News here
hirdetés

EGÉSZSÉG

Figyeljünk egymásra, mert a koronavírus miatti magány az egészségünknek is árthat

Amikor egyik pillanatról a másikra eltiltanak bennünket attól, hogy fizikai kapcsolatba lépjünk szeretteinkkel, barátainkkal, munkatársainkkal, akkor érezzük igazán, hogy mit is jelent az a szó: együttlét. Nem is beszélve ennek az érzésnek a gyógyító hatásáról.
Fotó: https://Flickr - szmo.hu
2020. április 04.


Link másolása

hirdetés

Emberek milliói tanulták meg az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy mennyire kegyetlen dolog a „közösségi távolságtartás”, amely már egy jóízű ölelést is kizár azokkal, akikkel nem egy fedél alatt élünk, hogy mennyire tud hiányozni egy nagyszülő, egy unoka, hogy ugyanúgy nem mehetünk el együtt sörözni, mint ahogy egy istentiszteletre sem, de kockázatossá váltak az apás szülések is, megfosztva ezzel anyát, apát és a gyermeket egy megismételhetetlen közös élménytől.

A magány, az elszigeteltség hosszú távú hatásait évek óta elemzik orvosok és pszichológusok egyaránt. Ma már tudjuk, hogy az egyedüllét okozója lehet a magas vérnyomásnak, a krónikus gyulladásoknak, az immunrendszer gyengülésének és más betegségeknek is. A magányos ember gyakran feleslegesnek érzi magát, ezért nem is vigyáz magára, mondván, úgysem fog hiányozni senkinek.

Ugyanakkor a  tudomány már arra is rájött, hogy az emberi kapcsolatok – és ez lehet annyi, hogy segítünk egy idegennek, vagy ránézünk egy szeretett fényképére, enyhítheti a fájdalmat és csökkentheti a stressz fizikai tüneteit. Azok, akik úgy érzik, hogy kapcsolataik támogatják őket, hosszabb életre számíthatnak. Egy kísérlet még azt is kimutatta, hogy egy ember, akinek sok társasági kapcsolata van, kevésbé hajlamos a megfázásra – írja a Washington Post

És ez érvényes a magányosan megélt karanténra is. Egy biztató telefonhívás, egy szeretetnyilvánítás, egy megértő meghallgatás molekuláris szinten serkentheti az immunrendszert. Akár adjuk, akár kapjuk a kedvességet, mindenképpen jót tesz az egészségünknek. Julianna Holt-Lunstad, az amerikai Brigham Young egyetem pszichológia és neurobiológia professzora külön felhívja a figyelmet arra, hogy aki befogadja a másoktól jövő együttérzést, egyben jóérzést kelt abban is, aki ad, és ez a kölcsönhatás mindenkin segít.

Holt-Lunstad egy globális, több mint egymillió embert érintő felmérés adataiból kiindulva állapította meg, hogy a magányosság 26, a társadalmi elszigeteltség 29%-kal növeli a korai halál kockázatát, míg az egyedül élőknél ez az arány 32% is lehet. Ez a trend akkor sem változott, amikor a kutatók elemzésüket kiegészítették a felmértek korával, általános egészségi állapotával, nemzetiségével, nemével, és különválasztották a dohányosokat a nemdohányzóktól.

hirdetés

Már a járvány kitörése után készült az a tajvani felmérés, amelynek résztvevői közül azok, akik azt vallották, hogy jóban vannak a szomszédaikkal és részesei egy kiterjedt közösségnek, nagyobb hajlandóságot mutattak például a szokásosnál gyakoribb kézmosásra. Ezzel szemben egy német kutatásból, amit 60 év felettiek körében végeztek, az derült ki, hogy minél inkább egyedül érezték magukat, annál kevésbé voltak hajlandóak óvintézkedéseket tenni.

A magány egészségkárosító hatását vizsgálta az amerikai egészségügyi minisztérium egyik ügynöksége, a Health Resources and Services Administration is. Szerintük a tartós egyedüllét napi 15 cigaretta elszívásával egyenértékű. Ugyancsak ronthat a bezárt emberek fizikai állapotán, ha kényszerűségből lemondanak a testedzésről. A legtöbb országban bevezetett korlátozások ugyan kifejezetten ajánlják a szabad levegőn végzett mozgást, még ha egymástól legalább 2 méter távolságból is, de a legérintettebb körzetben, például Lombardiában ez is tilos.

Az ember társas lény – emlékeztet Naomi Eisenberger, a UCLA egyetem neurológusa. Agyunk és testünk az evolúció során arra rendezkedett be, hogy számíthatunk mások közelségére egészen az ősközösségtől, amikor a család megvédte az embert a ragadozóktól, és tudta, hogy ha megsebesül, gondját viselik.

A magánytól az emberek tartós egészségtelen állapotba kerülnek, és ha ez az állapot túlságosan sokáig fennmarad, olyan krónikus betegségek alakulhatnak ki, mint a cukorbaj, az érelmeszesedés vagy a szívproblémák.

Ugyancsak érdekes kísérletet végeztek a utahi egyetem egyik laboratóriumában, ahol több tucat hallgatót vittek be egy üres terembe, leültették őket, és közölték velük, hogy bolti lopással vádolják őket. Három percük volt a válaszadásra. Szívük hevesebben kezdett verni, felment a vérnyomásuk, stresszhormonok árasztották el a szervezetüket. A kísérlet vezetője azonban időnként közölte velük, hogyha segítségre van szükségük, vagy fel akarnak tenni valami kérdést, szívesen a rendelkezésükre áll. Ilyenkor a diákok szíve nem vert olyan sebesen, és stressz-válaszaik is enyhültek. Ez a kísérlet is bizonyította, hogy már a segítség lehetősége is elegendő a feszültség enyhítésére.

Tehát a biztonságérzet lehetővé teszi számunkra, hogy fiziológiai szempontból is nyugodtabban nézzünk szembe stresszes helyzetekkel. Ez pedig végsősoron az immunrendszerünk erősödéséhez vezet, mivel számos, a stresszel összefüggő hormon, mint kortizol, az epinefrin vagy a norepinefrin, mind akadályozzák az immunsejtek működését.

A jelenlegi világjárvány kapcsán újabb kérdések merülnek fel a kutatókban a hosszú távú elszigeteltséggel kapcsolatban. Hogyan hat a kevés kapcsolattal rendelkező emberek mentális egészségére? Hogyan bírják ki a kényszerű otthonlétet azok, akik boldogtalan vagy bántalmazó kapcsolatban élnek? (A karantént bevezető országokból egyre több hír érkezik olyan gyilkosságokról, amelyeknek oka az volt, hogy az összezárt pár nem bírta már egymást elviselni). Nem vezet-e oda, hogy az emberkerülés, az idegenek iránti bizalmatlanság olyan szokássá válik, amelyet a pandémia után sem tudunk levetkőzni?

Holt-Lunstad szerint mindennél fontosabb, hogy valamilyen módon tartsuk fenn egymással kapcsolatainkat. Ez lehet csetelés, videó-beszélgetés, integetés a szomszédoknak, vagy akár egy kis éneklés az erkélyen, ahogyan ezt az olaszok elkezdték, és már világszerte terjed. És tegyünk valami jót másokkal, ha van rá lehetőségünk.

Elvégre a koronavírus-karantén egy közös önzetlenségi aktus, mert áldozatot hozunk szeretteink, de idegenek egészsége érdekében is.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
„Felkavaró, mennyi elszívott cigarettának felel meg egyetlen Elf Bar” – mondja az orvos
A Magyarországon már betiltott dohányzási fajta károsabb lehet, mint sokan hinnék.
Címkép: Elfbar/Facebook - szmo.hu
2022. július 11.


Link másolása

hirdetés

Egy fogorvos, dr. Onkar Mudhar a TikTokon mondta el, hogy egyetlen rúd Elf Bar elszívása nagyjából annyi kárt okoz, mint 48-50 szál hagyományos cigaretta.

„Nem csak nikotin van benne, ami óriási függőséget okoz, hanem a fogakat is tönkre teheti”

– magyarázza az alábbi videóban.

@dronkarmudhar Don’t do it! #doctor #dentist #viral #vape #fyp #foryou #elfbar #geekbar #shisha ♬ Wifey Riddim - AJ Tracey

hirdetés

Korábban egy magyar orvos is kifejtette a véleményét az Elf Barról. Dr. Kulja András is elmondta, hogy egy Elf Bar nagyjából 45 ciginek felel meg.

„Nem tartalmaz hagyományos növényi összetevőket, nem keletkezik füst, és így a hagyományos dohánytermékekben található rákkeltő anyagokat sem tartalmazza, viszont van vele kettő elég nagy probléma.

Egyfelől nagyon sok nikotint tartalmaz, egy Bar körülbelül 45 szál ciginek felel meg, a nikotin pedig alapvetően egy idegméreg, amely már kis mennyiségben is nagyon erős függőséget idéz elő. Ezen kívül hatással van a szervezet működésére, például rontja az alvás minőségét, károsítja a sejtek örökítőanyagát, hatással van a szív-és érrendszerre, és a magzatok fejlődését is károsítja” – magyarázta az orvos.

@andras.doktor Válasz @viktoria.marta._.fan részére Az Elf Bar szervezetre gyakorolt hatásai. Ha több infót szeretnél, akkor keresd fel a cikiacigi.hu oldalt! ? #hirdetés #cikiacigi #orvos #edukáció #elfbar #nedohányozz ♬ eredeti hang - Dr. Kulja András


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
Véres köhögést, fejfájást és szédülést is okozhat az Elf Bar
A „manórúd” egyik legnagyobb problémája, hogy 18 év alattiak is hozzájuthatnak, és a termék semmilyen bevizsgáláson nem esik át.

Link másolása

hirdetés

A Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület szakmai állásfoglalást adott ki az Elf Bar dohánytermékről – számol be a Blikk.

A dr. Szondy Klára tüdőgyógyász által jegyzett írás szerint a "manórúdként" is ismert Elf Bar dohánytermék nikotintartalma eszközönként változó lehet: van 0 %-os, de létezik belőle 2-5 %-os is.

Egy 600 slukkra elegendő, 5 %-os termék 14 doboz cigaretta nikotintartalmának felel meg.

Bár a nikotin önmagában valóban kevesebb káros egészségügyi hatással bír, mint a dohány égése során keletkező kátrány és füst, ám ekkora mennyiségben fejfájást, mellkasi fájdalmat, szédülést, illetve

az illóanyagok mennyisége miatt – a hörgő nyálkahártya irritációja révén – akár vérköpést is eredményezhet.

Előbbiek elsősorban a nagy adagú, nem bemért nikotintartalom miatt alakulhatnak ki.

A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának klinikai főorvosa, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnökségének tagja által megfogalmazottak szerint az Elf Bartól eltérően a trafikokban kapható termékek ismert, legális gyártóinak – mint például a hevített dohánytermékek vagy e-cigaretták – kötelességük forgalomba hozatal előtt bevizsgáltatniuk és engedélyeztetniük a termékeiket, ezért ismerjük azok működését.

hirdetés
Ezzel szemben az Elf Bar egyáltalán nem bevizsgált termék.

További aggodalmakra adhat okot, hogy míg Magyarországon kizárólag 18 év felettiek vásárolhatnak dohányterméket, amihez csak a Nemzeti Dohányboltokban juthatnak hozzá legálisan, addig az Elf Bart bárki korlátlanul meg tudja rendelni az interneten is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Akkor is halálos lehet a darázscsípés, ha előtte sosem voltunk allergiásak
A szakember szerint érdemes észnél lennünk, hiszen bármikor kialakulhat allergia.
Fotó:Pixabay/Ralph - szmo.hu
2022. augusztus 09.


Link másolása

hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy elhunyt a napokban egy szentendrei férfi, aki bár nem volt allergiás a darázscsípésre, mégis belehalt. Azért, hogy utána járjanak a történteknek a Reggeliben Dr. Moric Krisztinát, fül-orr gégészt, allergológust kérdezték az eset körülményeiről, és arról, hogy mik a legfontosabb tudnivalók a darázscsípésekkel kapcsolatban.

Dr. Moric Krisztina arról beszélt, hogy ha megcsíp minket egy darázs – még ha nem is vagyunk allergiásak rá, – minden esetben duzzanat alakul ki, az azonban nagyon nem mindegy, hogy ez hol jön létre:

„Ha a kézfejünket csípi meg, semmi probléma nem lesz, viszont ha bekerül a darázs a szánkba, megcsípi a nyelvünket, és az duzzad meg, az bizony elzárhatja a légutakat és akár fulladásos halált is okozhat”

- ismertette a doktornő.

A szakértő szerint, amennyiben valakit például a nyelvén csíp meg a rovar, vagy ha túlzott allergiás reakció alakul ki, rögtön mentőt kell hívni. Ha tudjuk az illetőről, hogy allergiás a csípésre, és van nála adrenalintartalmú autoinjektor, egy úgynevezett Epipen, ezt azonnal be kell adni neki.

hirdetés

Ha csípés miatt csak egy „kis helyi reakció” keletkezik, akkor érdemes az érintett területet vizes, esetleg ecetes borogatással hűteni, normális esetben az itt keletkező duzzanat pár nap alatt magától elmúlik. Az ecet nemcsak népi legenda, a lúgos darázs mérget remekül semlegesíti az ecetsav.

A kalcium beszedése viszont kimondottan veszélyes lehet darázscsípés esetén, főleg, ha az illető allergiás a rovar mérgére. Az allergológus szerint

„ilyenkor a vérnyomás esés is a tünetek között lehet, amit a kalcium tovább fokoz.”

A doktornő figyelmeztetett: kisebb helyi reakció után is érdemes észnél lenni, mert attól, hogy már csípett meg darázs, és nem lett belőle nagyobb gondunk, nincs rá garancia, hogy a következő csípés nem lesz végzetes. Elmondása szerint bármikor kialakulhat allergia.

„Lehet, hogy életünkben többször is megcsípett bennünket darázs, semmi gond nem volt, de a következő már lehet akár egy anafilaxiás sokk.”

A jó hír az, hogy erősebb helyi reakció esetén, például, ha a csípés után az egész kézfejünk bedagad, az eset után 4-6 héttel vérvételes vizsgálattal van rá lehetőség, hogy megtudjuk, allergiásak vagyunk-e.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
Schobert Norbi szerint havi 200 ezer forintot költ az elhízásra egy átlag magyar
Norbi beszélt arról is, hogy az ő családjában is előfordult a cukorbetegség: „Nagyszüleimnek levágták a lábát, megbolondultak a diabétesztől, leállt a veséjük, megvakultak” – mondta a fitneszguru.

Link másolása

hirdetés

Schobert Norbi szerint az elhízás oka a modern kori szénhidrátmérgezés - írja az RTL.hu.

Úgy véli, hogy az emberek nem táplálkoznak tudatosan. Mikor hízni kezdenek, akkor is inkább a csodában bíznak. Gyakran hallja azt a kifogást az elhízottaktól, hogy az egészséges étrend drágább, és csak a gazdagok engedhetik meg maguknak.

Szerinte

egy átlag magyar ember közel 200 ezer forintot eszik el egy hónapban, azaz körülbelül hat és félezer forintot költ naponta ételre és így az elhízásra. Norbi szerint önsorsrontó a magyar táplálkozás, ráadásul sok szélhámosságnak bedőlnek a fogyasztók.

„Minden negyedik magyar pre-diabéteszes, tehát a 2-es típusú cukorbetegség előszobájában van” - mondta, hozzátéve, hogy ez brutális, mert ezek az emberek egy-két éven belül diabéteszesek lesznek, ami nagyon súlyos betegség.

Norbi beszélt arról is, hogy az ő családjában is előfordult a cukorbetegség. "Nagyszüleimnek levágták a lábát, megbolondultak a diabétesztől, leállt a veséjük, megvakultak" - árulta el.

hirdetés

VIDEÓ: Az RTL Fókusz beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: