TUDOMÁNY
A Rovatból

Megfejtették az elhagyatott templomban talált UFO-szerű múmia rejtélyét

A különös csontvázzal sokáig a tudósok sem tudtak mit kezdeni.


Megfejtették a kutatók annak a körülbelül 15 centiméteres múmiának a rejtélyét, amit az Atacama sivatag egyik elhagyott templomában találtak 2003-ban Chilében - írja a Daily Star. Az Ata névre keresztelt maradványról kiderült, hogy nem egy űrlény csontváza, és nem is olyan ősi, mint azt sokan sejtették.

A furcsa, kúp alakú fejben végződő múmiára Oscar Muño kincsvadász talált rá La Noria-ban, a sivatagban.

A csontváz állítólag egy bőrzacskóban volt, és egy szalaggal átkötött fehér ruhába csomagolták.

Sokáig a tudósok sem tudtak mit kezdeni a bizarr maradványokkal a fej formája és mérete miatt, illetve mert Atának 12 helyett csak 10 bordája van.

Sokan azt gondolták, hogy a csontváz egy magzaté lehetett, és persze voltak olyanok is, akik szerint Ata valójában egy földönkívüli lény maradványa.

A San Franciscó-i Stanford Egyetem és a Kaliforniai Egyetem tudósai megállapították, hogy a csontváz egy körülbelül 40 évvel ezelőtt elhunyt csecsemőé. Azt is kimutatták, hogy a csontok szokatlan mérete és szerkezete genetikai rendellenességek eredményei. A vizsgálatok számos mutációt mutattak ki több génben, amelyek hozzájárultak a test és a fej deformitásához.

A tudósok úgy vélik, a gyerek közvetlenül a szülést követően halhatott meg, de az sem kizárt, hogy koraszülöttként vesztette életét.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Rossz hír a Nemzetközi Űrállomáson ragadt asztronautáknak: az űrben jobban gyengül a szív, mint a Földön
Már az is elég komoly kálváriának tűnik, hogy a Boeing űrhajójának hibája miatt két asztronauta a tervezett egy hét helyett nyolc hónapot kénytelen eltölteni a Nemzetközi Űrállomáson. Most azonban az is kiderült, hogy az űr sokkal jobban gyengíti a szívet, mint eddig gondolták.


A Johns Hopkins Medicine kutatói egy új tanulmányban számoltak be arról, hogy a világűr alacsony gravitációs körülményei mennyire káros hatással vannak a szívszövetekre. A kutatás során 48 emberi szívszövetmintát küldtek 30 napra a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy megvizsgálják, hogyan reagálnak a mikrogravitációs környezetre. A kutatók megfigyelték, hogy

az űrben a szövetek összehúzódási ereje jelentősen csökkent, és szabálytalan szívritmus is fellépett.

Deok-Ho Kim, az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatást vezető professzora szerint a szívszövetek „nem viselik jól az űrbéli környezetet”. A kutatók arra jutottak, hogy az űrállomáson lévő szövetek összehúzódásának ereje mintegy felére csökkent a Földön tartott mintákhoz képest. Az eredmények új ismereteket szolgáltatnak arról, hogy a hosszú űrutazások hogyan befolyásolhatják az asztronauták szívének működését, és segíthetnek megérteni a szívizom öregedését, valamint a lehetséges kezelési módszereket a Földön.

Nem mindennapi kísérlet az űrben

A szövetek előkészítése során Kim csapata emberi őssejtekből fejlesztett ki szívizomsejteket, amelyek képesek a ritmikus összehúzódásra. Jonathan Tsui, a projekt másik vezető tudósa egy miniatűr chipre helyezte a sejteket, ami lehetővé tette a belőlük alkotott szövet összehúzódásainak és azok ritmuszavarának folyamatos monitorozását.

A chipet úgy tervezték, hogy a felnőtt emberi szív környezetét szimulálja.

Az ISS-en lévő szövetekről a kutatók valós idejű adatokat kaptak: minden 30 percben 10 másodpercig rögzítették a szövetek összehúzódásának erejét és ritmusát. Az állomás egyik űrhajósa, Jessica Meir hetente cserélte a szöveteket tápláló oldatot, és mintákat is vett a későbbi genetikai elemzésekhez. A kutatók azt tapasztalták, hogy az űrben tartott szövetek nemcsak gyengébben húzódtak össze, de szabálytalan ritmust is produkáltak, márpedig az szívelégtelenséghez vezethet.

A szívverések között eltelt idő az űrben közel ötször hosszabb lett, mint a Földön lévő szövetek esetében – igaz, a minták visszatérése után ezek az értékek normalizálódtak.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy az űrben tartott szövetek szarkomerjei (az izomsejtek összehúzódásáért felelős fehérjék) rövidebbek és rendezetlenebbek lettek – ami a szívbetegség kialakulásának egyik tipikus jele. Emellett a sejt energiatermeléséért felelős mitokondriumai nagyobbá, kerekebbé váltak, és elvesztették jellegzetes redőzött szerkezetüket, ami rontotta energiafelhasználási képességüket. A tudósok mindemellett olyan génműködési változásokat is észleltek, amelyek az űrben tartott szövetek gyulladásos károsodását mutatták – hasonlóan ahhoz, amit az űrutazásból visszatért asztronauták esetében is tapasztalnak.

A kutatás eredményei fontos lépést jelentenek annak megértésében, hogy hogyan lehet megvédeni az asztronautákat a hosszú űrutazások alatt fellépő egészségügyi kockázatoktól, és új kezelési lehetőségeket kínálhatnak a szívbetegségek ellen. Kim csapata már elkezdett egy újabb kísérletet: olyan gyógyszereket tesztelnek az űrben, amelyek megvédhetik a szívet a mikrogravitáció káros hatásaitól.

A szívkárosodás csak az egyik veszély a rengetegből

Az űrhajósok egészségére számos komoly veszély leselkedik az űrben, így bizarr módon a most felfedezett, potenciális szívprobléma csak egy a sokból. A rizikót elsősorban a Földön megszokott körülmények hiánya okozza, hiszen a világűrben – még az űrjárművek védelmező falai között is – az emberi test számára teljesen természetellenes hatások érik az asztronautákat. Az egyik legnagyobb kihívás a súlytalanság, ami drasztikusan befolyásolja az emberi testet. A gravitáció hiánya miatt az izmok és a csontok leépülnek, mivel nem kell küzdeniük a földi gravitációs vonzás ellen.

Az izomsorvadás és a csontritkulás már néhány hét után elkezdődik, és hosszú űrutazások esetén súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.

A szív- és érrendszer is szenved a világűrben, mivel a vér eloszlása megváltozik: a folyadékok a felsőtestbe áramlanak, ami duzzadt arcot és fejfájást okozhat. Hosszú távon ezek a hatások ugyancsak szívproblémákat eredményezhetnek. A mikrogravitáció miatt az immunrendszer szintén gyengül, így az űrhajósok érzékenyebbé válhatnak a fertőzésekre. Ha mindez nem lenne elég, még ott vannak a sugárzás súlyos kockázatai, amelyek növelik a rákos megbetegedések és a DNS-károsodás esélyét. Mindezek mellett pszichológiai kihívásokkal is szembe kell nézni, hiszen az izoláció és a bezártság depressziót, szorongást okozhat. Ilyen hatásoknak tesznek ki túl sokáig két űrhajóst, akik az űrhajójuk meghibásodása miatt egy hét helyett nyolc hónapot töltenek az ISS-en.

Parancsnok lett az űrben ragadt űrhajós

A NASA űrhajósa, Sunita „Suni” Williams újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Űrállomáson, amikor nemrég hivatalosan is átvette az irányítást az ISS felett egy „parancsnoki váltóceremónia” keretében – számolt be a Space.com. A parancsnokságot az orosz kozmonauta, Oleg Kononyenko (lenti képen elől, balra) adta át neki, ezzel Williams lett az ISS 71. expedíciójának parancsnoka. Bár az asztronauta látható örömmel fogadta el az állomás kulcsait, messze nem a tervek szerint alakult az élete – ahogy útitársának, Butch Wilmore-nak sem.

A két űrhajós júniusban érkezett az ISS-re, a Boeing Starliner űrhajójával, egy eredetileg egyhetes küldetésre. A misszió váratlan fordulatot vett, amikor hajtóműproblémákat észleltek a dokkolási folyamat során. Az eredetileg egyhetesre tervezett utat így kénytelenek voltak meghosszabbítani. A NASA és a Boeing később úgy döntött, hogy a biztonság kedvéért a Starlinert személyzet nélkül küldik vissza a Földre, így Williams és Wilmore leghamarabb 2025 februárjában-márciusában térhet csak haza.

Így jönnek vissza, nyolc hónap késéssel

Ha a polgári repülőgépein az utóbbi években tapasztalt meghibásodások után a Starliner esete nem lenne elég mélyütés a Boeing számára, kiderült, hogy a vártnál is nagyobb csapás éri: a NASA az űrprogramban legnagyobb konkurensének számító SpaceX-nek adta a megbízást, hogy hozza haza a pórul járt űrhajósokat, az ISS-re tartó következő Crew Dragon kapszulával. A Crew-9 küldetés űrhajója várhatóan szeptember 28-án száll fel, két üres üléssel, hogy helyet biztosítson a Boeing miatt odafent rekedt űrhajósoknak. Ez egyben azt jelenti, hogy két másik asztronauta álma bizonytalan időre szertefoszlik, hiszen kénytelenek a Földön kivárni, amíg a társaikat hazahozzák és ők új lehetőséget kapnak.

Addig egyébként Sunita „Suni” Williamsnél nincs is ideálisabb jelölt a parancsnoki szerepre az ISS-en, mivel tapasztalt űrhajós: két korábbi útja során minden helyzetet nagy szakértelemmel és profizmussal kezelt. Először 2006-ban járt az űrállomáson a Space Shuttle Discovery fedélzetén, majd 2012-ben ő vezette az ISS 33. expedícióját.

Mostanáig összesen több mint 430 napot töltött az űrben, és még legalább fél évet fog, mire a SpaceX hazahozza. De még ezzel a teljesítménnyel sem válik rekorderré, hiszen a szebbik nem képviselői közül az amerikai Peggy Whitson volt a leghosszabb ideig a légkörön kívül: három űrmissziója összesen 665 napig tartott.

Az eset rendesen átszabhatja az űrversenyt

A NASA bejelentése, miszerint a Starliner legénysége a - nemrég éppen civil űrsétát is rendben lebonyolító - SpaceX űrhajójával tér vissza a Földre, számos kérdést vet fel a rivális vállalattal kapcsolatban. Arról egyelőre nincs szó, hogy a Boeing többé nem visz az űrbe emberi személyzetet. Ezt egy sajtótájékoztatón Bill Nelson, a NASA igazgatója is megerősítette, miután beszélt a magáncég vezetőjével – emlékeztet az npr közösségi rádió cikke, hozzátéve: az esetnek ettől függetlenül komoly következményei lehetnek a Boeing jövőjére nézve az űrkutatás területén.

Todd Harrison űripari szakértő azt nyilatkozta, hogy a Boeingnek szembe kell néznie a ténnyel, hogy az űrmissziója nem érte el a kitűzött célokat. Harrison szerint a cég belátható időn belül arra a következtetésre jut, hogy vissza kell lépnie a Starliner programtól, mivel az már nem illeszkedik az üzleti profiljába, kvázi: veszteséges. Ha ez megtörténik, az jelentős változás egy olyan vállalat számára, ami évtizedek óta meghatározó szereplője az űriparnak. Mint emlékezetes:

tíz éve éppen a Boeing kapta a NASA kereskedelmi űrrepülést támogató programjának legnagyobb támogatását, több mint 4 milliárd dollárt, miközben az egyelőre sokkal jobban teljesítő SpaceX-nek jelentősen kisebb forrás, 2,6 milliárd dollár jutott.

A NASA program eredeti célja az volt, hogy több magáncég is képes legyen asztronautákat és felszerelést küldeni az űrbe, majd onnan visszahozni. A Boeing küzdelmei egyelőre nem azt mutatják, hogy bejön a hivatal számítása, viszont (és ez egy nagyon fontos viszont) annyit legalább sikerült elérni a vállalatok versenyeztetésével, hogy mindig van B terv: van kinek szólni, hogy haza kell hozni két űrhajóst, akik a járművük hibája miatt nem tudnak biztonságosan visszatérni a légkörbe. Ha csak egyetlen cég monopóliuma lenne a közlekedés az ISS-re, akkor Williams és Wilmore most nagyobb gondban lenne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Fenekünkön keresztül is képesek lehetünk lélegezni, csakúgy, mint több más emlős – ennek felfedezése Ig Nobel-díjat ért
Az elsőre vicces, mégis elgondolkodtató kutatásokért járó díjat idén egy különösen mókás, de potenciálisan életet mentő orvosi megállapításért lehetett elnyerni. De volt ott még galambrakéta és halottan is úszó pisztráng is.


Nem mindennapi felfedezésért díjaztak japán kutatókat az idei Ig Nobel-gálán: bebizonyították, hogy az emlősök – köztük egerek, patkányok és sertések –

képesek oxigént felszívni a végbélen keresztül.

A felfedezésük annyira meghökkentő, hogy ugyan joggal lehet nevetni rajta, de az is kiderülhet, hogy ez az információ akár életmentő is lehet.

A kutatást egyebek mellett az is indokolta, hogy a Covid-járvány alatt sok kórházban elfogyott a lélegeztetőgép, és alternatív megoldások után kellett nézni. Az eredmények olyan biztatóak lettek, hogy már el is indult az emberi tesztelés. Ha sikerrel járnak, a jövőben talán oxigént fognak pumpálni a légzési elégtelenséggel küzdők végbelébe.

Az Ig Nobel egy olyan díj, amit olyan kutatásokért adnak, amelyek „először megnevettetnek, majd elgondolkodtatnak”. Idén 10 ilyen rendhagyó felfedezés kapott elismerést a Massachusetts Institute of Technology-n rendezett díjátadón. A japán kutatók az élettani kategóriában nyertek, miután kimutatták, hogy egerek, patkányok és sertések képesek az oxigént a végbélbe juttatva felszívni. Egyébként a halak közül egyes csíkfélék hasonló technikával lélegeznek.

Dr. Takanori Takebe, a kutatás egyik vezetője elmondta, hogy vegyes érzésekkel fogadta a díjat, de miután megtudta, hogy a felfedezést azért ismerték el, mert „megnevettet és elgondolkodtat”, már inkább örült neki. „Ha ez felkelti az érdeklődést a felfedezésünk iránt, nagyon boldog leszek” – tette hozzá.

Persze az Ig Nobel-gálán nem csak a végbélen keresztüli lélegzés tarolt. Díjat kapott egy másik amerikai kutatás, ami azt vizsgálta, hogyan lehet galambokat rakétákba zárni, hogy célba irányítsák őket – igen, tényleg –, bár a kísérletet végül „őrült ötletként” elvetették. A fizikai díjat egy, a Floridai Egyetemen dolgozó kutató nyerte, aki megmutatta, hogy egy halott pisztráng is képes úszni.

A demográfiai díjat oxfordi kutatók kapták, akik kimutatták, hogy az extrém hosszú élettartamú emberek rekordjai jellemzően olyan helyekről származnak, ahol rövid az átlagos élettartam, nincsenek születési anyakönyvi kivonatok, és gyakoriak a hivatalos hibák és csalások. „Az extrém öregségi rekordok statisztikai rémálmok” – hűtötte le az örök élet felé kacsingató emberek kedélyeit Dr. Saul Newman.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A melegedő víz miatt elszaporodtak a Kínából behurcolt édesvízi medúzák a Paks környéki holtágakban
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a medúzák megeszik az algákat fogyasztó zooplanktonokat, ez pedig algásodást okozhat, ami kedvezhet az olyan káros algafajoknak, mint a toxin termelő kék alga.


Júniusban és júliusban különösen figyelemre méltó jelenséget tapasztaltak Paks alatt, ahol

a Fadd-Dombori holtágban nagyszámú édesvízi medúza jelent meg

- írja az Átlátszó.

Ez is mutatja, hogyan hat a klímaváltozás a vízi ökoszisztémákra, hiszen ez a kínai eredetű faj a melegebb vizekben képes megtelepedni, így a globális felmelegedés kedvező környezetet teremt számára - mondják a szakemberek.

A Ráckevei-Duna helyzetét Abonyi András ökológus mutatta be, ebből kiderült, hogy az édesvízi medúzák jelenléte miként változik. A kutatócsoport mikroszkóppal vizsgálja a medúzák polip formáját, amely szabad szemmel nem látható, és csak megfelelő környezetben alakul át az emberi szemmel is észlelhető medúza formává. Ezt a formát Fadd-Domboriban is megfigyelték, ahol az állatok 2-2,5 cm nagyságúra nőnek, ha a vízhőmérséklet eléri a 25-26 °C-ot.

Eddig a Duna mentén az édesvízi medúzákat leginkább mellékágakban, holtágakban és tározókban észlelték. A Bécsben található Alte Donau és Neue Donau mesterséges tavak szintén otthont adtak ennek a fajnak. Az édesvízi medúza a lassú folyású vagy álló vizekben tud a legjobban megélni, mivel táplálékát így tudja a legjobban felvenni. A gyorsan mozgó vizekben nem tudná hatékonyan gyűjteni táplálékát, ezért nem valószínű, hogy a Duna főágában elterjedne.

Az édesvízi medúza ragadozó, amely halivadékkal, tubifexszel és zooplanktonokkal táplálkozik. Az Abonyi András által vezetett kutatás szerint a medúzák jelenléte hozzájárulhat az algák elszaporodásához, mivel megeszik az algákat fogyasztó zooplanktonokat. Ez algásodást okozhat a vízben, ami kedvezhet az olyan káros algafajoknak, mint a toxin termelő kék alga. Azonban a medúza nem veszélyes az emberre, nem csíp és nem bánt.

A medúzák megjelenése a vizek melegedésével függ össze. A Duna éves átlaghőmérséklete 1965-ben 10 °C körül volt, míg 2022-ben már 3,5 °C-kal magasabb. Az éghajlatváltozás mellett a folyószabályozások is jelentős szerepet játszanak a medúzák elterjedésében,

mivel ezek az intézkedések kedvezőbb környezetet biztosítanak a medúzák számára. Az Alföld és a Duna-Tisza köze szárazodásáért a folyószabályozások felelősek, amely a legnagyobb környezeti probléma jelenleg.

A medúzák terjedése tehát nem csupán a vízi ökoszisztéma változásait jelzi, hanem a globális klímaváltozás és a környezeti beavatkozások komplex hatásait is tükrözi.

VIDEÓ: A Duna mentén is megjelent a Kínából behurcolt invazív édesvízi medúza


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Tudósok találtak egy bolygót, ami segíthet megjósolni, mi vár a Földre 8 milliárd év múlva
A mi Napunk is hasonló sorsra fog jutni úgy 5 milliárd év múlva: előbb vörös óriássá duzzad, elnyeli a Merkúrt, a Vénuszt, talán a Földet és a Marsot is, majd szépen lassan fehér törpévé zsugorodik.


Tudósok nemrég találtak egy bolygót, ami segíthet megjósolni, mi vár a Földre 8 milliárd év múlva – írja a Live Science. Az égitest a nem túl izgalmas KMT-2020-BLG-0414 nevet viseli, és valahol 4000 fényévre kering egy fehér törpe körül.

A mi Napunk is hasonló sorsra fog jutni úgy 5 milliárd év múlva: előbb vörös óriássá duzzad, elnyeli a Merkúrt, a Vénuszt, talán a Földet és a Marsot is, majd szépen lassan fehér törpévé zsugorodik. Ha a Föld esetleg megússza a dolgot, akkor a KMT-2020-BLG-0414 bolygójához hasonló jövő várhat rá.

Keming Zhang, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatója szerint nem tudjuk biztosan, hogy a Föld túléli-e a Nap vörös óriás fázisát. A bolygó addigra úgyis lakhatatlan lesz: a következő egymilliárd évben az óceánok elpárolognak, és a Föld extrém üvegházhatás következtében forró pokollá válik.

A csillagok egyébként életük nagy részében hidrogént fúzionálnak héliummá, de mikor kifogynak a hidrogénből, a hélium jön, és ettől nőnek meg vörös óriásokká.

A KMT-2020-BLG-0414 rendszerét 2020-ban figyelték meg először, és kiderült, hogy a bolygó kétszer akkora, mint a Föld, és nagyjából akkora távolságra kering a fehér törpétől, mint a Föld a Naptól. Sőt, egy barna törpe is lakik a rendszerben – ezek a furcsa objektumok valahol félúton vannak a gázóriások és a csillagok között.

Hogy az emberiség megússza-e a vörös óriás fázist? Egyelőre csak találgatunk. Zhang szerint a jövő generációi akár át is települhetnek a Jupiter vagy a Szaturnusz jeges holdjaira, például az Europára vagy az Enceladusra, ahol a távoli jövőben folyékony víz lehet.

„Ahogy a Nap vörös óriássá válik, a lakható zóna a Jupiter és a Szaturnusz pályája köré fog költözni, és ezek a holdak óceánvilágokká válhatnak”

– mondta Zhang. Ha az emberiség még létezni fog, akár oda is átköltözhet.

(via 24.hu)

Link másolása
KÖVESS MINKET: