hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

6 ok arra, hogy miért kell a fiatal, egészséges embereket is beoltani a koronavírus ellen a szakértők szerint

Egészségügyi szakemberek válaszolnak a „minek oltassam be magam?” kérdésekre.

Link másolása

hirdetés

"Fiatal vagyok, minek oltassam be magam?"

"Teljesen egészséges vagyok, x éve nem voltam orvosnál, minek oltassam be magam?"

"Ha el is kapom, úgyis könnyen kiheverem, nem fogok belehalni. Minek oltassam be magam?"

Biztosan sokaknak ismerősek ezek a mondatok, vagy azért, mert ők mondták, vagy azért, mert másoktól hallották. Sok fiatal felnőtt vélekedik így a koronavírus elleni oltásról, amit nem akarnak beadatni maguknak. Nálunk, Magyarországon sokan csak azért gondolhatták meg magukat, mert a védettségi igazolványhoz kötnek sok kikapcsolódási, szórakozási, sportolási lehetőséget, ehhez pedig ugye meg kell kapni az oltást.

De nemcsak itthon jellemző, hogy a fiatalabb korosztály ódzkodik a vakcinától. Az Egyesült Államokban egy felmérés szerint a 35 év alattiak körülbelül 36 százaléka nem tervezi a védőoltás beadatását. Ez pedig komoly probléma.

hirdetés

A CNN által megkérdezett egészségügyi szakemberek mind egyetértenek abban, hogy

feltétlenül szükséges lenne minél több embert beoltani a 20-49 éves korosztályból, mert ők "alakítják" a járványt, rajtuk múlik, hogy milyen mértékben terjed a vírus. Hiszen ők azok, akik a legtöbb helyre járnak, a legtöbb emberrel érintkeznek. És persze a társadalmi immunitás eléréséhez is nagy szükség lenne a fiatal felnőttekre.

Íme a szakértők által elmondottak alapján 6 ok, amiért a fiatal, egészséges embereknek is be kellene oltatniuk magukat.

1. Nagyobb lehet náluk a komolyabb megbetegedés kockázata, mint gondolnák

Nemcsak az idősebbeknek lehetnek olyan tartós egészségügyi problémái, amelyek miatt veszélyeztetettnek számítanak a fertőzés szempontjából.

Sok fiatal küzd asztmával, cukorbetegséggel, szívbetegséggel, túlsúllyal vagy elhízással, ezek pedig mind kockázati tényezőknek számítanak.

Sőt még a dohányzás is! Egy amerikai tanulmány szerint ugyanis a 13-24 éves korúak, akik elektromos cigarettát szívnak ötször nagyobb eséllyel fertőződnek meg.

Ha valakire a fentiek közül egyik sem jellemző, gondoljon a barátaira, ismerőseire, akikkel sokat találkozik, biztosan van közöttük legalább egy olyan, akinél viszont fennáll valamilyen kockázati tényező. Ha nem oltatja be magát, őket is veszélyezteti - hangsúlyozzák az orvosok.

2. Sok fiatal szenved hosszú covidban

Sokan azzal utasítják el az oltást, hogy "úgyse halok bele ebbe a vírusba, maximum egy kis influenzaszerű betegségem lesz tőle". Bár valóban kisebb az esélye a súlyos megbetegedésnek a fiatalabb korosztálynál, és jó néhányan tünetmentesen átvészelik a fertőzést, de egyre több fiatalnál alakulnak ki hosszú távú szövődmények, amelyek komolyabbak, mint maga a betegség volt.

"Nem is tudom elmondani, hány 20-as, 30-as, 40-es éveiben járó felnőttet kezeltem már a sürgősségin, akik bár nem lettek annyira betegek a Covidtól, hogy ide kerüljenek, de most tartós légzési nehézségektől szenvednek. Vagy nem jött vissza a szaglásuk és az ízérzékelésük, emiatt folyamatosan fogynak, mert nincs étvágyuk. Vagy lelassult az agyműködésük, ami szintén a hosszú covid egyik tünete"

- mondta Dr. Megan Ranney sürgősségi orvos.

Szerinte a fiataloknak nem szabadna abba a hamis reménybe ringatniuk magukat, hogy ők immunisak a vírusra, mert fiatalok, és még ha el is kapják, nem lesz semmi komoly bajuk tőle.

"Lehet, hogy szerencsés leszel, és tényleg rendben leszel, ha meg is fertőződsz. De arra is van esély, hogy nem így lesz" - figyelmeztetett.

"Csak annyit mondanék a fiataloknak, hogy a Covid-19-nek nem kell tönkretenni az életeteket"

- mondta Dr. Jonathan Reiner orvos- és sebészprofesszor.

3. Az erős, egészséges immunrendszer is visszaüthet

A fiataloknak általában erős az immunrendszere, azért betegednek meg ritkábban, és azért vészelik át könnyebben a betegségeket. A Covid-19 esetében viszont ez is gondot okozhat, mert már

több fiatal betegnél is úgynevezett citokinvihar alakult ki, ami az immunrendszer túlreakcióját jelenti. Ez pedig további problémákat okozhat a szervezetben, amelyek kórházi kezelést igényelnek.

Dr. Paul Offit, a Philadelphiai Gyermekkórház orvosa arról számolt be, hogy náluk is voltak olyan 20-as éveik elején járó fiatalok, akik napokig vagy akár hetekig ECMO-kezelésre (szív- és légzőszervi támogatás) szorultak a citokinvihar miatt. Szerinte a koronavírusban elhunyt fiatalok halálának egyik legfőbb oka éppen az erőteljes immunválaszuk volt.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Szemléletváltás: olyan útmutató készült várandós kismamáknak a szülésről, mint még soha Magyarországon

A dokumentumot minden várandósnak meg kell kapnia. Az anyagot a szülészeti-nőgyógyászati szakfelügyelő hagyta jóvá.

Link másolása

hirdetés

A Másállapotot a szülészetben nevű Facebook-oldalon tették közzé azt a dokumentumot, amelyet minden várandósnak meg kell kapnia Magyarországon ezt követően.

Az oldal ezzel a szöveggel osztotta meg a nagyon részletes és szokatlanul őszinte, a korábbi gyakorlathoz képest valóban átfogó szemléletváltást tükröző dokumentumot:

Bréking! Valami elindult? Fontos állomás a mai nap a hazai szülészeti ellátásban! #tudnotok_kell Mit szóltok hozzá? Reméljük, ezzel egy időben minden szülész, szülésznő és védőnő is megkapta, hogy elinduljon a szemléletváltás! Az anyagot a szülészeti-nőgyógyászati szakfelügyelő hagyta jóvá! Nyomtassátok ki, hivatkozzatok rá! Vigyétek hírét! Mi csak a hírt hozzuk, az anyagot nem mi írtuk.

Ha az egész, mintegy 9 oldalas (a szakirodalommal együtt 11) összefoglalást el szeretnétek olvasni, akkor itt PDF-ben megtaláljátok.

Mi csak a bevezetőt másoltuk ide, ez is jelez sok mindent abból, amire fentebb utaltunk:

A szülés különleges utazás testünk és lelkünk ismeretlen, csak ritkán látogatható vidékeire, és e kirándulásból sohasem térünk vissza üres kézzel. Amit magunkkal hozunk, egy életen át el fog kísérni bennünket, beleivódik testi-lelki-genetikai emlékezetünkbe, újabb árnyalattal gazdagítja személyiségünket.

Gyermeket világra hozni alapvetően csodálatos, felemelő, erőt adó élmény. Mégis, manapság sokan úgy gondolják, illetve azt sugallják a várandósoknak, hogy a szülést elég túlélni, „a lényeg, hogy egészséges legyen a baba”, „a java úgyis azután jön”. Nincs ma könnyű helyzetben az a nő, aki többre vágyik annál, hogy csupán túlélje gyermeke világrahozatalát: aki szeretné a maga teljességében megélni az életadás folyamatának fájdalmas szépségét, dicsőségét – biztonságban, ugyanakkor lehetőleg minél kevesebb

hirdetés

beavatkozás mellett, felesleges zavarás, siettetés nélkül.

Aki nem akarja a szerencsére bízni, hogy megadatik-e maga és gyermeke számára a szép, „egészséges” szülés esélye, érdekeik és jogaik érvényesülésének lehetősége, annak energiát kell szánnia arra, hogy felkészüljön a nagy napra. A napra, amely nem csak az ő életét fogja megváltoztatni, de hatással lesz a születendő gyermek személyiségére, későbbi testi-lelki egészségére is. Ha a várandós szeretné elkerülni, hogy esetleg áldozatául essen a kórházi rutinnak, hogy ő és babája egy legyen az aznapi „esetek” közül, akkor informálódnia és terveznie kell.

E tájékoztató célja az, hogy várandós nők részére nyújtson néhány fontos támpontot, beszélgetésindító gondolatot, amelyre szükségük lehet az informált döntéshozatalhoz.

Az alábbi információk, megállapítások általánosságban igazak, azonban – mivel minden anya, magzat és szülés egyedi – természetesen nem tekinthetők egyénre szabott orvosi szaktanácsnak. A várandósnak választott orvosával, illetve a szülésénél jelen levő orvossal, szülésznővel kell megbeszélnie, hogy mit szeretne és mit nem, s hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre.

A tájékoztatót készítette: dr. Ecsedi Gabriella jogász, népegészségügyi szakember.

Tartalmát jóváhagyta: Dr. Bálint Balázs, a szülészet-nőgyógyászat országos szakfelügyelő főorvosa.

2021. május 18.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG

Összefüggés lehet a fiataloknál kialakult enyhe szívizomgyulladás és a Pfizer oltása között – állítják izraeli kutatók

A betegség közel 5 és félmillió beoltott közül 27 esetben jelentkezett, a 16-30 éveseket érintette, és szinte mindegyik esetben enyhe lefolyású volt.
MTI/Fotó: X3/Pixabay - szmo.hu
2021. június 02.


Link másolása

hirdetés

Összefüggés lehet a fiatalok körében kialakuló enyhe, rövid lefolyású szívizomgyulladás és a koronavírus ellen a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájának második adagja között az izraeli egészségügyi minisztérium kutatói szerint - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerdán.

Az izraeli egészségügyi minisztérium kutatócsoportot állított fel, mert több fiatalnál szívizomgyulladás alakult ki röviddel az oltás második adagjának beadása után. Az egészségügyi minisztérium, a tel-avivi és a haifai egyetem, valamint a haifai Technion műszaki egyetem közegészségügyi és járványügyi szakértőiből álló orvoscsoport kedden ismertette következtetéseit a minisztérium főigazgatójával, Hezi Levyvel.

A szívizomgyulladások általában enyhe lefolyású betegségek, amelyeket mellkasi fájdalom, légszomj és szívdobogás jellemez, és rövid kórházi tartózkodással járnak. Leggyakrabban 16-30 éves férfiaknál fordulnak elő, és ezeket a gyulladásokat a koronavírus vagy más vírusok is okozhatják.

2020 decemberétől 2021 májusáig 275 szívizomgyulladásról számoltak be Izraelben, amelyek közül 148 a koronavírus elleni védőoltáshoz közeli időpontban történt.

A vakcina első dózisához közel 27 esetet jelentettek az 5 401 150 beoltott közül. Azok közül, akiknél szívizomgyulladás lépett fel, 11-en valamilyen háttérbetegségben is szenvedtek. Az oltás második adagjától számított 30 napon belül 121 alkalommal jelent meg ez a betegség 5 049 424 vakcinázottból, közülük hatvannak háttérbetegsége is volt.

A szívizomgyulladás miatt a legtöbb beteg legfeljebb négy napig volt kórházban, és 95 százalékuknál csak enyhe tünetek jelentkeztek.

A kutatók az adatok alapján azt állapították meg, hogy összefüggés lehetséges a második oltás beadása és a szívizomgyulladás megjelenése között a 16-30 év közötti férfiaknál, különösen 16 és 19 éves kor között.

hirdetés

Izraelben a magas fokú átoltottság nyomán szinte teljesen visszahúzódott a koronavírus-járvány. A 9,3 milliós országban a december végén megkezdett oltási kampányban 5 452 298 embert legalább egyszer beoltottak a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájával, ez az ország lakosságának 58,63 százalékát jelenti.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

A szuperérzékenység nem szégyen, hanem hasznos a társadalomnak – így látja a magyarországi szakértő

Kövesdi Eszter pszichológussal arról beszélgettünk, milyenek a szuperérzékenyek - 5-ből 1 ember ilyen, férfiak, nők egyaránt.

Link másolása

hirdetés

Társadalmunk 15-20 százaléka szuperérzékeny, lehet, hogy te is, aki ezeket a sorokat olvasod. Amikor megtudtam, hogy szuperérzékeny vagyok, olyan volt, mintha egy ablak tárult volna ki előttem, amin keresztül tisztábban láttam a dolgokat.

Addig is azt gondoltam, hogy nincs olyan, hogy nem normális, de most már tudom, hogy teljesen normális, ha túlingerlődöm egy plázában, sokkal több csendre és ingerszegénységre van szükségem, mint másnak, és nem véletlenül voltam rosszul huszonkét évesen egy open office-ban.

Átveszem mások hangulatát, engem is meglepő intuícióim vannak, és úgy túl tudok pörögni, ha valamit fontosnak tartok, hogy utána kidőlök, mint egy zsák. Hogy mi a szuperérzékenység, és mit tehet az, aki ezzel a különleges adottsággal - és egyben nehézséggel is - van ellátva, arról beszélgettünk a téma hazai szakértőjével, Kövesdi Eszter pszichológussal.

– Mi a szuperérzékenység?

– Hivatalos néven szenzoros feldolgozási érzékenység, így nevezik tudományos körökben. Ez nem azt jelenti, hogy a te ingerküszöböd alacsony, hanem a mi, szuperérzékeny idegrendszerünk sokkal részletesebben fogadja be a külvilágból származó ingereket, mint egy másik emberé.

Egy szuperérzékeny sokkal hamarabb eljut másoknál addig a pontig, hogy nem akar semmit látni, hallani, érezni, csak hagyják békén. Ezért van az, hogy az irodában dolgozó szuperérzékeny nem érti, hogy miért hullafáradt délre, más meg simán még este tízkor is dolgozik gond nélkül.

Ez vezet ahhoz, hogy sok szuperérzékeny kimeríti magát. Sokan jönnek anélkül hozzám, hogy tudnák, ők szuperérzékenyek. Általában a testük jelez előbb, és mindig egy testi dolog kényszeríti rá őket a lassításra. De maguktól nagyon nehezen fogadják el, hogy le kéne lassítani.

hirdetés

– Ez nagyon ismerős. Én érzem, melyek a jó oldalai a szuperérzékenységnek: például az, hogy intuitív és empata vagyok, és az érzékenységemet jó dologra tudom használni. A flow állapotban azonban túl tudok pörögni, és nem tudom elkapni ezt a pontot, hol kéne leállni. Hogy lehet elcsípni ezt?

– Csak tudatosan lehet csinálni. A mértékletességet és az egyensúlyt kell beállítani, ami nehéz. Hogy ne legyen túl sok, de túl kevés sem. Különben amikor kimerül az ember, jönnek a betegségek.

– Elaine N. Aron, a szuperérzékenység nemzetközi szakértője szerint, úgy emlékszem, ennek az állapotnak van valamilyen fiziológiai eredője is. Van valami agyi különbség a nem szuperérzékenyekhez képest, ugye?

– Igen, több agyi különbség is van. Négy különböző helyen más az agyban a szuperérzékenyek idegrendszeri behuzalozottsága. A neten fellelhető teszt alapján megállapíthatja bárki, hogy szuperérzékeny-e. Minden szuperérzékeny egy kicsit más: például 30 százalékuk extrovertált, 70 introvertált.

Emellett az agyban van egy gátló-serkentő aktivációs rendszer, amely a szuperérzékenyeknél szintén érzékenyebb, ezért van, akinél a gátló, van, akinél a serkentő aktivációs rendszer az erősebb és van, akinél mindkettő. Ezért van, hogy létezik ingerkereső és ingerkerülő szuperérzékeny is. Az ingerkereső szuperérzékenyek esetében is meg kell találni az egyensúlyt: menj ki egy napra pörögni, de utána két napig visszafogottabban létezz.

A szuperérzékenyeknek a tükörneuronjai aktívabbak, ezért sokkal jobban rezonálunk másokra. Csak épp ennek az a hátulütője, hogy arra kell figyelni, hogy ne mindig másokat tegyünk saját magunk elé.

Több kutatás foglalkozik azzal, hogy az agy mely részei aktívabbak a szuperérzékenyek esetében, például a jutalmazásért, motivációért felelős dopaminrendszerünk. Bár a kutatások eredményei nem egyértelműek, előfordulhat, hogy a szuperérzékeny emberek számára kevésbé ösztönzők a külső jutalmak. Ezért képesek visszahúzódni a világ zajától, és mélyebben feldolgozni a rendszerükbe jutó kevesebb információt, illetve megelőzni, hogy az ingerek elárasszák őket.

– Jelentek meg könyvek is a témában, a legelismertebb szakértő az említett Elaine N. Aron, akinek a nevéhez a téma felfedezése is köthető.

– Igen. Nagyon jó, hogy ezek a könyvek léteznek, mert nem a szuperérzékenynek kell kitalálnia, hogy miként működik, hanem kap egy segítséget önmagához, egy önismereti utazáson vehet részt.

Másrészt megerősítés is, hogy végre valaki leírta, hogy mások is működnek így és normális vagyok.

– Mi történik nálad a szuperérzékeny pácienssel?

– Eleve ezekkel az ismeretekkel kezdjük, majd - mivel én is szuperérzékeny vagyok - , azokat a módszereket használom, melyek nekem is használnak. Például egy szuperérzékeny agyonstresszeli magát, mindenen szorong, így a különféle stresszkezelési módszerek tudnak például hasznosak lenni. Megtanuljuk, hogyan ne lépjük mindig át a határainkat, hogyan ne rendelődjünk alá másoknak, képviseljük jól az érdekeinket (asszertivitás). Egy szuperérzékeny ritkán van a jelenben: vagy a múlton rágódunk, vagy a jövőn agyalunk - a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét alapú meditáció is segít.

Az általam használt sématerápia a kognitív terápia továbbfejlesztett változata - sokat dolgozunk érzésekkel, a belső gyermekkel - ez a szuperérzékenyeknél fontos: hogy a belső gyermekről hogyan tudnak gondoskodni, úgy, mint egy jól gondoskodó szülő.

– Én azt érzem néha, hogy ez energetikailag is más működés. Bejön valaki a szobába, akit szeretek, feszült, és én is feszült leszek, sőt, mivel ezt nem tudom leválasztani magamról, és ez rengeteg energiát elemészt.

– Ez abszolút így működik. Ha nekem fáj a fejem, a szintén szuperérzékeny kislányomnak is fáj a feje. Ezért fontos, hogy én is rendben legyek. Egyébként a szuperérzékenység genetikailag öröklődik.

– Milyen egy átlagos szuperérzékeny, ha jellemezned kéne?

– Aron egy DOES mozaikszóval írta le a 4 fő alapjellemzőiket: az ingerek mélyebb, alaposabb feldolgozása, a túlingereltségre való hajlam, a fokozott empátia, - a negyedik pedig az érzékenység a finomságokra. Ezen kívül sok más tulajdonság is létezik, de ez a négy legfontosabb.

– Milyen általános gyakorlati tanácsaid vannak a szuperérzékenyek számára?

– Amivel a legnagyobb problémájuk van, az az önszeretet. Mindenféle önbizalomerősítés, önszeretet gyakorlása jót tesz. Sokan hajlamosak allergiára, autoimmun betegségre, ami a pszichoszomatikában az önszeretet hiányát jelenti. Egy idő után felvesznek egy álarcot a szuperérzékenyek, mert a társadalom nem fogadja el őket, pedig jó felvállalni az érzéseket. Szerintem a szuperérzékenység manifesztálódása egy emberben ott dől el, hogy gyermekkorban mennyire kezelik jól. Ha a szülők már eleve arra nevelnék a gyermeket, hogy ez nem egy rossz dolog, amit szégyellni kell, már nagy lépés lenne.

– Annyi inger van, minden felgyorsult... a világ pont ellentétes irányba megy, mint ami a szuperérzékenyeknek jót tenne.

– Azt lenne jó átállítani társadalmilag a fejekben, hogy a szuperérzékenység nem káros dolog, amit el kell titkolni. Ugyanis a szuperérzékenyek jelenléte hasznos a társadalomnak. Aron például végzett kutatásokat az állatvilágban is: és ugyanilyen arányban vannak jelen a szuperérzékeny egyedek. Ha a szuperérzékeny egyedek nem lettek volna evolúciósan hasznosak, kihaltak volna.

Azért maradhatott fenn evolúciósan a szuperérzékenység, mert a csoportok ötöde szuperérzékenyként az előőrs volt: az állatok között az érzékenyebb kiszűri a lehetséges veszélyeket, jobban érzékeli az ingereket, az ő feladatuk az észlelés.

A szuperérzékenyekből remek vezetők lehetnek emiatt. Ezért van sok szuperérzékenyben egy belső késztetés, hogy "hasznos akarok lenni". Genetikailag belénk van kódolva, hogy hasznosnak kell lennünk.

– Én is azt érzem, hogy le van maradva ennek az elfogadásában a társadalom. Nekem is nehéz megértetnem néha, hogy nem akarok most sétálni, hanem csak olvasni, vagy egyedül lenni.

– Pedig már Ranschburg Jenő is megírta, hogy a félénknek címkézett gyerekekkel nincs semmi baj, egyszerűen csak ilyenek. Ő félénknek hívta őket, ma már tudjuk, hogy szuperérzékenyek. Fontos a túlingerlődés ellen megtanulni védekezni. Az érzelmeiket hogyan tudjuk elkülöníteni: az én érzésem vagy csak átvettem? A reziliencia, a lelki ellenállóképesség is fejleszthető.

– Hogyan?

Egy szuperérzékeny nehezen kezeli a változást, fontos, hogy meglegyen a biztonságérzete, vagy az illúziója. Minden eshetőségre A, B, C, D, terveket gyártunk és általában egy hatodik szokott bejönni. Azt kell tudni elfogadni, hogy nincs mindenre ráhatásunk, de bízunk magunkban, hogy meg tudjuk oldani, mert eddig is meg tudtuk oldani. Így tréningezzük a lelki ellenállóképességet.

– Most kérdezte meg tőlem a férjem, hogy "Még meddig tart ez? Mer' már fáradsz." Fizikailag is érzékenyebbek a szuperérzékenyek, ugye? Ennek megvan a pozitív oldala is, hogy tudom, mire jelez a testem, hogy álljak már le.

– Igen, a fájdalomreceptorok is érzékenyebbek. Nem arról van szó, hogy rosszabbul tűri a fájdalmat a szuperérzékeny, hanem arról, hogy sokkal jobban átérzi, megéli a fájdalmat, mint más.

– Miért ajánlod a most megjelent szuperérzékeny-könyvet (Szuperérzékenyek gyakorlati kézikönyve) az olvasóknak és a téma iránt érdeklődőknek?

– Mivel lehetséges, hogy a gyerekkorodban még nem ismerték, hogy hogyan is érdemes egy szuperérzékeny emberrel bánni, ezért könnyen mondhatták rád, hogy félénk vagy, lassú, mimóza lélek, túlérzékeny, stb. ami az énképeden olyan sebeket ejthetett, amiket ez a könyv segít kijavítani.

A könyv célja, hogy tisztába kerülj az érzékenységed velejáróival, fogadd el saját magad és hagyd abba saját magad hibáztatását. A könyv megmutatja a hogyanra is a választ, és mire elolvasod, máshogy fogsz tekinteni az érzékenységedre.

Továbbá a könyvben sok gyakorlati tanácsot olvashatunk arról, hogy találjuk meg az optimális izgalmi szintünket, mivel

a szuperérzékenyeknél a túl sok inger felfokozott izgalmi állapotot eredményez, és mi gyakrabban kerülünk ebbe az állapotba, mint mások.

A könyvben ezen kívül sok megoldási javaslatot kapunk arra vonatkozóan, hogyan viselkedjünk társaságban, hogyan kommunikáljuk az érzékenységünket a munkahelyünkön, és egyáltalán: hogyan válasszunk hivatást és hogyan alakítsuk a párkapcsolatunkat. Ami az egyik legfontosabb tanács ezzel kapcsolatban: hogy ne ajándékozzuk oda magunkat! A könyv fő üzenete és az az enyém is, hogy semmi baj a szuperérzékenységgel, nem kell túlóvni sem minket, csupán kedvességre, elfogadásra és tiszteletre van szükségünk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

A covid-fertőzésen átesettek negyedénél jelentkeztek új egészségi problémák egy hónap után

A gondok gyerekeknél is előfordulnak, és a gyenge tüneteket mutatók vagy tünetmentesek esetében is tapasztalhatók.

Link másolása

hirdetés

A koronavírus-fertőzésen átesettek csaknem negyedénél jelentkeztek új egészségi problémák egy nagyszabású amerikai vizsgálat szerint, amelyben mintegy kétmillió olyan ember egészségbiztosítási adatait elemezték, akik az elmúlt évben elkapták a betegséget.

Az eddigi legnagyobb ilyen kutatás eredményei szerint

a fertőzést követően egy vagy több hónappal az emberek csaknem negyede fordult orvoshoz valamilyen új egészségi probléma miatt

- írta a The New York Times című lap.

A tünetek és a tüneteket felmutatók személye is széles skálát ölelt fel.

Az egészségi problémák minden korban felmerültek, gyerekeknél is. A leggyakoribb tünetek a fájdalom, a légzési nehézségek, a magas koleszterinszint, a rossz közérzet és fáradtság, valamint a magas vérnyomás voltak. Egyeseknél azonban jelentkeztek a bélrendszert érintő problémák, migrén, bőrproblémák, szívrendellenességek, alvási nehézségek, valamint a mentális egészséget érintő tünetek, például szorongás vagy depresszió is.

A fertőzöttség utáni egészségi problémák azokat sem kímélték, akik nem voltak súlyos betegek. Míg a kórházba került páciensek mintegy fele tapasztalt később problémákat, ugyanígy az enyhe tüneteket mutatók 27 százalékánál, a tünetmenteseknek pedig 19 százalékánál jelentkeztek új egészségi problémák.

hirdetés

Miután a tünetmentes betegeknek is lehetnek poszt-Covid tüneteik, elképzelhető, hogy bizonyos egészségi problémák valójában a koronavírus-fertőzés utóhatásai - véli Robin Gelburd, a kutatást végző FAIR Health nonprofit szervezet igazgatója.

A jelentés szerint több mint 454 ezer ember fordult orvoshoz a fertőzést követően legalább 30 nappal. "A kutatás rávilágít arra, hogy a koronavírus-fertőzés utáni hosszútávú tünetek szinte minden szervrendszert érinthetnek" - mondta Ziyad Al-Aly, a St. Louise-i veteránegészségügyi rendszer kutatási és fejlesztési osztályának vezetője. "Néhány ilyen tünet krónikus állapotot jelent, amely egy életen át tart és örökké nyomot hagy az egyének és családok életében" - tette hozzá.

Al-Aly áprilisban mutatott be egy nagy tanulmányt a Covid-19 elhúzódó tüneteiről. A legutolsó jelentés szerint a leggyakoribb probléma a fájdalom volt, elsősorban ideggyulladáshoz vagy idegekhez és izmokhoz köthető fájdalomérzet. Ezek a poszt-Covid tüneteket mutatók több mint egyötödénél jelentkeztek. Légzési nehézségeket a páciensek 3,5 százaléka tapasztalt.

A páciensek mintegy 3 százaléka olyan tünetekkel fordult orvoshoz, amelyek a rossz közérzet és fáradtság diagnosztikai kód alá tartoztak. Ez a kiterjedt kategória magába foglal olyan problémákat, mint az úgynevezett agyköd (brain fog) vagy a kimerültség, amelyek fizikai vagy mentális megerőltetés után rosszabbodhatnak - írja a The Times.

Az adatbázis csak olyan emberek adatait tartalmazza, akik magánegészségügyi biztosítással rendelkeznek. A kutatás nem hasonlítja össze a Covid-19-en átesett emberek adatait olyanokéval, akik nem fertőződtek meg, így nem vizsgálja, hogy ezek a tünetek gyakoribbak voltak-e a populáció átlagához képest. A kutatásban nem vették figyelembe súlyos vagy krónikus előzetes betegséggel élő - rákban, vese- vagy májbetegségben szenvedő vagy HIV-fertőzött - személyek adatait.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: