Magánlakásokban is házkutatást tarthat majd a NAV az „átláthatósági” törvény alapján

Kövér László szerint a Tisza Párt és Magyar Péter megjelenése új mélypontot hozott a magyar belpolitikában. Az Országgyűlés elnöke az M1 48 perc című műsorában úgy fogalmazott:

A házelnök a Momentummal kapcsolatban is élesen fogalmazott. A pártot „ügynökpártnak” nevezte, amely szerinte nem belső igényből, hanem külső megrendelésre jött létre. Hozzátette: a pártnak szerinte nem volt más célja, mint a destrukció, és nem zárta ki, hogy egyes politikusaik a „Soros-féle hálózat” valamelyik intézményében vagy a Tisza Párt listáján folytathatják.

A Momentum korábbi füstgyertyás akcióját is kommentálta, amelyet a Parlamentben hajtottak végre. A házelnök ezzel kapcsolatban azt mondta:

Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról is beszélt a műsorban. Kövér Lászlót meglepte a döntés, de még inkább az, hogy azt nem maga a politikus, hanem a felesége jelentette be. Úgy fogalmazott: „Ez azoknak a találgatásoknak ad alapot, amely szerint Gyurcsány Ferenc nem egy autonóm személyisége volt a politikának, sokkal inkább egy háttérhatalom embere.”

Ukrajnával kapcsolatban a házelnök arról beszélt, hogy bár elismerésre méltónak tartja az ukránok hősies helytállását, kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy ennek van-e értelme. Mint mondta, mély emberi szimpátiát érez a háborút elszenvedő ukrán emberek iránt, az ukrán politikai elittel szemben viszont nem, mert szerinte „ők bűnrészesek abban, ami történt”.

(via Telex)

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban beszélt arról, miért tartja fontosnak a Voks 2025 szavazást. Elmondta: „kétmillió fölött vagyunk, ez fantasztikus siker”, és szerinte ez azt mutatja, hogy az emberek véleménye számít. Úgy fogalmazott, hogy „a Voks 2025 egy olyan erő, amit nem lehet félresöpörni”.

A miniszterelnök szerint egy békési gazdának azért érdemes elgondolkodnia Ukrajna csatlakozásán, mert ha az ország belép az EU-ba,

Egy budapesti pincér pedig Orbán szerint elveszítheti a munkáját, mert az ukrán munkavállalók kevesebb pénzért is elvállalják ugyanazt a munkát.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a döntést most kell meghozni, mert ha az EU elindítja a csatlakozási folyamatot, azt már nem lehet megállítani. „Ha az EU dönt, és végigmegy az úthenger, akkor mindent letarolnak” – mondta. Szerinte a döntés nem halasztható, mert az uniós politikában nincs visszaút.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az európai országok két táborra szakadtak: az egyik oldalon a föderalisták és Ukrajna támogatói állnak, a másikon pedig a patrióták és a nemzeti kormányok. Úgy látja, hogy Magyarország az utóbbiak közé tartozik.

Az Európai Unió soron következő csúcstalálkozójára készülve azt mondta, hogy sokkal több tapasztalata van, mint más vezetőknek, ez pedig előnyt jelent számára. Kiemelte, hogy nem mindegy, egy kormány vagy egy egész ország álláspontját képviseli-e.

A közel-keleti helyzetről szólva elmondta, hogy Irán etnikailag vegyes ország, és ha a központi kormány megbukik, az egész régió destabilizálódhat. „Ha szétesik a központi iráni kormány, akkor az egész ország széteshet, és akkor destabilizáció kezdődhet” – fogalmazott.

Szó esett arról a brüsszeli tervről is, amely megtiltaná az orosz energia importját az EU-ba. A miniszterelnök szerint ez „nyilvánvaló csalás”, mert ha nem szankcióként, hanem kereskedelempolitikai lépésként vezetik be, akkor a tagállamok nem tudnak vétózni. Orbán úgy véli, hogy ez az ezeréves magyar államiság végét jelentené, ha a szavazati jogokat elvennék.

A gazdaság védelmében a kormány fenntartja a kamatstopot és az árréskorlátozásokat. Orbán elmondta, hogy a kamatstop közel 300 ezer családot érint, és közülük 29 ezren azonnal bajba kerülnének, ha megszüntetnék azt. Hozzátette: „Brüsszel azt mondja, nem érdekelnek a magyar családok, ez a háromszázezer család sem érdekel, ez a pénz a bankoknak jár.”

Az árréstopról szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a kereskedők túl magas profittal dolgoznak, és ez megnehezíti a magyar családok helyzetét. Szerinte a brüsszeli álláspont nem fog változni, így az ügy várhatóan az Európai Bíróság elé kerül majd.

Végül szóba került a 2026-os költségvetés, amit Orbán az „akarat költségvetésének” nevezett. A nehéz idők ellenére célokat fogalmaztak meg: július 1-jétől emelik a családi adókedvezményt, adómentessé teszik a gyedet és a csedet, valamint fokozatosan bevezetik az adómentességet a két- és háromgyermekes édesanyáknak. „Lehet háború van, de én körömszakadtáig küzdeni fogok azért, hogy a kormány a céljait elérje” – mondta.

Nem engedélyezték a civil szervezeteknek, hogy megtartsák a szivárványos felvonulást június 28-án – adta hírül a Kúria. A döntés szerint a rendezvény időpontja, kommunikációja és formája túlzottan hasonlít a Budapest Pride-ra, ezért jogszerűnek találta a rendőrség korábbi tiltását.

A szervezők az Emberi Jogok Európai Egyezményére és az Alaptörvényben rögzített gyülekezési jogra hivatkozva támadták meg a döntést, de a Kúria nem adott helyt az érveiknek. A határozat indoklása szerint

A civil szervezetek eredetileg június 1-jére jelentették be az eseményt, hogy kiálljanak a jogegyenlőség mellett. A rendőrség akkor a nemrég elfogadott alkotmánymódosításra és gyülekezési törvényre hivatkozva tiltotta meg a gyűlést. A szervezők ezt követően a Kúriához fordultak, amely első alkalommal megsemmisítette a tiltást és új eljárásra kötelezte a rendőrséget. Június 1-jén végül megtarthatták a rendezvényt, de erről csak néhány órával az esemény előtt kaptak visszajelzést.

A szervezők ezután jelezték, hogy új időpontban, június 28-án tartanák meg a menetet. A rendőrség azonban ezt nem időpont-módosításként értelmezte, hanem új bejelentésként kezelte, és ismét megtiltotta a gyűlést.

A tervezett útvonal a Báthory utca – Bajcsy-Zsilinszky út – Andrássy út – Hősök tere – Városliget, Vajdahunyad vára előtti zöld terület lett volna.

Időközben a Budapesti Büszkeség rendezvényt a fővárosi önkormányzat és a Szivárvány Misszió Alapítvány önkormányzati eseményként hirdette meg, ezért nem tettek bejelentést a rendőrségen. A gyülekezési hatóság ennek ellenére megtiltotta az eseményt.

A Kúria mostani döntése szerint a rendőrség a korábbi iránymutatásokat figyelembe véve hozta meg határozatát, és nem követett el jogsértést. A döntés ellen nincs jogorvoslati lehetőség, a szervezők azonban az Európai Unió Bíróságához fordulhatnak.

(via Blikk)

Hadházy Ákos újabb luxusvillára lelt rá, ami Matolcsy Ádám nevéhez köthető. Az országgyűlési képviselő a budai hegyekbe látogatott el, amiről Facebook-oldalán számolt be. Ahogy írja:

Hadházy Ákos azt írja posztjában, hogy a magas falakkal gondosan körülvett villa Matolcsy „Magyar Stratégia Zrt.” nevű cégének tulajdonában áll, egyben ez a cég a székhelye is. A cég elvileg ingatlanok vételével és eladásával foglalkozik, de több dolog is arra utal, hogy valójában csak a harácsolt vagyon elrejtésére szolgál.

A képviselő hozzátette, hogy az elmúlt napokban bemutatott egy belvárosi lakást, ahol az egyik tulajdonos ez a cég, a másik viszont Matolcsy felesége. „Ugye milyen komoly befektető cég?” – teszi hozzá ironikusan.

„Persze, Magyar Stratégia…” – jegyzi meg. A házaspár ezzel kapcsolatban kinyilatkozta, hogy már négy éve emigráltak, és a másfél milliárdos telek csak levelezési címként szolgál számukra – írja Hadházy. A politikus szerint nem tudni, ebben a villában ki lakik. A postaládán csak Matolcsy cégének neve látszik.

„A cégről pár napja ezt írtam:

A cég azért is furcsa, mert 2022-ben egyszerre megjelent benne 23 milliárd vagyon és 24 milliárd hitel is (emögött egy szép trükk állhat, erről a G7 írt részletesen “Jobban látni, miből urizál Matolcsy György fia, miközben százmilliókat bukott a cége” címmel)” – írja bejegyzésében a független képviselő.

„Mindenesetre miközben devizahitelesek tízezrei veszítették el ingatlanaikat, Ádám ilyen milliárdos ingatlanokkal gazdagodott. A »Magyar Stratégia« lényege az lehet, hogy devizahitelesek könnyein és vérén harácsolt vagyont kell valahogy eltüntetni. A devizahitelek forintosításán keletkezett százmilliárdokat ugyanis Matolcsy papa »alapítványokba« tette, amik »elvesztették közpénz jellegüket«. A mesés vagyon aztán Ádámhoz vagy valamelyik haverjához került át”

– fogalmazott Hadházy. Hozzátette:

„Így lett a devizahitelesek elárverezett házaiból »Magyar Stratégia«”

– zárta bejegyzését Hadházy.