hirdetés

EGÉSZSÉG

Figyeljünk egymásra, mert a koronavírus miatti magány az egészségünknek is árthat

Amikor egyik pillanatról a másikra eltiltanak bennünket attól, hogy fizikai kapcsolatba lépjünk szeretteinkkel, barátainkkal, munkatársainkkal, akkor érezzük igazán, hogy mit is jelent az a szó: együttlét. Nem is beszélve ennek az érzésnek a gyógyító hatásáról.
Fotó: https://Flickr - szmo.hu
2020. április 04.

hirdetés

Emberek milliói tanulták meg az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy mennyire kegyetlen dolog a „közösségi távolságtartás”, amely már egy jóízű ölelést is kizár azokkal, akikkel nem egy fedél alatt élünk, hogy mennyire tud hiányozni egy nagyszülő, egy unoka, hogy ugyanúgy nem mehetünk el együtt sörözni, mint ahogy egy istentiszteletre sem, de kockázatossá váltak az apás szülések is, megfosztva ezzel anyát, apát és a gyermeket egy megismételhetetlen közös élménytől.

A magány, az elszigeteltség hosszú távú hatásait évek óta elemzik orvosok és pszichológusok egyaránt. Ma már tudjuk, hogy az egyedüllét okozója lehet a magas vérnyomásnak, a krónikus gyulladásoknak, az immunrendszer gyengülésének és más betegségeknek is. A magányos ember gyakran feleslegesnek érzi magát, ezért nem is vigyáz magára, mondván, úgysem fog hiányozni senkinek.

Ugyanakkor a  tudomány már arra is rájött, hogy az emberi kapcsolatok – és ez lehet annyi, hogy segítünk egy idegennek, vagy ránézünk egy szeretett fényképére, enyhítheti a fájdalmat és csökkentheti a stressz fizikai tüneteit. Azok, akik úgy érzik, hogy kapcsolataik támogatják őket, hosszabb életre számíthatnak. Egy kísérlet még azt is kimutatta, hogy egy ember, akinek sok társasági kapcsolata van, kevésbé hajlamos a megfázásra – írja a Washington Post

És ez érvényes a magányosan megélt karanténra is. Egy biztató telefonhívás, egy szeretetnyilvánítás, egy megértő meghallgatás molekuláris szinten serkentheti az immunrendszert. Akár adjuk, akár kapjuk a kedvességet, mindenképpen jót tesz az egészségünknek. Julianna Holt-Lunstad, az amerikai Brigham Young egyetem pszichológia és neurobiológia professzora külön felhívja a figyelmet arra, hogy aki befogadja a másoktól jövő együttérzést, egyben jóérzést kelt abban is, aki ad, és ez a kölcsönhatás mindenkin segít.

Holt-Lunstad egy globális, több mint egymillió embert érintő felmérés adataiból kiindulva állapította meg, hogy a magányosság 26, a társadalmi elszigeteltség 29%-kal növeli a korai halál kockázatát, míg az egyedül élőknél ez az arány 32% is lehet. Ez a trend akkor sem változott, amikor a kutatók elemzésüket kiegészítették a felmértek korával, általános egészségi állapotával, nemzetiségével, nemével, és különválasztották a dohányosokat a nemdohányzóktól.

hirdetés

Már a járvány kitörése után készült az a tajvani felmérés, amelynek résztvevői közül azok, akik azt vallották, hogy jóban vannak a szomszédaikkal és részesei egy kiterjedt közösségnek, nagyobb hajlandóságot mutattak például a szokásosnál gyakoribb kézmosásra. Ezzel szemben egy német kutatásból, amit 60 év felettiek körében végeztek, az derült ki, hogy minél inkább egyedül érezték magukat, annál kevésbé voltak hajlandóak óvintézkedéseket tenni.

A magány egészségkárosító hatását vizsgálta az amerikai egészségügyi minisztérium egyik ügynöksége, a Health Resources and Services Administration is. Szerintük a tartós egyedüllét napi 15 cigaretta elszívásával egyenértékű. Ugyancsak ronthat a bezárt emberek fizikai állapotán, ha kényszerűségből lemondanak a testedzésről. A legtöbb országban bevezetett korlátozások ugyan kifejezetten ajánlják a szabad levegőn végzett mozgást, még ha egymástól legalább 2 méter távolságból is, de a legérintettebb körzetben, például Lombardiában ez is tilos.

Az ember társas lény – emlékeztet Naomi Eisenberger, a UCLA egyetem neurológusa. Agyunk és testünk az evolúció során arra rendezkedett be, hogy számíthatunk mások közelségére egészen az ősközösségtől, amikor a család megvédte az embert a ragadozóktól, és tudta, hogy ha megsebesül, gondját viselik.

A magánytól az emberek tartós egészségtelen állapotba kerülnek, és ha ez az állapot túlságosan sokáig fennmarad, olyan krónikus betegségek alakulhatnak ki, mint a cukorbaj, az érelmeszesedés vagy a szívproblémák.

Ugyancsak érdekes kísérletet végeztek a utahi egyetem egyik laboratóriumában, ahol több tucat hallgatót vittek be egy üres terembe, leültették őket, és közölték velük, hogy bolti lopással vádolják őket. Három percük volt a válaszadásra. Szívük hevesebben kezdett verni, felment a vérnyomásuk, stresszhormonok árasztották el a szervezetüket. A kísérlet vezetője azonban időnként közölte velük, hogyha segítségre van szükségük, vagy fel akarnak tenni valami kérdést, szívesen a rendelkezésükre áll. Ilyenkor a diákok szíve nem vert olyan sebesen, és stressz-válaszaik is enyhültek. Ez a kísérlet is bizonyította, hogy már a segítség lehetősége is elegendő a feszültség enyhítésére.

Tehát a biztonságérzet lehetővé teszi számunkra, hogy fiziológiai szempontból is nyugodtabban nézzünk szembe stresszes helyzetekkel. Ez pedig végsősoron az immunrendszerünk erősödéséhez vezet, mivel számos, a stresszel összefüggő hormon, mint kortizol, az epinefrin vagy a norepinefrin, mind akadályozzák az immunsejtek működését.

A jelenlegi világjárvány kapcsán újabb kérdések merülnek fel a kutatókban a hosszú távú elszigeteltséggel kapcsolatban. Hogyan hat a kevés kapcsolattal rendelkező emberek mentális egészségére? Hogyan bírják ki a kényszerű otthonlétet azok, akik boldogtalan vagy bántalmazó kapcsolatban élnek? (A karantént bevezető országokból egyre több hír érkezik olyan gyilkosságokról, amelyeknek oka az volt, hogy az összezárt pár nem bírta már egymást elviselni). Nem vezet-e oda, hogy az emberkerülés, az idegenek iránti bizalmatlanság olyan szokássá válik, amelyet a pandémia után sem tudunk levetkőzni?

Holt-Lunstad szerint mindennél fontosabb, hogy valamilyen módon tartsuk fenn egymással kapcsolatainkat. Ez lehet csetelés, videó-beszélgetés, integetés a szomszédoknak, vagy akár egy kis éneklés az erkélyen, ahogyan ezt az olaszok elkezdték, és már világszerte terjed. És tegyünk valami jót másokkal, ha van rá lehetőségünk.

Elvégre a koronavírus-karantén egy közös önzetlenségi aktus, mert áldozatot hozunk szeretteink, de idegenek egészsége érdekében is.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Vakcina kérdezz-felelek: melyik vakcinával oltatná be magát a kutató-biológus?

A Szeretlek Magyarország új videósorozatában bárki bármit megkérdezhet a szakértőktől.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 21.

hirdetés

Járókelőket kértünk meg, mondják el, mit kérdeznének egy kutató-biológustól a vakcinákról, ha lehetőségük lenne rá.

Aztán megkerestük a Németországban élő Dr. Boros Gábort, akinek molekuláris kutató-biológusként nagy szerepe volt a Pfizer/BioNtech oltóanyagának létrehozásában, és aki készséggel válaszolt a kérdésekre.

VIDEÓ:Vakcina kérdezz-felek 1. rész

Magyarországon jelenleg 5 különböző vakcina kapta meg a hatóságok engedélyét. A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS alapú oltóanyagát, az AstraZeneca/Oxford és a Szputnyik V vektorvakcinákat, valamint szerdától már a kínai Sinopharm elölt vírust tartalmazó oltását is használják.

Ha önnek is van olyan kérdése bármelyik oltóanyaggal kapcsolatban, amelyre szeretné megkapni a választ egy szakembertől, küldje el nekünk egy rövid videóban, amit akár a telefonjával is rögzíthet, az [email protected] címre.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG

Önként vállalta az angol fiú, hogy megfertőzzék a koronavírussal: „Ha nagyon beteg leszek, akkor is megéri”

A 18 éves fiú egyike annak a 90 önkéntes fiatalnak, akik egy eddig egyedülálló kísérletben vesznek majd részt.
Fotó: Alastair Fraser-Urquhart/Facebook - szmo.hu
2021. február 18.

hirdetés

Márciusban indul Angliában az első olyan emberkísérlet a világon, amely során szándékosan fertőznek meg embereket a koronavírussal vizsgálati célból - írja az Independent.

A brit kormány vakcina-munkacsoportja által vezetett kutatás a londoni Royal Free Hospital kórházban zajlik majd

90 fiatal önkéntes részvételével, akiknek az orrába fecskendezik majd a vírust, és figyelemmel kísérik, hogyan reagál rá a testük. A tudósok azt remélik, hogy a kísérlet eredményei hasznosak lehetnek az új kezelések, gyógymódok és oltások kifejlesztéséhez.

A programban csak fiatal felnőttek vesznek részt, hiszen náluk a legkisebb a kockázata a súlyos megbetegedésnek. Ugyanakkor egy becslés szerint 100-ból egy 18-30 közötti embernél hosszabb távon megmaradhatnak a vírus olyan kellemetlen velejárói, mint például az íz- és szagvesztés, a rendszeres légszomj és a durva fáradtság. Ez a kockázat az önkénteseknél is fennáll, ráadásul nem lehet tudni előre, hogy hogy fogják viselni a fertőzést.

A résztvevőknek 16 napig kell karanténban maradniuk, többször tesztelik majd őket, és persze számos vizsgálatot végeznek majd rajtuk. Szolgálataikért 4500 fontot fizetnek, ami 1,8 millió forintnak felel meg.

Ez azonban nem a pénzről szól, hanem sokkal több annál - mondja az egyik önkéntes, Alastair Fraser-Urquhart. Arra a kérdésre, hogy miért jelentkezik egy egészséges 18 éves fiú arra, hogy megfertőzzék egy olyan vírussal, ami már milliókat ölt meg és rengeteg embernek okozott komoly egészségügyi problémákat, azt mondta, hogy nincs jó válasza.

hirdetés
Bár a kísérlet nyilván sok kockázattal jár, szerinte sokkal fontosabb az, hogy nagyon hasznos lesz a járvány elleni harchoz.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

26 évig nem tudott levegőt venni az orrán keresztül, végig azt hitte, hogy ez teljesen normális

A fiatal amerikai nő a fél életét úgy élte le, hogy az orra 90 százaléka el volt dugulva. Végül egy műtétnek köszönhetően tudott először orron keresztül levegőt szívni magába.
Fotó: Northfoto - Taylor Hay/SWNS - szmo.hu
2021. március 04.

hirdetés

26 év után tudott először az orrán keresztül levegőt venni egy fiatal amerikai nő, aki egész életében abban a hitben élt, hogy az emberek nem képesek csukott szájjal lélegezni - számolt be a történetéről a Sun.

Taylor Hay már kiskora óta különböző orrproblémákkal, például krónikus orrmelléküreg-fertőzésekkel küzdött, emiatt képtelen volt az orrán keresztül lélegezni. Eszébe se jutott, hogy ez nem normális, amíg valaki tavaly novemberben azt nem mondta neki, hogy könnyebben tud levegőt venni az orrán, ha kissé felülve alszik.

"Azt gondoltam: váó, az orron keresztül is lehet lélegezni? Ez őrület!" Ez nekem teljesen új volt. Ahhoz hasonló felismerés, mint amikor egy gyerek rájön, hogy szemüvegre van szüksége"

- mesélte.

A lány elment egy specialistához, aki azzal sokkolta őt, hogy az orra 90 százaléka el van dugulva, súlyos orrsövényferdülése van, az oldalporcok leváltak, az orrkagylói pedig megduzzadtak. Ezek összességében teljesen elzárták a levegő útját, ezért nem tudott orron keresztül lélegezni.

hirdetés

A fiatal nő január végén úgynevezett septoplasztikán esett át, amely során helyreállították az orrszeptumot (egy olyan csont-porcos lemez, ami két egyenlő részre osztja az orrüreget), majd az orrkagylóit is korrigálták. Amikor felébredt a műtét után, elég ijesztően nézett ki, mert az orra sárga volt, az egyik oldala felduzzadt, a szeme alatt pedig fekete foltok jelentek meg.

Négy nappal később tüsszögőrohamot kapott, ami miatt megint eldugult az orra, ráadásul elmozdult az operáció során behelyezett sín, ezért ismét orvoshoz kellett mennie. Ez később beágyazódott az orrszövetébe, ezért kivették, de ez volt a sorsfordítópont Taylor számára.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

Azt hitte, hogy terhes, pedig valójában petefészekrákja volt egy 18 éves angol lánynak

Akkor derült ki, hogy valójában mekkora a baj, amikor méhen kívüli terhesség gyanújával megműtötték a fiatal egyetemistát.
Képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Eric Ward - szmo.hu
2021. február 27.

hirdetés

Kénytelen volt felfüggeszteni egyetemi tanulmányait a pozitív terhességi teszt után egy 18 éves angol lány, de később kiderült, hogy valójában petefészekrákja van, írja a Daily Star.

Becky Brothwooddal háziorvosa közölte, hogy várandós. A fiatal lány erre azt mondta, hogy az "lehetetlen". A harmadik fogamzásgátló injekciónál kezdett arra gyanakodni, hogy valami nincs rendben: gyakran hányt, folyamatosan fáradt volt és sokszor panaszkodott puffadásra.

Az orvos ekkor még a tünetek alapján úgy gondolta, hogy valószínűleg méhen kívüli terhesség állhat fenn az egyetemistánál, ezért azonnal a sürgősségi osztályra küldte, ahol meg is műtötték. Becky akkor tudta meg, hogy valójában daganata van, amikor felébredt az altatásból.

Az orvosok ráadásul semmi jóval nem kecsegtették a rémült lányt, ugyanis akkora tumor nőtt az egyik petefészkére, ami túl nagynak bizonyult ahhoz, hogy eltávolítsák. A második műtét csak megerősítette a diagnózist, így végül egy hónappal később, 2015 februárjában kezdték meg Beckynél a kilenchetes kemoterápiát.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: