5 aranymondat, amit bárcsak megfogalmaztam volna húszévesen
A negyedik X piszok gyorsan eljött a 39. szülinapom után. De csak azért, mert mindenki heccelt a B oldal nehézségeivel. Én akkor még kíváncsian vártam, hogy vajon milyen lesz a negyvenedik szülinapom estéjén álomra hajtani a fejemet.
Fog-e átkattanni valami bennem, ami miatt öregnek és lecsúszottnak érzem majd magam? Bámultam a plafont és felváltva csukogattam be a szemeimet, ellenőrizvén a látásom élességét. Szomorúan tapasztaltam, hogy nem látom élesen a csillár minden szegletét, és erről csüggedten be is számoltam a férjemnek (aki még nálam is öregebben tengeti a napjait). Felnézett a Star Wars könyv lapjai mögül és odavetette hanyagul, hogy vegyem fel a szemüvegemet, eddig is pont ilyen rövidlátó voltam.
Azóta eltelt pár év, és meg kell mondjam, nem emlékszem, hogy milyen is volt a negyvenedik szülinapom estéje. (Itt kérek elnézést a családomtól és a barátaimtól… biztos tényleg jó volt a buli, csak sok víz lefolyt azóta a Tiszán.) Na, körülbelül ennyire volt megvilágított mérföldkő a 40. szülinapom.
Azonban – köszönhetően a pandémiának is – az utána következő szülinapok között még gyorsabban telt az idő. Most 42 vagyok, de a világhelyzetet leszámítva minden oké. Sőt. A belső szabadságom nőtt, az önbizalmam erősödött, bár már nem is igazán az önbizalmam van előtérben, mint huszonéves koromban, hanem az önbecsülésem. És visszatekintve az eddigi megpróbáltatásaimra, azt gondolom, minden okom megvan arra, hogy felemeljem a fejemet és kihúzzam magam.
Most már jöhet az az 5 aranymondat, amit jó lett volna megfogalmaznom húsz évvel ezelőtt.
A mindenkori testsúlyt tisztelni kell. (bármikor és hirtelen eljöhet egy olyan pillanat, hogy az ember ácsingózva nézi az évekkel ezelőtti nyaralás képeit…)
Nincs FOMO (Fear of Missing Out). Azaz, nem maradok le semmiről, bármelyik nadrágot veszem meg a boltban, vagy bármelyik időtöltés mellett voksolok.
A szemüveg öltöztet. (Ha nem akarsz elbújni mögé.) Istenem, mennyit vakoskodtam kamaszkoromban a buszmegállóban, csak mert nem mertem hordani a szemüveget! Volt, hogy rossz buszra szálltam bizonytalanságomban, de a hiúság First!
Plusz, ne felejtsük el, hogy ebben a korban a szemüveg nélküli ember olyan, mint a fehér holló. Vagy a maszk nélküli ember.
A pasik elismerése nem feltétele a jónőségnek, és a pénz nem tesz senkit jópasivá.
Nem érdemes hátrafelé nézni. A jelenek sorából kiépített, előtted lévő út sokkal fontosabb.
Minden mozgás használ, csak csináld!
Te milyen aranymondatokkal okosítanád a huszonéves énedet?
