Smartfest-igazgató: Nem az a lényeg, hogy AI-jal készült, ha értéket közvetít, akkor jó film
A Cinema City Mammutban csütörtök-pénteken rendezett III. Budapest Smartfest Nemzetközi AI Filmfesztivál alapítója az AIToday-nek azt mondta, a rendezvényt továbbra is erős lelkesedés övezi az alkotók részéről, akik szó szerint a világ minden tájáról küldenek alkotásokat. Sallai Ervin felidézte: az AI-jal készült filmek az induláskor még kifejezetten kísérleti jellegűek voltak, és néhány nevezés is elegendő lett volna ahhoz, hogy kategóriákat állítsanak fel. Ehhez képest a harmadik fesztiválra már több mint 2200 film érkezett, és a beérkező munkák minősége is jelentősen megváltozott:
Az élboly és a végső győztesek kiválasztásban nagy létszámú és vegyes összetételű előzsűri vett részt, amely művészi és nézői szempontból egyaránt értékelte a filmeket, mielőtt a főzsűri döntött volna a díjakról. A fesztivál legfőbb célja Sallai szerint az, hogy az alkotások mozivásznon, közösségi élményként is működjenek - ezt szolgálja a Smartfest, amelyhez hasonló rendezvényekre pár év múlva már jó eséllyel nem lesz szükség, hiszen a mesterséges intelligencia a filmkészítés természetes részévé válik.
Azt mondják, egy fesztivál az ötödik-hatodik alkalomtól kezd el igazán sínre kerülni, de a nevezett alkotások száma alapján már harmadik iránt is komoly volt az érdeklődés. Hogyan éli meg ezt és a szervezést? Nőtt a lelkesedés, vagy több lett a nehézség?
— Tavaly azt hittük, most már mindent tudunk, és innen már csak felfelé vezet az út. Ehhez képest nőttek a nehézségek, de a lelkesedés abszolút megvan. Főleg azért, mert sokkal több és jobb film érkezett, mint tavaly, és ennek az egész közösségnek a részének lenni nagyon jó érzés.
Mivel először tudunk beszélgetni a rendezvényről, térjünk vissza a kezdetekhez. Mi adta a kezdőlökést, ami miatt hinni tudott benne, hogy az okostelefonnal vagy mesterséges intelligenciával készített filmeknek érdemes külön filmfesztivált létrehozni?
— Amikor három éve nekikezdtünk, az ilyen filmek még nem voltak ennyire jó minőségűek. Nagyon kísérleti dolog volt az egész, inkább csak beleláttuk a lehetőséget, hogy ebből kisülhet valami. Akkor úgy gondoltuk, ha érkezik tíz nevezés, már öt kategóriában tudunk díjat adni. Az akkori alkotások olyanok voltak, mint egy PowerPoint-prezentáció hangokkal. Innen indultunk, most pedig már komoly művészeti alkotások érkeznek.
A „komoly” alatt már rövidfilmeket érthetünk, nem csupán egy-egy snittet, ugye?
— Abszolút. Szerintem most olyan minőségű filmek vannak, amelyek egyáltalán nem lógnának ki bármilyen más rövidfilm-fesztiválon sem. Ha a néző nem tudná, hogy ez egy AI-filmfesztivál, a minőség alapján nem feltétlenül venné észre a különbséget.
Hogyan állítják össze a kínálatot? Van előválogatás?
— Igen, van egy nagyjából 80 fős előzsűri. MOME-s diákoktól kezdve reklámszakembereken át civilekig próbálunk egy vegyes csapatot összeállítani, hogy mind művészi, mind átlag nézői szempontból értékeljék a filmeket. Ez az előzsűri átrágja magát az elképesztő mennyiségű nevezésen, a főzsűri pedig már a legjobbakkal foglalkozik, és abból választja ki a díjnyerteseket.
Ön hogyan vesz részt ebben a folyamatban?
— Én magában a zsűrizésben nem veszek részt, úgyhogy hátradőlök és nézem, amíg ők vitatkoznak egy kicsit. Érdekes látni, hogy a zsűriben filmesek és AI-szakemberek is vannak. Az igazán jó filmek azok, amelyeket technikailag és művészileg is szívesen felvállalnak.
Ön is alkotó?
— Igen. Bár kevés időm van arra, hogy magam is alkossak, a reklámszakmában dolgozom, elképesztő mennyiségű reklámfilmet készítettem, és rendeztem játékfilmeket, rövidfilmeket is. Szeretnék én is AI-filmeket készíteni, de most arra megy rá az időm, hogy mások alkotásainak megszervezzem a lehetőséget, hogy moziban is láthassák őket.
Mit jelent az AI az ön szakmájában vagy a fesztivál szempontjából? Alkotótárs, hasznos szerszám, vagy valami más?
— Szerintem mindenki egy kicsit máshogy áll hozzá. Én azt veszem észre, hogy ez egy eszköz. El tudom képzelni, hogy valaki az alkotási folyamatban társként, akár ötletelő társként használja, de a konkrét filmek elkészítésében ez egy ugyanolyan eszköz, mint egy vágószoftver vagy egy kamera.
Mit tesz az emberi munkával? Megkönnyíti vagy elveszi?
— Biztos vannak olyanok, akiknek elveszi a munkáját. Lesznek olyan részfeladatok, amelyek régen valakinek a munkái voltak, és most már átugorhatók. Ugyanakkor lesznek olyanok is, akik pont emiatt jutnak munkához. Például eddig nem jutottak filmezési lehetőséghez, mert túl drága volt, de megvolt az ihletük, az ötletük, és most sokkal kisebb büdzséből meg tudják valósítani.
Mitől lesz művészi egy mesterséges intelligenciával készült film?
— Én inkább úgy kérdeznék: mitől művészi egy film? Nem különböztetném meg a kettőt, és a zsűrivel is mindig ezt beszéltük meg, hogy így álljunk hozzá. Nézzük úgy, mint egy filmet. Ha értéket közvetít, megnevettet, megríkat, elgondolkodtat, akkor az egy jó film. Függetlenül attól, hogy esetleg vannak-e apró technikai hiányosságai. Ha ezt a lécet nem ugorja meg, akkor az nem film, hanem csak egy technikai bravúr.
Pálfi Györggyel készítettünk nemrég egy interjút, amiben úgy fogalmazott az AI filmes felhasználása kapcsán, hogy továbbra is emberek fognak történeteket mesélni embereknek. Ezzel a fesztivál is egyetért, hiszen megmutatja, hogy más eszközökkel ugyan, de mi emberek vagyunk a történet mögött.
— Abszolút, és szerintem a fesztivál rátesz erre egy lapáttal. Az, hogy moziban nézhetjük meg ezeket a filmeket, egészen más érzés, mintha csak görgetnénk a Facebookot vagy a YouTube-ot, és felugrana egy ilyen alkotás. Itt összejönnek az emberek, közösségben nézik meg egy másik ember vászonra vitt alkotását. Olyan ez, mint a színház: mindenki ugyanarra kíváncsi, ugyanazzal a mindsettel érkezik. Mindenki elhatározta magát, eljött, élvezni akarja, és meg akarja ismerni az alkotók gondolatait.
A mozis bemutató tehát ad egy plusz elismerést ezeknek a filmeknek. Három éve is elérkezettnek látta az időt erre?
— Három évvel ezelőtt ez talán még inkább egy húzóerő volt. Ma már azt gondolom, hogy elérkezett az idő, ezek a filmek alkalmasak a nagyvászonra. Magának az alkotónak pedig fantasztikus érzés lehet, hogy moziban látja viszont a filmjét.
Honnan érkeztek alkotók az idei fesztiválra?
— Tényleg a világ minden részéről, de sajnálatos módon elég kevesen érkeztek Magyarországról. Több mint 2200 nevezés érkezett, és ebből száznál kevesebb a magyar. A nevezők között van kínai, amerikai, brazil alkotó is. Fantasztikus érzés volt látni, ahogy két, teljesen külön helyről érkező brazil filmes a mozi előterében beszélgetett. Eljönnek ide, vagy akár csak elküldik a filmjüket, és örülnek, hogy bemutatjuk.
Jellemző, hogy sokan személyesen is elkísérik a filmjüket Budapestre?
— Aki teheti, igen. Jönnek Amerikából is, bár nem esküdnék meg rá, hogy konkrétan onnan indulnak, lehet, hogy már itt élnek Európában. Nagyon mozgásban van mindenki, szeretnek Európába jönni, és ha már itt vannak, átugranak.
- a magyar filmesek vélhetően milyen - jellemzően anyagi - okokból adódóan képviseltetik magukat kisebb létszámban a fesztiválon,
- már kétféle alkotói réteg van: az egyik most tanulja a filmkészítést, a másik meglévő tudáshoz tanulja hozzá a technológiát,
- az AI milyen arányban képes megvalósítani az alkotók elképzeléseit most, és mire lehet képes a jövőben,
- miért gondolja, hogy a klasszikus film és az AI keveredése meghatározó trenddé válhat,
- és hogyan segítheti az AI a kis büdzsével rendelkező filmeseket.
Az interjú végén a III. Budapest Smartfest Nemzetközi AI Filmfesztivál kategóriagyőzteseit is felsoroljuk.
