News here
hirdetés

EGÉSZSÉG

Figyeljünk egymásra, mert a koronavírus miatti magány az egészségünknek is árthat

Amikor egyik pillanatról a másikra eltiltanak bennünket attól, hogy fizikai kapcsolatba lépjünk szeretteinkkel, barátainkkal, munkatársainkkal, akkor érezzük igazán, hogy mit is jelent az a szó: együttlét. Nem is beszélve ennek az érzésnek a gyógyító hatásáról.
Fotó: https://Flickr - szmo.hu
2020. április 04.


Link másolása

hirdetés

Emberek milliói tanulták meg az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy mennyire kegyetlen dolog a „közösségi távolságtartás”, amely már egy jóízű ölelést is kizár azokkal, akikkel nem egy fedél alatt élünk, hogy mennyire tud hiányozni egy nagyszülő, egy unoka, hogy ugyanúgy nem mehetünk el együtt sörözni, mint ahogy egy istentiszteletre sem, de kockázatossá váltak az apás szülések is, megfosztva ezzel anyát, apát és a gyermeket egy megismételhetetlen közös élménytől.

A magány, az elszigeteltség hosszú távú hatásait évek óta elemzik orvosok és pszichológusok egyaránt. Ma már tudjuk, hogy az egyedüllét okozója lehet a magas vérnyomásnak, a krónikus gyulladásoknak, az immunrendszer gyengülésének és más betegségeknek is. A magányos ember gyakran feleslegesnek érzi magát, ezért nem is vigyáz magára, mondván, úgysem fog hiányozni senkinek.

Ugyanakkor a  tudomány már arra is rájött, hogy az emberi kapcsolatok – és ez lehet annyi, hogy segítünk egy idegennek, vagy ránézünk egy szeretett fényképére, enyhítheti a fájdalmat és csökkentheti a stressz fizikai tüneteit. Azok, akik úgy érzik, hogy kapcsolataik támogatják őket, hosszabb életre számíthatnak. Egy kísérlet még azt is kimutatta, hogy egy ember, akinek sok társasági kapcsolata van, kevésbé hajlamos a megfázásra – írja a Washington Post

És ez érvényes a magányosan megélt karanténra is. Egy biztató telefonhívás, egy szeretetnyilvánítás, egy megértő meghallgatás molekuláris szinten serkentheti az immunrendszert. Akár adjuk, akár kapjuk a kedvességet, mindenképpen jót tesz az egészségünknek. Julianna Holt-Lunstad, az amerikai Brigham Young egyetem pszichológia és neurobiológia professzora külön felhívja a figyelmet arra, hogy aki befogadja a másoktól jövő együttérzést, egyben jóérzést kelt abban is, aki ad, és ez a kölcsönhatás mindenkin segít.

Holt-Lunstad egy globális, több mint egymillió embert érintő felmérés adataiból kiindulva állapította meg, hogy a magányosság 26, a társadalmi elszigeteltség 29%-kal növeli a korai halál kockázatát, míg az egyedül élőknél ez az arány 32% is lehet. Ez a trend akkor sem változott, amikor a kutatók elemzésüket kiegészítették a felmértek korával, általános egészségi állapotával, nemzetiségével, nemével, és különválasztották a dohányosokat a nemdohányzóktól.

hirdetés

Már a járvány kitörése után készült az a tajvani felmérés, amelynek résztvevői közül azok, akik azt vallották, hogy jóban vannak a szomszédaikkal és részesei egy kiterjedt közösségnek, nagyobb hajlandóságot mutattak például a szokásosnál gyakoribb kézmosásra. Ezzel szemben egy német kutatásból, amit 60 év felettiek körében végeztek, az derült ki, hogy minél inkább egyedül érezték magukat, annál kevésbé voltak hajlandóak óvintézkedéseket tenni.

A magány egészségkárosító hatását vizsgálta az amerikai egészségügyi minisztérium egyik ügynöksége, a Health Resources and Services Administration is. Szerintük a tartós egyedüllét napi 15 cigaretta elszívásával egyenértékű. Ugyancsak ronthat a bezárt emberek fizikai állapotán, ha kényszerűségből lemondanak a testedzésről. A legtöbb országban bevezetett korlátozások ugyan kifejezetten ajánlják a szabad levegőn végzett mozgást, még ha egymástól legalább 2 méter távolságból is, de a legérintettebb körzetben, például Lombardiában ez is tilos.

Az ember társas lény – emlékeztet Naomi Eisenberger, a UCLA egyetem neurológusa. Agyunk és testünk az evolúció során arra rendezkedett be, hogy számíthatunk mások közelségére egészen az ősközösségtől, amikor a család megvédte az embert a ragadozóktól, és tudta, hogy ha megsebesül, gondját viselik.

A magánytól az emberek tartós egészségtelen állapotba kerülnek, és ha ez az állapot túlságosan sokáig fennmarad, olyan krónikus betegségek alakulhatnak ki, mint a cukorbaj, az érelmeszesedés vagy a szívproblémák.

Ugyancsak érdekes kísérletet végeztek a utahi egyetem egyik laboratóriumában, ahol több tucat hallgatót vittek be egy üres terembe, leültették őket, és közölték velük, hogy bolti lopással vádolják őket. Három percük volt a válaszadásra. Szívük hevesebben kezdett verni, felment a vérnyomásuk, stresszhormonok árasztották el a szervezetüket. A kísérlet vezetője azonban időnként közölte velük, hogyha segítségre van szükségük, vagy fel akarnak tenni valami kérdést, szívesen a rendelkezésükre áll. Ilyenkor a diákok szíve nem vert olyan sebesen, és stressz-válaszaik is enyhültek. Ez a kísérlet is bizonyította, hogy már a segítség lehetősége is elegendő a feszültség enyhítésére.

Tehát a biztonságérzet lehetővé teszi számunkra, hogy fiziológiai szempontból is nyugodtabban nézzünk szembe stresszes helyzetekkel. Ez pedig végsősoron az immunrendszerünk erősödéséhez vezet, mivel számos, a stresszel összefüggő hormon, mint kortizol, az epinefrin vagy a norepinefrin, mind akadályozzák az immunsejtek működését.

A jelenlegi világjárvány kapcsán újabb kérdések merülnek fel a kutatókban a hosszú távú elszigeteltséggel kapcsolatban. Hogyan hat a kevés kapcsolattal rendelkező emberek mentális egészségére? Hogyan bírják ki a kényszerű otthonlétet azok, akik boldogtalan vagy bántalmazó kapcsolatban élnek? (A karantént bevezető országokból egyre több hír érkezik olyan gyilkosságokról, amelyeknek oka az volt, hogy az összezárt pár nem bírta már egymást elviselni). Nem vezet-e oda, hogy az emberkerülés, az idegenek iránti bizalmatlanság olyan szokássá válik, amelyet a pandémia után sem tudunk levetkőzni?

Holt-Lunstad szerint mindennél fontosabb, hogy valamilyen módon tartsuk fenn egymással kapcsolatainkat. Ez lehet csetelés, videó-beszélgetés, integetés a szomszédoknak, vagy akár egy kis éneklés az erkélyen, ahogyan ezt az olaszok elkezdték, és már világszerte terjed. És tegyünk valami jót másokkal, ha van rá lehetőségünk.

Elvégre a koronavírus-karantén egy közös önzetlenségi aktus, mert áldozatot hozunk szeretteink, de idegenek egészsége érdekében is.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Kemenesi Gábor: „Ez a majomhimlő történet egyre rosszabbul fest”
A szakemberek szerint legalább két különböző majomhimlő-járvány van jelenleg.

Link másolása

hirdetés

Újabb vizsgálatok és adatok alapján a szakemberek úgy vélik, hogy sokkal komolyabb a majomhimlő terjedése, mint ahogy azt eddig feltételezték. Sőt, jóval régebben jelen van már az Afrikán kívüli területeken is, mint eddig vélték.

Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ szerint legalább két, különböző járvány zajlik Európában és Amerikában - írja a statnews.

Az amerikai vizsgálatok szerint 10 mintából 3 más, mint amit eddig Európában találtak. Az ősük közös, de sokkal inkább különböznek egymástól, mint a többi vírus. A három fertőzés Nigériában, Nyugat-Afrikában és Közel-Keleten vagy Kelet-Afrikában történhetett. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy a vírust már többször is behurcolták Nigériából, és jelenleg is terjed.

Május közepe óta, amikor az Egyesült Királyság egészségügyi hatóságai felhívták a világ figyelmét a majomhimlő terjedésének tényére, Európában, Amerikában, a Közel-Keleten és Ausztráliában mintegy 40 országban közel 800 megerősített esetről számoltak be.

"Ha szokatlan bőrkiütéses betegséget lát, vagy olyasmit, ami úgy néz ki, mint egy szexuális úton terjedő betegség, úgy néz ki, mint a szifilisz, vagy úgy néz ki, mint a herpesz, valószínűleg el kell gondolkodnunk a majomhimlő vizsgálatán" - mondta egy szakember.

hirdetés

A magyar szakértő, Kemenesi Gábor virológus szerint:

"Ez a majomhimlő történet egyre rosszabbul fest. Úgy tűnik egy ideje már elkezdődött a történet. Ha tippelnem kéne azt mondanám, hogy sikerült Afrikán kívüli állatokra áthurcolni, ez magyarázná a két külön klasztert. De ha nem ez akkor valami hasonló megdöbbentő lesz".

A Közép- és Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben is ritka vírust Európában, az Egyesült Királyságban azonosították először 2018-ban. Tünetei a jellegzetes kiütések mellett a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság. Az ember és ember között nehezen terjed. Még nincs ellenszere, de a korábban feketehimlő ellen készült vakcinák nagyfokú védelmet biztosítanak ellene.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Véres köhögést, fejfájást és szédülést is okozhat az Elf Bar
A „manórúd” egyik legnagyobb problémája, hogy 18 év alattiak is hozzájuthatnak, és a termék semmilyen bevizsgáláson nem esik át.

Link másolása

hirdetés

A Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület szakmai állásfoglalást adott ki az Elf Bar dohánytermékről – számol be a Blikk.

A dr. Szondy Klára tüdőgyógyász által jegyzett írás szerint a "manórúdként" is ismert Elf Bar dohánytermék nikotintartalma eszközönként változó lehet: van 0 %-os, de létezik belőle 2-5 %-os is.

Egy 600 slukkra elegendő, 5 %-os termék 14 doboz cigaretta nikotintartalmának felel meg.

Bár a nikotin önmagában valóban kevesebb káros egészségügyi hatással bír, mint a dohány égése során keletkező kátrány és füst, ám ekkora mennyiségben fejfájást, mellkasi fájdalmat, szédülést, illetve

az illóanyagok mennyisége miatt – a hörgő nyálkahártya irritációja révén – akár vérköpést is eredményezhet.

Előbbiek elsősorban a nagy adagú, nem bemért nikotintartalom miatt alakulhatnak ki.

A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának klinikai főorvosa, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnökségének tagja által megfogalmazottak szerint az Elf Bartól eltérően a trafikokban kapható termékek ismert, legális gyártóinak – mint például a hevített dohánytermékek vagy e-cigaretták – kötelességük forgalomba hozatal előtt bevizsgáltatniuk és engedélyeztetniük a termékeiket, ezért ismerjük azok működését.

hirdetés
Ezzel szemben az Elf Bar egyáltalán nem bevizsgált termék.

További aggodalmakra adhat okot, hogy míg Magyarországon kizárólag 18 év felettiek vásárolhatnak dohányterméket, amihez csak a Nemzeti Dohányboltokban juthatnak hozzá legálisan, addig az Elf Bart bárki korlátlanul meg tudja rendelni az interneten is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
Megvan a hosszú élet titka? 90 évig is élhetünk, ha erre odafigyelünk
Sem az extra edzés, sem a szupervitaminok nem olyan hatásosak, mint az, amit most felfedeztek a tudósok.

Link másolása

hirdetés

Az egészség megőrzéséhez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott étrend és testmozgás, de ez még nem minden! Az orvosok 159 255 nőt vizsgáltak meg, és azt találták, hogy az optimisták nagyobb valószínűséggel élik meg a 90 éves kort, mint azok, akik túl nagy teret engednek a negatív gondolatoknak – írja a The Sun.

A Journal of the American Geriatrics Society című folyóiratban megjelent kutatási eredményben az orvosok azt írták, hogy

az optimizmus az élettartam 5,4 százalékos megnövekedésével függ össze, ami átlagosan 4,4 évet jelent.

Az optimizmus és a hosszabb életkor közötti összefüggés minden etnikai és faji csoportban megfigyelhető, de a nőkre inkább jellemző:

ők ugyanis 10 százalékkal nagyobb valószínűséggel élik meg a 90 éves kort, mint azok, akik kevésbé optimisták.

A kutatók szerint az eredményeket befolyásolták az olyan életmódbeli tényezők, mint az egészséges élelmiszerek, az embereket körülvevő támogatói hálózat, sőt még a kávéfogyasztás is:

Dr. Dan Liu, a kínai Southern Medical University munkatársa elmondta, hogy azok a felnőttek, akik naponta mérsékelt mennyiségű cukorral édesített kávét ittak, körülbelül 30 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg bármilyen okból kifolyólag és kevesebb eséllyel szenvednek rákban vagy szívbetegségben, mint azok, akik nem kávéznak.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
„A férjem halála után megállapították, hogy összetört szív-szindrómám van”
A diagnózis létező betegség, egyes esetekben akár halálos is lehet.

Link másolása

hirdetés

Shannon Dingle házastársa váratlanul, egy családi nyaraláson vesztette életét. A 37 éves édesapa a család hat gyermeke közül hárommal éppen a vízben játszott, amikor egy hullám akkora erővel csapott le rá, hogy három helyen eltört a nyaka – írja az Insider.

Shannonnak sosem voltak szívproblémái a nyaralás előtt, de amikor a tragédia után hazaértek, erős mellkasi fájdalmat érzett. A hat gyermekkel magára maradt nő olyan erős tüneteket produkált, hogy orvoshoz fordult, aki megállapította,

a gyász miatt összetört szív-szindrómában szenved.

A stressz és a bánat miatt a szíve egyes részei ugyanis túlságosan összeszorultak.

„Olyan érzésem volt, mintha egy polip szorosan a szívem köré tekeredne”

– írta az édesanya.

Az összetört szív-szindróma általában átmeneti, pár héttel a történtek után Shanonnak is javultak a tünetei.

hirdetés

De ez nem mindenkinél van így:

előfordul, hogy valaki belehal a gyászba.

Ez történt Joe Garciával, a texasi lövöldözésben meggyilkolt tanárnő férjével is, aki két nappal felesége halála után halt meg szívrohamban.

Nem véletlen tehát, hogy a szomorúságot gyakran ábrázolják kettétört szívekkel:

„Megtanultam, hogy az összetört szív nem egy cuki emoji. Nem vagyunk ilyen szintű gyászra teremtve, néha a szív nem tudja túlélni a fájdalmat”

– fogalmazott Shannon.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: