hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

A műtüdőre kerülő covidosok háromnegyedét meg tudják menteni Bécsben

ECMO-kezelést akkor alkalmaznak, ha a koronavírusos páciensnek már a lélegeztetőgép sem elég.
Fotó: AKH Wien / Fehringer - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Az osztrák főváros egyetemi kórházában, az AKH-ban (Allgemeines Krankenhaus)

a súlyos Covid-fertőzés miatt műtüdő-kezelésre szoruló betegek háromnegyede túléli a betegséget. Ezzel az AKH a világ élvonalában van.

Egyszerre huszonöt betegnek tudnak ilyen kezelést biztosítani.

Nemhiába számított a bécsi egyetemi kórház, az AKH már a koronavírus-járvány előtt is az akut tüdőelégtelenség kezelése szempontjából szakmai központnak. A békeidőben szerzett rengeteg tapasztalatnak most nagy hasznát veszik. A súlyos állapotú koronavírus-fertőzöttek háromnegyede a sikeres műtüdő-kezelésnek köszönhetően új esélyt kap az életre.

2020 januárja és 2021 áprilisa között az AKH-ban 87 Covid-19-fertőzöttnél kellett ECMO – úgynevezett műtüdő – kezelést alkalmazni. A betegek átlagéletkora 57 év volt és átlagosan 16,5 napot töltöttek műtüdőn. A 28 napos mortalitási rátájuk 25,4 százalék volt, vagyis 61 páciens életét a súlyos állapot ellenére is meg tudták menteni. A „The Lancet” tudományos folyóirat 2020 októberében jelentetett meg egy tanulmányt a világszerte alkalmazott ECMO-kezelések sikerességéről. A cikk kiemeli, hogy a műtüdő-kezelést kapó betegek mortalitási rátája világszerte átlagosan 40 százalék körüli, így az, hogy az AKH-ban az ilyen betegek csupán 25 százalékán nem tudnak már segíteni, kimagasló eredmény.

ECMO-kezelést (extrakorporális membrán oxigenizáció) akkor alkalmaznak, ha a koronavírusos páciensnek már a lélegeztetőgép sem elég. Ilyenkor egy gép veszi át a tüdő – és szükség esetén – a szív feladatát és a membrán oxigenátor a testen kívül látja el a beteg vérét oxigénnel és szűri ki belőle a szén-dioxidot.

Az eljárásnak köszönhetően a beteg szervezete időt kap a regenerációra, vagy áthidalható a tüdőátültetésig lévő idő.

hirdetés

Az ECMO-kezelés speciális tudással rendelkező kardiológusokból, orvosokból és intenzíves ápolókból álló csapatot igényel. A beteget a nyaki vagy az ágyéki vénába beültetett katéteren keresztül kötik rá a berendezésre. A kanülök megfelelő gondozása, a véralvadás szabályozása, és annak eldöntése, hogy kinél, mikor kezdjék el és állítsák le a kezelést, mind-mind óriási szaktudást és tapasztalatot igényel. Az ilyen ismeretekkel rendelkező szakemberek száma korlátozott. Az AKH és a hozzá tartozó orvosi egyetem, a MedUni Wien intenzívterápiás osztályain egyszerre huszonöt beteg számára tudnak ilyen kezelést biztosítani, ami maximálisan kimeríti a rendelkezésre álló kapacitásokat.

Forrás: eurocommpr.hu


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Mi okozza az AstraZeneca és a Janssen vakcinájánál előforduló vérrögképződést?

Kutatók szerint a jelenség hasonló ahhoz, mint amilyen reakciót ritka esetekben a vérhígító heparin vált ki a betegekből. Ez segíthet abban, hogy időben észleljék a bajt.
Címlapkép: MTI/Balázs Attila - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Az AstraZeneca oltóanyagát már 34 millióan kapták meg világszerte, a jelentések alapján közülük 222 embernél jelentkezett alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögösödés. Bár ez azt jelenti, hogy ha van is összefüggés az oltóanyag és a vérrögök kialakulása között, ez egy nagyon ritka mellékhatás, mégis nagy riadalmat váltott ki világszerte. Az oltás használatát több országban is korlátozták. Magyarországon ugyanakkor továbbra is oltanak vele.

Hasonlóan járt a Johnson&Johnson is, amelynek vakcináját, a Janssent felfüggesztették az Egyesült Államokban, miután 6,8 millió beoltott közül 6 páciens szervezetében vérrögök képződtek. Ebből az oltóanyagból eddig valamivel több, mint 28 ezer érkezett hozzánk. A szállítmányt egyelőre vizsgálják, de Gulyás Gergely a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón már arról beszélt, hogy máshonnan pótolhatják a kieső Janssen vakcinákat.

A vérrög-szindrómában egy szokatlan vérrögtípus képződik az agyban – ez az agyi vénás sinus trombózis (CVST). Eddig ezt a jelenséget elsősorban 60 év alattiaknál tapasztalták, nőknél gyakrabban, mint férfiaknál. De a nemek közötti eltolódást az is okozhatja, hogy több nőt oltottak be, már csak azért is, mert több a nő az egészségügyi dolgozók és az idősotthoni ápolók között, mint a férfi.

A Johnson&Johnson hat CVST-esetének áldozatai mindenesetre mind 18 és 48 év közötti nők voltak, igaz, csak egyikük halt bele. Az amerikai gyógyszeróriás ezután jelentette be, hogy elhalasztja vakcinájának európai forgalmazását.

De vajon mi okozhatja a vérrögöket? Az Oxford/AstraZeneca eseteinél számos érintettnél pozitív volt azoknak az antitesteknek a tesztje, amelyek a vérlemezkék által kibocsátott molekulához, a PF4-hez kötődnek. A vakcina felerősíthette ezeknek az antitesteknek a termelését, amelyek számos kis rögöt hoznak létre a vérben – magyarázta Andreas Greinacher, a greifswald-i egyetem kutatója a New Scientist hasábjain.

A jelenség hasonló ahhoz, mint amikor ugyanezeket az antitesteket a vérhígító heparin indítja be.

hirdetés
A közelmúltban több országban is olyan irányelveket adtak ki, amelyek a PF4 ellen képződő antitestek tesztjét javasolják abban az esetben, ha valakinek az oltástól számított két héten belül vérrögképződésre utaló tünetei vannak. Ha ez a teszt pozitív, akkor olyan kezelést kell kapniuk, mint azoknak, akiknél a heparin ritka mellékhatásai jelentkeznek.

Greinacher szerint egy korábban egereken végzett kísérlet arra enged következtetni, hogy a DNS kapcsolódhat a PF4-hez, arra serkentve az antitesteket, hogy vérrögöket képezzenek. A német kutató úgy véli, hogy ez magyarázatot adhat arra, hogy ez a hatás eddig csak a DNS-tartalmú, adenovírus-alapú vakcináknál jelentkezett.

Az Oxford/AstraZeneca oltás a koronavírus tüskeprotein-génjét tartalmazza, amelyet egy csimpánz adenovirus, egy ártalmatlan, megfázást okozó vírus DNS-e hordoz. Hasonlóképpen működik a Johnson&Johnson vakcinája, de ott egy emberi adenovírus DNS-ét alkalmazzák.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna alapja viszont a hírvivő RNS, a génanyag alkotóeleme, amely utasításokat ad a test sejtjeinek a tüskeprotein termelésére. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhivatal (FDA) illetékese szerint ezeknél nem tapasztaltak CVST-t, így elképzelhetőnek tartják, hogy az adenovirális vektorral lehet probléma.

Ha azonban ez igaznak bizonyul, az azt jelenti, hogy az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinája mellett a Szputnyik V és a CanSino vakcinákat is vizsgálni kell majd, mert azok is hasonló elven működnek.

Greinacher mindazonáltal úgy vélekedik, hogy miután a vérrög-szindróma meglehetősen ritka, lehet valami más egyedi tényező is, amely hajlamosíthatja a betegeket erre. Ha nem így lenne, szerinte sokkal több lenne az ilyen eset.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

A körmünkből is megállapítható lehet, ha már átestünk a koronavíruson

Egy apró jel utalhat arra, hogy a testünk nemrég megküzdött a betegséggel.
Fotó: Medical Zone/YouTube - szmo.hu
2021. május 05.

hirdetés

A körmön látható vonalak is utalhatnak rá, hogy már átestünk a koronavíruson - állítja Tim Spector, az angol King’s College epidemológus professzora.

A Beau-vonalként ismert eltérésről már a XIX. században is írtak francia tudósok. A vonalak bármilyen súlyos betegség után kialakulhatnak, ami átmenetileg a köröm növekedését is késlelteti - írja a Daily Star.

Spector szerint jelenleg különösen a koronavírussal összefüggésben bukkannak fel:

“A te körmeid is furcsának tűnnek? A “covid-körmöket” egyre többen ismerik fel, mert ahogy a köröm a fertőzés után tovább növekedik, egy tiszta vonal alakul ki az anyagában” - írta Twitterén a professzor.

Spector korábban egyéb furcsa mellékhatásokról, így az ún. covid-nyelvről is beszámolt, amit a duzzanat és az elszíneződés miatt “epernyelvnek” is neveznek.

hirdetés

“Ötből egy embernél okoz a covid olyan kevésbé gyakori tüneteket, mint az epernyelv, a bőrkiütések vagy a sebek a száj nyálkahártyáján” - tette hozzá.

Szintén ötből egy azoknak az aránya, aki az ún. “hosszú covid” tünetegyüttesétől szenvednek. Ezek jellemzően a fáradság, az izomfájdalmak és a fejfájás, de jelentkezhet szaglás- és ízlelésvesztés, hajhullás és extrém esetben bénulás is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Nem lesz nyájimmunitás, készüljünk a szezonális koronavírusra - mondják dél-koreai tudósok

A jelenleg elérhető vakcinák egyszerűen nem elég hatékonyak a vírus emberről emberre terjedésének megakadályozására.
Fotó: MTI/EPA/YNA - szmo.hu
2021. május 03.

hirdetés

Az embereknek fel kell készülniük arra, hogy a koronavírussal ugyanúgy együtt kell majd élniük, mint a szezonális influenzával - mondták el dél-koreai vírusszakértők.

O Mjong-don, a betegségellenőrzési klinikai bizottság vezetője szerint

egyre valószínűbb, hogy a koronavírussal szemben nem érhető el a nyájimmunitás.

Ennek oka, hogy nincs olyan oltóanyag, amelynek hatékonysága meghaladná a 95 százalékot - ez volna szükséges ahhoz, hogy a beoltott személyek garantáltan ne fertőzzenek meg másokat.

„A Pfizer vakcina 95 százalékosra tesztelt hatékonysága csak a tünetekkel járó Covid-19 megbetegedés megelőzésére érvényes, az egyik emberről másikra terjedésre nem” - mondta el O.

Ha valóban nem sikerül kialakítani a nyájimmunitást, akkor a koronavírus a hagyományos influenzához hasonlóan szezonálisan, évről évre visszatérhet. Ugyanakkor az eddigi tapasztalatokra alapozva az infrastruktúra kiépítettebb lesz, így az orvosok hamarabb és hatékonyabban tudnak reagálni rá. Vagyis például az évenkénti oltásokat gyorsabb ütemben tudják majd elvégezni. Az ugyanakkor még kérdés, hogy a jelenlegi oltások mennyi ideig nyújtanak védettséget a vírus ellen, ahogy egyelőre a mutáns vírusok elleni hatékonyságukról sem tudunk még.

hirdetés

via Pulsenews.co.kr

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Vérzéses lázat terjeszthet egy Magyarországon megjelent új kullancsfaj

A Hyalomma kullancsok egy egzotikus betegséget a krími-kongói vérzéses láz vírusát képesek terjeszteni. Ez ijesztően hangzik, és sajnos elég ijesztő betegséget is tud okozni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 02.

hirdetés

Újabb kullancsfajta bukkant fel nálunk is.

A Hyalomma kullancsokat a vándormadarak hurcolhatták be közép-Európába és a klímaváltozás miatt honosodhatnak meg errefelé. Eddig itthon szarvasmarhán és sündisznókon találtak néhányat belőlük.

A vérszívók több mint fele betegségeket hordoz. A Lyme-kór és az agyhártyagyulladás a legismertebbek, de egy másik, még veszélyesebb vírus is megjelenhet egy új kullancsafaj miatt, amely a klímaváltozás miatt telepedett meg nálunk az RTL Híradónak nyilatkozó kutató szerint.

Földvári Gábor parazitológus szerint

a Hyalomma kullancsok egy egzotikus betegséget a krími-kongói vérzéses láz vírusát képesek terjeszteni. Ez ijesztően hangzik, és sajnos elég ijesztő betegséget is tud okozni.

A Hyalomma kullancsnak mélyen barázdált teste, fehér sávos ízelt lába van. Magyarországon eddig Pest megye környékén jelentettek ilyen kullancsokat. Fertőzési gócpontokat alakíthatnak ki, ha elszaporodnak. Hogy még pontosabban felmérjék, mennyi van belőlük az országban, a szakemberek kérik, hogy aki ilyen kullancsot talál, küldje el nekik az állatról készült fotót a Kullancsfigyelő honlapon keresztül.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: