SZEMPONT

Tálas Péter: Láthatóan nem ugyanolyan a világ kiállása Ukrajna, mint Izrael mellett

Bármennyire is szeretné Zelenszkij, azt a támogatást nem kaphatja meg, amit Izrael megkapott Iránnal szemben. Oroszország mégiscsak atomhatalom, ami behatárolja a Nyugat lehetőségeit. De a technológia átadása még így is sokat segíthet Ukrajnának.

Fischer Gábor, fotó: Getty Images - szmo.hu
2024. április 17.

Nem lett biztonságosabb hely az elmúlt héten sem a világ, sőt. Most történt először meg, hogy Irán nyíltan és felvállaltan izraeli területek ellen intézett támadást, nem is kevés eszközzel, drónok, robotrepülőgépek százait indította el, emellett ballisztikus rakétákkal is támadta a zsidó államot. MindezT válasznak szánta az Irán damaszkuszi konzulátusa elleni rakétatámadására, amellyel megölték a Forradalmi Gárda két tábornokát, ami szintén egy határátlépésnek tekinthető.

Okozhat-e mindez egy általános közel-keleti háborút? És hogyan függ össze az, ami a Közel-Keleten történik azzal, ami Ukrajna földjén? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs intézetének tudományos főmunkatársával.

– Várható-e itt valamiféle önmérséklet, vagy megállíthatatlanul robognak az események egy nyílt, államok közötti háború felé?

– Én azt gondolom, hogy azért nem kell eltúlozni az eszkalációt. Az első és legfontosabb dolog, hogy maga a közel-keleti konfliktus, illetve jelen esetben a Hamász–Izrael háború eleve egy regionális katonai konfliktus volt. Onnantól kezdve, hogy az iráni proxy szövetségesek, mint a Hezbollah, a jemeni húszik, vagy a szíriai és iraki különböző katonai szervezetek, amelyek támogatják Iránt, vagy Irán érdekeit képviselik, beszálltak ebbe a háborúba. Innentől kezdve ez egy regionális konfliktus. Abban a tekintetben kétségtelenül eszkalálódott a konfliktus, hogy

eddig olyan nem volt, hogy egymás területén támadta volna egymást Izrael és Irán.

Az iráni értelmezés szerint, amit nagyon sokan elfogadnak, arról van szó, hogy ezt az egész eszkalációt Izrael kezdte, amikor a damaszkuszi konzulátus területén, annak a parkolójában megsemmisített embereket, megölt iráni katonákat.

– Ezzel szemben az izraeli narratíva az, hogy Irán áll a helyzet kiéleződése mögött, azokon a bizonyos proxy szervezeteken keresztül.

– Ez kétségtelen. Az nem kérdés, hogy az irániak a proxyjainkon keresztül ott voltak a háborúban. Ezt nem is gondolom, hogy bárki tagadná. De arra eddig nem volt példa, hogy egymás területén támadják egymást. Ettől függetlenül

az iráni támadás egy rendkívül korlátozott, megkoreografált, mondjuk azt, hogy szimbolikus támadás volt, így tekint rá szerintem a teheráni vezetés is, ami vagy két hétig hangsúlyozta, hogy lesz ilyen támadás.

Gyakorlatilag előre értesített, hivatalosan azt mondják, hogy az Amerikai Egyesült Államokat, de gyakorlatilag ezen keresztül a zsidó államot is. Az Egyesült Államok ugyan azt mondja, hogy ilyen értesítést nem kapott, de tény, hogy a támadásról azért tudhatott. Ez az első dolog. A másik, hogy a támadás úgy kezdődött el, hogy több mint 180 drónt indítottak el.

Ezek a drónok hét órát mennek Iránból, hogy elérjék Izrael területét, és ez azt jelenti, hogy hét órája volt felkészülni Izraelnek és szövetségeseinek,

az Egyesült Államoknak, Nagy Britanniának, Szaúdi-Arábiának, hogy kilőhessék ezeket a drónokat, illetve a később kilőtt cirkálórakétákat vagy robotrepülőgépeket, amik utazási sebességgel két óra Izraelig, illetve tulajdonképpen a ballisztikus rakétákat is, amiknek a közlekedési ideje 12 perc. Irán jelképes támadásnak szánta ezt, olyannyira, hogy a Negev-sivatagba, illetve a megszállt Golán területre lőtte ki a rakétáit, illetve ezeket célozta állítólag, és mint ismeretes, nagyon jó aránnyal részben Izrael, részben a szövetségesek megsemmisítették ezeket. Azaz komoly vesztesége nem származott erről Izraelnek.

– Most viszont az irániak azt mondják, ha az izraeliek bármit lépnek, olyan fegyverekkel válaszolnak, amivel percek alatt érnék el Iránt. Eddig soha nem látott fegyverekről beszélnek, amik vagy léteznek vagy nem, persze.

– A ballisztikus rakétáik 12 perc alatt érik el Izraelt. Ennyiben mindenféleképpen igaz az állítás. Ha Irán meg szerette volna terhelni Izrael és a szövetségesei légvédelmét, akkor nem drónokat és robotrepülőgépeket, hanem nagy tömegben ballisztikus rakétát küldött volna, amiből majdnem 3000 van nekik. Tehát én azt gondolom, hogy ezekről lehet szó, az összes többi inkább stratégiai kommunikáció. Azt is hozzá kell tenni, hogy

rögtön a támadást követően, az irániak bejelentették azt is, hogy ők lezártnak tekintik a kérdést.

Nyilvánvaló itt a döntő az lesz, hogy Izrael hogyan válaszol erre. Azt gondolom, meg fogják fontolni, hogy hogyan válaszoljanak. Tudnak válaszolni, de az a kérdés, hogy a válasz tovább eszkalál vagy sem.

Nem kell feltétlenül, hogy olyasmire gondoljunk, hogy Izrael újra iráni területeket támad. Válaszolni úgy is tud, hasonlóképpen, ahogy eddig csinálta, hogy a proxykat támadja,

mondjuk megsemmisít Szíriában, Irakban vagy bárhol máshol, azaz nem iráni területen politikusokat vagy katonai vezetőket. Ráadásul hadd tegyem hozzá, hogy szerintem az, hogy Izraelnek és szövetségeseinek sikerült megakadályozni az iráni támadást, az, hogy a ballisztikus rakétákból is legfeljebb 6-7, maximum 8 ért célba a több mint százból, az önmagában azt is mutatja, hogy mekkora a különbség a két ország fegyverei, technikai eszközei között. Ráadásul nagyon jó alkalom arra, hogy visszaálljon az izraeli társadalom magabiztossága, újra bízzanak saját erejükben, mert ezt az október 7-i Hamász-támadás alaposan megtépázta. Szerintem nem kell feltétlenül attól tartanunk, hogy akár Izrael, akár pedig Irán eszkalálni akarná ezt a helyzetet. Ráadásul izrael egy picit áldozatként is bemutathatja magát, ami azért nagyon fontos, mert a világ nagyjából úgy látja, hogy Izrael a Hamász-támadást alaposan túlreagálta a gázai háborúval.

– Miközben senki sem akar eszkalálni, a dolgok néha önjáróvá is válhatnak, azaz annak nem fenyeget a veszélye, hogy kis lépésekben mégiscsak bekövetkezik egy olyan eszkaláció, amit igazából senki sem akart?

– Minden ilyen döntést emberek hoznak meg. Politikusok, felelős politikusok, ráadásul valószínűleg nem egyedül hozzák meg ezeket a döntéseket. Szerintem Izraelnek megvan a lehetősége arra, sőt a szövetségesei is arra akarják rávenni, hogy ne eszkaláljon tovább, elégedjen meg azzal, hogy nem eszkaláló jellegű választ ad. Azzal is kezdtem, hogy az egész konfliktus a Hamász és Izrael között már eleve egy regionális történet. Tudom, hogy nagyon sokan úgy gondolják, hogy minőségében változna a helyzet, ha egy Irán–Izrael konfliktusra kerülne sor, de nem, az is alapvetően egy regionális konfliktus maradna. Természetesen amennyiben ebbe a konfliktusba beszállna az Egyesült Államok is, az egy másik helyzet lenne. Abban sem vagyok biztos, hogy az izraeliek nem tudják visszafogni magukat.

Az tény, hogy Izraelt támogatták a szövetségesei, de Biden elnök azt mondta, hogy igen, ebben támogatják, de abban nem, hogy tovább eszkaláljon.

Tehát ezt meg kell fontolnia Izraelnek is és az izraeli vezetésnek is, teljesen mindegy, hogy egyébként mit gondolnak. Amerikai támogatás, szövetségesi támogatás nélkül nem hiszem, hogy Izrael hosszú távon ne szenvedne el károkat egy Iránnal történő összecsapás esetén, még akkor is, ha Irán sem gazdaságilag, sem technikailag nincs felkészülve egy nagyobb háborúra.

– Hogyan hat ki mindaz, ami a Közel-Keleten történt az orosz-ukrán konfliktusra?

– Az biztos, hogy ez figyelmeztető jel az oroszoknak. És figyelmeztető jel a Nyugatnak is. Az, hogy a drónokat ilyen simán leszedték, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nyugati technológia képes ezeket a drónokat simán megsemmisíteni.

A döntő kérdés az, hogy ehhez a technológiához vagy valami hasonlóhoz hozzájuttatják-e Ukrajnát vagy sem.

Az a kérdés, hogy ez a felismerés hogyan hat. Többféleképpen hathat, pénteken el fog dőlni, mivel az Egyesült Államok képviselőháza péntek este fog dönteni a segélycsomagokról vagy valamilyen segélycsomagról a bejelentés szerint.

– Zelenszkijnek már szóvá is tette, hogy Ukrajna miért nem kaphat olyan légtérvédelmi támogatást, mint amilyet Izrael kapott a szövetségesektől.

– Azért nem kaphat, mert

abban az esetben azt lehetne mondani, hogy nem Iránnal, hanem egy atomnagyhatalommal kerülne szembe a szövetség, és ezt el akarja mindenki kerülni.

Nyilvánvaló, hogy nem ugyanolyan a világ kiállása Izrael, mint Ukrajna mellett. Miközben megértem Zelenszkij sérelmét, nagyon pontosan kell tudnia neki is, hogy az ukrajnai kérdés nem hat úgy az Egyesült Államokbeli választásokra, mint ahogy egyébként egy közel-keleti, egy izraeli konfliktus hathat.

– Ha Zelenszkij ezzel tisztában volt, miért mondta, amit mondott?

– Zelenszkijnek, mint államelnöknek az egyik legfontosabb feladata az, hogy kikényszerítse az Egyesült Államoktól és a Nyugattól azt a segítséget, amit kaphat. Ennek érdekében természetesen efféle erkölcsi dörgedelmeket is mond, ami azt jelenti, hogy

legyetek szívesek és adjatok nekünk hasonlóképpen védekezésre esélyt.

Azt azért látni kell, hogy az Egyesült Államok érdekeltsége Izraellel szemben egészen más, mint Ukrajnával szemben, vagy inkább úgy mondanám, hogy Izrael gyakorlatilag az Egyesült Államok hivatalos szövetségese. Ugyanezt nem mondanám el Ukrajnáról. Ukrajna esetében természetesen támogatja az ukrán törekvéseket, de semmiféleképpen nem beszélünk szövetségről.

– Viszont ha simán csak a primer politikai vagy biztonságpolitikai érdekeket nézzük, akkor Európa esetében ez egy kicsit fordítva van.

– Az egyik döntő kérdés az, hogy Európa képes lesz-e támogatni Ukrajnát, illetve, hogy Európa akár egyedül is képes lesz-e támogatni Ukrajnát, ha mondjuk az Egyesült Államokban csökken az erre való hajlandóság. Ez az egyik legnagyobb kérdés az ukrán események kapcsán. Szerintem Európa tudná támogatni idővel Ukrajnát teljes egészében is, azzal a megszorítással természetesen, hogy bizonyos eszközöket nem képes adni, amelyek nincsenek a készletében, vagy ami csak az Egyesült Államoknak van. De igen,

itt alapvetően arról van szó, hogy Európának kellene döntően támogatnia Ukrajnát.

Ezt a támogatást el is kezdte, de önállóan erre láthatóan még nem képes. A döntő kérdés az, hogy az európai hadiipar képes-e ezt megtenni. Jelenleg nem képes, de azt látjuk, hogy arrafelé tartanak a folyamatok, képes legyen Európa hosszú távú támogatást adni Ukrajnának, és azt gondolom, néhány éven belül, körülbelül 2025-26-ra eljutunk oda, hogy önállóan is tudja majd támogatni Ukrajnát.

– Ukrajna kitart addig?

– Kitarthat, ha megmarad a támogatásnak egy minimuma. Azért azt látni kell, hogy jelenleg leginkább két dologban van hiány: a lőszerben, illetve emberben. Most az új behívási rendszer vagy sorozási rendszer pótolni tudja Ukrajna emberállományát is. Néhány hónapot ez igénybe fog venni. Ráadásul az akarat is megvan az ukránokban, hogy harcoljanak. Nem állítom azt, hogy sokan nem úgy gondolkodnak, hogy harcoljon más, de látni, hogy összességében

egyelőre nagyon erős a kiállás amellett, hogy igenis győzni akarnak Oroszország felett, vissza akarják szerezni a területüket.

Nem tudom, hogy ez be fog-e következni, én szkeptikus vagyok egyébként e tekintetben. Nem hiszek abban, hogy Ukrajna vissza tudja szerezni az egész területét. De amíg ezzel megbarátkozik az ukrán társadalom, az mindenképpen időbe telik, és ezt ki kell várni. Abban nem hiszek, hogy hirtelen megadja magát Ukrajna. Annál is kevésbé, mert végre elkezdődött Ukrajnában is, hogy hasonlóan az orosz erőkhöz, védelmi vonalakat építenek ki, amit nagyon nehéz áttörni, és amihez jelenleg nincs ereje az orosz erőknek sem. Az oroszok természetesen abban bíznak, hogy fel tudják őrölni az ukrán ellenállást, és kellőképpen kitartóak lehetnek abban, hogy végül is Ukrajna megadja magát. Én egyelőre ezt nem látom ukrán részről, de tény, hogy

hosszú évekig valószínűleg nem tudnak ellenállni az ukránok.

Ezért például nagyon nagy kérdés lesz, hogy a Nyugat hogy dönt abban a kérdésben, hogy a NATO tagság miként érinti, vagy érintheti az ukránokat.

– Vannak, akik azt mondják, hogy ez körülbelül addig tarthat, ameddig az F-16-osok meg nem érkeznek Ukrajnába, mert akkor megváltozhatnak ezek az erőviszonyok. Ez csodafegyver-várás, vagy ennek van realitása is?

– Látni kell, hogy Oroszországnak a mostani taktikája arra irányul, hogy ellehetetlenítse az életet. Azt üzenik ezzel, hogy ha Ukrajna nem lehet a miénk, akkor ne legyen senkié, és legyen belőle egy élhetetlen ország. Ezt akarják ezekkel a bombázásokkal elérni, megtörni az ukrán társadalmat. De ez önmagában nem vezet oda, hogy Ukrajna ne maradhasson meg, legfeljebb rendkívül rossz állapotban fog megmaradni. Inkább az a kérdés, hogy

ha a Nyugat megadja és tartóssá teszi-e azt a támogatást, ami megvédi elsősorban az orosz rakéta és dróntámadásoktól Ukrajnát. Akkor kialakulhat olyan helyzet, hogy az ország mégsem lehetetlenül el.

Izrael és a szövetségesek iráni támadással szembeni akciója azt mutatja, hogy a Nyugat technikailag ezt biztosítani tudja. Tehát képes lenne ennek a biztosítására, és ez nagyon rossz hír Oroszország számára. Mert ez azt jelenti, hogy hiába van nektek nagyon sok rakétátok, meg drónotok, azért nem tudtok akkora kárt tenni. Szerintem ez a kulcskérdése az ukrajnai kitartásnak.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Zsebbe fizethettek a tb-csaló orovosoknak az olcsó körülmetélésért Szegeden, nyomoz a rendőrség

A gyanú szerint a Szegedi Zsidó Hitközséghez belépő férfiak a több százezres magánklinikai ár töredékéért jutottak a beavatkozáshoz. A Mazsihisz megerősítette az információkat.

KÉK HÍREK

Hónapokig rendelte a drogot egy veszprémi csomagautomatába, a 16. alkalommal kapták el a rendőrök

A 26 éves gyanúsítottat Veszprémben fogták el a rendőrök, miután átvette a drogszállítmányt. Két férfi ellen kábítószer-kereskedelem, három másik ember ellen birtoklás miatt folyik a nyomozás.

KULT

A Hét Királyság lovagja négy rész után visszaadta a hitemet a Trónok harca világában - Még csak most kezdődött és mindjárt vége…

Az HBO Max csendben ledobta az év egyik legjobb fantasy-sorozatát. A Hét Királyság lovagja úgy csap oda, hogy még a Sárkányok háza is pironkodhat.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Bárándy Péter: A romák bűnügyi adataihoz még Orbán Viktor sem férhetett volna hozzá, ami történt, valószínűleg bűncselekmény

A volt igazságügyi miniszter szerint a jogtalanság földjén járunk. És nem csak a romák szenzitív adatainak felhasználása mutatja ezt, hanem az is, hogy a kormány a szolidaritási adó ügyében egy rendelettel átvette a bíróságok szerepét, vagyis bármire feljogosítva érzi magát.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 05.

Egyre több a kérdőjel a gyöngyösön Lázár János WC-kefés mondatai miatt tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásával kapcsolatban. Ezekről elsőként a Magyar Nemzet írt, majd a Fidesz konkrét monogramokkal, életkorral és bűnlajtrommal, az egyes elhomályosított arcokat bekarikázva mutogatta egy videón, ki mit csinálhatott. A videót Lázár János is megosztotta, majd Orbán Viktor is konkrét bűncselekményekről beszélt. Lázár János szerint az adatokat ő és a kormány onnan tudhatta, hogy a helyszínen rendőrök igazoltatták az ellene tiltakozókat, és ennek eredményéről Pintér Sándor beszámolt Orbán Viktornak. Csakhogy a rendőrség közleményben cáfolta, hogy bárkit is igazoltattak volna.

Hogyan juthatott hozzá a Fidesz, Lázár János, vagy akár Orbán Viktor a bűnügyi nyilvántartás adataihoz, és ha ez megtörtént, az felvet-e bűntetőjogi kérdéseket? Erről beszélgettünk Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel. De szóba került az a veszélyhelyzetre hivatkozással meghozott kormányrendelet is, ami utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy ebben az ügyben újra bírósághoz forduljanak.

— Mit gondol arról, hogy a Lázár János WC-kefés mondatai miatt Gyöngyösön tilatkozó romák szenzitív bűnügyi adatai a jelek szerint nyilvánosságra kerültek?

— Ennek az ügynek minden eleme jogsértő. Az ilyen adatok, még ha valósak is, hogyan kószálhatnak olyan helyeken, olyan fórumokon, olyan személyek előtt, akiknek a hozzáférése jogszerűen nem lehetséges?

A bűnügyi nyilvántartás adatairól pontos jogi rendelkezés van, hogy ki férhet hozzá: ezek a bűnügyekben eljáró hatóságok, beleértve a bíróságokat és a rendőrséget.

Bizonyos esetekben, mondjuk kegyelmi ügyek előkészítése során, mások is hozzáférhetnek, így például az igazságügyi miniszter, de a jogszabályban leírt jogosultakon kívül senki más. A kormányfő semmi esetre sem jogosult a hozzáférésre.

— Ez szabálysértés vagy bűncselekmény?

— Valószínűleg bűncselekmény, hiszen szenzitív adatokat szereztek meg jogellenesen, és ráadásul közzé is tették, ami büntető tényállásszerű magatartás.

— Ahhoz, hogy részletes adatokat nyerjenek ki a bűnügyi nyilvántartásból, a Belügyminisztériumnak is közre kellett működnie, vagy valakinek, akinek bejárása van oda.

— Ez így van.

— Tehát ahhoz, hogy kikutassák, kinek mi volt a rovásán, állami alkalmazottak dolgoztak?

— Ez egy feltételezés, erre én nem tudok válaszolni, mert önnek sem állnak erre vonatkozóan rendelkezésre adatok, és nekem sem.

— Ha valakinek már nincsen priusza, nem kerülnek törlésre automatikusan a rá vonatkozó információk?

— A nyilvántartásban az elévülési időn túl, jogszabályban meghatározott ideig még szerepelnek a büntető szankciók, amelyeket alkalmaztak egy adott személlyel szemben. De jogilag szabályozott, hogy az elévülési időn túl mennyi ideig szerepelhet valami ebben a nyilvántartásban. Ehhez azonban csak egy esetleges következő büntetőeljárásban eljáró hatóság juthat hozzá, és végső soron a büntetőbíróság.

— Úgy tűnik, a kormánypárt felült erre a „bűnöző vonatra”. A Szőlő utcai javítóintézet kapcsán is arról beszéltek, az ottani fiatalok bűnözők. Van különbség a két eset megítélése között?

— A Szőlő utca tekintetében én nem emlékszem szenzitív adatok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára. Csak arra, hogy kijelentették: ott súlyos bűnök elkövetői, bűnözők vannak fogva tartva, és az intézmény nem más, mint fiatalkorúak börtöne. Ami tényszerűen nem igaz, mert

a javítóintézet nem börtön, ott nem elítéltek vannak.

Vannak ott olyanok, akik eljárás hatálya alatt állnak, és fiatalkorúként a fogvatartásukat oldják meg így, ha az indokolt. De ha el is ítélték őket, a javítóintézeti nevelés egy intézkedés, aminek, ahogy a neve is kifejezi, elsődlegesen a nevelés a célja. A személyiségre és az elkövetett bűncselekményre tekintettel a nevelést a bírói ítélet szerint csak úgy lehet biztosítani, ha az illetőt egy intézetben tartják, elválasztva a külvilágtól, főként annak káros befolyásától. Tehát semmi esetre sem lehet a börtönnel egyenrangú intézményként kezelni a javítóintézetet. Ott inkább ilyenre emlékszem, nem arra, hogy valakire vonatkozóan konkrét adatokat hoztak volna nyilvánosságra. Hazugságnak ez is hazugság volt, csak más típusú.

— A részletes bűnlajstromot monogramokkal, életkorral, a Fidesz egyik videójában tették közzé. Vagyis bűnügyi adatok kerültek a kampányoló kormánypárthoz is. Ez a pártállami rendszert idézi, amikor az állam és az uralkodó párt hatáskörei fedték egymást. Mit tehetnek az érintettek? Ha ez bűncselekmény, az ügyészségnek hivatalból kellene nyomoznia, de ha nem teszi, mi lehet a következő lépés?

— Feljelentést tehetnek, és helyes is, ha megteszik, akik személyükben azonosíthatóak lettek. Ebben az esetben a nyomozó hatóságoknak valahogyan kezelniük kell az eljárást. Ha megszüntetik, akkor azt indokolással kell megtenniük, és el kell mondaniuk, miért nem látják ezt bűncselekménynek, ami egyébként ordítóan az.

Egy feljelentés esetén vagy megindul egy eljárás, vagy pedig egy alaptalan megszüntetés esetén a megszüntető hatóság presztízse erősen csökken.

De csak ilyen eszközök állnak rendelkezésre. Nagyon nehéz ezt kezelni, a párt és az állam erős összefüggése miatt, ami miatt teljes joggal használjuk a pártállam megnevezést, a választás tisztasága is megkérdőjelezhető. A kampány során, ami nálunk négy évig tart, most pedig a finisében vagyunk, olyan módon élnek vissza az állami lehetőségekkel a kormánypárt választási győzelme érdekében, ami nem megengedhető.

— Egy mai hír szerint visszamenőleges rendelettel vették el az önkormányzatoktól, így a fővárostól is, a jogot, hogy a szolidaritási adó miatt bírósághoz forduljanak, sőt, a folyamatban lévő perek megszűntetésére is utasították a bíróságokat. Ez hogy lehetséges?

— Ez a kormányrendelet

egy újabb határátlépés a jogtalanság földjére.

A kormány a különleges jogrendre, a szomszédos országban lévő fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára hivatkozva hozta meg, hogy elhárítsa ezek magyarországi hatásait. Na most ez önmagában nem igaz, mert semmi köze a rendelet tartalmának az ukrajnai orosz agresszióhoz. Ez szépen demonstrálja, hogy Magyarországon már nem különleges jogrend van, hanem rendeleti kormányzás. 2015 óta, tehát lassan tíz éve, különböző jogcímeken és neveken lényegében különleges jogrend van érvényben. Különleges jogrend pedig nem lehet tíz éven keresztül érvényben, mert annak lényegi eleme, hogy csak nagyon rövid ideig lehet hatályban a veszély elhárítására, és a célja a normál alkotmányos rend mihamarabbi visszaállítása. Itt jól látszik, hogy az állam tíz éven át berendezkedett a rendeleti kormányzásra. Ez az első baj ezzel a rendelettel. A következő baj az, hogy az Alkotmánybírósági határozat, amelyre hivatkoznak, és az azt megelőző határozat sem alapozza meg a rendelet tartalmát alkotó következtetés levonását. A következő baj, hogy visszamenőleges hatályú. Ezen túl

a hatalommegosztás tagadásaként a bíróságok munkáját határozza meg, és kötelezi őket az eljárás megszüntetésére.

A bíróságnak kellene mérlegelnie, hogy egy adott jogszabályváltozás megokolja-e egy eljárás megszüntetést, a végrehajtó hatalom nem kötelezheti erre. A következő baj az, hogy az Alkotmánybíróság határozatát egy folyamatban lévő eljárásban a bíróságnak kell értékelnie és értelmeznie, nem a kormánynak. És az már csak egy kiegészítő dolog, hogy a két alkotmánybírósági határozatot hamisan értelmezi. Így első ránézésre csupán ennyi a bajom ezzel a rendelettel.

— Van ezzel szemben jogorvoslat?

— A választások hozhatnak ebben is reparációt. De ha folytatom: van egy állami intézkedés, ami kötelezettségeket ró az önkormányzatokra.

Erre nem lehet azt kimondani, hogy ez nem egy közigazgatási határozat.

Nem lehet úgy értelmezni, ahogy a rendelet teszi: hogy ez a költségvetési törvény végrehajtásának egy intézkedése, ezért nem határozat, nem közigazgatási eljárás része, és ezért nem lehet keresetet benyújtani ellene. Ez sem valós értelmezés, ez sem igaz. Ezzel a rendelettel csak baj van. Azt tükrözi, hogy a kormányzat bármire feljogosítva érzi magát.

— Ha ezt megtehetik, akkor holnap hozhatnak egy olyan rendeletet is a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, minek következtében a személyiségi jogaikban megsértett romák sem perelhetnek?

— Én nem tudok és nem akarok jósolni. Mindenesetre ez egy olyan belerúgás az alkotmányosságba és a tartalmi jogszerűségbe, ami kinyitja a kaput minden egyéb szörnyűségre.

Kapcsolódó

„Bűnözők oldalára áll az RTL, az RTL szégyellje magát!” – ezt ismételgette Lázár János, amikor megkérdezték, honnan tudott a romák bűnügyi adatairól

A miniszter azután kezdte el ezzel vádolni az RTL-t, hogy a csatorna riportere megkérdezte, nem tartja-e visszásnak, hogy kampánycélra használtak fel érzékeny személyes adatokat. Ezután a pusztaszabolcsi sajtótájékoztatóból káosz lett.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Ez volt az utolsó napod!” – így és ezért lőhette fejbe Nagytevel polgármesterét a 76 éves férfi

A támadó egy gázpisztolyból leadott lövéssel sebesítette meg Orbán Sándort az állán. A hivatal épületében működő óvodából az ablakon át menekítették ki a gyerekeket.

KÉK HÍREK

Közel 200-zal döngetett anyukája születésnapjára egy autós Esztergomnál, félmilliós bírságot szabtak ki rá

A rendőröknek hihetetlen magyarázattal állt elő, miért lépte át ennyire a sebességhatárt. A pénzbüntetés mellé még 8 büntetőpontot is a nyakába varrtak.

KÉK HÍREK

Kiderült, ki a nagyteveli lövöldöző, és az is, hogy miért ment a polgármesterhez a 76 éves férfi

A férfi gázpisztollyal lőtt rá Orbán Sándor polgármesterre a hivatalban. A nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett polgármester támadóját emberölés kísérletével gyanúsítják.

SZEMPONT

„Közvetlen beavatkozás az igazságszolgáltatásba” – kiakadtak a jogászok az új kormányrendeleten

A kormány a szolidaritási hozzájárulás körüli vitát egy veszélyhelyzeti jogszabállyal zárná le, amely visszamenőleg szüntetné meg az önkormányzatok pereit is. Alkotmányjogászok szerint ez az igazságszolgáltatás autonómiáját érinti, és rossz mintát adhat jövőbeli ügyekre.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.

Egy kedd este megjelent rendelettel a kormány egy tollvonással vetett véget a szolidaritási adó körüli jogvitáknak, kritikusai szerint ezzel a végrehajtó hatalom mond ítéletet a bíróságok helyett. A Magyar Közlönyben kihirdetett, az ukrajnai háborúra hivatkozó veszélyhelyzeti rendelet visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.

A lépés legérzékenyebben a Fővárosi Önkormányzatot érinti, amely korábban többször is jogvédelmet kapott a bíróságon a kormányzati végrehajtással szemben. A fővárosnak a rendelet melléklete szerint 2023-ra 57,8 milliárd, 2024-re pedig 75,5 milliárd forintot kell fizetnie. Az idei évre már 98 milliárd forintot vár a kormány ezen a címen, aminek az első, 11,7 milliárdos részletét január végén a Magyar Államkincstár már le is emelte a főváros számlájáról.

„Még a sokk hatása alatt vagyok” – fogalmazott a 24.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a lépés a joggal való visszaélés klasszikus esete. „Ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk” – magyarázta az alkotmányjogász.

Az Ügyvédkör elnöke szerint a rendelet veszélyes precedenst teremt. „Ha elfogadjuk, hogy a kormány akár egy rendelettel megszüntethet folyamatokat, kizárhatja a jogorvoslatot, és mindezt visszamenőleg megteheti, akkor a jog nem korlátja, hanem eszköze a hatalomnak” – hívta fel a figyelmet Horváth Lóránt.

„Kifejezetten előírja, hogy a már megindult pereket meg kell szüntetni. Ez nem más, mint a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozása az igazságszolgáltatás működésébe”

– tette hozzá.

A mostani rendelet Alkotmánybírósági döntésekre is hivatkozik, amelyek szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye összhangban áll az Alaptörvénnyel. A kormányzati álláspont szerint a hozzájárulást mindenkinek teljesítenie kell, a főváros pénzügyi gondjai pedig nem az elvonásból, hanem a városvezetés gazdálkodásából fakadnak. A vita előzménye, hogy korábban a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is a fővárosnak adott igazat egy 28,3 milliárd forintos levonás ügyében, az Alkotmánybíróság ugyanakkor magát a hozzájárulás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.

„Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – írta reakciójában Karácsony Gergely főpolgármester. Bejelentette, mivel a bírósági döntések utólagos felülírása szerinte sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordul. Hazai szinten a jogászok szerint egy bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, felfüggesztheti a pert és az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

Kapcsolódó

Vidéki Prókátor: „Csak egy maffiaállamba oltott banánköztársaságban fordulhat elő” Orbán új rendelete

A kegyelmi ügyet kirobbantó jogász nem hagyja annyiban, az érintett önkormányzatokat Brüsszelhez irányítja. A pereket tárgyaló bíróknak pedig azt tanácsolja, forduljanak az Alkotmánybírósághoz.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Miskolci rémálom: éveken át zaklathatta saját lányát és egy másik kislányt egy apa

A miskolci férfi a vád szerint 2019-től saját, 12 éves lányát, 2015-től pedig egy velük élő 13 éves lányt molesztált. Az ügyészség börtönt és a feltételes szabadság kizárását indítványozta.

KÉK HÍREK

Gázfegyverrel lőttek rá a polgármesterre Nagytevelen, az óvodás gyerekeket az ablakon át menekítették ki az épületből

Egy 70 év körüli férfi három lövést adott le a Veszprém vármegyei település vezetőjére, kettő el is találta, ezért mentőhelikopterrel kórházba szállították. A támadót még a helyszínen elfogták.

KULT

„Ez a szerelmem története” – 40 éve ezért tarol a Szerelem első vérig, amiben még Alföldi Róbert is feltűnt

Az immár negyven éve megjelent film a tinédzserkori tabutémákat is merészen ábrázolta a nyolcvanas években. Kultuszát a 2022-ben bemutatott, digitálisan restaurált változat is tovább élteti a mozikban.

SZEMPONT

Török Gábor: Holnap valószínűleg kiderül pár új dolog a politikusokról és a választóikról is

A politikai elemző arra reagált röviden, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt ellen a jelek szerint intim jellegű lejárató kampány indulhat szerdán.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 10.

Rövid posztban reagált kedd este Török Gábor arra, hogy szerdán intim lejárató kampány indulhat Magyar Péter ellen.

„Ami a hírek szerint holnap jön, az - ha tényleg jön - többek között arra is alkalmas lehet, hogy belássuk: a politika megfigyelése, elemzése tényleg nem matematika, sokkal inkább embertan” - írta a Facebookon a politikai elemző. Mindezt hosszabban is kifejtette:

„Emberek cselekszenek, döntenek, választanak jó vagy rossz, szép vagy csúnya eszközöket, támadnak és reagálnak, sikeresen vagy sikertelenül - és ezt, valamint az ezekre adott szavazói válaszokat, előzetesen tudni és számítani szinte lehetetlen, legfeljebb "gondolni" lehet (valamit).”

„Mára ennyit, aztán holnap - ha tényleg az jön, amit gondolunk - valószínűleg kiderül pár új dolog a politikusokról és a választóikról is”

- zárta sorait Török Gábor.

Az elemző azután osztotta meg gondolatait követőivel, hogy előbb elindult a radnaimark.hu oldal, amin egy széttúrt ágy látható, és egy felirat: Coming Soon, vagyis magyarul hamarosan. Nem sokkal ezután Magyar Péter arról posztolt, hogy régóta zsarolják és fenyegetik videófelvételekkel, lejáratással. A Tisza Párt vezetője szerint február 11-én, vagyis éppen a Partizánnak adott interjúja második évfordulóján jelenhet meg róla egy felvétel, amin az akkori barátnőjével látható intim helyzetben.

Kapcsolódó

Magyar Péter szerint olyan felvételt terveznek nyilvánosságra hozni, amin intim együttlét közben látható akkori barátnőjével

Kedden elindult a radnaimark.hu, ahol egy széttúrt ágyról készült fotó jelent meg. A felirat szerint ennél több is következik hamarosan a weboldalon.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Csapda Gödöllőn: rendőrök várták a 11 millió forintért érkező banki csalókat

A Gödöllői Rendőrkapitányság nyomozói egy sértettel együttműködve fogtak el két ukrán nőt. A 39 és 19 éves gyanúsítottak banki alkalmazottnak adták ki magukat, így csalva ki 6,5 millió forintot egy idős nőtől.

KÉK HÍREK

Videó: Rendőröknek álcázott kalasnyikovos támadók robbantottak pénzszállítót egy olasz autópályán

Símaszkos rablók robbantással és lövésekkel támadtak a Battistolli cég pénzszállítójára a dél-olaszországi 613-as úton. A rablás sikertelen volt, a rendőrség két gyanúsítottat már elfogott.

KÉK HÍREK

Macskájával együtt halt meg egy férfi Szabolcsban, egyetlen kipattanó szikra okozott végzetes lakástüzet

A pircsei házban a cserépkályha mellett tárolt tűzifa gyulladt meg. A lángok a tűzoltók kiérkezése előtt kialudtak, de a füst halálosnak bizonyult.

SZEMPONT

Ranschburg Zoltán: Lázár János „a Fidesz dárdahegye”, nem tudják visszavonni a frontvonalból, hiába vet rossz fényt a pártra

Egy olyan politikussal az élen kampányolni, akiről még a fideszesek egyötöde is azt gondolja, hogy le kellene mondania, legalábbis kockázatos - mondja a politikai elemző. De Lázárt nincs kire lecserélni, hiába vonja el a botrány a figyelmet a Fidesz fő politikai üzenetéről.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 06.

Lázár Jánosnak ismét a WC-kefés botránnyal kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolnia váci fórumán. Bár a Fidesz ellentámadásnak szánta, hogy bűnözőkként bélyegzik meg a gyöngyösi LázárInfón tiltakozó romákat, a bűnügyi adataik nyilvánosságra hozása a jelek szerint visszafelé sült el, és Lázár János újabb és újabb magyarázatokkal kénytelen előállni, honnan is jutottak ezekhez az adatokhoz. Először azt mondta a rendőrök igazoltatták a résztvevőket, most pedig azt, hogy ő védelem alatt áll, és valakik beazonosították őket, de azt sem Gulyás Gergely, sem Lázár nem árulta el, kik. A miniszter válaszok helyett indulatosan visszatámadt az újságírókra, azt hangoztatva, hogy a bűnözőket védik.

Mennyire árthat a Fidesz kampányának, hogy egyelőre nem sikerül elterelni a figyelmet a botrányról, és annak újabb és újabb szálairól? Miért nem vonják eggyel hátrébb a támadások kereszttüzébe került Lázár Jánost. Erről beszélgettünk Ranschburg Zoltán politikai elemzővel.

— Ilyen nem nagyon történt, hogy a rendőrség megszólaljon egy politikailag ennyire forró témában. Mi történhetett?

— Ha jól tudom, a rendőrség sajtómegkeresésre reagált, tehát nem maguktól adták ki a közleményt. Azt nem tudom, hogy proaktívan akarták-e elejét venni a félreértéseknek, vagy eleinte azt gondolták, nem kell reagálniuk, de amikor konkrétan megkeresték őket, nyilván nem hazudhatták, a rendőrség nem állíthatja, hogy ők igazoltattak, csak hogy alátámasszák Lázár János kijelentését. De azt gondolom, hogy ez a része a történetnek talán kevésbé érdekes. A nagy kérdés az, ha nem így, akkor hogyan kerülhettek ilyen adatok a kormányhoz? Őszintén, halvány fogalmam sincs, hogy ez pontosan hogy történhetett. Az mindenesetre problémás, mert még ha lenne is legális módja, bár ezt én sem látom, akkor is releváns kérdés, hogy

egy csütörtöki eseményről hogyan jutnak el ilyen sebességgel adatok a kormány elé, hogy szombaton reggel már egy videót tudjanak közzétenni, amiben listázzák egyes tiltakozóknak a vélt vagy valós bűnügyi előéletét?

Ez mindenképpen egy nagyon problémás kérdés, amihez csak hozzáad, hogy most már az is megkérdőjeleződött, hogyan kerültek egyáltalán ezek az adatok a kormány birtokába. Eszébe juthat az embernek, amikor Tuzson Bence adott ki egy „jelentést” a Szőlő utcai ügy nyomozásáról. Még azelőtt kiadták, hogy megjelent volna a rendelet arról, hogy Orbán felkéri őt erre. Már ott felmerült, hogyan férhetett hozzá ezekhez az anyagokhoz az igazságügyi miniszter, pláne a miniszterelnöki utasítás előtt. De ebben az ügyben még az is komoly aggályokat vethet fel, hogy ezeket az információkat nyilvánosságra hozták.

— Bárándy Péter szerint ami történt, az valószínűleg bűncselekmény. De mennyit árthat ez az ügy a kampányban a Fidesznek?

— A politikai probléma az, hogy amíg újabb, ráadásul komoly jogi kérdések merülnek fel, addig ez az ügy terítéken marad. A Fidesz ezzel nyilván ellentámadásba akart lendülni, meg akarta kérdőjelezni a tüntetők hitelességét, és össze akarta „bűnözőzni” a TISZA Pártot, mondván, ezek bűnözők, akiket Magyar Péter szervezett oda.

Én úgy látom, hogy a dolog visszafelé sült el,

hiszen az ügy tovább napirenden marad, mert további, potenciálisan súlyos jogi problémák merültek fel. Nem gondolom, hogy ezekre a következő hetekben-hónapokban megnyugtató válasz érkezik, most mindent a közelgő választások és a kampány fényében lehet értelmezni.

— Lázár János azt mondta a csütörtöki váci fórumán, hogy őt „nem érdeklik a bűnözők jogai,” És a Szőlő utcai ügyben is azzal érveltek, hogy az ottani fiatalok bűnözők.

— Ennek van hagyománya a Fidesznél. Önmagában rendkívül káros társadalmi hozzáállás, hogy a Fidesz úgy kezeli azokat, akik bármiféle bűncselekményt követtek el, mintha életük végéig megfosztatnának bizonyos állampolgári jogaiktól. Mintha érv lenne egy tiltakozóval szemben, hogy büntetett előéletű. Még ha igaz is, na és? Ettől függetlenül teljes joggal tiltakozhat, ha valaki az identitásában és emberi méltóságában sérti meg. Ezzel semmi probléma nincs, akkor sem, ha büntetett előéletű. Ugyanez igaz a Szőlő utcai ügyre is. Teljesen mindegy, miért vannak bent azok a fiatalok, semmi nem jogosít fel senkit arra, hogy az intézményben lakó gyereket megverje vagy más módon abuzálja. Ez nem függ össze a büntetett vagy büntetlen előélettel.

Értem a politikai motivációt, csak társadalmi szinten végtelenül károsnak gondolom,

mert azt üzeni, hogy ezek az emberek, még ha le is töltötték a büntetésüket, onnantól kezdve nem számítanak teljes jogú állampolgárnak. Ez nagyon káros dolog, és valóban jellemző taktika a Fidesz részéről.

— Megint az történik, hogy a Fidesznek arra kell reagálnia, amibe az események belesodorják.

— Ezzel az egész Lázár-kijelentéssel a Fidesz fő politikai problémája az, hogy még ha működne is a magyarázatuk, még ha el is fogadnák Lázár János bocsánatkérését, és ha nem is lennének az ügynek negatív következményei a választásokra nézve, akkor is az a helyzet, hogy

az elmúlt két hétben ez elvonta a figyelmet a Fidesz fő kampányüzeneteiről. A választások előtt bő két hónappal ez jelentős probléma.

Általában arról beszélünk, hogy a napot, a pillanatot kell uralni, meg kell határozni a politikai napirendet. A Fidesz ebben régen nagyon jó volt, de az utóbbi két évben komoly problémái vannak ezzel. Most azt látjuk folyamatosan, hogy Magyar Péter hogyan fogja ki a szelet a Fidesz kampányvitorlájából, például a Kapitány István vagy Orbán Anita-féle bejelentésekkel. Múlt hét óta a TISZA Pártnak nem is kell ebben nagyon igyekeznie, mert Lázár János maga vonta el a figyelmet a Fidesz fő üzeneteiről. Tehát még ha ezt ki is hozzák nullára, a kampány szempontjából ez akkor is negatívum, mert fogy az idő, és nem tudják az érdemi kampányt olyan intenzitással folytatni, ahogy kellene. Csütörtökön jöttek ki a 21 Kutatóközpont számai a Lázár-mondatokkalés a kormány–cigányság viszonnyal kapcsolatban. Azt találták, hogy a magyarok túlnyomó többsége hallott Lázár mondatairól. Ami érdekes, hogy a válaszadók 55%-a szerint Lázárnak le kellett volna mondania. Még a fideszesek között is van körülbelül 20%, aki szerint le kellene mondania. A bizonytalan szavazók körében pedig ez az ügy közel 30%-uknál rontott a Fidesz megítélésén. A pártpreferenciákra egyelőre nem volt jelentős hatása. Egyelőre. De Lázár Orbánnal együtt indult országjárásra, ő a dárdahegye ennek a kampánynak. Csakhogy egy olyan politikussal az élen kampányolni, akiről még a fideszesek egyötöde is azt gondolja, hogy le kellene mondania, és aki rossz fényt vet a pártra, az legalábbis kockázatos.

A Fidesznek komoly problémája van Lázár Jánossal, csak őt nem lehet visszavonni a frontvonalból.

Nemcsak azért, mert Orbán már többször rámutatott mint a kampány egyik első emberére, és a hiba elismerése lenne, ha háttérbe vonnák, hanem szerintem sokkal fontosabb, hogy nem tudnak mást a helyébe tenni. Én legalábbis nem látok olyan politikust a Fideszen belül, aki ezt a szerepet át tudná venni. Tehát most az lesz, hogy egy olyan politikus fog tovább fórumozni a Fidesz nevében, akiről folyton ez az ügy fog eszünkbe jutni. Erről a TISZA Párt biztosan fog tenni, így Lázár jelenléte potenciálisan árthat az egész párt megítélésének. A Fidesz örülhet, hogy ez eddig nem történt meg, de semmi garancia nincs rá, hogy a következő hetekben-hónapokban sem fog.

— Lehetséges, hogy Lázár elszólása vetekszik Márki-Zay Péter 2022-es, Partizános szerencsétlen mondatával?

— Azért nem, mert a 2022-es választások utolsó két hónapjában a háború volt a kampány központi témája. A mostani választások előtt nincs központi téma. Van egy központi témája a Fidesznek és van egy a TISZA Pártnak. A két párt azon verseng, hogy meggyőzze a választókat, hogy az ő témája a fontosabb. A TISZA Pártnál az, hogy az állam diszfunkcionális, mert a Fidesz alkalmatlan a működtetésére. A Fidesz fő története pedig az, hogy nagy globális átalakulás van, és Magyarországot csak Orbán Viktor tudja megvédeni ebben a nemzetközi viharban, nem a Brüsszel által rángatott báb, Magyar Péter. Lázár mondata súlyos, de hogy mekkora hatása van, azt nem lehet megjósolni. Komoly rizikókat rejt, az biztos. De 2022-höz képest nagy különbség, hogy akkor egy téma volt mindkét oldal számára: a háború. A Fidesz mondott valamit, az ellenzék pedig hetekig azzal foglalta el magát, hogy sikertelenül próbáljon visszakozni vagy fogást találni a kormány állításain. Ebből a szempontból Márki-Zay mondata rosszabb kontextusban hangzott el, és komolyabb problémát okozhatott akkor az ellenzéknek, mint most Lázáré a Fidesznek.

— Nagy visszhangot váltott ki a szolidaritási adóval kapcsolatos kormányrendelet is, amit a Fővárosi Bíróság és az Ügyvédi Kamara is alkotmányellenesnek tart, és a bírói függetlenség aláásását látják benne. Miért lehet ennyire fontos a Fidesznek, hogy ellehetetlenítsék a főrvási működését??

— Az, hogy a Fidesz Budapestet az ellenzék alkalmatlanságának állatorvosi lovaként próbálja bemutatni, biztosan fontos kampányeszköz a szemükben. Úgy szoktak hivatkozni rá, hogy „Karácsony–TISZA koalíció”, ami elég vicces, mert szerintem sem Karácsony Gergely, sem a TISZA Párt nem érzi úgy, hogy koalícióban lennének, de ez a Fidesz kommunikációját nem zavarja.

— A DPK gyűlésein már hallottunk DK–TISZA kormányról is.

— Hát igen, sok mindent hallottunk már, pedig az talán még irreálisabb. De az, hogy Budapest egy ilyen minta-próba, amire a Fidesz mutogathat, hogy „lám, ennyire működik az ellenzék”, az fontos. Emlékezzünk a segélyhitel törvényre, amit az Országgyűlés megszavazott. A lényeg a „segély” szó volt. Legyen leírva egy parlament által elfogadott dokumentumban, hogy az alkalmatlan ellenzéki kormányzás miatt kilátástalan pénzügyi helyzetbe került fővárost a kormány megsegíti. Ez a fontos üzenet. Racionálisan egyébként nem lenne érdeke a kormánynak bedönteni Budapestet, annak nagyon komoly pénzügyi hatásai lennének.

Az érdekük inkább az, hogy az utolsó pillanatban kisegíthessék a fővárost, hogy Karácsony Gergely olyan helyzetbe kerüljön, hogy kérnie kelljen Orbán Viktortól.

Maga Orbán többször utalt is rá: ha Karácsony megjelenik nála, és azt mondja, „miniszterelnök úr, baj van”, akkor ő kegyeskedik segíteni. Ezt erre tudják használni. Hogy ez Budapesten kívül mennyire működik kampányeszközként, fogalmam sincs. Nem hiszem, hogy a vidékieknek ez egy kifejezetten fontos téma, de az, hogy ez is ott legyen a pakliban, mint egy érv a TISZA Párt és az ellenzék ellen, az biztosan fontos.

Kapcsolódó

Gulyás szerint közérdek fűződik ahhoz, hogy a nyilvánosság megtudja, kik zavarták meg Lázár gyöngyösi fórumát

A minisztert a kormányinfón kérdezték a Lázár János ellen tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásáról. Szerinte a kormány csak azután kommunikált erről, hogy a sajtó már nyilvánosságra hozta az adatokat.