TUDOMÁNY

Mi történik, ha 10 000 liter kólába szódabikarbónát dobunk? Egy orosz youtuber bemutatta

Kipróbálta, hogy senki másnak ne kelljen.

Link másolása

Elég nagyban próbálta ki a kóla-mentos kísérletet egy orosz youtuber, aki tízezer liter kólát változtatott több méter magas gejzírré.

Maxim Monakhov, aki Mamix néven vezeti Oroszországban elég sikeres vlogját, két évvel ezelőtt arra vállalkozott, hogy kipróbálja a híres kólás-mentosos kísérletet, csak épp nem egy üveggel, hanem több ezerrel.

Csapatával egy mezőn állította fel a szerkezetet, amely egy összetákolt fémtartály volt. A 10 ezer liter kóla kamionnal érkezett a helyszínre, ezt öntötték bele a tartályba, amelynek a tetejére mintegy kupakként került a szódabikarbónát tároló kisebb edény. Egy kar segítségével engedték bele az anyagot a kólába, hogy aztán pár másodperc múlva kitörjön a több méter magas barna gejzír.

Maxim a videóban elmondja, hogy azért használt mentos helyett szódabikarbónát, mert sokkal olcsóbb, igaz, a hatás is más egy kicsit - sokkal látványosabb.

Volt is oka min spórolni, a kísérletre ugyanis 700 ezer rubelt, azaz nagyjából 3,5 millió forintot költött.

Szerencsére úgy látszik, hogy Youtuber-szemmel mérve nem volt felesleges pénzkidobás, a videója már 27 milliós nézettséggel büszkélkedhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
33 év múlva ütközhet a Földdel a nemrég felfedezett aszteroida
A 2023 DW aszteroida lett a jelenleg ismert, a Földet leginkább veszélyeztető égitest.

Link másolása

A február 26-án felfedezett 2023 DW nevű aszteroida az első helyre került az Európai Űrügynökség, a Földre veszélyes égitesteket tartalmazó listáján – írja a CBS News alapján az RTL.hu.

A tízfokú Torino-skálán 1-es besorolást kapott. A skála azt mutatja meg, hogy mekkora esélye van a becsapódásnak. A listán szereplő többi 1448 aszteroida 0 besorolású. A tudósok szerint a 2023 DW átmérője 50 méter körüli lehet.

Az Európai Űrügynökség jelenlegi becslése szerint 1:607 a becsapódás esélye. Erre leghamarabb 2046. február 14-én kerülhet rá sor, de 2047-2051 között is előfordulhat az ütközés.

A szakemberek figyelemmel követik az aszteroidát, de nagyon kicsinek vélik a becsapódás kockázatát. Azt is elárulták, hogy új objektumok felfedezését követően gyakran hetekig tart, amíg meg tudják jósolni azok jövőbeli pályáját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Bemutatták a négy magyar űrhajósjelöltet, akik közül valaki a Nemzetközi Űrállomáson dolgozhat majd
Több mint 240-en jelentkeztek a programba, volt köztük mélytengeri archeológus, pilóta, asztrofizikus és filozófus is.

Link másolása

Bemutatták azt a négy magyar űrhajósjelöltet, akik közül valaki a Nemzetközi Űrállomáson végezhet majd kutatómunkát. Az Index tudósítása szerint a Magyar Űrhajós Program (Hunor) keddi sajtótájékoztatóján Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos azt mondta:

„történelmi pillanathoz ért a magyar tudomány és ezzel egész Magyarország”.

Mint kiderült, a Hunor programba több mint 240 érvényes jelentkezés érkezett, ezeket az ESA, a NASA, az ISS és az Axiom Space követelményei szerint vizsgálták. A jelentkezők között volt mélytengeri archeológus, asztrofizikus, biokémikus, közgazdász, közlekedésmérnök, vadász és közforgalmi pilóta, jogász, orvos és filozófus is.

A jelölteknek tesztelték a szellemi teljesítőképességüket, a testük teherbírását, a személyiségüket és az együttműködési képességeiket is. A kiválasztott négy fő most képzési programokon vesz részt, ezek végeztével a legtökéletesebb jelölt vághat neki a feladatnak.

A négy magyar űrhajósjelölt:

  • Szakály András, 40 éves repülőgép-tervező mérnök. Budapesti tanulmányai után dolgozott a repülőgép-iparág óriásainál, valamint kis, feltörekvő cégeknél is Ausztriától Nagy-Britanniáig. Legutóbb Münchenben egy 120 fős mérnökcsapatot vezetett, elektromos meghajtású repülő prototípusát tervezték.
  • Kapu Tibor, 31 éves fejlesztőmérnök. A Műegyetemen végzett gépészmérnökként, dolgozott a gyógyszeriparban, hibrid autók akkumulátorával, majd űrhajósok sugárzásvédelmét szolgáló fejlesztéseken. Ejtőernyősként 38 ugrás van már mögötte.
  • Cserényi Gyula, 33 éves erősáramú villamosmérnök. A Robert Bosch vállalat ipartelepén felelt a magasfeszültségű elektromos hálózat üzemeltetéséért. Az elmúlt években az akadályfutás az első számú sportja.
  • Schlégl Ádám, 33 éves klinikai ortopédsebész. A Pécsi Tudományegyetemen végezte orvosi tanulmányait, majd a PhD-fokozathoz szükséges kutatómunkáját is. Az elmúlt években gyakorló szakorvosként a tumorsebészetre specializálódott, egyetemi oktató, feketeöves karatemester, állt már hatezer méter feletti csúcson a Himaláján.

    Magyari Gábor, az űrhajósok kiválasztásáért és kiképzéséért felelős vezető azt is elmondta: most egy olyan tréning jön, amely minden űrhajósnál alapeleme a kiképzésnek, megtanulnak minden olyan kompetenciát, amely ahhoz kell, hogy a Hunor program egyes elemeit elsajátítsák. Ennek a következő év februárjáig érhetnek a végére.

    Ezután utaznak Texasba, ahol az Axiom Space és a NASA telephelyein készülnek a misszióra, ahol megtanulják az őket szállító űrhajó vészhelyzeti protokolljait, valamint az ISS azon moduljaiban történő tevékenységet, ahol majd kísérleteket végeznek.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


  • TUDOMÁNY
    Videó: meteor csapódott a Holdba – jókora krátert hagyott maga után
    Egy japán csillagász vette észre a jelenséget.
    Fotó: Peter Dargatz / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
    2023. március 13.


    Link másolása

    Dajcsi Fudzsii japán csillagász egy hatalmas villanásra lett figyelmes az éjszakai égbolton február végén.

    Mint kiderült, éppen egy meteor csapódott be a Hold felszínébe

    – írja a Space.com.

    A tudós számításai szerint a becsapódás a meteor az Ideler kráter közelében találta el a Hold felszínét, japán idő szerint 20 óra 14 perc 30,8 másodperckor.

    Fudzsii szerint a becsapódás utáni kráter nagyjából 12 méter átmérőjű lehet, azonban pontos adatokat csak a NASA Lunar Reconnaissance Orbitere, vagy az indiai Chandrayaan 2 űrszonda szolgáltathat majd.

    A meteorok átlagosan körülbelül 48 300 kilométer/órás vagy (13,4 km/s) sebességgel haladnak. Nagy erejű becsapódásaik intenzív hőt generálnak és krátereket hoznak létre, miközben ragyogó fényt bocsátanak ki. A Föld közelében lényegében naponta láthatunk meteorokat, azok ugyanakkor a légkörbe érve elégnek. A Holdnak azonban rendkívül vékony a légköre, így ott többnyire megtörténik a becsapódás, újabb és újabb krátereket hozva létre.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    TUDOMÁNY
    Magyarország felett robbant szét egy meteor
    A zöldes színű tűzgömböt Magyar Meteoritikiai Társaság kamerái észlelték.

    Link másolása

    Magyar idős szerint péntek este 21 óra 8 perckor egy nagyon fényes, háromszor is robbanó zöldes tűzgömböt sikerült lencsevégre kapnia a Magyar Meteoritikiai Társaságnak a Magyar Tűzgömbkamera Hálózattal - számolt be róla a HVG. A szervezet közlése szerint a jelenséget a hálózat összes kamerája érzékelte.

    A cikkben megjegyzik, hogy a tűzgömb olyan meteor, melynek fényessége eléri vagy meghaladja a -5 magnitúdót, vagyis a Vénusz fényességét. A meteorok közül azt nevezzük tűzgömbnek, ami a légkörbe belépve felizzik majd felrobban.

    A péntek esti meteor egy háromszor is robbanó, zöldes színű tűzgömb volt.

    A HVG szerint azt egyelőre nem tudni, hogy a péntek esti tűzgömb mely városok felett haladt el, és milyen irányból lépett be a légkörbe.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: