Ma a történelem írásbelikkel folytatódnak az érettségi vizsgák, amelyeket az első két napon alkalmazott szigorú járványügyi intézkedések betartása mellett rendeznek országszerte.
Szerdán történelemből középszinten 66 ezer, emelt szinten mintegy 8 ezer diák érettségizik.
A középszintű írásbeli 180 percig tart, a diákoknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk, amelynek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, a második szöveges (kifejtendő) feladatokból áll.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatsort 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat csaknem fele a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik.
Segédeszközként a vizsgázók az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlaszt használhatják, ezt a diákoknak kell magukkal vinniük. Vizsgacsoportonként legalább három helyesírási szótárt az iskola biztosít.
A történelem emelt szintű írásbelije 240 percig tart. A vizsga két feladatsorból áll, a középszintűhöz hasonlóan. A diákok először az első feladatlapot oldják meg, majd a dolgozatokat 100 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a második feladatlapot. A témák megoszlása és a használható segédeszközök megegyeznek a középszintű feladatokéval.
Csütörtökön megkezdődnek az idegen nyelvi vizsgák, a diákok angolból tesznek írásbelit érettségit.
Ma a történelem írásbelikkel folytatódnak az érettségi vizsgák, amelyeket az első két napon alkalmazott szigorú járványügyi intézkedések betartása mellett rendeznek országszerte.
Szerdán történelemből középszinten 66 ezer, emelt szinten mintegy 8 ezer diák érettségizik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagyüzem van szombaton Magyar Péter Facebook-oldalán: a Tisza Párt elnöke a vagyonadó terve után most a sajtó szabályozásáról osztotta meg pártja terveit.
A politikus most új közleményében bejelentette, hogy a TISZA minden olyan sajtó- és propagandatermék ellen sajtó-helyreigazítási pert indít, amely szerinte hazug állításokkal próbálja lejáratni a pártot. Elsőként az Index ellen terveznek jogi lépéseket.
„A TISZA minden sajtó- és propagandatermék ellen sajtó-helyreigazítási pert indít, amely Orbán Viktor luxizó miniszterelnök megbízásából aljas, hazug állításokkal próbálja lejáratni a TISZA közösségét. Elsőként a rogáni Index ellen”
– jelentette be Magyar Péter.
Hozzátette, hogy a leendő TISZA-kormány idején bűncselekménynek fog számítani, ha egy sajtótermék szándékosan és rosszhiszeműen valótlanságot állít, főleg akkor, ha ezt az egyértelmű cáfolat után is folytatja.
„Az Orbán-kormány az adóemelések és a korrupció kormánya. Nem maradt más lehetőségük, mint hogy azzal vádolják aljas, hazug módon a politikai ellenfeleiket, amit ők maguk tesznek” – fogalmazott.
Magyar Péter kijelentette, hogy a TISZA megszüntetné a propaganda tiltott állami támogatását, és az így felszabaduló mintegy 500 milliárd forintot az állami egészségügy megmentésére fordítaná.
Emellett közölte, hogy ha egy sajtótermék szándékosan és visszatérően követné el a hazug állításokat, a Médiahatóság ideiglenesen felfüggeszthetné a működését.
Posztja végén egy kérdést is intézett sokakhoz: „Tisztelt Fidesz Szavazók, a szerző nélküli aljas, hazug propaganda és az uszító, luxizó miniszterelnök már az a polgári Magyarország, amire szavaztatok?”
Nagyüzem van szombaton Magyar Péter Facebook-oldalán: a Tisza Párt elnöke a vagyonadó terve után most a sajtó szabályozásáról osztotta meg pártja terveit.
A Dunántúlon délelőtt indult be a zivataros idő, dél felől érkeztek meg az első cellák, írja az Időkép. Nyugaton egy kiterjedt csapadékmező vonult át, több helyen 10-15 milliméter eső hullott, ami felfrissítette a földeket.
A leglátványosabb zivatar a Mecsek térségében alakult ki, amely Pécset és környékét érintette. Érkezését erős széllökések és látványos peremfelhő kísérte, az automaták 40-50 kilométer/órás széllökéseket mértek.
Jelenleg ez az egyetlen csapadékgóc, amelyhez villámtevékenység is társul. A térségben felhőszakadás is kialakult, rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullott.
A Dunántúlon délelőtt indult be a zivataros idő, dél felől érkeztek meg az első cellák, írja az Időkép. Nyugaton egy kiterjedt csapadékmező vonult át, több helyen 10-15 milliméter eső hullott, ami felfrissítette a földeket.
A leglátványosabb zivatar a Mecsek térségében alakult ki, amely Pécset és környékét érintette. Érkezését erős széllökések és látványos peremfelhő kísérte, az automaták 40-50 kilométer/órás széllökéseket mértek.
Jelenleg ez az egyetlen csapadékgóc, amelyhez villámtevékenység is társul. A térségben felhőszakadás is kialakult, rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már az ünnepélyes tanévnyitón is az áruló Péterről beszél a Fidesz: Szent Istvánok és Orseolo Péterek mindig voltak
Nagy János a baptista iskolák tanévnyitóján mondott beszédet. Az államtitkár szerint két lehetőség van: vagy a magyarok maguk alakítják jövőjüket, vagy mások döntenek helyettük.
Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a Baptista iskolák országos tanévnyitóján mondott beszédet a Kőrösi Csoma Sándor Baptista Gimnáziumban, számolt be róla a Népszava. Azt hangsúlyozta, hogy
a magyarok küldetése a történelemben mindig is az volt, hogy összekötő kapocsként szolgáljanak Kelet és Nyugat között. Úgy fogalmazott, ennek most különösen nagy jelentősége van, amikor a világ újra blokkokra szakad és háborúk zajlanak.
Beszédében felidézte Kőrösi Csoma Sándor életútját is. Emlékeztetett arra, hogy a tudós a magyar őshaza megtalálását kereste, és bár ebben nem járt sikerrel, hidat nyitott a keletieknek nyugat felé. A tibeti–angol szótár megalkotásával pedig – Nagy János szerint – teljesítette élete küldetését.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy ahhoz, hogy valaki maga írhassa vallási vagy nemzeti közössége jövőjét, erőre van szükség. Mint mondta, vannak országok, amelyek népességükre, területükre vagy hadseregükre támaszkodhatnak, de a magyarok ereje a szorgalomban, a kitartásban és a hitben rejlik. Hozzátette, ez tartotta meg a magyar nemzetet az elmúlt évszázadokban, és szerinte ez fogja megtartani a jövőben is.
Nagy János a történelem példáit is felelevenítette.
Szavai szerint a Szent Istvánok mellett mindig felbukkantak Orseolo Péterek, ahogy Dobó kapitányok mellett Hegedűs hadnagyok is. Úgy fogalmazott, két lehetőség van: vagy a magyar fiatalok rendezik be saját jövőjüket saját értékrendjük szerint, vagy mások alakítják ki azt helyettük.
Az Orseolo Péterre való hivatkozás korábban is előkerült. Az augusztus 20-i tűzijáték narrációjában elhangzott: „halála után István király országa belviszály és testvérharc martalékává lett”. A szöveg szerint Orseolo Péter került a trónra, akinek „dölyfössége és felfuvalkodottsága” szenvedést okozott. A narráció úgy folytatódott, hogy „az áruló Péter az idegenek seregével” tért vissza, és egy aranyozott lándzsa képében átadta a királyságot a német-római császárnak. „Ami addig szabadság volt, rabsággá torzult. A béke megbomlott. Amikor a magyarok megelégelték a rabságot, Pétert elkergették és megvakították.”
A lap kérdéseket küldött ezzel kapcsolatban, amire a Kormányzati Tájékoztatási Központközleményben reagált. Azt írták, hogy a tűzijáték minden évben történelmi tematikát dolgoz fel: míg 2024-ben a honfoglalás eseményei álltak a középpontban, addig idén az Árpád-kor történései kaptak hangsúlyt. Hangsúlyozták, hogy Orseolo Péter az Árpád-kori történelem része, és „Orseolo Péter és a jelenlegi magyar ellenzéki vezető között összefüggést egyedül a baloldali sajtó feltételez. Mindenki ismeri a mondást: akinek nem inge, ne vegye magára!”.
Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a Baptista iskolák országos tanévnyitóján mondott beszédet a Kőrösi Csoma Sándor Baptista Gimnáziumban, számolt be róla a Népszava. Azt hangsúlyozta, hogy
a magyarok küldetése a történelemben mindig is az volt, hogy összekötő kapocsként szolgáljanak Kelet és Nyugat között. Úgy fogalmazott, ennek most különösen nagy jelentősége van, amikor a világ újra blokkokra szakad és háborúk zajlanak.
Beszédében felidézte Kőrösi Csoma Sándor életútját is. Emlékeztetett arra, hogy a tudós a magyar őshaza megtalálását kereste, és bár ebben nem járt sikerrel, hidat nyitott a keletieknek nyugat felé. A tibeti–angol szótár megalkotásával pedig – Nagy János szerint – teljesítette élete küldetését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lelőtték az ukrán parlament volt elnökét a nyílt utcán
A támadó ételfutárnak álcázta magát, elektromos kerékpárral érkezett. Összesen nyolc lövést adott le Andrij Parubijra, aki a Majdan-tüntetések egyik fő szereplője volt.
Andrij Parubijt, az ukrán parlament korábbi elnökét szombaton Lvivben nyolc lövéssel ölték meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy a belügyminiszter és a főügyész beszámolt a Lvivben történt „szörnyű gyilkosság” első részleteiről. A rendőrség nagy erőkkel keresi az elkövetőt.
Ukraine’s Minister of Internal Affairs Ihor Klymenko and Prosecutor General Ruslan Kravchenko have just reported the first known circumstances of the horrendous murder in Lviv. Andriy Parubiy was killed. My condolences to his family and loved ones.
All necessary forces and means…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 30, 2025
a támadó ételfutárnak álcázta magát, és elektromos kerékpárral közelítette meg Parubijt. 7-8 lövést adott le rá, majd elmenekült a helyszínről.
A hatóságok dél körül kaptak bejelentést a lövöldözésről a város déli részéből, és elindították a „szirén” különleges műveletet a merénylő felkutatására.
Parubij 1971. január 31-én született a Lvivi régióban. Részt vett a 2004-es narancsos forradalomban, majd a 2013–2014-es Majdan téri forradalom „önvédelmi parancsnoka” volt. Ezután kinevezték az ukrán Biztonsági Tanács titkárának, a pozíciót 2014. február 27. és augusztus 7. között töltötte be, amikor Oroszország megszállta a Krímet és megkezdte a háborút Donbasszban.
2014 és 2016 között a parlament első alelnökeként dolgozott, majd 2016-tól 2019. augusztus 29-ig a parlament elnöke volt. 2018. november 1-jén Oroszország szankciós listájára került. A moszkvai agresszió kezdetén a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkáraként betöltött szerepe miatt az orosz propaganda és dezinformáció gyakori célpontjává vált.
Andrij Parubijt, az ukrán parlament korábbi elnökét szombaton Lvivben nyolc lövéssel ölték meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy a belügyminiszter és a főügyész beszámolt a Lvivben történt „szörnyű gyilkosság” első részleteiről. A rendőrség nagy erőkkel keresi az elkövetőt.
Ukraine’s Minister of Internal Affairs Ihor Klymenko and Prosecutor General Ruslan Kravchenko have just reported the first known circumstances of the horrendous murder in Lviv. Andriy Parubiy was killed. My condolences to his family and loved ones.
All necessary forces and means…
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
