Meglepő eredmény - a zeneletöltés sokkal jobban szennyezi a környezetet, mint a lemezek és a kazetták
A látszat valóban a streaming mellett szól. Hiszen mi is lehetne benne ártalmas? Megtakarítják vele a lemezekhez és a tokokhoz használt műanyagot, a borítók papírját, nem kell szállítani. És szinte egyetlen mozdulattal hozzáférhetünk olyan appokhoz, mint a Spotify vagy az Apple Music, és máris zsebre vághatunk 30 millió dalt.
Semmibe sem kerül. Látszólag. Ám az oslói és glasgow-i egyetemek kutatói egy új közös tanulmányban - a címe A zene ára - azt állítják, hogy a digitális zenefogyasztásnak „nem szándékos”, ám óriási környezeti és gazdasági károsító hatása van.
A tanulmány, amely nyilván nem véletlenül jelent meg éppen a hagyományos hanghordozók népszerűsítését célzó Record Store Day, április 13 előtt, arra világít rá, hogy miközben az elmúlt 20 évben valóban nagy mértékben visszaesett a műanyag felhasználása a zeneiparban, a digitalizált dalok tárolása és terjesztése jelentősen növelte a szektor széndioxid-kibocsátását. Mint Kyle Devine, az oslói egyetem professzora megállapította, még tartja magát az a nézet, hogy „a digitalizált zene anyagtalan zene”.
Csakhogy az online streaming rendszer fenntartásához, a zene memorizálásához és sugárzásához szerverek kellenek, sőt szerverparkok, amelyek elképzelhetetlenül nagy mennyiségű villamosenergiát emésztenek fel.
