ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Amikor Budapestről a Káli-medencébe költözik a család

Zsófiék példáján keresztül bemutatjuk, milyen előnyökkel is járhat a környezetváltozás a kisgyermek számára, és hogyan érdemes felkészülni egy költözésre. "Gyerekkel az élet" sorozatunk 3. része.


"Gyerekkel az élet" sorozatunkban a gyermekvállalás, gyermeknevelés különböző kérdéseköreit járjuk körül, személyes történetek segítségével. Megvitattuk, mire van szükség feltétlenül, ha érkezik a baba, és bepillanhattunk egy ötgyermekes család életébe is. Most azt mutatjuk be, milyen is az, amikor gyerekkel együtt új lakóhelyre költözik a család.

Zsófi, a férje Andris, és a másfél éves Barnabás pár hónappal ezelőtt még egy budapesti kétszobás lakásban éltek – most pedig már a Káli-medencében található Kővágóörsöt tekintik otthonuknak.

A fővárosból költöztek vidékre, társasházból kertes házba, a nagyvárosi munkát cserélik le egy kis faluban indítandó családi vállalkozásra.

A Káli-medence misztikus ereje

Zsófi és férje a Balaton-felvidéken ismerkedtek meg, Szentantalfán, egy házibuliban. Később együtt is gyakran jártak erre, nagy kevdvencük lett a Káli-mendence, egyre jobban megszerették a környéket, egyértelmű lett, hogy az esküvőjüket is itt tartják. Idővel azon kezdtek gondolkodni, hogyan lehetne olyan életet kialakítani, hogy ne kelljen vasárnap visszamenni a fővárosba, ami mindig olyan nehezükre esett.

De miből lehetne megélni a Balatonnál?

„Andris régi álma volt egy saját vendéglátóhely. Pedig egészen más munkája volt eredetileg, a banki területet cserélte el szakácskodásra, most pedig pék lesz belőle. Elkezdte nagyon érdekelni a sütés, a kovászos kenyér, a leveles tészták, és nagy szerelme a szendvicskészítés. Így jött az ötlet, hogy egy pékséget szeretnénk nyitni, és ha már, akkor a Káli-medencében. Nem csak azért, mert mi szeretünk itt lenni, hanem mert errefelé hiány van a pékségekből.”

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Miért költöztünk Budapestről a Káli-medencébe, hogy korábbi nagyvárosi életünket hátrahagyva családi vállalkozásként pékséget nyissunk? Sok mindent fel tudnánk sorolni, például, hogy a Káli-medence örülne még olyan helynek, ahol egyszerre lehet minőségi péktermékeket vásárolni és fogyasztani, kényelmesen kávézni, reggelizni, és közösségi élményt megélni. Vagy azért, mert évek óta arról álmodozunk, hogy ezen a csodás helyen élhessünk, és itt kínálhassunk szenzációs ételeket, friss élményeket, és jó emlékeket vendégeinknek. Vagy mert szeretjük nézni, ahogy az étel, ital és jó zene kíséretében barátságok születnek. Szerintünk ez maga az élet! Zsófi és Andris vagyunk, és Nektek álmodtuk meg az Andriska Pékbisztrót Kővágóörsön, amit július végén megnyitunk. ? www.andriskapekbisztro.hu #andriskapékbisztró #andriska #kővágóörs #kalimedence #kálimedencepékség #kálimedencekávézó #kálimedencereggelizőhely #kifli #kávé #reggeli #pékbisztró #kálifeeling

Andriska Pékbisztró (@andriska_pekbisztro) által megosztott bejegyzés,

Már éppen kezdték feladni az álmukat, hogy a Balaton közelében pékséget nyithassanak, amikor egy ismerősük hívta őket: „Figyeljetek, itt van Kővágóörsön egy pékség, ami üresen áll, nem akarjátok ti továbbvinni? Összenéztünk, és egyből megvolt a válaszunk. Ráadásul kiderült, hogy a kővágóörsi pékséget Törökék üzemeltették, a Kossuth utcában – erre mi rá is csodálkoztunk, hogy de hát mi vagyunk Törökék, a Kossuth utcából, mivel Andris családneve Török, az eredetileg pékségnek szánt ingatlanunk pedig a Kossuth utcában volt, csak épp egy másik faluban. Ezt egy jelnek vettük, hogy ide kell jönnünk” – meséli Zsófi.

NÉZD MEG A ZSÓFIVAL KÉSZÜLT KISFILMET!

Fővárosból a kis faluba, egy másfél éves kisfiúval

Megnézték a 15 éve üresen álló romos épületet, és első látásra beleszerettek. Eldöntötték, hogy a család is Kővágóörsre költözik, hiszen egy pékségben korán kezdődik a nap. Három hónapja költöztek a kis faluba a nagy fővárosból, a másfél éves Barnabással együtt.

„Voltak visszatartó erők, megkaptuk a kérdéseket családon belül, hogy biztos, hogy logikus lépés-e ez, és hogy mi lesz velünk szezonon kívül.”

„De a család alapvetően nagyon támogató, és nélkülük nehezen is tudnánk elindulni, mert a nagymamák rengeteget segítenek, vigyáznak Barnabásra, amikor nekünk dolgoznunk kell”

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Pontosan egy éve készült ez a fotó, amikor a barátainknak először megmutattuk, milyen őrültségre készülünk. A Friss Cipó sütöde közel 50 évig sütötte a híres kővágóörsi kiflit és a falusi kenyereket, majd 15 évet állt teljesen üresen, mielőtt mi rátaláltunk. Azóta elképesztően sokat dolgoztunk azon, hogy hamarosan új fejezet indulhasson ennek a csodás vöröskő épületnek az életében. Na meg persze a miénkben is...Becsomagoltuk a korábbi budapesti életünket, és leköltöztünk Kővágóörsre, hogy megvalósítsunk egy sokéves álmot. Ez lesz az Andriska. Itt folytatódik majd a kővágóörsi friss kifli története, és indul majd el sok új finomságé. ? Már csak pár hét, és megnézhetitek, mi lett a romos házikóból... #dreambigorgohome #andriska #pekbisztro #andriskapekbisztro #kifli #kávé #reggeli #kalimedence #kovagoors #hamarosan ? @gabbysutori

Andriska Pékbisztró (@andriska_pekbisztro) által megosztott bejegyzés,

Zsófi úgy gondolja, hogy fontos volt figyelembe venniük, Barnabásnak is meglehetnek az igényei, életkori sajátosságai, amiket össze kell hangolniuk az ő álmaik és terveik megvalósításával. „Nem akartunk robbanásszerű változást az életébe, szerettünk volna megfelelően felkészülni a változásra. Sokat segített ebben nekünk Orsi, akit fogadott védőnőnknek tekintettünk. Vele közösen beszéltük át azt a tervet, amit a költözésünkhöz összeállítottunk. Kb. egy éve dőlt el, hogy ideköltözünk, azóta egyre többet jártunk erre Barnabással együtt is, hogy egyre ismerősebb legyen neki a közeg” – mondja Zsófi a környezetváltozásra való rákészülésről.

„A gyerekeket érinti és meg is viseli a változás. Tévesen gondoljuk azt, hogy bizonyos kor alatt ők még kicsik és nem érzékelik a változásokat, lehet a fejük felett dönteni. Fontos az, hogy a gyerek érettségi szintjének megfelelően kommunikáljunk vele arról, ami épp történik” – javasolja Jakobovits Kitti pszichológus.

Néhány megszokott dolog az új környezetben is stabilitást ad

Egy másfél éves kisfiúval költözni kihívás, már csak azért is, mert amit a szülei egy dobozba bepakolnak, azt ő rendszerint kipakolja. Ennek ellenére Gelencsér Józsefné védőnő azt tanácsolja, hogy ne passzoljuk le a gyereket a költözés ideje alatt nagyszülőkhöz, hogy aztán már csak az új környezetben találkozzunk újra vele – jobb, ha ő is megtapasztalja a változást.

„Célszerű az ágyát, a leginkább megszokott tárgyait már első nap elhelyezni, hogy legyen olyasmi a szobában, ami már mindenképp ismerős neki.”

„Ha a gyerek fővárosból vidékre kerül, ahol sokkal többet lehet a levegőn, sokkal szabadabb lehet, több mindent lát, többféle dolgot tud játszani, az megerősíti abban, hogy könnyebben tudjon alkalmazkodni.”

Ez Zsófiéknál is így történt, és bevált: „Az első éjszaka még millió doboz állt össze-vissza a házban, de arra nagyon figyeltünk, hogy Barnabás ágya már készen álljon, és az a fotel is, amiben elalvás előtt szoktam neki mesélni. Ahogy leültünk a fotelba, ugyanúgy ráhajtotta a fejét a mellkasomra, ahogy korábban, és két perc alatt elaludt.”

A kisgyereknek az is élmény, hogy a ház előtt elsétál két tehén

„Barnabásnak másfél évesen ez az élet, hogy ki tud jönni a kertbe, kukacokat nézegetni, a szomszédban libák vannak, a kapu előtt rendszeresen elsétál két tehén, ha elmegyünk sétálni, lovakkal találkozik. Nem állítom, hogy minden gyereknek pont erre van szüksége, de azt látom, hogy neki nagyon jót tesz. Talán pont azért, mert érzi rajtunk, hogy mi itt jól vagyunk, sokkal harmonikusabbak vagyunk, hogy erre vágytunk. Mióta Kővágóörsre költöztünk, ő sokkal jobban alszik, mint korábban. A mozgásának, az egyensúlyérzékének is nagyon jót tett, hogy itt aztán mindenhova megpróbál felmászni, és aztán leesni, és rengeteget van a szabadban” – összegzi Zsófi.

„A gyerek fejlődése szempontjából határozottan jót tehet a vidéki környezet. Olyan ingerekkel találkozhat, amelyekkel egy zsúfolt nagyvárosban nem.”

„Ha csak a fizikai egészségére gondolunk, az immunrendszere erősebb lesz, sokkal nagyobb mozgástere van, ki tud alakítani olyan rekreációs folyamatokat, amelyek később is hasznosak lesznek”

– teszi hozzá a pszichológus, Jakobovits Kitti.

A tervezés és az anyagi stabilitás sem árt

Zsófiék gondolkodtak rajta, hogy mikor van jó időszak ahhoz, hogy belevágjanak egy ilyen költözésbe és egy családi vállalkozás indításába. „Nagyon komoly anyagi vállalást is jelentett részünkről ez a terv.”

„Körülnéztünk, hogy milyen lehetőségek adódnak az anyagi támogatásra, és a babaváró kölcsönt elég jó lehetőségnek találtuk, ezért azt fel is vettük. Szeretnénk még gyereket, ezért ez abszolút nekünk való támogatás.”

Mit tanácsol a szakértő?

„Egy család életében számos lehetőség jöhet, amelyet érdemes megragadni. Akár a költözés, egy új vállalkozás vagy éppen a családbővítés a következő lépés, az anyagiak megtervezésében érdemes szakértő segítségét kérni, hogy a célokhoz leginkább passzoló pénzügyi konstrukcióval indulhassunk neki a változásnak. A szabad felhasználású Babaváró kölcsön felvétele minden eddiginél egyszerűbbé vált, így egyre több pár válik jogosulttá a támogatásra. A feltételekről és lehetőségekről érdemes előzetesen tájékozódni a honlapunkon vagy időpontot foglalni a bankfiókokba, ahol az állami támogatások szakértői, az OTP Bank kollégái várják az érdeklődő házaspárokat” – javasolja dr. Rajmonné Veres Ibolya, az OTP Bank hitelezési folyamatokért felelős vezetője.

A költözés egyik legfőbb tanulsága az volt Zsófiék számára, hogy jó minél alaposabban és minél hamarabb felkészülni egy ilyen nagy ívű változásra. „Rám korábban nem volt annyira jellemző ez az előzetes tervezés és felkészülés, többször költöztem külföldre egyirányú repülőjeggyel. Amikor eldöntöttük, hogy költözünk, nekem kevésbé tűnt ijesztőnek a gondolat, de azért tudtam, hogy nagyon más ez a helyzet egy gyerekkel együtt. A nagymamáknak nagyon sokat köszönhetünk, hogy számíthatunk rájuk és rengeteget segítenek.”

*Jogi figyelmeztetés:

A hirdetésben szereplő kölcsönt a Magyarország Kormánya által biztosított babaváró támogatással nyújtjuk.

A Teljes Hiteldíj Mutató (THM) meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt. Az adatok tájékoztató jellegűek, a feltételek változása esetén a THM mértéke módosulhat. A THM mértéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. A THM számításánál azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a szerződéskötés és az első törlesztőrészlet esedékessége között 31 nap telik el, a kölcsön folyósítása 2020. július 1-én történik meg, illetve az 5 éves kamatperiódust követően a referencia kamat nem változik. A THM meghatározásakor a 2020. július 1-én érvényes kondíciókkal számoltunk. Az ügyfél által a központi költségvetés javára, a fennálló kölcsön összege után havonta, a törlesztőrészletekkel együtt fizetendő kezességvállalási díjat a THM magába foglalja.

THM (kamattámogatással): 0,4%

THM (kamattámogatás nélkül): 5,9%


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hány éves korukban bírják legtovább a férfiak az ágyban
Friss kutatásban vizsgálták meg, hány percig tartanak az együttlétek különböző korosztályokban.


Nem titok, hogy a férfiaknál nagyban függ az életkortól az, hogy mennyi ideig tart nekik eljutni az orgazmusig. A szexjátékok eladásával foglalkozó Lovehoney most kiderítette, hogy különböző korosztályokban meddig bírják a férfiak az ágyban – számolt be róla a Metro.

2025-ben készített felmérésük szerint – amelyben az előjátékot nem vették bele a számításba –

a 18–24 éveseknél átlagosan 16,14 percig tartanak az együttlétek.

Az ebben a korosztályban megkérdezettek 5 százaléka azt mondta, 1-2 percig tart csak ki, de szintén 5 százalék vallotta azt, hogy minden aktusnál akár több mint egy órán keresztül is bírja.

A 25–34 éves férfiaknál az átlag 18,29 perc. Itt 21 százalék 11–15 perces átlagos időt mondott, 15% pedig 21–30 perc alatt jut el az orgazmusig.

„A kutatások azt mutatják, hogy az aktusok hossza a húszas évek végén–harmincas évek elején tetőzik, és ahogy a férfiak idősebbek lesznek, ez fokozatosan rövidül”

– mondja Sarah Mulindwa, a Lovehoney szakértője.

A 35-44 éveseknél enyhe csökkenés látszik: az átlag alig több mint egy perccel rövidül az előző évtizedhez képest. Erre a szakértő szerint az a magyarázat, hogy ebben a korban a férfiak már tapasztaltabbak, jobban kommunikálnak, ez pedig gördülékenyebbé teszi a szexet. A hátráltató tényező a stressz vagy a rendelkezésre álló idő rövidsége lehet, ezért érdemes az együttléteket akkorra időzíteni, amikor a legtöbb energia jut rá.

A 45–54 éves korosztályban nagyobb a visszaesés: az átlag 14,15 perc.

A megkérdezettek 25 százaléka 6–10 perc alatt ér a csúcsra, 18 százalék pedig 11–15 perc között jut el az orgazmusig. A szakértő elmondása szerint ennek legfőbb oka, hogy az ötvenes évekre a merevedés kevésbé kiszámíthatóvá válhat.

Az 55–64 éves férfiaknál már csak 11,3 perc az átlagos idő. Hatvan év felett már az egészségi állapot és a rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is közrejátszhat abban, hogy nehezebb elérni az izgalmi állapotot, majd az orgazmust.

A 65 év felettiek már csupán átlagosan 8,15 percig bírják az ágyban.

A leggyakoribb tartomány a 6–10 perc (28%), a megkérdezettek 26 százaléka alig 3–5 percet mondott, 1 százalék viszont azt állította, hogy egy óránál tovább is tart eljutni a csúcsra.

A Lovehoney szakértője felhívta a figyelmet, hogy mindegyik életkorban a kommunkáció, a technika és az élvezet a legfontosabb, nem az, hogy mennyi ideig tart az együttlét.

Egy 2024-es felmérés szerint egyébként a heteroszexuális férfiak 95%-a azt mondja, hogy mindig vagy általában eljut az orgazmusig, míg a nőknél ez az arány 65%. A férfiaknál több tényező befolyásolja az orgazmusig tartó időt: számít, mennyi alkoholt iszik valaki, mikor szexelt legutóbb, és az életkor is.

„Összességében az adatok azt mutatják, hogy a nagyjából 10–15 perces szeretkezések a leggyakoribbak minden életkorban, a nagyon hosszú együttlétek pedig ritkák. De a legfontosabb tényezők a hozzáállás, a technika és a kommunikáció”

– hangsúlyozza a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tényleg nem viszik el kukát október 1-től, ha papír, vagy műanyag van benne? Mutatjuk az új szabály részleteit
Több ponton is fontos változások jönnek: nem mindegy, hogy hova dobjuk a papírt és a műanyagot, 2026 januárjától pedig a túlcsordult kukáért külön díjat kell fizetni.


Október 1-jétől módosul a kommunális hulladék gyűjtésének szabálya. A MOHU az általános szerződési feltételeiben rögzítette: „A Vegyes Gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag-, és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az

(a) folyadékot és Biológiailag Lebomló Hulladékot tartalmaz; vagy

(b) Vegyes Hulladékkal vagy más Hulladékkal összetapadt vagy összeragadt.”

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tiszta csomagolási karton, az újságpapír vagy a műanyag zacskó nem mehet a vegyes kukába.

De például a felvágottak csomagolópapírját vagy a tömlős sajt műanyag héját nem kell elmosni attól tartva, majd nem viszik el a kukát. És a tejfölös doboz miatt sem marad a ház előtt a teli kuka, ugyanis az ezekben lévő ételmaradék biológiailag lebomló hulladéknak számít.

A változás az „ÁSZF Közszolgáltatási résztevékenység (hatályos 2025.10.01-től)” pontban szerepel, és 2025. október 1-jétől lép életbe.

Emellett pedig vannak olyan változások, amelyek jóval súlyosabban érintik a lakosságot.

2026 januárjától ugyanis a túlcsordult kukák többlettartalmáért külön díjat kell fizetni,

és a háztartási mennyiségű sitt hulladékudvari lerakása fizetős lesz.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy mennyiért ebédelhetnek a debreceni BMW-gyár dolgozói
A konyha nyitott, a pultnál lehet sorban állni, és nem kötelező helyben enni: saját étel is hozható, melegítéshez több mikró és hűtő áll a dolgozók rendelkezésére.


A Vezess.hu is ott volt a debreceni BMW-gyár megnyitóján, és útközben benézett az üzemi étkezdébe is. Megnézték, milyen fogások közül választhatnak a dolgozók, és mennyit kell fizetni értük. Fotót is közöltek, melyről kiderül, hogy több ételnél két ár látható: a látogatóknak szóló normál és a dolgozói kedvezményes.

A kiemelt fogások és áraik:

  • Budapest sertésszelet petrezselymes burgonyával: 3 450 / 1 545 forint;
  • Rántott gomba rizzsel, tartárral: 2 915 / 1 010 forint;
  • Cigánypecsenye tepsis sültburgonyával: 3 450 / 1 545 forint.

A lap megjegyzi, hogy a

normál ár nem olcsó, dolgozói kedvezménnyel viszont már az.

A konyha nyitott, az alkalmazottak és a vendégek a kiszolgálópultnál állhatnak sorba.

Nem kötelező itt ebédelni: aki szeretne, hozhat otthonról ételt. Ehhez több mikrohullámú sütő és több hűtő is rendelkezésre áll, ezeket a dolgozók szabadon használhatják.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Vencel trükkje: így lehet egész napra feltankolni a SZIN fesztiválon
Nézd meg a cikkben található TikTok videónkat, hogy mi volt Vencel megoldása a túlélésre – és igen, a Lidl-ing külön jól jött hozzá. Ha még nem vagy feketeöves fesztiválozó, érdemes megismerned Vencel trükkjeit.


Egy fesztivál reggelén a legnagyobb kihívás sokszor nem a kedvenc koncertre való bejutás, hanem az, hogy újra lendületbe kerülj. A SZIN-en a koránkelők és a későnfekvők is ugyanazzal a problémával szembesülnek:

Korgó gyomor, fáradt test és az a bizonyos „Na jó, ma hogyan fogom végigcsinálni?” - érzés.

Vencel is pontosan így indult neki a napnak, amikor történt valami – de ezt videón is megörökítette, hogy akár Ti is lemásolhassátok az ő fesztiválmentő megoldását.

NÉZD MEG A VIDEÓT ITT!

@szeretlekmagyarorszag.hu #lidlmagyarorszag #szinfesztival #magyar #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Reggeli rántottával a startvonalon

A TikTok-videóban rögtön látszik, hogy Vencel nem a színpad felé vette az irányt, hanem a Lidlnél kötött ki. És milyen jól tette!

Nem valami gyors, összecsapott harapnivalót kapott, hanem egy meleg, frissen készült rántottát, amihez a tojást a Lidl FesztMarketjében vásárolta. Ráadásul úgy készítették el neki, ahogy ő szerette volna: sok sajttal, lágyan.

Ez egy fesztiválon olyan, mintha prémium szolgáltatást kapnál. A reggeli után Vencel szemmel láthatóan visszanyerte az energiáját, és a videóban is megjegyzi, hogy így már könnyebb nekiindulni egy teljes napnak. És tényleg: aki próbált már fesztiválon reggelizni, tudja, mekkora különbség, ha nem egy horrorárú szendvics vagy egy előző napról maradt félcsomag keksz az egyetlen opció.

Bevásárlás egész napra – horrorárak nélkül

A Lidl FesztMarket nem csak a reggeli miatt volt nyerő. Vencel gyorsan feltankolt pékáruból, gyümölcsből és üdítőből, így a nap további részére is bebiztosította magát. Az árakban nem volt semmi „fesztivál-felár”, minden ugyanannyiba került, mint egy bármilyen másik Lidl üzletben. A polcokon ráadásul nem csak a klasszikus „chips és kóla” kombó található: friss zöldségek, nemzetközi készételek és még vegán opciók is várják a vásárlókat.

Szett, kupon, bónusz – így lesz a fesztivál outfited is nyerő

A fesztiválon nemcsak az számít, hogy mit eszel, hanem az is, hogyan nézel ki közben. Vencel már rutinos fesztiválozó, a Campuson már megtanulta, hogy megéri Lidl-ingben érkezni, mert így nemcsak extrává teszi a szettjét, hanem egy exkluzív Lidl Plus kupont is bezsebelhet. A kuponnal pedig Vencel desszertet is be tudott szerezni – és ki mondana nemet egy fagyira, amikor 30 fok van a Tisza-parton?

Aki pedig nem készül Lidl-ruhadarabbal, az sem marad hoppon: a helyszíni Gift Store-ban válogathat a menő merch cuccok közül. Sőt, ha valaki 2.500 Ft felett vásárol a FesztMarketben, ajándékba is választhat egy új darabot. A fotótükröknél pedig egy pillanat alatt le is lehet csekkolni, mennyire áll jól az új outfit.

Amíg a telefonod tölt, töltődj te is!

Délután, amikor már kezd erősen tűzni a nap, ki ne vágyna egy kis hűsölésre, megpihenésre a fesztiválos forgatagban?

Érdemes megkeresni a Lidl chillzónát és ott belehuppanni az egyik babzsákfotelbe – csak aztán nehogy az legyen a gondod, hogy nem is akarsz onnan felállni.

Amíg Te lazulsz, a telefonod töltődhet: itt ugyanis ingyenesen használható töltőpontokat is találsz. De ha mégis inkább aktív maradnál, akkor bepillanthatsz abba, hogy milyen lehet a Lidlnél dolgozni, akár még a cég HR-eseivel is beszélgethetsz erről. A hangulat itt teljesen olyan, mintha a fesztiválon belül lenne egy külön kis közösségi tér, ahol egyszerre lehet pihenni, játszani és persze új emberekkel találkozni.

És mi van akkor, ha valaki túl sokat vásárolt, és maradt a szatyor alján egy-két zsemle vagy gyümölcs? Jó hír, hogy a Lidl a SZIN-en is figyel a fenntarthatóságra: a megmaradt élelmiszereket nem dobják ki, hanem karitatív partnereknek ajánlják fel.

Vencel fesztiválozása végül úgy alakult, hogy nemcsak, hogy túlélte a nehezen induló napot, de a komfortra és a pénztárcabarát megoldásokra is rátalált a Lidlnél.

A cikk a Lidl támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: