TUDOMÁNY

Agyba ültetett bionikus szem adhatja vissza vakok látását

Egy okostelefon mechanizmusát kombinálták mikro-elektródákkal.

Link másolása

Olyan eszközt készülnek beültetni az agyba ausztrál kutatók, amellyel reményeik szerint a vakok újra láthatnak.

A melbourne-i Monash egyetem tudóscsoportja hamarosan végrehajtja egy bionikus szem első emberi klinikai kísérletét. Több mint 10 évig dolgoztak a Gennaris bionikus látásrendszeren, amely alapvetően olyan, mintha egy okostelefon mechanizmusát kombinálták volna az agyba ültetett mikro-elektródákkal. A rendszer egy személyre szabott fejvédő, amelyben van egy kamara és egy vezeték nélküli közvetítő.

Lényege, hogy kikerüli a megsérült látóidegeket, hogy az agy látóközpontja újra tudjon jeleket adni a retinának. Egy processzor felel az adatfelvételért, míg az agyi implantátumok küldik a jeleket – írja a Futurism.

Mint a kísérlet vezetője, Arthur Lowery professzor elmondta, az eszköz 172 fényvillanás kombinációjából álló vizuális rendszert hoz létre, amelyben az egyén képes közlekedni otthonán belül és azon kívül, képes felismerni emberek és tárgyak jelenlétét maga körül.

A Gennaris-t eddig csak állatokon próbálták ki, júliusban három birkába ültették be. Több mint egy hónapon át folytatták az agystimulációjukat, és nem észleltek semmilyen káros mellékhatást.

A kutatók remélik, hogy amennyiben találmányuk sikeres lesz, a későbbiek során alkalmazhatják gyógyíthatatlan neurológiai betegségben szenvedőknél, például olyanoknál, akiknek megbénultak a végtagjaik, hogy újra képesek legyenek mozogni. Vagyis a végcélja hasonló Elon Musk Neuralink-projektjéhez.

Folynak a világon más kísérletek is emberek látásának visszaadására. A houstoni Baylor orvosegyetem tudósai egy olyan „vizuális protézis” kifejlesztéséről adtak hírt az idén májusban, amely révén a vakok felismerik a betűk formáját.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Ismeretlen lényt találtak egy elhagyatott bányában, 480 foga volt
A 155 millió éves fosszília rendkívül jó állapotban maradt fenn Németországban.

Link másolása

Különös csőre és több száz fog a van annak az eddig ismeretlen fajnak, amelyet nemrég fedeztek fel egy elhagyatott németországi bányában — írta meg a Live Science. A nagyjából 155 millió éves, a pteroszauruszok rendjébe tartozó faj fosszíliája rendkívül jó állapotban maradt fenn, a szinte hiánytalan csontvázon még az ínszalagok is megtalálhatóak.

Talán a mai kanalasgémekéhez hasonlítható a csőre, amely 480 darab, 2-11 milliméter hosszú fogat tartalmaz.

Soha nem láttak ehhez hasonló fogakat egy pteroszaurusznál sem - mondta David Martill, a Portsmouth-i Egyetem paleobiológusa. A kutatók úgy vélik, az őslény a flamingókhoz hasonlóan garnélákkal táplálkozhatott, és kampó alakú fogai szűrték ki az apró rákokat.

A leletet véletlenül tárták fel egy elhagyott bányában Bajorországban. A kutatók krokodilcsontokat kerestek, amikor belebotlottak az új példányba.

A lény a Balaenognathus maeuseri tudományos nevet kapta, ezzel állítottak emléket az állatról készült tanulmány írása közben elhunyt Matthias Mäusernek. A fosszília Németországban, a Bambergi Természettudományi Múzeumban található.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Attól, hogy meghalunk, még nem biztos, hogy elveszítjük az eszméletünket – állítja egy tanulmány
Tudományos bizonyítékot találhattak arra, hogy van élet a halál után. Néhány esetben és pár percig legalábbis biztosan.
Fotó: Sasin Tipchai / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. január 13.


Link másolása

Néhányan a szívleállást követően is eszméletüknél maradnak, írja a Mirror egy tanulmány alapján. A Resuscitation orvosi folyóiratban publikált kutatás során 2060 szívleállást vizsgáltak.

Az egyik megkérdezett férfi pontosan emlékezett arra, hogyan hozták vissza az életbe az orvosok. A tanulmány szerint

a beteg felülről, a terem egyik sarkából figyelte az eseményeket. A férfi pontosan leírta a szobában megforduló embereket és a hangokat.

Az orvosi feljegyzések később megerősítették a történetet és azt is, hogy defibrillátorral élesztették újra. Vagyis nagyjából három perc telt el a szívmegállás és az újraélesztés küzött, aminek minden mozzanatával tisztában van az akkor éppen halottnak számító ember.

A beteg elmondta, hogy emlékszik, amint a nővérrel beszélt, majd hirtelen csend lett. Ezután rohantak be és kezdték el az újraélesztést. Eközben a szoba egyik felső sarkából intett az éppen halott férfinak egy nő, hogy menjen oda, ő azonban nem tudott odáig eljutni. Foglama sem volt arról, hogy ki lehet a nő, csak azt érezte, hogy valahonnan ismeri és megbízhat benne.

Egy pillanattal később már a fenti sarokból szemlélte az eseményeket. Teste fölé a nővér és egy kopasz férfi hajolt. Utóbbi arcát nem látta, csak kék öltözékét és a tarkóját, amit meglehetősen vaskosnak írt le. Ezután már csak arra emlékszik, hogy magához tért az ágyában.

A nyolc évvel ezelőtti kutatás 2060 alanya közül 330-at sikerült visszahozni a szívleállás után.

Sokan közülük nem tudták felidézni a halál és az újraélesztés között eltelt időt, néhányan azonban tisztán emlékeztek a megpróbáltatásaikra.

A megkérdezettek közül kilencnek volt halálközeli élménye, ketten pedig vizuális észlelésekről is beszámoltak.

A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a túlélők „az emlékek széles skáláját tapasztalták”, melyek között egyaránt előfordultak félelmetes és a fentihez hasonló tudatos élmények.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Kiderült, mit láthatunk magunk előtt, amikor meghalunk
Egy kutatás szerint megnő az agyi aktivitás közvetlenül a halál előtti és utáni másodpercekben.

Link másolása

Amerikai kutatók EEG-n keresztül rögzítették egy 87 éves epilepsziás férfi agyhullámait, amikor a beteg szívrohamot kapott és meghalt. A vizsgálat során az agyhullámok növekedését – úgynevezett gamma hullámokat – észlelték a szívleállás előtti és utáni 30 másodpercben, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy az ember szeme előtt lepereg az egész élete a halála előtt - írja a BBC.

"Az emlékek visszakeresésben szerepet játszó hullámok generálásával az agy a fontos életeseményeket idézheti fel még egyszer utoljára, hasonlóan a halálközeli élményekben leírtakhoz. Ezekkel az eredményekkel pontosabban meghatározhatjuk, mikor ér véget az élet, ami további fontos kérdésekhez vezet, például a szervátültetéssel kapcsolatban"

- mondta Dr. Ajmal Zemmar, a kutatás vezetője.

Korábban patkányokon végzett kísérletek is hasonló eredményeket mutattak, de emberen korábban még nem végezték el. A végső következtetések levonásához több kutatás is szükséges. Fontos megjegyezni, hogy ez esetben egy eleve sérült agyat vizsgáltak az epilepszia miatt, tehát nem jelenthető ki egyértelműen, hogy mással is ez történik a halála idején.

"Az derült ki ebből a kísérletből, hogy bár valaki lehunyta a szemét és kész megpihenni, az agya még lejátszhatja egyszer élete legszebb pillanatait"

- mondta Dr. Zemma.

A LADBible emlékeztet rá, hogy az EEG egy fájdalommentes vizsgálat, apró elektródákat helyeznek el a páciens fejbőrén, amik a beteg agyának elektromos tevékenységét érzékelik. A legtöbbször epilepszia diagnosztizálására használják. Az EEG segítségével egy szakorvos meg tudja határozni az epilepszia fajtáját, hogy mik váltják ki a rohamokat, és a legjobb kezelési mód kiválasztásában is segítséget nyújt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Rekonstruálták II. Ramszesz arcát, kifejezetten jóképű volt a szakértők szerint
A matuzsálemi kort megért uralkodót hatalma csúcsán, 45 éves korának megfelelő módon ábrázolták.

Link másolása

Rekonstruálták II. Ramszesz arcát a mumifikálódott maradványai alapján – számolt be róla a Live Science.

A 90-es éveiben elhunyt fáraó 66 éven át uralkodott. A matuzsálemi kort megért uralkodó arcát azonban a tudósok megfiatalították, így kb. 45 éves korának megfelelő módon rekonstruálták tavaly ősszel.

"Háromdimenziós korregressziós folyamatot végeztünk, hogy eltávolítsuk az öregedés néhány jelét, és hogy középkorúként, hatalma csúcsán ábrázolhassuk"

– mondta el Caroline Wilkinson, a Liverpooli John Moores Egyetem Face Lab igazgatója.

Szahar Szaleem, a Kairói Egyetem radiológusa és a projekt vezetője szerint

a fáraó kifejezetten jóképű volt.

A lap beszámolója szerint a múmiát 1881-ben fedezték fel Luxor közelében. Az uralkodó maradványait most a kairói Egyiptomi Civilizáció Múzeumában őrzik.

A rekonstrukcióhoz CT-adatok alapján készítettek 3D-s virtuális modellt alkottak a fejről és a koponyáról. Majd az arcot hozzá egy törvényszéki munkákhoz használt szoftverrel hozták létre.

A korabeli vonásokat is figyelembe véve számítógéppel illesztették rá a bőrt, hajat, szemet, majd fiatalították vissza az arcot.

A múmia feje, forrás: Wikipédia

II. Ramszesz szobra, British Múzeum, forrás: Wikipédia

II. Ramszesz i.e. 1303 körül született I. Széthi fiaként. Időszámítás előtt 1279-ben lépett trónra Nagy Ramszeszként. Ő volt az ókori Egyiptom egyik leghatalmasabb fáraója volt. Nagyszabású építkezéseket folytatott, hadjáratokat vezetett, de nevéhez fűződik a történelem első fennmaradt békeszerződése is. Uralma az egyiptomi civilizáció egyik tetőpontját jelentette. A fáraó i.e. 1213-ban halt meg.

Egyes elméletek szerint ő volt az a - Bibliában szereplő - fáraó, akinek uralkodása alatt a zsidók Mózes vezetésével kivonultak Egyiptomból.

VIDEÓ: A fáraóról (a jobb oldali kis nyíllal lapozz!)

Forrás: 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET: