Túl nehéz volt a matekérettségi sokak szerint, petíciót indítottak a ponthatárok csökkentéséért
A vizsgázók leginkább azt kifogásolják, hogy a feladatsor összeállítói nem vették figyelembe azt, hogy a diákoknak nem volt alkalmuk rendesen felkészülni a járványhelyzet miatt.
Mint megírtuk, többen is túl nehéznek tartották az idei matekérettségit, sőt egyesek szerint évek óta nem voltak ilyen nehéz feladatok.
Mint kiderült, nem is kevesen vannak azok, akik ezen a véleményen vannak. Már indítottak is egy petíciót az interneten azért, hogy csökkentsék a ponthatárokat.
"A mostani (2021-es) matematika érettségi mindenki szerint nehéz volt és olyan feladatokkal találkoztunk, amikkel eddig soha. Nem vették figyelembe a kialakult helyzetet, hogy nem volt alkalmunk rendesen felkészülni a matematika érettségire.
A digitális oktatás esélyt sem adott arra, hogy ismereteinket mégjobban elsajátítsuk és a lehető legjobb tudásunk szerint alkalmazzuk a feladatlap megoldásánál. Ezért mi diákok szeretnénk kérni, akik másfél tanévet otthon töltöttek, hogy csökkentsék le a ponthatárt!" - írják a petíció leírásában.
Az aláírók száma folyamatosan nő, eddig (cikkünk írásakor) több mint 2400-an támogatták már.
Az Eduline-nak is sokan panaszkodtak arra, hogy túl kemény volt számukra a vizsga.
"Szégyelljék magukat azok, akik ilyen feladatokat raktak össze 1,5 év kihagyás után"
- véli egy vizsgázó.
"Az elmúlt 5 évben nem voltak összesen ilyen nehéz feladatok, köszönjük szépen" - elégedetlenkedett egy másik.
"Szívtelen emberek állították össze a mai feladatsort. Online oktatás volt, hahó! Könnyebbé tehették volna ezt a stresszes vizsgát. Amit még ősszel összeállítottak, felülvizsgálhatták volna. Egyszerűen nem értem, direkt szívatták őket?
- tette fel a kérdést egy olvasó.
"Hiába gyakoroltam olyan sokat, ez sokkal nehezebb volt, mint az elmúlt X év. Majdnem egy éve online tanulunk, és semmi megértéssel nem voltak erre. Sokkal nehezebb volt" - írta egy harmadik végzős.
Mint megírtuk, többen is túl nehéznek tartották az idei matekérettségit, sőt egyesek szerint évek óta nem voltak ilyen nehéz feladatok.
Mint kiderült, nem is kevesen vannak azok, akik ezen a véleményen vannak. Már indítottak is egy petíciót az interneten azért, hogy csökkentsék a ponthatárokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Piros szívecskével kívánt Orbán Viktornak „végtelen türelmet és humorérzéket a sok szemétség elviseléséhez” egy fideszes képviselő a Facebookon.
„Miniszterelnök Úrnak
végtelen türelmet és kellő humorérzéket kívánok ennek a sok szemétségnek az elviseléséhez.
Senkit nem zavar ugye a tény, hogy Horvátországban szokott pihenni. Ahhoz egy olasz villa úgy kell mint egy falat kenyér…” - írta Papp Csaba debreceni országgyűlési képviselő egy kommentben ahhoz a poszthoz, amelyben Orbán Viktor belengette, hogy hamarosan indulnak a sajtóperek az álhírek terjesztői ellen.
Elkezdődött a matekérettségi - ezekkel a feladatokkal küzdenek a diákok
Kedden több mint 81 ezren írásbeliznek matematikából közép- vagy emelt szinten. A diákok 9 órakor kezdtek bele a feladatok megoldásába, a középszintesek összesen 180 percig, az emeltesek pedig 240 percig írhatják a feladatlapokat.
A vizsgakövetelmények ugyanazok, mint tavaly. A 2025-ös vizsgasorban is főleg olyan feladatokra lehet számítani, amelyek hétköznapi, gyakorlati problémákkal foglalkoznak (például a 2024-es vizsgán a szolnoki habos isler került elő a második részben), de lehetnek olyan pénzügyi számításos feladatok is, amelyek csak 2024-ben kerültek le emeltről középszintre.
A matekérettségin olyan számológépet lehet használni, ami nem alkalmas adatok tárolására. Emellett függvénytáblázatot is vihetnek magukkal a diákok, írta az eduline.
A lap szerint az érettségin az alábbi arányokban fordulhatnak elő az egyes témakörök:
Matekból középszinten idén is két feladatlapot kapnak a diákok. Az I. részben 10-12 feladatot kell megoldaniuk, amire összesen 45 percük lesz. Ebben a feladatsorban nagyrészt egyszerű összefüggéseket, alapfogalmakat kérnek számon.
Az időre nagyon kell figyelni, hiszen 45 perc után a felügyelő tanár beszedi a feladatlapokat, így ezekkel a feladatokkal a diákok a későbbiekben már nem tudnak foglalkozni.
Az idei feladatsor első részében halmazok, egyenlet a valós számok halmazán, gráfok és vektorok is szerepelnek, de a diákoknak térfogatot, mértani sorozat összegét is kell számolniuk.
Matekból az első 30 pontos, a második rész pedig 70 pontos.
A vizsgakövetelmények ugyanazok, mint tavaly. A 2025-ös vizsgasorban is főleg olyan feladatokra lehet számítani, amelyek hétköznapi, gyakorlati problémákkal foglalkoznak (például a 2024-es vizsgán a szolnoki habos isler került elő a második részben), de lehetnek olyan pénzügyi számításos feladatok is, amelyek csak 2024-ben kerültek le emeltről középszintre.
A matekérettségin olyan számológépet lehet használni, ami nem alkalmas adatok tárolására. Emellett függvénytáblázatot is vihetnek magukkal a diákok, írta az eduline.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két éve zsibbadást érzett a végtagjaiban egy 60 éves osztrák férfi, aki egy ismert osztrák utazási iroda idegenvezetőjeként dolgozott. A panaszok hátterében ideggyulladást feltételeztek, de sokáig nem sikerült pontos diagnózist felállítani. Végül egy bécsi kórházban azonosították nála a leprás fertőzést, számolt be róla a Blikk.
A lepra Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában már több száz éve nem okozott tömeges megbetegedést.
A lakosság 95 százaléka már eleve immunis a leprára. Az orvosi egyetemi tankönyvek is csak röviden, néhány sorban említik. Emiatt előfordulhat, hogy az orvosok nem ismerik fel időben a betegséget.
Szűcs András nyugdíjas háziorvos szerint a lepra tömeges terjedése nem fenyeget civilizált területeken: „A tömeges fertőzés lehetetlen ilyen területen, ahol megfelelő a higiénia, ahol jól tápláltak az emberek, ahol jó az ivóvíz, ahol megfelelőek a napi tisztálkodási szokások, a civilizált területekről emiatt már évszázadok óta eltűnt a betegség.”
A lepra tünetei között szerepel a bőr elszíneződése, dudorok megjelenése az arcon, orron, szem környékén, valamint izomgyengeség és zsibbadás.
A sebek nehezen gyógyulnak, könnyen begyulladhatnak. A betegség érintkezéssel és cseppfertőzéssel terjed, lappangási ideje pedig legalább öt év.
Bár a lepra ma már gyógyítható, késői felismerés esetén súlyos következményekkel járhat, például idegkárosodással, vaksággal, az orrsövény eltűnésével vagy a bőr súlyos elváltozásaival.
Riskóné Fazekas Márta református lelkész, a Lepramisszió magyarországi vezetője a lapnak hangsúlyozta:
„A lepra, ugyanúgy mint más fertőzés, megelőzhető lenne a mélységes szegénység és nyomor felszámolásával.”
Sokan mégsem mernek időben orvoshoz fordulni, mert tartanak a megbélyegzéstől és a kirekesztéstől.
A nemzetközi Lepramisszió célja, hogy kórházakkal és menedékházakkal segítsék a betegek gyógyulását. Emellett higiéniai és élelmezési tanácsokat nyújtanak a fertőzéssel érintett területek lakosságának. Kiemelt fontosságú a tiszta ivóvíz biztosítása, mivel azokban a közösségekben, ahol megfelelő vezetékes víz áll rendelkezésre, nem fordulnak elő új fertőzések.
A betegség visszaszorítására több országban is sikeres programokat indítottak, például Bhutánban, Dél-Koreában, Ukrajnában és Romániában. Utóbbi helyen már felszámolták a Duna-deltában korábban működő lepratelepeket is.
Két éve zsibbadást érzett a végtagjaiban egy 60 éves osztrák férfi, aki egy ismert osztrák utazási iroda idegenvezetőjeként dolgozott. A panaszok hátterében ideggyulladást feltételeztek, de sokáig nem sikerült pontos diagnózist felállítani. Végül egy bécsi kórházban azonosították nála a leprás fertőzést, számolt be róla a Blikk.
A lepra Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában már több száz éve nem okozott tömeges megbetegedést.
A lakosság 95 százaléka már eleve immunis a leprára. Az orvosi egyetemi tankönyvek is csak röviden, néhány sorban említik. Emiatt előfordulhat, hogy az orvosok nem ismerik fel időben a betegséget.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Az összes folyamatban lévő devizahiteles ügyet függessze fel a magyar állam!
A független országgyűlési képviselő szerint a múlt héten az Európai Bíróságon Marczingós László ügyvéd nyert pert, ami teljesen átírja a devizahitel-ügyek eddigi értelmezését.
Hadházy Ákos kedd reggeli Facebook-posztjában jelezte: a múlt héten az Európai Bíróságon Marczingós László ügyvéd nyert pert, amely ítélet teljesen átírja a devizahitel-ügyek eddigi értelmezését.
„Az ítélet az EU fogyasztóvédelmi irányelvét (93/13/EGK) értelmezi egy devizaalapú lízingszerződés kapcsán, amelyben tisztességtelennek minősíti az árfolyamkockázatot teljes egészében a fogyasztóra hárító kikötést” – írta Hadházy.
A Bíróság kimondta:
- Ha egy szerződés a tisztességtelen kikötés (pl. az árfolyamkockázati rész) eltávolítása (érvénytelenítése) miatt érvénytelenné válik (mert anélkül nem teljesíthető), akkor – értelemszerűen – a szerződés nem tekinthető úgy, hogy a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető.
- Ez akkor sem lehetséges, ha a tagállami jog (pl. a magyar jog) csak a tisztességtelen kikötés hátrányos hatásaitól akarja mentesíteni a fogyasztót, de a szerződés többi részét érvényben tartaná.
- Amennyiben a szerződés a tisztességtelen rész nélkül nem teljesíthető, úgy az EU-s szabályok azt írják elő, hogy helyre kell állítani azt a jogi és ténybeli állapotot, amelyben a fogyasztó a szerződés megkötése nélkül lett volna. Ez gyakorlatilag a szerződés teljes érvénytelenségét és az eredeti állapot helyreállítását jelenti.
„Nagyon fontos, hogy ez a döntés még nem jelenti azt, hogy automatikusan átültetik a magyar jogba. Ennek így kellene történnie, de a korábbi – bár ennél jóval gyengébb – hasonló szellemiségű ügyekben sem történt ez meg
sajnos. Bár Gulyás Gergely pont a múlt héten magyarázta Jámbor Andrásnak, hogy a végrehajtási ügyek többsége devizahiteles (ami egyébként hülyeség), mégis a kormány láthatólag eddig semmit se tett meg a forintosítás után megmaradt devizások megmentésért. A mostani ítélet után látjuk, járhattak volna jobban is a devizahitelesek az EU-s jog alapján, ha az állam nem a bankok érdekeit nézi a polgárai érdekei helyett” – fogalmazott a politikus, és végül hangsúlyozta: Jámbor Andrással közös javaslatuk azt kezdeményezi, hogy az összes folyamatban lévő devizahiteles ügyet függessze fel a magyar állam addig, amíg a magyar bíróságok elkezdenek az európai ítéletnek megfelelően dönteni.
Hadházy Ákos kedd reggeli Facebook-posztjában jelezte: a múlt héten az Európai Bíróságon Marczingós László ügyvéd nyert pert, amely ítélet teljesen átírja a devizahitel-ügyek eddigi értelmezését.
„Az ítélet az EU fogyasztóvédelmi irányelvét (93/13/EGK) értelmezi egy devizaalapú lízingszerződés kapcsán, amelyben tisztességtelennek minősíti az árfolyamkockázatot teljes egészében a fogyasztóra hárító kikötést” – írta Hadházy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
