„A part helyén nem volt semmi, csak óriási hullámok” – testközelből néztük meg, mire képes a klímaváltozás
Szinte napra pontosan egy éve, 2018. november 19-én óriási robaj töltötte be a szenegáli Saint Louis Guet Ndar nevű negyedét, amibe riadt kiáltozás és gyereksírás vegyült.
A városrész egy hosszú, keskeny félszigeten fekszik, amit Langue de Barbarie-nak hívnak, és egyik irányból a Szenegál folyó, másikból pedig az Atlanti-óceán öleli körül. Ez pedig egyre gyakrabban teszi pokollá az itt lakók életét.
Azon a tavaly novemberi napon minden addiginál nagyobb, közel négy méter magas víztömeg tört ki a tengerből és árasztotta el a szűk, szemetes, szárítókötélre aggatott ruhákkal szegélyezett utcákat.
„Sosem láttam még ilyen hatalmas erejű hullámokat. Mindent letaroltak, ami az útjukba került, még a házak falainak is akkora erővel csapódtak neki, hogy néhány közülük azonnal összedőlt”
– meséli kérdésünkre egy 29 éves helyi lakos, Petit Ndiaye, aki születése óta itt él, és egyre jobban aggódik otthonának jövőjéért.
Fotó: Petit Ndiaye
„Az emberek ijedtek és tehetetlenek voltak. Fogalmuk sem volt, mihez kezdjenek, hogyan állíthatnák meg a dühöngő tengert.”
Ő az első sokk után igyekezett minél többeket figyelmeztetni: sorra járta a házakat, hogy szóljon a lakóknak, azonnal hagyják el az épületet, mielőtt még nagyobb lesz a baj. Erre azonban többen – főleg az idősebbek közül – nem voltak hajlandók.
Hasonló emlékei vannak Pape Maguette Sakho-nak, aki ugyan nem Guet Ndarban lakik, de sok barátja van ott, így aznap reggel is ellátogatott a negyedbe.
„Ott, ahol a partnak kellett volna lennie, nem volt semmi, csak óriási hullámok, amelyeknek semmi nem állhatta útját”
– idézi fel. Készített egy videót is, ami elég jól megmutatja a körülményeket és a hangulatot.
sans commentaire ?????? #StLouis #Ndar... - Pape Maguette Sakho
sans commentaire ?????? #StLouis #Ndar #Guet_Ndar
A partszakasz területének csökkenése egyre súlyosabb problémát jelent: becslések szerint évente akár 4-5 métert is bekebelezhet a tenger, ma már nyugalmi állapotban is a házaktól alig egy kőhajításnyira nyaldossa a víz a fövenyt.
Ez pedig valóságos időzített bomba a lakosság számára, hiszen a fentihez hasonló esetek gyakorlatilag bármikor megismétlődhetnek, és meg is ismétlődnek. A parton álló épületek jó része már most is lakhatatlan állapotú romhalmaz, a helyzet pedig valószínűleg csak romlani fog.
Az ENSZ becslései szerint 2050-ig világszerte 200 millió embernek kell majd elhagynia otthonát a klímaváltozás okozta emelkedő tengerszint miatt. Ami Saint Louisban zajlik, az ennek a folyamatnak a világos előképe.
A nyugati civilizáció magjában élve távolinak tűnhet számunkra az egész, de ha minden így megy tovább, ugyanez a sors vár New Yorkra, Miamira, Lisszabonra, Velencére, és még egy csomó part menti városra a fejlett és fejlődő világban egyaránt.
Jót akartak, tragédia lett a vége
Ameth Sène Diagne alig egy évtizeddel ezelőtt még egy virágzó halászfalu első embere volt, ma azonban már csak egy pár perc alatt besétálható apró földdarabot tud megmutatni, rajta egy-két romos épülettel.
Valamint a parttól 15-20 méterre néhány csupasz faágat, amelyeknek csak a legteteje látszik ki a vízből. Valaha ennek tövében állt a háza, itt házasodtak össze a feleségével.
