálat betöltésére.
„Megyőződésem, hogy a szakmai pályafutásom, a személyes integritásom és az elmúlt két évben végzett munka alapján alkalmas vagyok ennek a szolgálatnak a betöltésére”
– mondta, megjegyezve, hogy érzése szerint ebben a párt vezetői, munkatársai, jogi szakemberei és prominen képviselői is egyetértettek.
Meggyőződésem: ez a legnehezebb feladat, amit ma a leendő miniszterelnök bárkinek tud adni.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a „vejek világa után a sógorok világa jön”, Melléthei-Barna Márton úgy fogalmazott, nem is érti a párhuzamot. Szerinte az ő esetében nem arról van szó, hogy Magyar Péter kedvezni akart volna neki. Hozzáfűzte: „Ez nem kegy, nem »ingyenpénz«, hanem kőkemény szolgálat.” Szerinte „az alapfelvetés is hibás, szó sincs semmilyen analógiáról, de még hasonlóságról sem.” Ugyanakkor elismerte, hogy érzékelte a közvéleményben megjelent, általa hamisnak nevezett percepciót.
„Azért, hogy a Tisza-kormány teljesen tiszta lappal indulhasson, s a nepotizmusnak még a látszata se vetülhessen rá, illetve, mert nekem a hazám sokkal fontosabb bármilyen pozíciónál, a visszalépés mellett döntöttem.”
Arra a kérdésre, hogy a miniszteri poszttal járó apparátusirányítási feladatok átgondolása szerepet játszott-e a visszalépésében, Melléthei-Barna Márton nemmel válaszolt. Állítása szerint alaposan átgondolta a feladatokat. „Ezekre a feladatokra képesnek érzem magam: van vízióm – ami a Tisza víziója –, elkötelezett vagyok és nagyon szeretném, hogy hazánk újra valódi jogállam legyen” – jelentette ki.
Nem azért lépek vissza, mert úgy gondolom, hogy nem lennék alkalmas miniszternek – ilyen kétség egyébként ismereteim szerint másban sem vetődött fel –, hanem azért, mert a saját ambíciómnál nagyságrendekkel fontosabb az ország és a Tisza-kormány érdeke.
Az interjúban elmesélte a Magyar Péterrel való megismerkedését. Elmondása szerint évtizedekkel korábban találkoztak először.
„Magyar Péterrel 1999 szeptemberében, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának gólyatábora felé vezető úton, a vonaton ismerkedtem meg” – részletezte. A barátság egy ulticsatával indult. „Ultiztunk, elnyertem a pénzét, bár lehet, hogy ő erre fordítva emlékszik…” – tette hozzá. Elmondta, hogy Magyar húgával ugyan találkozott egyetemi házibulikban, de a kapcsolatuk csak sokkal később, 2024 őszén kezdődött. „Ahogy a visszalépésemet bejelentő Facebook-posztomban is írtam, kapcsolatunk 2024 őszén kezdődött, egy évvel később házasodtunk össze” – mondta, majd összegezte: „Szóval nem a feleségem révén kerültem a Tisza Párthoz.”
Végül a jövőbeli terveiről is beszélt, miután felvette képviselői mandátumát. „Listán szereztem mandátumot, a listára pedig azért kerültem fel, mert a Tisza Párt elnöksége az elvégzett munkám alapján alkalmasnak gondolt arra, hogy képviseljem a magyar embereket” – mondta. Zárásként kijelentette: „Én az eskümnek megfelelően azon fogok mindennap dolgozni a képviselőségem ideje alatt, hogy Magyarország egy szerethető, demokratikus és európai jogállam legyen.”
„Izgulok, persze” – Győrfi Pál felkészült arra, hogy őt is leválthatják
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője bevallotta: az új kormányzat és egészségpolitika miatt sok ezer emberrel együtt ő is izgul a jövője miatt. Azt is elmondta, hogy a személye annyira összeforrt a mentőszolgálattal, hogy a szervezetet érő kritikákat is magára veszi.
„Benne van a pakliban”, hogy leváltják, és az sem kizárt, hogy egy nő lesz az utódja – mondta Győrfi Pál a László Lilla vezette Legyen az! című vacsora-talkshow-ban. A szóvivő, aki több mint két évtizede az Országos Mentőszolgálat kommunikációs arca nyíltan beszélt a jövőjével kapcsolatos bizonytalanságokról és a rá nehezedő felelősségről a műsorban, amit az nlc.hu szemlézett.
Győrfi a kormányváltás utáni helyzetet úgy értékelte, hogy az sok ezer egészségügyi dolgozó számára bizonytalanságot hoz.
„Teljesen új kormányzat, teljesen új egészségpolitika és teljesen új állami intézményrendszer alakul ki. Ebben mi lesz az irányvonal? Hát ez most szerintem velem együtt nagyon sok ezer embernek izgalom, úgyhogy izgulok, persze”
– mondta a szóvivő.
Azt sem zárta ki, hogy ha leváltják, női utódja is lehetne.
„Ez abszolút benne van a pakliban. Szerintem egy nő még lehet, hogy olyan szempontból jó választás is lenne, mert ugye, azért mégiscsak az egészségügyben meg az ilyen szolgáltatásokban azért fontos a női habitus, vagy ez a gondoskodó, érzelmes női típus”
– fogalmazott.
Bár elismerte, hogy egy esetleges váltás nem lenne számára könnyű, a józan eszére is hallgat. „Számolok ezzel a lehetőséggel, és valószínűleg túl fogom élni, nem biztos… De ugyanakkor meg a józan eszem azt mondja, hogy szükség van változásra.”
Arról is beszélt, hogy az évek alatt a személye annyira összeforrt a mentőszolgálattal, hogy a szervezetet érő vádakat és kritikákat személyes támadásként éli meg. „Nem tudom szétszedni a dolgot – ha valaki a mentőszolgálatra mond valami rosszat, vagy merül föl valami vád, az egyben Győrfi Pálra is vonatkozik.”
„Benne van a pakliban”, hogy leváltják, és az sem kizárt, hogy egy nő lesz az utódja – mondta Győrfi Pál a László Lilla vezette Legyen az! című vacsora-talkshow-ban. A szóvivő, aki több mint két évtizede az Országos Mentőszolgálat kommunikációs arca nyíltan beszélt a jövőjével kapcsolatos bizonytalanságokról és a rá nehezedő felelősségről a műsorban, amit az nlc.hu szemlézett.
Győrfi a kormányváltás utáni helyzetet úgy értékelte, hogy az sok ezer egészségügyi dolgozó számára bizonytalanságot hoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gyurkó Szilvia lehet a Tisza-kormány gyermekvédelmi államtitkára
A HVG értesülése szerint a Hintalovon alapítvány vezetőjét, Gyurkó Szilviát kérik fel a gyermekvédelmi terület irányítására. A szakember a Kátai-Németh Vilmos vezette Szociális- és Családügyi Minisztériumban kaphat pozíciót.
Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárnak kérheti fel a Tisza-kormány Gyurkó Szilviát, a Hintalovon gyermekjogi alapítvány alapítóját – írta a HVG több forrásra hivatkozva. A szakember, aki telefonon nem erősítette meg, de nem is cáfolta az értesülést, a Kátai-Németh Vilmos által vezetett Szociális- és Családügyi Minisztériumban kaphat pozíciót.
Egy esetleges kinevezés fordulatot jelenthet a gyermekvédelem irányításában, amely az előző ciklusban a Belügyminisztériumhoz tartozott. A terület reformja a Tisza Párt egyik központi ígérete volt a kampányban.
A párt programjában a gyermekvédelmi rendszer azonnali megerősítését vállalta,
beleértve a dolgozók 25 százalékos béremelését, az ágazat működési költségeinek 20 százalékos emelését és a költségvetés felülről nyitottá tételét. Terveik között szerepel a gyermekotthonok 2030-ig történő felújítása, a Gyermekjogi Ombudsman intézményének létrehozása, valamint egy 20 évre visszamenőleges vizsgálat elindítása a rendszerben történt visszaélésekről.
Gyurkó Szilvia, aki jogi diplomája mellett a New York-i Columbia Egyetemen is folytatott gyermekjogi tanulmányokat, és 2016-ban alapította a Hintalovon Alapítványt, régóta a rendszer egyik legismertebb kritikusa. Egy korábbi interjúban a gyermekvédelmi szakellátás súlyos állapotáról beszélt.
„Nagyon komoly bajban van a gyermekvédelmi szakellátás. De ha teljesen őszinték akarunk lenni, az 1997-es gyermekvédelmi törvény hatálybalépése óta sosem volt olyan «aranykor», amikor az előírások mindenütt teljesültek volna az országban” – mondta.
Gyurkó szerint a rendszer egyik legsúlyosabb ellentmondása, hogy bár jogszabály tiltja, mégis minden harmadik gyereket valamilyen anyagi problémával összefüggő ok miatt emelnek ki a családjából.
Gyurkó Szilvia neve a bicskei gyermekotthon ügyében is felmerült. Még 2012-ben, az Eszter Alapítvány munkatársaként hozzá fordult az otthon három nevelője bizonyítékokkal az igazgató által elkövetett szexuális zaklatásokról. Gyurkó a kegyelmi botrány kirobbanása után elismerte, hogy hibát követett el, amikor azt tanácsolta a nevelőknek, hogy ne forduljanak a sajtóhoz.
„Azt hittem, mivel annyira egyértelmű az ügy, hogy nem lehet más a vége, mint az, hogy a bűnös elnyeri méltó büntetését” – idézte fel.
A szakember hozzátette, hogy a sajtónyilvánosság szükségessége súlyos szegénységi bizonyítvány a hazai gyermekvédelemnek.
A pozíció éles kontrasztban állna az előző ciklus gyakorlatával, amelyet Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár neve fémjelzett.
Fülöp volt az, aki megüzente Magyar Péternek, hogy a gyermekvédelmi intézményekben „további »képviselői látogatására« a jövőben nem tartunk igényt, és nem biztosítunk rá lehetőséget”. Ő volt az is, aki adminisztratív okokra hivatkozva megakadályozta, hogy a Tisza Párt adományai célba érjenek, és azzal is bekerült a hírekbe, hogy kivonult a parlament Népjóléti Bizottságának üléséről, ahol a Szőlő utcai botránnyal kapcsolatban vártak volna tőle válaszokat.
Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárnak kérheti fel a Tisza-kormány Gyurkó Szilviát, a Hintalovon gyermekjogi alapítvány alapítóját – írta a HVG több forrásra hivatkozva. A szakember, aki telefonon nem erősítette meg, de nem is cáfolta az értesülést, a Kátai-Németh Vilmos által vezetett Szociális- és Családügyi Minisztériumban kaphat pozíciót.
Egy esetleges kinevezés fordulatot jelenthet a gyermekvédelem irányításában, amely az előző ciklusban a Belügyminisztériumhoz tartozott. A terület reformja a Tisza Párt egyik központi ígérete volt a kampányban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
