SZEMPONT
A Rovatból

Lassan hétmillióan olvasták: hogyan veszítette el a józan paraszti eszét fél Amerika

Hat ok, ami miatt Donald Trump győzött. Szenzációs listát írt David Wong, a John meghal a végén című könyv szerzője.


Három mozifilmen keresztül fogom elmagyarázni a Donald Trump-jelenséget. Meg néhány üzenetváltással.

Van ez az általános egyetértésnek örvendő klisé, hogy a kalandfilmek a jó és a rossz harcáról szólnak. A jófiúk egyszerű, vidéki srácok…

film1

… míg a rosszak dekadens seggfejek, akik városokban élnek és nevetségesen öltözködnek:

film2

A Csillagok háborújában Luke például tanyasi gyerek…

film3

… a rosszak pedig egy csilivili űrállomáson élnek:

film4

A Rettenthetetlenben a főszereplő egyszerű földműves…

film5

… Seggfej herceg egy luxuskastélyban él, és díszes, jampecos ruhákban bájolog…

film6

A téma többfajta köntösben is felmerülhet: primitív a fejlett ellen, durva a törékeny ellen, a férfias a nőies ellen, a szegény a gazdag ellen, ártatlan a dekadens ellen, a hagyományos a furcsa ellen. De mind egyet jelent: a népies az urbánus ellen. Nyilván nem ezek miatt a filmek miatt feszül ellentét a kettő között. A filmek felhasználták ezt a mintát, hiszen az ellentét már megvolt.

Minket, vidékieket arra programoztak, hogy gyűlöljük a fennhéjázó elitet. Trump ennek egyenes következménye.

6. Nem a vörös államok harca ez a kékek ellen – a vidék harcolt a várossal

trump1

Trump megyében születtem és nőttem fel. A családom Trump. Ha nem költöztem volna el onnan és kaptam volna meg ezt a röhejes melót, rá szavaznék. Ebben biztos vagyok.

A politizálók vörös és kék államokról beszélnek (ahol a vörös egyenlő a republikánus/konzervatívval, a kék pedig a demokrata/haladóval), de megfeledkeznek magukról az államokról. Ha érteni akarod a Trump-jelenséget, vedd elő ezt a részletes térképet. Így szavazott a nemzet megyéről megyére a 2012-es választásokon – a vörös itt is a republikánusok színe.

terkep

Szent sarkantyú, ez úgy fest, mintha Obama kék pártja valami peremre szorult politikai klikk lenne, amelyiknek a húsz százalékért is meg kell küzdenie. Azonban a kék részek a legsűrűbben lakottak – a nagyvárosok. A bal felső oldalon van a Seattle/Tacoma rész, alatta San Francisco, majd Los Angeles. A kékség a péniszalakú Michigan-tó körül Minneapolist, Milwaukee-t és Chicagót jelenti. Északkeleten ott van nyilván New York és Boston, a kékség lenyúlik Philadelphiáig, ami aztán kék szalagként köti össze a déli városokat, Charlotte-ot és Atlantát.

Kék szigetek a vörös óceánban. A városok a föld kevesebb mint négy százalékát foglalják el, viszont a népesség 62 százaléka és a popkultúra 99 százaléka városokhoz köthető. A mozifilmek, a színházi előadások, a dalok, a hírek mind-mind ezeken a kék szigeteken születnek.

Ha a vörös részen laksz, hát, az kurva nagy szopás.

Nos, én egy kék államban, Illinois-ban éltem, de Illinois nem kék. Csak Chicago kék. Én egy pici városból származom a vérvörös részről.

terkep2

Amikor gyerek voltam, Chicagóba menni olyan érzés volt, mint Katnissnek megjelenni a fővárosban. Vagy ahogyan a Futuristic Violence And Fancy Suits című nevetséges könyvemben Zoey ellátogat egy jövőbeli városba: „Nagyon furcsák.”

És az egész világ körülöttük forog.

Minden tévéműsor Los Angelesben vagy New Yorkban játszódik, vagy néha Chicagóban és Baltimore-ban. Amikor rólunk csinálnak műsort, az mindig nevetséges: vagy ártatlan, naiv cukiságként mutatnak be bennünket (pl. a Városfejlesztési osztály és a Newhart), vagy mocskos, gyilkos mutánsokként (pl. A törvény nevében, vagy még előtte a Gyilkos túra). Százmérföldnyire is érződött az arrogancia bűze.

film_1

„Csak az számít, ami a városban történik!”, mondogatják a koktélpartikon, bájosan megfeledkezve arról, honnan származik az étel, amit megesznek. Hahó, emlékeztek, mi történt, amikor a Katrina hurrikán elérte New Orleans-t? Milyen fura, hogy egy nagy, többszáz mérföldön átsöprő hurrikán csak és kizárólag egyetlen várost pusztított el, minden mást elkerült. Ha követed a híreket (a belőle készült mozifilmeket, tévéfilmeket), aligha hallasz arról, hogy Mississippi államot teljesen letarolta a forgószél, 238 ember meghalt, és 125 milliárd dolláros kár keletkezett.

fold

De hát az meg kit érdekel, ugye? Milyen hírértéke lehet néhány fogatlan csavargó összelapult lakókocsijának? New Orleans kulturális értéke fontos. Az számít.

Ezeknek a háttérbe szorult, szenvedő embereknek Donald Trump olyan, mint az elit ablakát beverő tégla. Na seggfejek, most már figyeltek?

5. A városi ember rohadtul egy másik bolygón él

ember

„De hát nem a rasszizmusról szól ez az egész? Trump támogatói mind rasszisták! Nem azért utálják a városokat, mert a városokban élnek a barna bőrűek?”

Nézd, ennek a cikknek a kommentszekciójában igazi nácik is megjelennek majd. Nem a „hívjuk őket nácinak a vita kedvéért” nácik, hanem az „India Jones ellen is fellépő, az avatarjukon horogkeresztet viselő” nácik. Léteznek ilyenek ugyanis.

Amit viszont személyes tapasztalatból mondhatok, az az, hogy ifjúkorom rasszizmusa mindig egy fokkal visszafogottabb volt. Sohasem láttam, hogy egy családtagom, barátom vagy osztálytársam valaha durván bánt volna a városunkban lakó feketékkel. Velük dolgoztunk, együtt videójátékoztunk, és integettünk egymásnak az utcán. Többmillió kommentban viszont azt hallottam, hogy ha „rossz környékre” tévedek, kiráncigálnak az autómból, megerőszakolnak és élve elégetnek. Visszagondolva a múltra, azt hiszem, az volt a közmegegyezés, hogy a helyi közösségekkel semmi gond... ha úgy viselkednek, mint mi.

baj

Ha akkoriban kérdeztél volna, azt mondtam volna, hogy nem a barnabőrű emberektől félek, csak attól a törzsüktől, amelyik Chicagóban él – tudod, a fura szlengben beszélő, fura zenét hallgató, furán öltözködő csávóktól, kokós vademberektől, akik mindenkit megölnek, aki a szemük elé kerül. A városlakók egyik bizarr csoportját alkották, legalábbis messziről nézve: voltak tehát a hiperagresszív vadak és a frivol fehér elit. „Nagyon furcsák.” A popkultúra is megerősített ebben a hitemben:

nn

Még csak nem is puszta érzékelésről volt szó – a statisztikák is megerősítettek abban, hogy párhuzamos világban élünk. A vidéki emberek kétszer olyan sokan birtokolnak fegyvert, mint a városiak, és jóval korábban házasodnak. A városi „kékek” gyorsabban beszélnek és gyorsabban járnak. Több drogot, viszont kevesebb alkoholt fogyasztanak. Kevésbé valószínű, hogy földet birtokolnának, de annak is kevesebb a valószínűsége, hogy evangélikusok lennének.

hit

A kisvárosokban gyakran felmerül, hogy „Nem egyezik az értékrendünk.”, mire a progresszív szelleműek röhögni kezdenek. „Milyen értékrend? A homofóbia meg az analfabetizmus?”

Nem. Hanem minden.

4. Minden trend a városokban kezdődik – de nem mind jó

varos

A nagyvárosok a jövőben élnek. Még emlékszem a pillanatra, amikor a kisvárosunkban megnyílt az első kínai étterem, és húsz évvel később az első kávézó. A (természetesen Los Angelesben játszódó) mozifilmekben már évtizedekkel korábban láttunk ilyeneket. Néztem a nyolcvanas évek remekeit, és gúnyosan utánoztam a Lány a völgyből című filmben felbukkanó sztereotípiákat – hallod, például a kaliforniai csajokat, hallod, akik minden második szó közé beszúrták, hogy „hallod”. Húsz évvel később én is ugyanezt csinálom minden Cracked podcastban. A rák Los Angelesben kezdődött, aztán átterjedt egész Amerikára.

Nos, akkoriban az volt az észrevétel, hogy a városi népek mind ateisták lesznek, és a templom helyett biszexuális orgiákra járnak. Az pedig nem más – legalábbis nekünk azt tanították -, mint maga az Apokalipszis. Nem csak a spirituális következmények miatt (ami elég komor), de a kultúraromboló hatása miatt is. Cáfolatot el sem tudtam képzelni. Ott és akkor a templom jelentett mindent. Ha nekem nem hiszel, hallgasd meg a szakértőt: ITT.

A kisebb közösségekben, a templom a nagyobb társasági események színtere, az egyetlen hely. A templomokban van lehetőség tanácsadásra, a szegények segélyezésére, és a vidéki élet egyhangúságát megszakító társasági tevékenységekre – még ha csak kórusról vagy karácsonyi előadásról is van szó.

A templomban szereztél barátokat, szedtél fel csajokat, ismerkedtél munkaügyben, kaptál támogatást. A szegényeknek ételt és ruhát adtak, a házaspároknak tanácsokat, a függők itt próbáltak meg leszokni. Most viszont ijesztően gyorsan fogynak a keresztények mindenhol, az istentelenség kórja a Lány a völgyben-nel együtt terjedt. És a Fox News szerint mi lesz a következménye annak, ha ezek a dekadens, ateista, erkölcstelen, sznob városlakók elfordítják a fejüket istentől?

Káosz.

BALTIMORE, MD - APRIL 27: Protestors on Reisterstown Road near Mowdamin Mall, April 27, 2015 in Baltimore, Maryland. The funeral service for Freddie Gray, who died last week while in Baltimore Police custody, was held on Monday morning. (Drew Angerer/Getty Images)

A társadalom szövete elszakadt, mondják, ahogy ez megjósolható volt. Amit a vidéki amerikaiak a tévében látnak, az a holnapjuk.

Jönnek a vadak.

A feketék lázadnak, a muzulmánok robbantgatnak, a melegek terjesztik az AIDS-et, a mexikói kartellek gyerekeket fejeznek le, az ateisták pedig karácsonyfákat kopasztanak. Eközben a liberális Lena Dunhamek egymilliós albérletükben bort kortyolgatnak, és azt mondagatják, hogy „Az igazi problémát a fehér keresztények jelentik.” A terror áldozatai leszakadt végtagjaik mellett sikoltoznak, válaszként az elit azon siránkozik, hogy a férfiak miért nem használhatják a női mosdót és hogy milyen kegyetlenség csirkéket ketrecben tartani.

wc

Őrület. Olyan mélyen dugták a fejüket a seggükbe, hogy azt sem tudják, merre az arra. Alapvető, nyilvánvaló, évezredeken keresztül megkérdőjelezhetetlen igazságokat kiröhögnek és leszólnak – például, hogy a munka jobb, mint a kormányzaton való élősködés, hogy a gyereknek jobb, ha együtt él mindkét szülőjével, hogy a béke jobb, mint a lázadás, hogy a szigorú erkölcsi szabályok jobbak, mint a dévaj hedonizmus, hogy az emberek jobban megbecsülik, ha megdolgoznak valamiért, mint ha ingyen a kezükbe nyomnák, hogy sokkal jobb nem felrobbanni egy bombatámadásban, mint életünket veszíteni egyben.

Vagy ahogy nálunk mondják: Ha a lábamra hugyozol, ne mondd, hogy az eső esik.

Az alap, amire Amerika épült – család, hit és kemény munka – idejét múlttá és beszűkült gondolkodásúvá degradálódott. Az elefántcsont toronyban lakó, beképzelt elit csak röhögött, miközben ezt az alapot szétrúgdosták, majd tízezer szavas agymenésekben ecsetelték, hogy az összeomlásért az építők a felelősek.

3. A vidéket szarrá alázták

videk

Ne küldözgessél nekem üzeneteket, hogy amit itt felsorolok, az gáz. Tudom, hogy gáz. Vagyis, úgy gondolom, hogy gáz, mert most már egy kék megyében lakom és a kék iparnak dolgozom. Tudom, hogy Azok A Régi Szép Napok rabszolgatartásra és szegregációra épültek, és tudom, hogy az emberiség egész csoportjainak csak púp volt a hátán a vallás. Tudom, hogy a „hagyományos családmodell” nők millióit zárta a konyhába és rossz házasságba. Tudom, hogy a melegek rettegtek, és a magzatelhajtásokat a hátsó traktusban végezték.

Tudom, hogy a változások előremutatóak voltak.

Probáld meg ezt beadni a Trump megyékben élőknek.

kert

A szart is kipréselik belőlük. Tudom, ott voltam. Elhagyod a városhatárt, és bazd meg, megduplázódik a fiatalkorúak között az öngyilkosságok száma. A válság agyoncsapta a vidéki közösségeket, de a gyógyírt mind a városoknak tartották fenn. Az új munkahelyek száma vidéken szinte lenullázódott.

Ugyanis a vidéki munkahelyek általában egy nagyobb helyi cég köré rendeződtek, legyen az egy gyár vagy bánya, stb. Amikor az befuccsol, a városkának is vége. Ahol én felnőttem, egy olajfinomító tette be a kaput nekünk is. Az iskola teteje beázott, ha esett az eső. A nagyvárosok az ipari termelés hiányát szolgáltatásokkal tudják pótolni – a kisvárosok erre alkalmatlanok. Ahhoz a gazdasági modellhez kell egy minimum népsűrűség.

Ha nem egy ilyen kisvárosban élsz, elképzelni sem tudod a reménytelenséget. A lehetséges karrierek többsége megkívánja a nagyvárosba költözést, csakhogy minden nagyváros körül ott egy százméter magas fal, amire az van írva: „Költségek”. Mondjuk okos gyerek vagy, megkeresel nyolc dollárt óránkémnt a Walgreen’s-ben, és többre vágysz. Rendben, költözz be egy hetven négyzetméteres lakásba 1200-ért, és fizess duplán a rezsiért, az élelmiszerekért és a bébiszitterért. Hacsak nem akarsz beköltözni „arra a környékre” (már ha szeretnéd, hogy felgyújtsanak).

Egy nagyvárosban zenekart alapíthatsz, színész lehetsz, vagy orvosi egyetemre járhatsz. Lehetnek álmaid. Egy kisvárosban nem biztos, hogy van színpad a country bárokon és a templomon kívül. Orvosból is van kettő – ha el akarsz helyezkedni, meg kell várnod, míg az egyik nyugdíjba nem megy. Megnézed az apróhirdetéseket: minden állás gyorséttermekbe vagy hipermarketekbe szól. A „városközpont” néhány anyukából és pár ideiglenes, a Walmart által le nem fedett kis üzletből áll, a külváros meg a „lakókocsipark”. Néhány városrész egészen poszt-apokaliptikusnak tűnik.

Én mondom, a reménytelenség élve emészti fel az embert.

Ha panaszkodni merészelsz, biztosan akad valaki a liberális elitből, aki előkapja az iPadjét és begépel valami marhaságot arról, milyen rasszista vagy, és a fehér kiváltságaidról papol. De már erre is jön azonnal a komment: „Éljél csak gettóban kisebbségként!” Pontosan. Ők a csóró közösségek esdeklését arra használják, hogy elhessegessék a fehérek segítségkérését. Eközben a vidéki fehérek öngyilkossági és túladagolási rátája az egekben van. Basszus, a politikusok legalább úgy csinálnak, mintha a nagyvárosi lakosság sorsa érdekelné őket.

2. Akinek nincs hangja, az erőszakhoz fordul

leng

Minden világok legrosszabbika jött el: a szegénység pusztít, az együttérzés elpusztult. „A feketék rendőrautókat égetnek, és a liberális elit szerint ez nem az ő hibájuk, mert szegények. A fiamat börtönbe vetik egy kis zacskó meth miatt, és ugyanezek az emberek, kiröhögik, mert hiányos a fogsora.” Mindenki beléd törli a lábát, te vagy a társadalom utolsó, még biztonságos, de röhejes céltáblája.

gy

Nem örülnek ennek. Olyan emberek leszármazottairól van szó, akik mindig büszkék voltak arra, hogy gondoskodni tudnak magukról. Ahonnan én jövök, nem vagy igazi férfi, ha nem tudsz kocsit szerelni, befoltozni egy lyukas tetőt, vadászni, és megvédeni a családodat egy betolakodótól. A függés szégyenteljes, főleg a kormánytól való függés. Saját magad nyírod a füvet, ha csöpög a csap, megszereled, a fűteni való fát a saját teherautódon furikázod. (Az enyém egy 1994-es Ford Ranger volt. A jelenlegi tulajdonosa szerint még mindig használható állapotban van!)

Nem olyanok, mint azok a hipszterek az icipici lakásukban, vagy „azok” ott a perem lakótelepein, akik a főbérlőre várnak, ha valami tönkremegy, annak biztos tudatában, hogy ha valami végképp tönkremegy, elcuccolnak. Amikor valami nem a tied, akkor az másvalaki problémája. „Nyilván adót sem fizetnek! Úgy tekintenek Amerikára, mint az albérletükre, amit aztán lelaknak!”

A Trump feliratokkal az udvarukban pózoló vidékiek azt állítják, hogy az életük lassú haldoklás, te meg somolyogsz, hogy persze, ez alatt azt értik, hogy a feketék és a melegek végre egyenlő jogokat élveznek, fúj, de utálatos. Én meg azt mondom, azért állítják, hogy az életük lassú haldoklás, mert az életük lassú haldoklás. Nem a képzeletük játszik velük. A jövőről szóló filmek egyikében sem látsz hagyományos családokat, vadászokat és szénbányákat. Na jó, Az éhezők viadalában igen, de az az apokalipszisről szólt.

aa

Tehát igen, arra a csávóra szavaznak, aki azt ígéri, minden olyan lesz, mint volt, a csávóra, aki végre felriasztja a kék szigeteket. Az ablaküveget betörő téglára szavaztak.

A kétségbeesés szülte a szavazatukat.

1. A seggfejek válnak hőssé

gyoz

„De hát Trump egy rakás szar!”, mondjátok. „Inzultál mindenkit, tárgyiasítja a nőket, és ott csal, ahol csak lehet! Még csak nem is a nép fia, hanem egy gusztustalan, arrogáns milliárdos!”

Várjál csak, kiről beszélsz? Donald Trumpról vagy erről a csávóról?

Soha senki hasonló iránt nem éreztél szimpátiát? Valaki iránt, aki annyira hatalmas, hogy az ellenségeidet ott üti, ahol éri? Valaki iránt, aki sorra gyártja a rossz vicceket, és csak annyira szúr el mindent, hogy még eladható maradjon számodra? Mint mondjuk House doktor vagy Walter White. Vagy a sokmillió rebellis nyomozó bármelyike, aki megszeg minden szabályt, de legalább elvégzi a melót? Vagy csak azért tudja elvégezni a melót, mert magasról tesz a szabályokra?

„De hát azok mind a képzelet szülte teremtmények!” Oké, és mi van azokkal a balra hajló milliomos beszélgetőshow műsorvezetőkkel? Szerinted azok elegánsan vitatkoznak? Nézz egy kis Chris Christie-t és számold a másodperceket az első dagadtozásig! Vagy guglizd ki David Letterman szexbotrányait! De az rendben van, mert ők a mi oldalunkon állnak, és mindenki szeretné, ha játszana egy seggfej is a csapatban: úgy vethetők be, mint a szögekkel kivert baseball ütők az ellenség ellen. Trump pontosan ilyen. Az elit dühös nyüszítése bombaként landol az ellenség erődjének falán. Minél hangosabb, annál jobb.

Néhány már dühösek is vagytok, a gyomrotok mélyén viszolyogtok attól, hogy megbocsássatok ezeknek az embereknek, ne adj isten meg is értsétek őket. De hát ezek nem is emberek, ugye. Csak tudatlan, bosszúálló, bunkó, káromkodó, köpködő szubhumánok hordája.

Juj, remélem, nem. Mert Hálaadáskor magamhoz ölelek néhányat közülük. És amikor ezt teszem, eszembe fog jutni, hogy ha nem költöztem volna el, most én is a kerítés másik oldalán állnék, és undok kommentekkel látnám el a cikket, amit a párhuzamos világban élő énem arról írt, hogyan válaszolható meg a társadalom öt legégetőbb kérdése.

Jó érzés lenézni embereket, kigúnyolni őket, leírni őket azzal, hogy szánalmasak. Ugyanakkor akár meg is próbálhatnád megérteni őket, mert ők akkor is ott lesznek, amikor Trump a feledés homályába vész.

Forrás: cracked.com

Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk