SZEMPONT
A Rovatból

Tűzijáték Budapesten: idén a vakszerencsén múlt, hogy nem lett komolyabb katasztrófa

A szakértő szerint az időjárási helyzet teljességgel kiszámíthatatlan volt. Timár Gábor azt mondja, bár a fél kilences vihar a Dunaparton enyhébb volt, de nem messze onnan, a XI. kerületben fákat csavart ki a szél, akárcsak a 2006-os végzetes estén.


Amióta 2006-ban emberéletekbe került a dilettáns szervezés és a viharos időjárás elegye, minden évben felmerül a kérdés, lesz-e tűzijáték augusztus 20-án este. 2020-ban a Covid miatt eleve meg sem rendezték, 2022 pedig a várható rossz idójárás miatt már délután lefújták. Aztán este mégsem lett vihar, másnap pedig Palkovics László kirúgta a Meteorológiai Szolgálat elnökét és szakmai elnökhelyettesét.

Idén pár napja kezdtek szállingózni a hírek, hogy ismét

veszélybe kerülhet a tűzijáték megrendezése, mivel az időjárási előrejelzések nem voltak túl biztatóak.

A 2006-os tragédia óta a tűzijáték megrendezéséről két lépcsőben döntenek. Az alapvető információkat a meteorológusok szolgáltatják, vagyis a szakemberek. Ezeket felhasználva kell meghozni a felelős döntést az operatív törzsnek, ahol a politikai szempontok, no meg az anyagi szempontok is szerepet játszanak.

A tudomány természeténél fogva, ellentétben a politikával, csak egy dologhoz igazodik: a saját tudásához, amely magában foglalja korlátainak ismeretét is. Azaz bármennyire is szeretnék a politikusok, ha a meteorológusuk százszázalékosan megjósolnák, hogy egy adott időpontban, egy adott helyen milyen lesz az időjárás, ezt elég ritkán lehet megtenni. Itt bizony valószínűségek vannak, és olyan előre nem látható körülmények, amelyekről egy, a szakmai hitelére adó tudós csak feltételes módon tud nyilatkozni.

„Az időjárásnál az egyik legjobb kérdés, hogy milyen jó a közelítés: vagyis hogy mi az előrejelzés megbízhatósága. Ezzel nem tudnak mit kezdeni a politikusok”

- magyarázza Timár Gábor, az ELTE TTK geofizika professzora.

Az emlékezetes augusztus 20-ai döntések közül három esetet emel ki, hogy érzékeltesse, mi zajlott le a természetben, mit tudtak mondani a meteorológusok, és milyen döntési dilemmákkal szembesült az operatív törzs.

Az első eset a 2006-os tragédia. Akkor a teljesen felkészületlen tömegre a tűzijáték megkezdése után pár perccel csapott le egy drámai erejű vihar, amely pontosan ott végezte a legnagyobb pusztítást, ahol a tömeg a legsűrűbben állt. A végeredmény ismert: öt halott. Ami igazán tragikus ebben az eseményben, az az, hogy ez a történet, ellentétben a másik kettővel, teljesen előre látható volt. Ahogy Timár Gábor fogalmaz:

„2006-ban, augusztus 10-én délután háromkor látszott, hogy van egy zivatarlánc végig a Dunántúlon, és jön Budapest felé. Ha az ember rátette a vonalzóját a térképre, akkor lehetett számolni, hogy ez körülbelül kilenc órára ide is ér.”

Csakhogy a Meteorológiai Szolgálat hiába látta ezt előre, az akkor bevezetett új információs csatornán leadott figyelmeztetést állami részről senki sem olvasta el. Bár a meteorológus betartotta a szolgálati utat, mégis fegyelmit kapott, mert nem győződött meg arról, hogy a jelentést elolvasták volna. Fegyelmit kapott és azonnali hatállyal felmentették a katasztrófavédelem ügyeletvezetőjét is, aki nem olvasta el a beérkezett figyelmeztetést, valamint fegyelmit kapott a Miniszterelnöki Hivatalnak a rendezvényért felelős osztályvezetője is.

Ezután alapvetően változtattak a rendszeren. A döntések egy kézben, az Operatív Törzsnél futnak össze, így az ilyen információs fekete lyukakat kiküszöbölték.

Így jött el 2022, amikor egész más volt a meteorológiai helyzet, mint 2006-ban. Nem voltak egyértelműen, nyílegyenesen a főváros felé közeledő zivatarláncok, amelyeket pontosan előre lehetett volna jelezni. Ehelyett egy a mostanihoz hasonló párás, instabil időjárás alakult ki, ahol csupán 30 százalékos valószínűséggel lehetett megmondani, hogy lesz-e baj este Budapest közepén. A meteorológusoktól dél és délután kettő között várták az egyértelmű javaslatot, hogy mehet-e a tűzijáték.

A szakemberek azt mondták, hogy a vihar kialakulásának 9 órával az esemény előtt 30 százalék esélye van. Ebből lehet is baj, meg nem is. Ha ilyen nagy az esély, hogy baj lehet, akkor inkább ne legyen tűzijáték.

Végül Budapesten nem történt semmi, de Budapestről száz kilométerre több helyen is nagy vihar volt.

Ez a helyzet Timár Gábor szerint a tudós és politikus tipikus konfliktusa volt: a politika olyat várt el a tudománytól, amit az nem vállalhatott. A következő munkanapon megváltak az OMSZ igazgatójától és az operatív helyettesétől is.

Ilyen előzmények után érkeztünk el az idei augusztus 20-ához. Az időjárási helyzet eléggé hasonlított a 2022-es bizonytalan állapotra. A napokkal azelőtt lefuttatott előrejelző modellek szerint benne volt a pakliban egy vállalhatatlan időjárási helyzet kialakulása a tűzijáték idejére.

„Azt lehetett látni, hogy délután valahol nagyon durva dolgok lesznek, nem tudni, hogy hol, és olyan délután kettő órától már kezdtek kipattanni a nagyobb zivatarok a semmiből”

- magyarázza Timár Gábor.

Amikor emberéletekről kell dönteni, ez óriási bizonytalansági tényező. A professzor szerint ez akár azt is jelenthette volna, hogy pont a tűzijáték ideje alatt, a belváros felett pattan ki egy vihar. Ahogy ki is pattant délután háromnegyed ötkor a semmiből, a belváros fölött, a VII-VIII. kerület felett. Öt percig nagy záport hozott, majd eloszlott, eltűnt.

Azaz a helyzet tökéletesen alkalmatlan volt arra, hogy felelős előrejelzést lehessen adni.

Hogy szemléltesse a helyzet bizonytalanságát, mond még néhány konkrét példát. Délután három-négy óra körül egy kifejezetten nagy vihar alakult ki Pest közelében, Vácnál, amely akár Pestre is irányulhatott volna, de végül elfújta a szél a Visegrádi-hegység fölé. Egy másik vihar öt-hat óra között Nagykátánál alakult ki, amely lassan kóválygott Budapest előterében, még Ferihegyet is érintette egy időre.

Tehát egy ilyen teljesen megfoghatatlan helyzetről kellett volna valami konkrétumot mondaniuk a meteorológusoknak és az operatív törzsnek is. Most, ellentétben 2006-tal, Timár szerint

az Operatív Törzs rugalmasabb volt, nem akart kicsikarni a meteorológusoktól idejekorán állásfoglalást.

Csakhogy egy ilyen kivárásnak is van egy természetes vége, ami, ha figyelembe vesszük, hogy legalább két óra kell a terület kiürítésére, azt jelenti, hogy hat órakor egyértelmű döntést kellett volna hozni.

Timár Gábor azt mondja,

ő a látottak alapján öt órakor leállította volna a tűzijátékot, pontosan a magas bizonytalansági fok miatt.

Persze gyorsan hozzáteszi, hogy utólag mindenki sokkal bölcsebb. Ezzel szemben az Operatív Törzs kivárt. Valószínűleg nem akarták megismételni a 2022-es fiaskót, és politikai szempontból is kockázatosnak ítélték meg a rendezvény idő előtti lefújását.

Holott Timár Gábor szerint nem sokon múlt a katasztrófa. Az a vihar, amely végül fél kilenc tájt a Duna-parton csak riadalmat okozott, nem sokkal messzebb, a XI. kerületben fákat döntött ki.

2006-ban pedig az áldozatok között többen pontosan ilyen kidőlő fák alatt lelték halálukat. Azaz a kivárás, bár most bejött, de az elmondottak alapján úgy tűnik, csak a vakszerencsén múlt, hogy nem történt komoly katasztrófa.

Mi is történt? Hét órakor, tehát amikor már néhány vihar a semmiből kipattant Budapest környékén, sőt a belváros felett is, az Operatív Törzs zöld utat adott a tűzijátéknak. Ez a döntés egészen addig érvényben maradt, amíg egy szerencsére kisebb vihar le nem csapott a helyszínre. Ekkor jelentették be, hogy egy órával eltolják az eseményt, hozzátéve azt a tanácsot, hogy mindenki vonuljon fedett helyre.

Timár Gábor szerint ezt meg lehet csinálni egy színpadi rendezvénynél, ahol pár százan vannak, és addig kinyitják mondjuk a közeli közintézményeket, de amikor sok százezres tömeg áll szorosan egymás mellett az egész belvárosi Duna-parton, ennek sok realitása nincs. És igen, ekkor csavart ki ugyanez a vihar fákat néhány kilométerre onnan.

Epilógus

Amikor már vége volt a tűzijátéknak és az emberek megindultak hazafelé, nem várt akadályokba ütköztek. Még mindig teljes szélességében lezárva tartottak több belvárosi hidat is, például a Margit hidat. A központi úton az előzetes bejelentés szerint délután 4-től este 11-ig tiltották meg a közlekedést, de egy portálunkhoz eljuttatott videón jól látszik, hogy még fél 12-kor is a kordonok előtt állt a tömeg, és senki sem tudta megmondani, meddig kell várniuk. A területen csak a kék villogós állami autók konvojai mehettek át, se a 4-es 6-os villamost, se a gyalogos közlekedést nem engedélyezték.

A beszámolók szerint a bizonsági emberek nem sok felvilágosítást adtak, és amit adtak, az sem volt egyértelmű.

Angolul azt mondták, fél órát kell várni, magyar nyelven viszont azt, egy órát.

Mindezt azzal indokolták, hogy meg kell tisztítani a hidat a ráhullott pirotechnikai eszközöktől. A takarítást végző járművek viszont jó fél órával később indultak el.

Voltak olyanok is, akik a Margit hídon Budáról szerettek volna a Nyugati pályaudvarra eljutni, hogy elérjék az utolsó vonatot, amivel haza tudtak volna menni. Információt, hogy mindezt hol tehetik meg, nem kaptak.

Az elmérgesedő hangulat miatt azonban megjelent a Készenléti Rendőrség, és kamerákkal kezdte venni a tömeget.

VIDEÓ: A felháborodott tömeg

@szeretlekmagyarorszag.hu??‍♂️??‍♂️??‍♂️

♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Kézenfekvő megoldásnak tűnhet a metró, csakhogy ott a videófelvételeket készítő Lengyel Roland szerint a rengeteg lezárás miatt akkora volt a tömeg, hogy már-már balesetveszélyes helyzetek alakultak ki.

„A lépcsőkön lefelé áramló embertömeg elkezdte nyomni a peronon állókat a sínek felé, és mivel nem volt elég sűrű a metrószerelvények követési ideje, ez a balesetveszélyes helyzet rendre megismétlődött"

- mondja a Rehab Critical Mass sajtóügyeivel is foglalkozó Roland, aki szerint belegondolni is rossz, milyen tragédiák történhettek volna, ha például egy kerekesszékes embert sodor le a tömeg a metró peronjáról.

Mindezek ellenére az augusztus 20-i ünnepség végül baj nélkül lezajlott, senki sem sérült meg sem a viharok, sem a tömegközlekedésben tapasztalható tumultus miatt. A kérdés csak az, megérte-e a kockázatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET: