a fiatalok 62 százaléka biztosnak látta az állását, bár tízből csak négy érezte úgy, hogy megbecsülik a munkahelyén
- közölte a K&H szombaton az MTI-vel.
A korábbiakkal összevetve a bank fordulatként értékelte az adatokat, hiszen a huszonéves korosztályból a második negyedévben még csak 52 százalék gondolta biztosnak a helyzetét munkavállalóként. A járvány előtti felmérések szintén 60 százalék fölötti arányt mértek, egy éve viszont csak 45 százalékot - tették hozzá.
A felmérésből kiderül, hogy további egyharmad átlagosnak gondolja a munkahelyén a kilátásait, míg a tavalyi azonos időszakban 24 százalék válaszolt ugyanígy.
Bizonytalannak viszont csak 6 százalék látja a helyzetét, ami jelentős csökkenés éves összevetésben. A munkahelyi megbecsülésről szóló visszajelzésekben ugyanakkor nincs jelentős változás, az elmúlt másfél évben nem érte el az 50 százalékot azok aránya, akik szerint értékelik őket az állásukban - tették hozzá.
A K&H ifjúsági index kutatás 2012 óta negyedéves rendszerességgel méri a 19-29 év közötti, városokban élő fiatalok elégedettségét és várakozásait. A vizsgálatban 2016 óta negyedévente 300 fiatal vesz részt.
A minta reprezentatív a 19 és 29 év közöttiekre nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Az idei harmadik negyedéves felmérést augusztus 27. szeptember 7. között készítették.
Az előző negyedévben már
a fiatalok 62 százaléka biztosnak látta az állását, bár tízből csak négy érezte úgy, hogy megbecsülik a munkahelyén
- közölte a K&H szombaton az MTI-vel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nemes Klára, a keszthelyi fideszes képviselő is megosztotta azt a Facebook-bejegyzést, amely fajelméleti alapon támadja Dobrev Klárát. A posztot a „Köszönet a Fidesz-KDNP kormánynak 2025-ben is!” nevű, több mint 17 ezer tagot számláló Facebook-csoportban tették közzé.
A bejegyzés Dobrev Klárát a nagyapján, Apró Antalon keresztül támadta.
A szöveg Apró Antal vélt zsidó származására hivatkozik, és azt állítja, hogy ez elegendő ahhoz, hogy unokáját „judeo-bolsevik, genetikailag prediszponált magyarellenes, rasszista tömeggyilkossá” tegye.
A poszt a náci fajelmélet klasszikus téziseit idézi, többek között azt, hogy a zsidók genetikailag kódoltan magyarellenesek és hajlamosak a gyilkolásra.
Amikor 444 újságírója felhívta Nemes Klárát, a képviselőnő először nem tudta, melyik bejegyzésről van szó. Rák Sándorné esetéről sem hallott. Később, miután elhangzott, melyik csoportból származik a poszt, és felolvasták neki a szöveget, az „Apró-Klein Antalnál” hümmögött, majd a „magyarellenes rasszista tömeggyilkosnál” közbeszólt, hogy tudja, miről van szó. A kérdésre, hogy olvasta-e a bejegyzést, igennel felelt. Amikor azonban azt kérdezték, hogy egyetért-e a tartalmával, bontotta a vonalat. Később SMS-ben is feltették neki ezt a kérdést, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A bejegyzést korábban egy másik fideszes képviselő, Rák Sándorné is megosztotta, aki az egri ciszterci gimnázium tanára volt,
és az egri önkormányzat kulturális bizottságának elnöki posztját is betöltötte. Ő a Facebookon, egy nem kommentelhető bejegyzésben kért bocsánatot, amelyben azt írta: nem olvasta el figyelmesen a szöveget, nem ért vele egyet, és elnézést kér mindenkitől, akit megbántott vagy megsértett. Dobrev Klárát név szerint nem említette. A posztot közben eltávolította az oldaláról.
A Fidesz frakcióülésén Rák Sándornét leváltották a bizottsági elnöki tisztségéről, és arra kérték, hogy „képviselői mandátumáról saját belátása szerint döntsön”. Az eset óta nem tett közzé új bejegyzést a közösségi oldalán.
A Demokratikus Koalíció közleménye hívta fel a figyelmet arra, hogy Nemes Klára oldalán a bejegyzés továbbra is elérhető. A képviselőnő a legutóbbi önkormányzati választáson egyéni mandátumot szerzett Keszthelyen, ahol a 12 tagú képviselő-testületben mindössze négy kormánypárti tag ül.
Nemes Klára, a keszthelyi fideszes képviselő is megosztotta azt a Facebook-bejegyzést, amely fajelméleti alapon támadja Dobrev Klárát. A posztot a „Köszönet a Fidesz-KDNP kormánynak 2025-ben is!” nevű, több mint 17 ezer tagot számláló Facebook-csoportban tették közzé.
A bejegyzés Dobrev Klárát a nagyapján, Apró Antalon keresztül támadta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, hogy mi okozhatta az országos áramszünetet Spanyolországban és Portugáliában
A baj Granadából indult, de pillanatok alatt Badajoz és Sevilla is érintett lett. Több millió adatpont elemzése alapján térképezik fel a rendszerhiba pontos hátterét.
Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.
Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,
az első problémák Granadában jelentkeztek, majd néhány másodperccel később Badajoz és Sevilla térségében is üzemzavarokat tapasztaltak.
A három incidens összesen 2,2 gigawatt kiesést okozott, ami komoly hálózati zavarokat indított el.
A spanyol szakemberek kizárták, hogy kibertámadás, a kereslet-kínálat felborulása vagy a hálózati kapacitás elégtelensége állt volna az események mögött. „Folyamatosan haladunk az áramkimaradások helyszíneinek azonosításával, már tudjuk, hogy Granada, Badajoz és Sevilla voltak az első érintett területek” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg is több millió adatpont elemzése zajlik.
A történtek újra fókuszba helyezték Spanyolország energiapolitikáját is. A megújuló energiaforrások aránya egyre nagyobb az országban, miközben a kormány 2035-re teljesen kivezetné az atomenergiát. Aagesen ugyanakkor kiemelte:
„A megújuló energiaforrások magasabb aránya csökkenti a külső kockázatokat, lehetővé teszi a váratlan helyzetek előrejelzését, a rugalmas alkalmazkodást és a gyors reagálást.”
A miniszter nyitottságot mutatott az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása iránt, de hangsúlyozta, hogy ehhez három feltételnek kell teljesülnie: az üzemeltetőknek garantálniuk kell a biztonságot, elérhető árakat kell kínálniuk, és bizonyítaniuk kell, hogy ezzel növelhető az ellátásbiztonság.
Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.
Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az politikai hullarablás
A független országgyűlési képviselő szerint a nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.
„Egészen megbízható forrásból tudom, hogy az alábbiak szerint alakult az Orbánék gyalázatos »népszavazásán« postán visszaküldött levelek száma – kezdte Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos majd felsorolta a konkrét számokat:
04.22 hétfő: 1500
04.23 szerda: 2500
04.24 csütörtök: 8500
04.25 péntek: 7500
04.28 hétfő 12.000
04 29 kedd 17.500
04.30 szerda 37.500
05.05. hétfő 34.000 db
05.06. kedd 36.500 db
05.07. szerda 71.500 db
05.08. csütörtök 50.500 db
05.09. péntek 54.000 db
„A múlt hét végéig tehát összesen 333.500 db érkezett vissza, ami valljuk be, elég sovány. Azt is -bizonyítékok alapján- állíthatom, hogy a Posta minden nap települési összesítésben is megküldi a kormánynak az eredményeket (ezért a Posta mintegy 60 millió forintot kap) - ennek nyilvánvalóan egyetlen »haszna", hogy Kubatovék csesztetni tudják azokat a képviselőket, akiknek a körzetéből kevés levél érkezik vissza« - kommentálta a történteket a független országgyűlési képviselő.
„Azt nem tudni, hogy azért jönnek-e lassan a levelek, mert a Posta ennyire legatyásodott, vagy azért, mert a kormány direkt el akarja húzni a propaganda akciót (valószínű mindkettő).
A nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.
Ezzel együtt senki ne gondolja, hogy ezt a propagandaakciót nem kell komolyan venni” – fogalmazott Hadházy, aki hozzátette: a Fidesznek nem az a fontos, hogy hányan küldik vissza a leveleket, hanem az, hogy minden szavazóhoz eljuttassák az üzenetet.
„Aki még nem kapott »szavazólapot«, annak jelzem: a papírral együtt jön egy Orbán levél és egy kisokos is arról, miért kell mindenképp nemmel szavazni. Mindazonáltal mondjuk ki:
ez a kampány alulmúlja az eddigi, sorosozós, brüsszelezős, migránsozós és háborúpártizós kampányokat.
Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az nem más, mint politikai hullarablás” – fejeződött be a poszt, majd Hadházy feltette a kérdést: ha Ukrajna csatlakozásáról lehet levélben szavazni, akkor a külföldön dolgozó sok százezer magyar miért nem teheti ezt meg?
„Egészen megbízható forrásból tudom, hogy az alábbiak szerint alakult az Orbánék gyalázatos »népszavazásán« postán visszaküldött levelek száma – kezdte Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos majd felsorolta a konkrét számokat:
04.22 hétfő: 1500
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Polt Péter május 14-én hivatalosan is benyújtotta lemondását a legfőbb ügyészi tisztségről. Bár május 5-én még nem kívánta kommentálni a távozásával kapcsolatos kérdéseket, másnap már megjelent a hír, hogy az Alkotmánybíróság elnöki posztjára készül. A Fidesz május 8-án erősítette meg: valóban őt és Hende Csabát jelölik alkotmánybírónak. A parlament szakbizottsága azóta támogatásáról biztosította a jelölésüket, így mindketten 12 évre kaphatnak megbízatást.
Polt korábban, 2000 és 2006 között már betöltötte a legfőbb ügyészi tisztséget, majd 2010-től egészen mostanáig vezette az ügyészséget. Lemondását követően Sulyok Tamás köztársasági elnöknek kellett új jelöltet állítania.
A döntésről a köztársasági elnök a Facebook-oldalán adott tájékoztatást csütörtökön. Bejegyzésében ezt írta:
„Az Alaptörvényben biztosított hatáskörömben Dr. Nagy Gábor Bálintot, a Legfőbb Ügyészségre beosztott főosztályvezető ügyészt, a PPKE egyetemi oktatóját jelöltem az igazságszolgáltatásban érintett jogászi hivatásrendek vezetőivel történt konzultációt követően.”
Hozzátette: „A jelölésről az Országgyűlést értesítettem.”
A mellékelt képen jól látszik, hogy a dokumentumot már jó előre kinyomtathatták, csak a pontos dátum volt kérdéses, a jelölt neve és a bejelentés hónapja azonban nem, mivel a 15-ét írta csak be kézzel a köztársasági elnök.
Dr. Nagy Gábor Bálint jogi pályafutását büntetőbíróként kezdte, majd hosszabb ideje ügyészként dolgozik, írja a 24.hu. Tapasztalatait az oktatásban is hasznosítja: egyetemi oktatóként is aktív.
A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy a jelölt „széles körű büntető jogalkalmazási tapasztalattal és az igazságszolgáltatás működésének többszempontú ismeretével rendelkezik”.
Az új legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja meg, az államfő javaslata alapján. A megbízatás időtartama kilenc év.
Polt Péter május 14-én hivatalosan is benyújtotta lemondását a legfőbb ügyészi tisztségről. Bár május 5-én még nem kívánta kommentálni a távozásával kapcsolatos kérdéseket, másnap már megjelent a hír, hogy az Alkotmánybíróság elnöki posztjára készül. A Fidesz május 8-án erősítette meg: valóban őt és Hende Csabát jelölik alkotmánybírónak. A parlament szakbizottsága azóta támogatásáról biztosította a jelölésüket, így mindketten 12 évre kaphatnak megbízatást.
Polt korábban, 2000 és 2006 között már betöltötte a legfőbb ügyészi tisztséget, majd 2010-től egészen mostanáig vezette az ügyészséget. Lemondását követően Sulyok Tamás köztársasági elnöknek kellett új jelöltet állítania.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
