Még a gyaloglási szokásaid is számítanak, évekkel korábban jelezhetik a Parkinson-kórt
A csökkenő aktivitás a betegség korai következménye. Viszont a lépésszámlálók és okosórák évekkel előbb jelezhetik a csenden zajló alattomos folyamatot.
A statisztikák meglepő eredményt hoztak: minden ezerrel több megtett napi lépés átlagosan 8 százalékkal csökkentette a Parkinson-kór kockázatát.
A vizsgálatban közel 95 ezer középkorú felnőtt adatait elemezték, akik éveken át csuklón viselhető aktivitásmérőt hordtak.
A kutatásból kiderült, hogy azoknál, akiket később Parkinson-kórral diagnosztizáltak, már jóval a diagnózis előtt csökkenni kezdett a napi aktivitás.
Az összefüggés azoknál volt a legerősebb, akiknél a betegség a megfigyelést követő néhány éven belül jelent meg. Akiknél viszont csak jóval később, ott a lépésszám és a kockázat közötti kapcsolat már nem volt olyan markáns.
Ez arra utal, hogy a csökkenő mozgás nem a betegség kiváltó oka, hanem sokkal inkább egy korai következménye.
A szakemberek szerint ez a Parkinson-kór úgynevezett prodromális, vagyis bevezető szakaszára utalhat.
Ebben az időszakban a szervezetben már zajlanak a változások, de a tünetek még túl enyhék vagy általánosak ahhoz, hogy egyértelmű diagnózist lehessen felállítani.
A kissé lassabb járás, a rövidebb séták, a kevesebb napi mozgás pontosan olyan jelek lehetnek, amelyeket sokszor a fáradtságnak vagy az életkor természetes velejárójának tudunk be.
Viszont az okosórák és a különféle aktivitásmérők, mint amilyen például a telefonon a lépésszámláló, éppen az ilyen, tudatosan talán fel sem tűnő apró változások kiszűrésében segíthetnek, mivel minden nap nap rögzítik a mozgásunkat.
Fontos azonban hangsúlyozni: az alacsony lépésszám önmagában nem diagnózis, és semmiképpen sem alkalmas a betegség megállapítására. A napi aktivitás csökkenhet sérülés, ízületi fájdalom, hangulati problémák, szív- vagy tüdőbetegségek, de akár egy megváltozott élethelyzet miatt is.
Gondoltad volna, hogy a napi lépésszám a Parkinson-kór korai jelére is figyelmeztethet?
Egy friss kutatás szerint a mindennapi aktivitásunk, különösen a megtett lépések száma,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Közel 400 ezer emberen végzett vizsgálat szerint a napi multivitamin nemcsak haszontalan, de az elején még növelheti is a halál kockázatát
A kutatás több mint 20 éven át követte a résztvevőket. Az eredmények megkérdőjelezik a széles körben elterjedt gyakorlatot, miszerint a vitaminpótlás „életbiztosítás”.
Minden reggeli mellett ott a kis tabletta, az egészség apró, színes ígérete. Sokan egyfajta biztosításként tekintenek a napi multivitaminra a rohanó életmód és a nem mindig tökéletes étrend mellett, a hosszabb élet reményében. Egy nagyszabású kutatás azonban komolyan megkérdőjelezi ezt a gyakorlatot.
A JAMA Network Open című rangos orvosi szaklapban megjelent elemzés három nagy amerikai egészségügyi felmérés adatait vonta össze, összesen 390 124, alapvetően egészséges felnőtt több mint két évtizedes követésével. A tudósok arra jutottak, hogy
a napi multivitamin-használat nem járt együtt az összhalálozás csökkenésével, sem a leggyakoribb halálokok – mint a rák, a szív- és érrendszeri vagy az agyi érkatasztrófák – esetében.
A vizsgálat erejét a hatalmas minta és a rendkívül alapos módszertan adja. A szakemberek nem elégedtek meg egyetlen adatfelvétellel; a résztvevők kiegészítő-használatát két különböző időpontban is felmérték, és a követési időszak egyes esetekben a 27 évet is elérte. A statisztikai elemzések során különös gondot fordítottak arra, hogy kiszűrjék az olyan torzító tényezőket, mint a dohányzás, a testtömegindex, a fizikai aktivitás vagy az étrend minősége. Ezzel igyekeztek elkerülni a két leggyakoribb csapdát: egyrészt azt, hogy az eleve egészségtudatosabb emberek szednek vitamint, és valójában az életmódjuk, nem pedig a tabletta védi őket; másrészt azt a fordított helyzetet, amikor valaki épp azért kezd el kiegészítőket használni, mert már valamilyen betegségben szenved.
Az eredmények leginkább megdöbbentő része a számokban rejlik.
A napi multivitamint szedők körében a követési időszak első felében a statisztikai modellek szerint 4 százalékkal magasabb volt a halálozás kockázata, mint a vitamint nem használók körében.
Bár ez a hatás a követés második felére statisztikailag már nem volt kimutatható, a legfontosabb üzenet az, hogy semmilyen élethosszt növelő előnyt nem sikerült igazolni. A megállapítások szakértői körökben is élénk visszhangot váltottak ki. „Nem látunk előnyt a multivitaminok szedésében” – szögezte le Dr. Céline Gounder, a KFF Health News közegészségügyi főszerkesztője a CBS Newsnak nyilatkozva.
Mások még élesebben fogalmaztak. „A multivitaminok túl sokat ígérnek és keveset adnak” – mondta a The GuardiannekNeal Barnard, a George Washington Egyetem orvosa és a tanulmányhoz fűzött kommentár társszerzője. Az étrend-kiegészítő ipar képviselői másként látják a helyzetet. „A halálozási arányok önmagukban való elemzése nem ismeri el a multivitamin-használat egészségügyi előnyeinek skáláját” – áll a Council for Responsible Nutrition iparági szervezet közleményében.
A korai időszakban tapasztalt, enyhén emelkedett kockázatot több tényező magyarázhatja. Az egyik lehetséges ok a fordított okozatiság: elképzelhető, hogy sokan éppen akkor kezdenek el multivitamint szedni, amikor már valamilyen diagnosztizálatlan egészségügyi problémájuk van. Egy másik, aggasztóbb lehetőség a potenciális biológiai ártalom. Korábbi, nagy kockázatú csoportokban – például erős dohányosok körében – végzett
klinikai vizsgálatok már kimutatták, hogy bizonyos vitaminok, mint például a béta-karotin nagy dózisú pótlása, paradox módon növelheti a tüdőrák és az összhalálozás kockázatát.
Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány eredményei az általános, egészséges felnőtt lakosságra vonatkoznak, és nem jelentik azt, hogy a vitaminpótlás soha, senkinek nem indokolt. Dokumentált hiányállapotok esetén, például B12-vitamin-hiányban, a célzott pótlás elengedhetetlen. Ugyanígy, speciális élethelyzetekben is szükség lehet kiegészítőkre. Az amerikai járványügyi hivatal például minden fogamzóképes korú nőnek napi 400 mikrogramm folsav bevitelét javasolja a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzése érdekében.
A mostani kutatás jól illeszkedik a korábbi szakmai állásfoglalások sorába. Az Egyesült Államok Megelőző Szolgáltatásokat Értékelő Munkacsoportja már 2022-ben is arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő bizonyíték a multivitaminok szív- és érrendszeri betegségeket vagy rákot megelőző hatására. Ugyanakkor az éremnek van másik oldala is. Míg a halálozásra a multivitaminoknak nincs jótékony hatásuk, más területeken szerény előnyöket már kimutattak. A COSMOS nevű vizsgálatsorozat például
idősebb felnőtteknél a memóriára és az általános kognitív funkciókra gyakorolt enyhe pozitív hatásról számolt be.
A megfigyeléses vizsgálatból ok-okozati összefüggést nem lehet teljes bizonyossággal levonni. A résztvevők által szedett multivitaminok összetétele és dózisa márkánként eltérő lehetett, az adatok pedig önbevalláson alapultak. A minta is főként középkorú és idősebb amerikai felnőttekből állt, így az eredmények más korcsoportokra vagy populációkra nem feltétlenül általánosíthatók. A szakértők egyetértenek abban, hogy a legfontosabb a zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban és hüvelyesekben gazdag, változatos étrend, a dohányzás elhagyása és a rendszeres testmozgás. A kiemelkedően nagy amerikai elemzés végkövetkeztetése világos: a napi multivitamin általános, halálozást csökkentő biztosítást nem ad.
Minden reggeli mellett ott a kis tabletta, az egészség apró, színes ígérete. Sokan egyfajta biztosításként tekintenek a napi multivitaminra a rohanó életmód és a nem mindig tökéletes étrend mellett, a hosszabb élet reményében. Egy nagyszabású kutatás azonban komolyan megkérdőjelezi ezt a gyakorlatot.
A JAMA Network Open című rangos orvosi szaklapban megjelent elemzés három nagy amerikai egészségügyi felmérés adatait vonta össze, összesen 390 124, alapvetően egészséges felnőtt több mint két évtizedes követésével. A tudósok arra jutottak, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lehet, hogy a lábujjaik mutatják meg először, hogy baj van.
Az alattomosan emelkedő vércukor finom érzészavarokkal és apró mozgásbeli nehézségekkel jelentkezhet. Ott, ahol a legkönnyebb nem észrevenni.
A cukorbetegség ugyanis rendszerint lassan, észrevétlenül alakul ki, feltűnő tünetek nélkül. A tartósan magas vércukorszint azonban hosszú távon súlyos idegkárosodást okozhat.
Ezt az állapotot diabéteszes neuropátiának nevezik, és leggyakrabban a lábakat érinti, mert az idegek itt a leghosszabbak, ezért a legérzékenyebbek a károsodásra.
Az idegkárosodás következtében az érintettek zsibbadást, bizsergést, égő érzést, vagy az izmok gyengülését tapasztalhatják.
Sokan nem is gondolnak rá, de ha valaki nehezen tudja külön mozgatni a lábujjait, vagy gyengébbnek érzi őket, az már az izomműködés zavarára utalhat, amit diabéteszes idegkárosodás is okozhat.
A diabéteszes idegkárosodás egyik leggyakoribb és legveszélyesebb tünete, amikor az érintettek kevésbé érzik a fájdalmat, a hőmérsékletet vagy a nyomást a lábukban.
Ez azért különösen kockázatos, mert a kisebb sérülések vagy sebek teljesen észrevétlenek maradhatnak, ami súlyos fertőzésekhez vezethet.
A panaszok gyakran fokozatosan súlyosbodnak, és idővel más tünetek is megjelenhetnek, például éjszakai lábfájdalom, égő vagy szúró érzés, illetve járás közbeni bizonytalanság. Ha valaki a lábujjai mozgásának megváltozását, zsibbadást vagy bármilyen érzészavart tapasztal, azonnal érdemes orvosi vizsgálatot kérni.
Különösen sürgős a helyzet, ha nem gyógyuló seb vagy fekély jelenik meg a lábon, fertőzés jelei mutatkoznak, esetleg hirtelen erős fájdalom, gyengeség vagy jelentős érzéskiesés lép fel. A diagnózis általában vérvizsgálattal, például az A1C érték mérésével, valamint neurológiai vizsgálattal történik, ahol az orvos egy speciális eszközzel, úgynevezett monofilamentummal ellenőrzi a védőérzést, továbbá a reflexeket és a keringést.
Jelenleg sajnos még nincsen olyan kezelés, ami a már kialakult idegkárosodást visszafordítaná, ezért a megelőzés és a vércukorszint szigorú kontrollja a legfontosabb.
A fájdalmas tünetekre azonban léteznek hatékony, egyénre szabott gyógyszerek. A kezelés alapja tehát a vércukorszint megfelelő szinten tartása, ami lassíthatja a további romlást. A mindennapokban kulcsfontosságú a rendszeres otthoni lábellenőrzés: a bőr és a körmök átvizsgálása, valamint a cipő belsejének ellenőrzése.
A cukorbetegeknek javasolt az évenkénti átfogó lábvizsgálat, a magasabb kockázatú csoportba tartozóknak – például akiknek lábdeformitásuk van, dohányoznak, vagy korábban volt már fekélyük – pedig ennél is sűrűbb kontroll szükséges.
Furcsa, hálószerű kiütés jelent meg a bőrödön? Egy ártalmatlannak hitt szokás állhat a háttérben
A bőrünk így tiltakozik a laptopból vagy ülésfűtésből áradó folyamatos hő ellen. Ha nem hagyjuk abba, a folt maradandóvá válhat, sőt, bőrrák is kialakulhat.
Aki esténként az ölében tartja a laptopját, bekapcsolja az ülésfűtést vagy melegítőpárnával melegíti magát, könnyen lehet, hogy észrevétlenül „lassan süti” a bőrét.
Orvosok egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet a „pirított bőr szindrómának” nevezett jelenségre, amely ezekből a mindennapos szokásokból fakadhat, és ritka esetekben komolyabb bajt is okozhat.
Az orvosi szaknyelvben erythema ab igne néven ismert állapotot a bőr tartós, ismétlődő, alacsony fokú hőhatása vagy infravörös sugárzása okozza.
A jelenségre egy TikTok-videóban hívta fel a figyelmet Dr. Joe Whittington, aki szerint az emberek lényegében „lassan megsütik” magukat az állandó hőforrásokkal. A jellegzetes tünet egy vörösesbarna, hálószerű elszíneződés, amely az érintett bőrfelületen alakul ki – írta a LADbible.
Ez akkor történik, amikor a bőröd túlságosan meghitt viszonyba kerül az állandó hőforrásokkal – például egy melegítőpárnával vagy hősugárzóval.
Sokan azt gondolnák, hogy az ilyen hőhatás égési sérülést okoz, de valójában nem erről van szó. A kiütést kiváltó hőmérséklet nem elég magas ahhoz, hogy megégessen, de kitágíthatja a bőr alatti felszíni ereket.
Ez okozza idővel a bőr elszíneződését. A tipikus modern kiváltók közé tartozik a laptop, a melegítőpárna, az elektromos takaró, a hősugárzó, az ülésfűtés és a melegvizes palack is.
Dr. Joe szerint a bőrünk ilyenkor azt üzeni: „Hé, nem vagyok gofrisütő.”
Ha a hőhatás megszűnik, a kiütés általában hetek alatt lassan elhalványul. „De ha továbbra is lassan ‘sütögeted’ magad, az valójában károsíthatja a bőrödet és az ereket, és a kiütés tartóssá válhat. Sőt, egyes esetekben bőrrákkal is összefüggésbe hozták” – tette hozzá a szakértő.
Bár a rák kockázata nem gyakori, szakértők szerint a tartós hőhatás a bőrsejtekben daganatos elváltozásokat indíthat el, például laphámrákot, Merkel-sejtes karcinómát vagy bőrlimfómát.
Bár a rák nem gyakori szövődménye a ‘pirított bőr szindrómának’, fontos, hogy minden észlelt bőrváltozásról beszélj szakorvossal.
A megelőzés egyszerű: csökkentsük a hőforrás intenzitását és a használat idejét, vagy tegyünk fizikai akadályt a bőr és a melegedő eszköz közé. Ha a laptop a probléma, tegyél közéd és a készülék közé ölbe helyezhető asztalt vagy más védőréteget.
A kiütésnek hetek alatt halványodnia kell. Ha nem, fordulj orvoshoz!
Aki esténként az ölében tartja a laptopját, bekapcsolja az ülésfűtést vagy melegítőpárnával melegíti magát, könnyen lehet, hogy észrevétlenül „lassan süti” a bőrét.
Orvosok egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet a „pirított bőr szindrómának” nevezett jelenségre, amely ezekből a mindennapos szokásokból fakadhat, és ritka esetekben komolyabb bajt is okozhat.
Az orvosi szaknyelvben erythema ab igne néven ismert állapotot a bőr tartós, ismétlődő, alacsony fokú hőhatása vagy infravörös sugárzása okozza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Halálos páros az ágyban: drámaian megnöveli a szívbetegség kockázatát az inszomnia és az alvási apnoe
Egy kutatás egymillió ember adatait elemezve jött rá a veszélyes összefüggésre. Az eredmények szerint a két állapot nemcsak egymás mellett létezik, hanem felerősíti egymás hatását.
Amikor az inszomnia és az alvási apnoe találkozik, a szív fizeti meg az árát. Egy friss, csaknem egymillió veterán adatait elemző kutatás szerint az együtt jelentkező alvászavarok drámaian növelik a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – írja a ScienceDaily. A Yale School of Medicine kutatói kimutatták, hogy a két állapot nem csupán együtt létezik, hanem kölcsönhatásba lépve fokozza a szív terhelését.
Egészséges alvás közben a szív és az erek időt kapnak a pihenésre, a regenerálódásra és az újrahangolásra.
Ha azonban az alvást gyakori felébredések, rövidebb alvásidő vagy légzéskimaradások ismételten megzavarják, a szív- és érrendszer elveszíti a létfontosságú helyreállási időt. Az orvosok általában különálló rendellenességként diagnosztizálják és kezelik az inszomniát és az obstruktív alvási apnoét, pedig a két állapot gyakran együtt jár.
„Az egyiket kezelni, miközben a másikat figyelmen kívül hagyjuk, kicsit olyan, mint kimerni a vizet a csónakból anélkül, hogy befoltoznánk a léket” – mondja Allison Gaffey, a tanulmány első szerzője.
Szerinte a tartós alvásproblémákat nem szabad apró bosszúságként elintézni. „Idővel mérhető terhet ró a kardiovaszkuláris rendszerre” – teszi hozzá.
A kutatás egyik fő célja az volt, hogy kiderüljön, a megelőzésnek lehet-e még érdemi hatása.
„Arra voltunk kíváncsiak, hogy a két állapot együttes fennállása számít-e a kardiovaszkuláris kockázati pálya korai szakaszában, nem pedig évtizedekkel később, amikor a betegség már kialakult” – magyarázza Gaffey.
„Az alvás életünk minden egyes részére hatással van. Gyakran elhanyagoljuk, pedig rendkívül fontos hatása van az életünkre” – hangsúlyozza Andrey Zinchuk, a tanulmány rangidős szerzője.
A kutatók azt javasolják, hogy az alvást a többi fő kardiovaszkuláris kockázati tényezőhöz hasonlóan rendszeresen értékeljék, az inszomniát és az alvási apnoét pedig ne elkülönítve, hanem együtt mérjék fel.
Azoknál a felnőtteknél, akiknél az inszomnia és az obstruktív alvási apnoe egyszerre van jelen, lényegesen magasabb a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegség kockázata, mint azoknál, akiknél csak az egyik állapot áll fenn.
Amikor az inszomnia és az alvási apnoe találkozik, a szív fizeti meg az árát. Egy friss, csaknem egymillió veterán adatait elemző kutatás szerint az együtt jelentkező alvászavarok drámaian növelik a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – írja a ScienceDaily. A Yale School of Medicine kutatói kimutatták, hogy a két állapot nem csupán együtt létezik, hanem kölcsönhatásba lépve fokozza a szív terhelését.
Egészséges alvás közben a szív és az erek időt kapnak a pihenésre, a regenerálódásra és az újrahangolásra.
Ha azonban az alvást gyakori felébredések, rövidebb alvásidő vagy légzéskimaradások ismételten megzavarják, a szív- és érrendszer elveszíti a létfontosságú helyreállási időt. Az orvosok általában különálló rendellenességként diagnosztizálják és kezelik az inszomniát és az obstruktív alvási apnoét, pedig a két állapot gyakran együtt jár.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
