Szerdán volt legközelebb a bolygónkhoz, de fényessége csúcsát csak vasárnap este éri el - írja az Időkép.
Ezekben a napokban egy nagy aszteroida tartózkodik csillagászati szemmel nézve viszonylag közel a Földhöz. A 887 Alinda nevet viselő aszteroida 100 éve nem volt ilyen közel a bolygónkhoz.
Ezt az aszteroidát egy német csillagász, Max Wolf fedezte fel a Heidelbergi Obszervatóriumban 1918. január 3-án. Ezeknek az égitesteknek az átmérője nagyon vátozatos, a 940 km-es átmérővel rendelkező Cerestől a néhány méteres kövekig terjed.
Az 1 km-nél nagyobb átmérőjű aszteroidák csak kis százalékban kerülnek földközelbe, így a becslések alapján nagyjából 4,2 km átmérőjű 887 Alinda igazi ritkaságnak számít.
A Virtual Telescope Project becslései szerint ez az aszteroida egyike annak az 5 nagy aszteroidának, melyek mostantól számítva 2200-ig 15 millió kilométernél közelebb kerül a Földhöz. A csillagászok nem tekintik potenciális veszélyes aszteroidának a 887 Alindát, viszont a pályája excentrikus, ezért egyszer-kétszer meglehetősen közel kerülhet bolygónkhoz. Az elmúlt 100 év legközelebbi találkozására szerdán, azaz január 8-án került sor, amikor is az aszteroida csak 0,08220 csillagászati egységre volt bolygónktól, ami nagyjából 12,3 millió kilométert jelent, ez a Föld-Hold távolság 32-szerese. Ez csillagászati szemmel nézve nem számít nagy távolságnak.
Azonban nem akkor volt a legfényesebb, mikor a legközelebb volt a Földhöz.
A 887 Alinda fényessége január 12-én 18 óra 30 perc körül éri el csúcsát, így ekkor egy egyszerű távcső is elég lehet az aszteroida megfigyeléséhez, ahol azt a felhőzet lehetővé teszi.
Az Orion és az Ikrek csillagképben kell majd keresnünk. Ha erről lemaradunk, akkor 62 évet kell várnunk, hogy újra földközelbe kerüljön ez az aszteroida. Egyébként pedig egy ilyen fényes és nagy objektum évtizedenként csak egyszer kerül közel bolygónkhoz a jelenlegi ismereteink szerint.
Szerdán volt legközelebb a bolygónkhoz, de fényessége csúcsát csak vasárnap este éri el - írja az Időkép.
Ezekben a napokban egy nagy aszteroida tartózkodik csillagászati szemmel nézve viszonylag közel a Földhöz. A 887 Alinda nevet viselő aszteroida 100 éve nem volt ilyen közel a bolygónkhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Afrika a vártnál gyorsabban szakad ketté, új óceán van születőben
Geológusok megállapították, hogy a földkéreg egy kritikus vastagság alá vékonyodott a Nagy Afrikai Hasadékvölgyben. A folyamat végén, néhány millió év múlva egy új óceán jöhet létre, ahogy az Indiai-óceán vize elárasztja a mélyedést.
Geológusok megállapították, hogy az afrikai kontinens a vártnál gyorsabban halad a kettészakadás felé. A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy aktív hasadék Kelet-Afrikában elérte a „kritikus küszöböt”, és a folyamat végén egy új óceán születhet – írta meg a ScienceAlert. A „hamarosan” persze geológiai léptékben értendő, ami még néhány millió évet jelent.
„Azt találtuk, hogy a szakadás ebben a zónában előrehaladottabb, és a kéreg vékonyabb, mint ahogy bárki gondolta”
– mondta Christian Rowan, a Columbia Egyetem geotudósa.
A kutatók a Kelet-afrikai-árokrendszer egy meghatározott részére, a Kenyán és Etiópián áthúzódó, több száz kilométeres Turkana-hasadékra fókuszáltak. Korábbi szeizmikus mérések újraelemzésével megállapították, hogy a földkéreg a hasadék közepén mindössze 13 kilométer vastag, míg a peremeken meghaladja a 35 kilométert.
Ez a vékonyodás jelzi az úgynevezett „kivékonyodás” vagy „nyakazódás” fázisát. Amikor egy kontinens kérge 15 kilométernél vékonyabbra nyúlik, a szétszakadás gyakorlatilag elkerülhetetlenné válik. „Minél vékonyabb lesz a kéreg, annál gyengébbé válik, ami elősegíti a hasadás folytatódását” – magyarázta Rowan.
A folyamat hátterében az áll, hogy az Afrikai-lemez két részre válik: a kontinens nagyját hordozó, hatalmas Núbiai-lemezre nyugaton, és a kisebb Szomáliai-lemezre keleten. Ez utóbbihoz kapcsolódik az a térség is, amely Madagaszkár szigetét is magában foglalja, bár a geológusok itt különálló, kisebb mozgó egységeket, például Lwandle-mikrolemezt is azonosítottak.
„Elértük a kritikus küszöböt”
– erősítette meg Anne Bécel geofizikus, a tanulmány társszerzője.
Pár millió év múlva a kivékonyodás fázisát az óceánosodás követi. A kéreg annyira elvékonyodik, hogy a mélyből feltörő magma új óceáni medencét és tengerfeneket hoz létre, amelyet az Indiai-óceán vize tölt majd fel. Egy ehhez hasonló, előrehaladottabb folyamat már most is megfigyelhető az északkelet-afrikai Afar-mélyföldön.
A felfedezés legérdekesebb része az emberi evolúcióra vonatkozó következtetése. A kutatók szerint a Turkana-hasadékban a kivékonyodás körülbelül 4 millió évvel ezelőtt kezdődött, egy heves vulkáni tevékenységet követően. Ez egybeesik a térségben talált legkorábbi emberelőd (hominin) kövületek korával.
A folyamat felgyorsította az üledékképződést, ami tökéletes körülményeket teremtett a fosszíliák megőrződéséhez. Lehetséges tehát, hogy ez a terület nem azért számít az emberiség bölcsőjének, mert ott zajlottak volna kiemelkedő evolúciós események, hanem mert a geológiai folyamatok kivételesen jó állapotban konzerválták az ott élt élőlények maradványait.
„Úgy véljük, ezek a tektonikus változások alapvető szerepet játszottak a Turkana-tónál lévő Nagy Afrikai Hasadékvölgy kivételes paleoantropológiai leletanyagának kialakításában”
Geológusok megállapították, hogy az afrikai kontinens a vártnál gyorsabban halad a kettészakadás felé. A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy aktív hasadék Kelet-Afrikában elérte a „kritikus küszöböt”, és a folyamat végén egy új óceán születhet – írta meg a ScienceAlert. A „hamarosan” persze geológiai léptékben értendő, ami még néhány millió évet jelent.
„Azt találtuk, hogy a szakadás ebben a zónában előrehaladottabb, és a kéreg vékonyabb, mint ahogy bárki gondolta”
– mondta Christian Rowan, a Columbia Egyetem geotudósa.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A világon elsőként nálunk gyógyítják anyatejjel az oxigénhiánnyal született kisbabákat, egy márciusban született kisfiú is megkapja a kezelést
A Semmelweis Egyetem klinikáján orron keresztül juttatják be az anyatejet az agykárosodott babák szervezetébe. A kutatók szerint az anyatejben lévő őssejtek segíthetik az agy regenerációját, a módszer biztonságosságát pedig már igazolták.
Anyatejet csepegtetnek egy apró fecskendővel egy oxigénhiánnyal született kisbaba orrába a Semmelweis Egyetem klinikáján – egy világszinten is úttörő magyar módszerről számolt be csütörtök este az RTL Híradó.
A forradalminak tűnő eljárással az oxigénhiány miatt agykárosodott újszülöttek agyának regenerációját próbálják segíteni. A speciális terápiát a világon először alkalmazták így, a kezelést egy márciusban született kisfiú is megkapja. A lényege, hogy a babáknak 28 napon keresztül, naponta kétszer, orron keresztül juttatják a központi idegrendszerükbe a saját édesanyjuktól származó tejet. A márciusi kisfiú édesapja a Híradónak arról beszélt, miért éltek a felajánlott lehetőséggel.
„Nyilván az ember szívesen részt vesz ilyenkor ebben, igazából mindenben, ami egy kicsit növeli a gyermek gyógyulási esélyeit, vagy felgyorsítja ezt.”
Az apa azt is hozzátette, szimpatikus volt számukra, hogy egy teljesen természetes anyagról van szó. De hogyan is működik pontosan a módszer? A kutatók szerint az anyatejben lévő őssejtek és más értékes anyagok – például idegsejt-növekedési faktorok – így felszívódva segíthetik az agy gyógyulását. A kutatás egyik szerzője, Dr. Méder Ünőke egy szemléletes hasonlattal írta le a folyamatot.
„Mi ezt úgy képzeljük el, hogy az őssejt bejut a központi idegrendszerbe, és ott mint egy karmester, különböző faktorokat kibocsájtva segíti az idegrendszer regerenációját.”
Az eljárás nem előzmény nélküli. A Semmelweis Egyetem kutatócsoportjának megvalósíthatósági és biztonságossági vizsgálatát a Pediatric Research nevű rangos szaklap közölte. A módszert korábban már sikeres állatkísérletek is igazolták, Németországban és Kanadában pedig koraszülötteken alkalmazták. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: a terápia jelenleg kizárólag újszülötteken alkalmazható, és ők is csak a saját édesanyjuk anyatejét kaphatják meg a kezelés során.
A hatásosságot egyelőre nem bizonyították, a jelenlegi adatok a kezelés biztonságosságát és megvalósíthatóságát igazolják.
A terápia hatékonyságát egy most is futó, nagyobb, úgynevezett randomizált, kontrollált vizsgálat (NEO-BRIGHT) fogja tisztázni a Semmelweis Egyetemen.
Anyatejet csepegtetnek egy apró fecskendővel egy oxigénhiánnyal született kisbaba orrába a Semmelweis Egyetem klinikáján – egy világszinten is úttörő magyar módszerről számolt be csütörtök este az RTL Híradó.
A forradalminak tűnő eljárással az oxigénhiány miatt agykárosodott újszülöttek agyának regenerációját próbálják segíteni. A speciális terápiát a világon először alkalmazták így, a kezelést egy márciusban született kisfiú is megkapja. A lényege, hogy a babáknak 28 napon keresztül, naponta kétszer, orron keresztül juttatják a központi idegrendszerükbe a saját édesanyjuktól származó tejet. A márciusi kisfiú édesapja a Híradónak arról beszélt, miért éltek a felajánlott lehetőséggel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy magára hagyott SpaceX-rakéta csapódik a Holdba nemsokára, új kráter képződhet miatta
Bill Gray csillagász számításai szerint egy 2025-ben indított Falcon 9 rakétafokozat éri el a Holdat. A becsapódás szerinte nem veszélyes, de egy új krátert hozhat létre a felszínen, ami később tudományos vizsgálatok tárgya lehet.
Egy tavaly útnak indított Falcon 9 rakéta felső fokozata csapódhat a Holdba augusztus 5-én, magyar idő szerint reggel 8 óra 44 perckor – számolt be róla a Rakéta.hu. A magára hagyott, sodródó űreszköz pályáját Bill Gray csillagász, a Project Pluto nevű kutatás vezetője számította ki, aki szerint a becsapódás várhatóan új krátert hoz majd létre a Hold felszínén.
A rakétafokozatot 2025 elején indították, hogy két holdszondát, a sikeresen leszálló Blue Ghostot és a leszálláskor kudarcot valló Resilience-t juttassa célba. A küldetés teljesítése után a kiégett alkatrészt a Föld–Hold rendszerben hagyták keringeni.
„Ez senkire sem jelent veszélyt, de rávilágít arra a bizonyos gondatlanságra, ahogyan a hátrahagyott űreszközöket, vagyis az űrszemetet kezeljük” – fogalmazott Bill Gray.
A Falcon 9 fokozata által létrehozott új kráter azonban később tudományos vizsgálatok tárgya lehet, segítve a kutatókat a Hold felszínének jobb megértésében.
Egy tavaly útnak indított Falcon 9 rakéta felső fokozata csapódhat a Holdba augusztus 5-én, magyar idő szerint reggel 8 óra 44 perckor – számolt be róla a Rakéta.hu. A magára hagyott, sodródó űreszköz pályáját Bill Gray csillagász, a Project Pluto nevű kutatás vezetője számította ki, aki szerint a becsapódás várhatóan új krátert hoz majd létre a Hold felszínén.
A rakétafokozatot 2025 elején indították, hogy két holdszondát, a sikeresen leszálló Blue Ghostot és a leszálláskor kudarcot valló Resilience-t juttassa célba. A küldetés teljesítése után a kiégett alkatrészt a Föld–Hold rendszerben hagyták keringeni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Látványos égi jelenségek jönnek: a Hold mutatja az utat a szabad szemmel is látható bolygókhoz
Májusban a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz is látható lesz az égbolton, több látványos együttállással. A legszebbnek a május 18-i alkonyat ígérkezik, amikor a vékony holdsarló a ragyogó Vénusz mellett tündököl majd.
A májusi esték idén valódi bolygóvadászatot ígérnek: a Vénusz és a Jupiter ragyog az alkonyi égbolton, a hónap végére pedig a nehezen megfigyelhető Merkúr is felzárkózik hozzájuk. Hajnalban a Mars és a Szaturnusz egészíti ki a látványt, az égi kalauz szerepét pedig több alkalommal is a Hold veszi át, ahogy sorra közel kerül a bolygókhoz.
A május az utolsó hónap szeptemberig, amikor a Jupiter még elég magasan áll a sötét égbolton a részletesebb távcsöves megfigyeléshez - írja a Space.com. Miközben a –4,0 magnitúdós fényességű Vénusz uralja az esti szürkületet, a hónap végére a Merkúr is egyre könnyebben észrevehetővé válik.
A Szaturnusz megfigyelési körülményei a következő években folyamatosan javulnak majd, mivel a bolygó északabbra került az égi egyenlítőn, így egyre magasabban látszik majd.
Az égi események sora május 13-án, kora reggel indul, amikor a fogyó holdsarló a hajnali szürkületben felbukkanó Szaturnusz közelében, tőle mintegy hat fokkal balra lesz látható.
Másnap, május 14-én reggel a Marsot találhatjuk meg a Hold segítségével: a vörös bolygó a sarló jobb felső részénél jelenik meg. Ugyanezen a napon a Merkúr felső együttállásban lesz, vagyis a Nap korongja mögött halad el, ezért nem tudjuk megfigyelni.
Május 18-án este a Vénusz mellett tűnik fel egy vékony holdsarló, amelynek sötét oldala a földfény miatt derenghet.
Két nappal később, május 20-án este a Hold már a Jupiter közelében jár majd.
A Merkúr május 22-én bukkan fel a nyugati horizontnál, körülbelül 55 perccel napnyugta után, de ekkor még nagyon alacsonyan lesz.
A Merkúr május 25-re már –1,1 magnitúdós fényességével könnyebben lesz látható sszabad szemmel is.
Az esti bolygókat napnyugta után 15-60 perccel érdemes keresni nyugat-északnyugat felé, míg a hajnali páros, a Mars és a Szaturnusz a keleti horizonton jelenik meg.
A mostani égi eseménysorozat júniusban folytatódik, amikor a Merkúr eléri egyik legjobb esti láthatóságát, a Jupiter pedig ősszel tér vissza a kedvezőbb megfigyelési pozícióba.
A májusi esték idén valódi bolygóvadászatot ígérnek: a Vénusz és a Jupiter ragyog az alkonyi égbolton, a hónap végére pedig a nehezen megfigyelhető Merkúr is felzárkózik hozzájuk. Hajnalban a Mars és a Szaturnusz egészíti ki a látványt, az égi kalauz szerepét pedig több alkalommal is a Hold veszi át, ahogy sorra közel kerül a bolygókhoz.
A május az utolsó hónap szeptemberig, amikor a Jupiter még elég magasan áll a sötét égbolton a részletesebb távcsöves megfigyeléshez - írja a Space.com. Miközben a –4,0 magnitúdós fényességű Vénusz uralja az esti szürkületet, a hónap végére a Merkúr is egyre könnyebben észrevehetővé válik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
