SZEMPONT
A Rovatból

Tűzijáték Budapesten: idén a vakszerencsén múlt, hogy nem lett komolyabb katasztrófa

A szakértő szerint az időjárási helyzet teljességgel kiszámíthatatlan volt. Timár Gábor azt mondja, bár a fél kilences vihar a Dunaparton enyhébb volt, de nem messze onnan, a XI. kerületben fákat csavart ki a szél, akárcsak a 2006-os végzetes estén.


Amióta 2006-ban emberéletekbe került a dilettáns szervezés és a viharos időjárás elegye, minden évben felmerül a kérdés, lesz-e tűzijáték augusztus 20-án este. 2020-ban a Covid miatt eleve meg sem rendezték, 2022 pedig a várható rossz idójárás miatt már délután lefújták. Aztán este mégsem lett vihar, másnap pedig Palkovics László kirúgta a Meteorológiai Szolgálat elnökét és szakmai elnökhelyettesét.

Idén pár napja kezdtek szállingózni a hírek, hogy ismét

veszélybe kerülhet a tűzijáték megrendezése, mivel az időjárási előrejelzések nem voltak túl biztatóak.

A 2006-os tragédia óta a tűzijáték megrendezéséről két lépcsőben döntenek. Az alapvető információkat a meteorológusok szolgáltatják, vagyis a szakemberek. Ezeket felhasználva kell meghozni a felelős döntést az operatív törzsnek, ahol a politikai szempontok, no meg az anyagi szempontok is szerepet játszanak.

A tudomány természeténél fogva, ellentétben a politikával, csak egy dologhoz igazodik: a saját tudásához, amely magában foglalja korlátainak ismeretét is. Azaz bármennyire is szeretnék a politikusok, ha a meteorológusuk százszázalékosan megjósolnák, hogy egy adott időpontban, egy adott helyen milyen lesz az időjárás, ezt elég ritkán lehet megtenni. Itt bizony valószínűségek vannak, és olyan előre nem látható körülmények, amelyekről egy, a szakmai hitelére adó tudós csak feltételes módon tud nyilatkozni.

„Az időjárásnál az egyik legjobb kérdés, hogy milyen jó a közelítés: vagyis hogy mi az előrejelzés megbízhatósága. Ezzel nem tudnak mit kezdeni a politikusok”

- magyarázza Timár Gábor, az ELTE TTK geofizika professzora.

Az emlékezetes augusztus 20-ai döntések közül három esetet emel ki, hogy érzékeltesse, mi zajlott le a természetben, mit tudtak mondani a meteorológusok, és milyen döntési dilemmákkal szembesült az operatív törzs.

Az első eset a 2006-os tragédia. Akkor a teljesen felkészületlen tömegre a tűzijáték megkezdése után pár perccel csapott le egy drámai erejű vihar, amely pontosan ott végezte a legnagyobb pusztítást, ahol a tömeg a legsűrűbben állt. A végeredmény ismert: öt halott. Ami igazán tragikus ebben az eseményben, az az, hogy ez a történet, ellentétben a másik kettővel, teljesen előre látható volt. Ahogy Timár Gábor fogalmaz:

„2006-ban, augusztus 10-én délután háromkor látszott, hogy van egy zivatarlánc végig a Dunántúlon, és jön Budapest felé. Ha az ember rátette a vonalzóját a térképre, akkor lehetett számolni, hogy ez körülbelül kilenc órára ide is ér.”

Csakhogy a Meteorológiai Szolgálat hiába látta ezt előre, az akkor bevezetett új információs csatornán leadott figyelmeztetést állami részről senki sem olvasta el. Bár a meteorológus betartotta a szolgálati utat, mégis fegyelmit kapott, mert nem győződött meg arról, hogy a jelentést elolvasták volna. Fegyelmit kapott és azonnali hatállyal felmentették a katasztrófavédelem ügyeletvezetőjét is, aki nem olvasta el a beérkezett figyelmeztetést, valamint fegyelmit kapott a Miniszterelnöki Hivatalnak a rendezvényért felelős osztályvezetője is.

Ezután alapvetően változtattak a rendszeren. A döntések egy kézben, az Operatív Törzsnél futnak össze, így az ilyen információs fekete lyukakat kiküszöbölték.

Így jött el 2022, amikor egész más volt a meteorológiai helyzet, mint 2006-ban. Nem voltak egyértelműen, nyílegyenesen a főváros felé közeledő zivatarláncok, amelyeket pontosan előre lehetett volna jelezni. Ehelyett egy a mostanihoz hasonló párás, instabil időjárás alakult ki, ahol csupán 30 százalékos valószínűséggel lehetett megmondani, hogy lesz-e baj este Budapest közepén. A meteorológusoktól dél és délután kettő között várták az egyértelmű javaslatot, hogy mehet-e a tűzijáték.

A szakemberek azt mondták, hogy a vihar kialakulásának 9 órával az esemény előtt 30 százalék esélye van. Ebből lehet is baj, meg nem is. Ha ilyen nagy az esély, hogy baj lehet, akkor inkább ne legyen tűzijáték.

Végül Budapesten nem történt semmi, de Budapestről száz kilométerre több helyen is nagy vihar volt.

Ez a helyzet Timár Gábor szerint a tudós és politikus tipikus konfliktusa volt: a politika olyat várt el a tudománytól, amit az nem vállalhatott. A következő munkanapon megváltak az OMSZ igazgatójától és az operatív helyettesétől is.

Ilyen előzmények után érkeztünk el az idei augusztus 20-ához. Az időjárási helyzet eléggé hasonlított a 2022-es bizonytalan állapotra. A napokkal azelőtt lefuttatott előrejelző modellek szerint benne volt a pakliban egy vállalhatatlan időjárási helyzet kialakulása a tűzijáték idejére.

„Azt lehetett látni, hogy délután valahol nagyon durva dolgok lesznek, nem tudni, hogy hol, és olyan délután kettő órától már kezdtek kipattanni a nagyobb zivatarok a semmiből”

- magyarázza Timár Gábor.

Amikor emberéletekről kell dönteni, ez óriási bizonytalansági tényező. A professzor szerint ez akár azt is jelenthette volna, hogy pont a tűzijáték ideje alatt, a belváros felett pattan ki egy vihar. Ahogy ki is pattant délután háromnegyed ötkor a semmiből, a belváros fölött, a VII-VIII. kerület felett. Öt percig nagy záport hozott, majd eloszlott, eltűnt.

Azaz a helyzet tökéletesen alkalmatlan volt arra, hogy felelős előrejelzést lehessen adni.

Hogy szemléltesse a helyzet bizonytalanságát, mond még néhány konkrét példát. Délután három-négy óra körül egy kifejezetten nagy vihar alakult ki Pest közelében, Vácnál, amely akár Pestre is irányulhatott volna, de végül elfújta a szél a Visegrádi-hegység fölé. Egy másik vihar öt-hat óra között Nagykátánál alakult ki, amely lassan kóválygott Budapest előterében, még Ferihegyet is érintette egy időre.

Tehát egy ilyen teljesen megfoghatatlan helyzetről kellett volna valami konkrétumot mondaniuk a meteorológusoknak és az operatív törzsnek is. Most, ellentétben 2006-tal, Timár szerint

az Operatív Törzs rugalmasabb volt, nem akart kicsikarni a meteorológusoktól idejekorán állásfoglalást.

Csakhogy egy ilyen kivárásnak is van egy természetes vége, ami, ha figyelembe vesszük, hogy legalább két óra kell a terület kiürítésére, azt jelenti, hogy hat órakor egyértelmű döntést kellett volna hozni.

Timár Gábor azt mondja,

ő a látottak alapján öt órakor leállította volna a tűzijátékot, pontosan a magas bizonytalansági fok miatt.

Persze gyorsan hozzáteszi, hogy utólag mindenki sokkal bölcsebb. Ezzel szemben az Operatív Törzs kivárt. Valószínűleg nem akarták megismételni a 2022-es fiaskót, és politikai szempontból is kockázatosnak ítélték meg a rendezvény idő előtti lefújását.

Holott Timár Gábor szerint nem sokon múlt a katasztrófa. Az a vihar, amely végül fél kilenc tájt a Duna-parton csak riadalmat okozott, nem sokkal messzebb, a XI. kerületben fákat döntött ki.

2006-ban pedig az áldozatok között többen pontosan ilyen kidőlő fák alatt lelték halálukat. Azaz a kivárás, bár most bejött, de az elmondottak alapján úgy tűnik, csak a vakszerencsén múlt, hogy nem történt komoly katasztrófa.

Mi is történt? Hét órakor, tehát amikor már néhány vihar a semmiből kipattant Budapest környékén, sőt a belváros felett is, az Operatív Törzs zöld utat adott a tűzijátéknak. Ez a döntés egészen addig érvényben maradt, amíg egy szerencsére kisebb vihar le nem csapott a helyszínre. Ekkor jelentették be, hogy egy órával eltolják az eseményt, hozzátéve azt a tanácsot, hogy mindenki vonuljon fedett helyre.

Timár Gábor szerint ezt meg lehet csinálni egy színpadi rendezvénynél, ahol pár százan vannak, és addig kinyitják mondjuk a közeli közintézményeket, de amikor sok százezres tömeg áll szorosan egymás mellett az egész belvárosi Duna-parton, ennek sok realitása nincs. És igen, ekkor csavart ki ugyanez a vihar fákat néhány kilométerre onnan.

Epilógus

Amikor már vége volt a tűzijátéknak és az emberek megindultak hazafelé, nem várt akadályokba ütköztek. Még mindig teljes szélességében lezárva tartottak több belvárosi hidat is, például a Margit hidat. A központi úton az előzetes bejelentés szerint délután 4-től este 11-ig tiltották meg a közlekedést, de egy portálunkhoz eljuttatott videón jól látszik, hogy még fél 12-kor is a kordonok előtt állt a tömeg, és senki sem tudta megmondani, meddig kell várniuk. A területen csak a kék villogós állami autók konvojai mehettek át, se a 4-es 6-os villamost, se a gyalogos közlekedést nem engedélyezték.

A beszámolók szerint a bizonsági emberek nem sok felvilágosítást adtak, és amit adtak, az sem volt egyértelmű.

Angolul azt mondták, fél órát kell várni, magyar nyelven viszont azt, egy órát.

Mindezt azzal indokolták, hogy meg kell tisztítani a hidat a ráhullott pirotechnikai eszközöktől. A takarítást végző járművek viszont jó fél órával később indultak el.

Voltak olyanok is, akik a Margit hídon Budáról szerettek volna a Nyugati pályaudvarra eljutni, hogy elérjék az utolsó vonatot, amivel haza tudtak volna menni. Információt, hogy mindezt hol tehetik meg, nem kaptak.

Az elmérgesedő hangulat miatt azonban megjelent a Készenléti Rendőrség, és kamerákkal kezdte venni a tömeget.

VIDEÓ: A felháborodott tömeg

@szeretlekmagyarorszag.hu??‍♂️??‍♂️??‍♂️

♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Kézenfekvő megoldásnak tűnhet a metró, csakhogy ott a videófelvételeket készítő Lengyel Roland szerint a rengeteg lezárás miatt akkora volt a tömeg, hogy már-már balesetveszélyes helyzetek alakultak ki.

„A lépcsőkön lefelé áramló embertömeg elkezdte nyomni a peronon állókat a sínek felé, és mivel nem volt elég sűrű a metrószerelvények követési ideje, ez a balesetveszélyes helyzet rendre megismétlődött"

- mondja a Rehab Critical Mass sajtóügyeivel is foglalkozó Roland, aki szerint belegondolni is rossz, milyen tragédiák történhettek volna, ha például egy kerekesszékes embert sodor le a tömeg a metró peronjáról.

Mindezek ellenére az augusztus 20-i ünnepség végül baj nélkül lezajlott, senki sem sérült meg sem a viharok, sem a tömegközlekedésben tapasztalható tumultus miatt. A kérdés csak az, megérte-e a kockázatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Mehringer Marci: Van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg
Mehringer Marci rengeteg támadást kapott kormánykritikus dalszövege miatt, de szerinte generációjának többsége hozzá hasonló dühöt érez. A 23 éves énekesbe Nagy Feró is beleállt, akiről azt mondja, csak egy megvezetett idős ember.


Mehringer Marcit az X-Faktor 10. évadában ismerhette meg az ország. A fiatal énekes akkor a negyedik helyen végzett. A műsor után zenekart alapított, több dalukkal is szép eredményeket értek el, az igazi sikert számára a 2025-ben megjelent Szar az élet című száma hozta meg. A 23 éves zenész ebben a saját magát és a kortársait érintő problémákról, érzésekről énekel.

A dallal hamar a kormánypárti sajtó célkeresztjébe került, és a közösségi oldalakon is sokan kritizálták részben a szöveg, részben pedig amiatt, hogy egy előadó miért foglalkozik politikai kérdésekkel. De Nagy Feró is többször beszólt neki. Marcival most arról beszélgettünk, hogyan élte meg a negatív kritikákat, és számított-e egyáltalán ekkora visszhangra. De a fiatal zenész azt is elárulta, hogyan látja ma Magyarországot és a saját generációját.

– A Szar az élet című számotok eléggé megosztó, hozzád milyen visszajelzések jutottak el?

– Ennek a dalnak valóban olyan ereje van, ami korábban más számunknak nem volt. Sokkal inkább a figyelem középpontjába kerültünk.

A propagandát leszámítva összességében inkább pozitívak a visszajelzések.

Sokan elmondják, hogy ők is ugyanígy gondolják a dolgokat. De azért van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg.

– Ilyeneket is írnak neked?

– Persze. A Facebookon mostanra azért már az idősebb korosztály van jelen, és talán ez az a platform, ahová leginkább beférkőzött a politika. Sőt, a Facebook kb. már csak politika... tele van a hírportálok cikkeivel. Egyébként a hírekkel többnyire én is ott találkozom, ott olvasok politikai, közéleti tartalmakról. Illetve Facebookon van talán a legtöbb negatív komment is. Az már természetes, hogy mondjuk másfél-kétmillióan megnéznek egy videót, van alatt 3-4 ezer komment, aminek a fele az biztos, hogy ilyen.

– Hogyan kezeled ezeket a negatív kommenteket?

– Őszintén szólva engem ezek nem érintenek meg. Nem tudok most már ezeken izgulni, nem húzom fel magam rajtuk. Az az igazság, hogy az ilyenekhez az ember egy idő után hozzászokik. Másfelől mindenkinek szabad véleményt nyilvánítani: ha valakinek nem tetszik az, amit csinálok, az is teljesen rendben van.

– Mennyire számítottál arra, hogy ekkorát fog menni ez a dal, és hogy ilyen megosztó lesz?

- Nyilván reméltem, hogy nagyot fog menni, de arra nem számítottam, hogy ekkorát. A hatását illetően abszolút nem számoltam azzal, hogy gyakorlatilag mindenhová el fog jutni, és hogy ekkora port kavar majd. Azt gondoltam, hogy azért lesz sok-sok fiatal, aki ezzel rezonálni fog. És abszolút beigazolódott számomra, hogy ami ebben a dalban van, ez a fajta düh, az nem kizárólag bennem él, hanem ez tényleg egy valid érzés a fiatalok többségében. Az az igazság, hogy

nemcsak én, de a legtöbb barátom is ugyanazt éli át: nincs hol laknia, nagyon drága az albi, rossz az oktatás, szar az egészségügy... Igazából ez a dal kigurult belőlem, szóval nem kellett sokat gondolkoznom rajta, könnyen jöttek a szavak.

A legnehezebb része inkább az volt, hogy mi az, amit kiveszünk belőle, merthogy van legalább 50 sor, ami nem került bele, hiszen túl hosszú lett volna. De ezek megvannak, és talán majd egy másik dalban még előveszem. De egyébként most úgy érzem, hogy nem feltétlen szeretnék több hasonló jellegű, kimondottan politika tartalmú dalt.

– Miért?

– Elsősorban azért, mert nem akarom, hogy ez öncélúvá váljon.

Én nem pénzt akarok ezen keresni. A zene számomra a művészetről szól, meg arról, hogy elmondjam, amit érzek, és nem arról, hogy felüljek erre a hype-vonatra.

Egyszer elmondtam, amit akartam, meg ami bennem volt, de számomra egy kicsit furcsa lenne, ha innentől újra és újra arról írnék dalt, ami szar az életben.

– Mondtad ezt a hype-vonatot, és az tény, hogy az utóbbi időben egyre több olyan előadó van, akik akár a zenéikben, akár a színpadi megnyilvánulásaikban foglalkoznak a politikával. A propaganda ezekre művészekre rendre reagál. Te is így jártál. Sőt, téged a nyíltan fideszes Nagy Feró is bekóstolt. Benned hogyan csapódott ez le?

– Az ő esete elég érdekes...

Nem akarom megbántani sem őt, sem a korosztályát, de ő végső soron egy idős ember, akinek a korát szépen kihasználják. Kicsit olyan, mint egy báb, és rossz ezt látni.

Én találkoztam vele, és ő egyáltalán nem egy rosszindulatú figura, csak egy megvezetett idős ember, aki ráadásul valószínűleg még pénzt is kap azért, hogy hülyeségeket beszéljen a tévében. Egy eseményen előttük léptünk fel, és mondtam neki, hogy nyugodtan nézze végig a koncertünket. Ott állt a színpad szélén végig, láttam rajta, hogy amúgy meg élvezi a zenéinket... és közben a médiában meg tök mást kell mondjon, vagy csináljon. Persze ettől még nem akarom az ő felelősségét tompítani ebben az ügyben, de baromi szomorú ezt látni. És

az a legrosszabb az egészben, hogy ő olyan ember, aki egy időben szép dolgokért és nemes célokért lázadt, és most egy nagyon hasonló rendszernek a katonája.

– Egyébként szerinted egy zenésznek mennyire dolga az, hogy politikával foglalkozzon?

– Szerintem egy alkotó embernek mindig kritikusnak kell lenni, hogy képezzünk valamilyen fajta ellenpólust. Én azt gondolom, hogy egy jó zenész örök ellenzéki, akkor is, hogyha egy olyan kormány van éppen hatalmon, akiknek az irányítása alatt jól működik az ország.

Szerintem Magyarországon egy kicsit el vannak csúszva a dolgok, mert azt gondolják az emberek, hogy a politikusok a mi főnökeink. Holott ez pont fordítva van, mert a politikusokat az emberek választják meg, tehát ők vannak értünk, és az volna a feladatuk, hogy azokat a dolgokat, amiket a társadalom szeretne, vagy ami a társadalom számára jó, megtegyék.

A politikusok nem azért vannak ott, hogy majd ők megmondják, mi legyen, ők az átlagembert kellene, hogy képviseljék. De az a probléma, hogy mi magyarok nem ebben szocializálódtunk, és szerintem nekünk, fiataloknak az az egyik fontos feladatunk, hogy ezen a gondolkodásmódon változtassunk.

– Milyennek látod a saját generációdat?

– Alapvetően nagyon fekete-fehérnek. Van az egyik oldal, a teljes nihil, akiknél azt látom, hogy amit érzékelnek a világból, az arra sarkallja őket, hogy semminek semmi értelme, és belecsúsznak ebbe a minden szar állapotba. Ezzel ők elvannak. Emellett pedig ott a másik oldal, akik nagyon ambíciózusak, céljaik vannak, amikor meg akarnak valósítani. Tenni akarnak, jobb emberekké válni és egy jobb helyet csinálni az országból, a világból. Szóval szerintem a mi generációnk ilyen, két véglet, és nem igazán van átmenet. De azt gondolom, hogy az ambíciózus fiatalokból, az akaraterőből szerintem sokkal több van. Illetve

mi fiatalok talán sokkal inkább abba az irányba húzunk, hogy valamiféle kollektív egyetértésben tudjunk majd együtt létezni. Szerintem sokkal kevésbé vagyunk önzőek már, kevesebb az egyén, és sokkal több a kollektíva a fiataloknak a fejében.

Szerintem többet törődünk egymással, szociálisan érzékenyebbek vagyunk, elfogadóbbak és, sokkal jobban érdekel minket környezetük.

– Te, mint Mehringer Marci, egy 23 éves zenész, milyen országban szeretnél élni, milyen Magyarország lenne számodra az ideális?

– Elég egyszerűen meg tudom fogalmazni: egy olyan országban, ahol mindenki embernek érezheti magát, teljesen mindegy, hogy honnan jön, hogy milyen a bőrszíne, milyen a vallása, milyen a szexualitása. Egy olyan szép és szabad Magyarországon szeretnék élni, ahol mind egymásért vagyunk. Ez egy nagyon egyszerű, meg nagyon klisés gondolat, de közben azt gondolom, hogy ennél tényleg semmi sem fontosabb.

Mostanra magyar ember lett, magyar embernek farkasa, ez így nem járja.

Mi nem fideszesek, meg tiszások, meg mi hazánkosok, meg nem tudom, kik vagyunk, hanem a hogy egytől egyig mind magyarok vagyunk. Mindannyian ugyanabban az országban élünk, és bárki is van kormányon, mindenkiért felel. Szomorú, hogy ennyire szét lett szakítva ez a kis ország, ez a kis nép. Szóval egy olyan országban szeretnék élni, ahol ez nincs jelen. Egy szabad Magyarországot szeretnék, ahol mindannyian embernek számítunk.

– Mik a terveid a következő időszakra, várhatóak például új dalok?

– Idén még biztosan kiadunk két dalt, és tervezünk egy nagykoncertet is, de erről egyelőre nem szeretnék többet elárulni. Jövő tavasszal pedig tervben van egy fullos nagylemez is, amit télen fogok tudni befejezni, mert akkor lesz rá időm. Számomra az a legfontosabb, hogy ezzel a lemezzel össze tudjam foglalni az elmúlt időszakot, meg mindent, ami bennem van, az érzéseimet. Hogy ez pontosan mit takar, vagy, hogy lesz-e benne még társadalmi kérdésekkel, problémákkal kapcsolatos gondolat is, az egyelőre maradjon titok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” - Civil demonstráció volt a Parlament előtt
A rendezvényt Felföldi József és Tóth-Beeri Szilvia szervezte, felhívásukban jelezve, hogy nem pártpolitikai eseményről van szó.


Nagyjából 60-80 érdeklődő gyűlhetett össze a parlament előtt a szombaton 15 órára meghirdetett demonstrációra. A rendezvényt Felföldi József, a néhány éve még a Fidesszel országos szinten is szimpatizáló debreceni nagyvállalkozó és Tóth-Beeri Szilvia operaénekes, civil aktivista szervezte.

Felhívásukban leírták, hogy az esemény nem pártpolitikai rendezvény, hanem közös kiállás azok mellett az ügyek mellett, amelyek minden magyar embert érintenek.

A tiltakozók többek között a gyermekek jövőjének veszélyeztetését, az iskolák rossz higiéniai állapotát, az állam által ki nem fizetett devizahiteles kártérítéseket, a földmutyikat, az akkumulátorgyárak terjeszkedését és a hazai vállalkozások háttérbe szorítását kifogásolták. A rendezvényen több közéleti szereplő is felszólalt.

A demonstrálók között akadt olyan, aki egy

„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” feliratú papírlapot lobogtatott.

Másvalaki azt írta a pólójára, hogy „Tüneti helyett HOLISZTIKUS OKI kezelést!”. A legkarcosabban talán az a férfi fogalmazott, aki egy jókora táblára írva üzent: „Inkább vagyok balsors a Himnuszban, mint balfasz a PEDOFIDESS-ben!”

A rendezvényről fotósunk több képet is készített, amiket itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője
A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.


Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hatvanpusztán alig van berendezés, ami ne kerülne több millióba – ennyi lehet a teljes összeg
A Telex belsőépítészekkel próbálta meg kiszámolni a „félkész gazdasági épület” összköltségét. Alapnak a Hadházy Ákos által közölt, kiszivárgott fotókat vették.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. szeptember 11.



Immár hónapok óta posztol a hatvanpusztai kastélyról Hadházy Ákos, akinek több emlékezetes látogatása is volt a komplexumnál, sőt tüntetést is szervezett oda. Orbán Viktor több interjúban is állította, hogy a területen gazdasági épületek vannak, amik édesapja tulajdonát képezik, kormánypárti szereplők pedig sokszor értékmentésként és műemlékvédelemként hivatkoznak a munkálatokra. A független országgyűlési képviselő szerint azonban több jel utal arra, hogy Hatvanpusztán egy luxuskastély és -birtok építése zajlik, ami ráadásul szorosan a miniszterelnökhöz köthető.

Hadházy legutóbb a „tisztilaknak” vagy „rezidenciának” nevezett épület belsejét mutatta meg. Korábban már posztolt a könyvtárról, az ebédlőről és a társalgóról is. A Telex több belsőépítésszel is végignézte a képeket. A legnagyobb értékű helyiség a könyvtár lehet, amit egykori cselédházból alakítottak ki. A képeken tömörfa könyvespolcok, galéria, kovácsoltvas csigalépcső és kosfejes kandalló is látszik.

A könyvespolcos blokkok darabonként nettó 6,5 millió forintba kerülhettek. A díszes korlát folyóméterenként egymillió forint. Ha négy blokk van mindkét oldalon, az összesen 52 millió forint. A 20 méter hosszú korlát 20 millió, így a teljes könyvtár berendezése elérheti a 91,5 millió forintos bruttó árat. Ha a hátsó falat is beépítették, akkor 116 millió forint lehetett a költség.

A könyvtárban látható kovácsoltvas csigalépcső hasonlít a British Spirals and Castings nevű brit cég SPV1-es típusára. Egy ilyen lépcső ára 8600 és 15 000 font között van, ami körülbelül 4 és 7 millió forint. A cég szerint a fotón szereplő lépcső nagyobb, annak ára 15 000 font, azaz körülbelül 6,8 millió forint.

A könyvtári kandalló betétje legalább egymillió forint. A kéményes munkák másfél millióba kerülhettek, a kőburkolat pedig másfél-kétmillió forintba. A teljes kandalló ára így minimum négy millió forint lehet.

A nyílászárók is drágák lehettek. A fürdőszobai kép alapján a szakértő szerint nem fenyőből, hanem uruguayi eukaliptuszból készültek. Mivel ebből nincs előregyártott fríz, az ablakokat fűrészáruból kellett gyártani. Egy darab eukaliptusz nyílászáró ára bruttó 1,6 millió forint lehetett.

A tetőn lévő manzárdablakokból több mint száz van. Egy ilyen ablak beépítési költsége nagyjából százezer forint.

A padló is sokba kerülhetett. Egyes képeken úgy tűnik, tömörfa parketta van. A négyzetméterár 40–50 ezer forint lehet, lerakással együtt. Hadházy szerint az épületegyüttes 6000 négyzetméteres. Szakértők becslése szerint a burkolatok lakossági áron is több mint 115 millió forintba kerülnek, de itt minimum másfeles szorzóval számoltak, így a teljes burkolás körülbelül 177 millió forint lehetett.

Hadházy egy fürdőszobáról is posztolt képet. A padlón süttői mészkő van, aminek ára lerakással együtt 50–60 ezer forint négyzetméterenként. A falon látható fehér csempét Hadházy szerint már leverették, és színeset raktak helyette.

A mosdó a Globo Paestum PA028BI típusú, ára 120–200 ezer forint, de egy másik forrás szerint jelenleg csak egy lengyel kereskedőnél kapható 330 ezer forintnak megfelelő összegért. A csaptelep Bugnatese LEM típusú, ára 64 ezer forint.

A teljes berendezés költségeiről pontos adat nincs, de a szakértők szerint a birtok belsőépítészete sok százmillió forintba kerülhetett. Korábban egy kertépítő a kertet is több százmilliós beruházásnak becsülte, éves fenntartása 25–50 millió forint lehet.

Orbán Viktor kedden az Öt műsorában Hadházy Ákos hatvanpusztai beszámolóiról úgy nyilatkozott, hogy a független képviselő hálás lehet neki, mert „belőle él”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: