ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Szárított élelmiszerekkel lehet felidézni múltunk ízemlékeit

Góg Angéla food designer módszere, hogy az ételek szárításával megőrizhetjük azokat az ízemlékeinket, melyek végigkísérnek életünk során: boldogság, a nagyi konyhája, otthon vagy egy forró nyári nap emléke. A videóban pedig a végeredményt tesztelik.
Geiger Bianka írása HYPEANDHYPER oldalon - szmo.hu
2020. december 31.



A HYPEANDHYPER egy kelet- és közép-európai dizájn- és életmódmagazin, amely az innovációról, a városi életről és a kreatív ökoszisztémáról szól.

Céljuk, hogy összegyűjtsék és bemutassák azokat az egyedi történeteket, karaktereket, különleges tárgyakat és tájakat, amelyek a világ ezen részét alakítják.

Csatlakozz hozzájuk, legyél te is részese a közös jövőnk alakításának!

Góg Angéla food designer doktori munkájában korábbi kutatásait folytatta – ízemlékeink összegyűjtése és rendszerbe foglalása, valamint a boldogság ízének meghatározása után arra volt kíváncsi, mindezt hogyan őrizhetjük meg a jövő számára.

Olyan ételformát tervezett, amely nemcsak fenntartható, környezetbarát és lokális, de élményt is ad azáltal, hogy a régmúlt ételeit konzerválja. A fűszerként használható ételek és az azok mellé társított alapkása teljes értékű, tápláló fogást hoz létre, mellyel Angéla megérdemelten szerezte meg a DLA-fokozatot a MOME-n.

Amikor múltunkra emlékezünk, az emlék alapja gyakran nem pusztán látvány vagy hangnem: nem egyoldalú, hanem annál jóval komplexebb, minden érzékszervre ható élmény. Szinte érezzük a bőrünkön a Nap melegét vagy a szél simogatását, halljuk a környezet neszeit, és akár ízek, illatok is eszünkbe juthatnak. Talán az is felsejlik bennünk, hogy kivel éltük át az adott pillanatot.

Ami még izgalmasabb, az az, hogy ez fordítva is működik – mindenki számára ismerős lehet az a tapasztalat, amikor beleharap egy szelet süteménybe vagy egy cső forró főtt kukoricába, és gondolatban szempillantás alatt a nagymama köténye mellett vagy egy Balaton-parti fülledt nyári napon találja magát. A vakuemlékezet vagy villanófény-emlékezet, melyet Roger Brown és James Kulik írt le a hetvenes években, fényképezőgépszerűen rögzíti a pillanatot, melynek felidézéséhez csak egy kulcsemlék kell – például egy falat étel.

Góg Angéla food designert nagyon régóta foglalkoztatja a téma. A köztudatba 2015-ben robbant be Emlékek cukrászdája című mestermunkájával, amelynek készítése során több száz emléket gyűjtött össze, majd ezeket szintetizálta és rendszerbe foglalta.

Olyan emléktípusokat határozott meg, amelyek általánosak, mindannyiunk számára ismerősek, ezért belső és külső párbeszédre invitálnak. Az ezeket szimbolizáló öt sütemény (mama, kívánság, vasárnap, vakáció és bárcsak) egy felszabadító időutazás kezdetét jelentik, ahol az ízek, színek és formák is a múlt egy-egy szeletét prezentálják.

Angi a projekt sikerét követően sem állt meg – a múlt feltárása után a jelen és jövő kérdései is foglalkoztatni kezdték, egyfajta trilógiába foglalva munkásságát. A vasárnapi ebéd vagy a Jövő emlékei a személyes történetekre, azok megőrzésére és mások által megtapasztalhatóvá tételére tett kíséretet: ismeretlenek válnak ismerősökké a közös asztal körül ülve, emlékeket és élményeket megosztva. Egyre inkább érezte annak fontosságát, hogy a gyermekkor ízei gyakran egyben a boldogság ízeit is jelentik, ezáltal érdemesek a megőrzésre.

Az így szerzett tapasztalatok indították el az úton, hogy felkutasson egy módszert, amellyel mindez tényleg megvalósulhat. Most már nemcsak konkrét ételeket keresett, hanem arra is kíváncsi volt, hogy melyek azok az állagok, ízek és illatok, amelyek a legfontosabbak az egyén számára.

Így járta körbe a comfort food fogalmát is, ami olyan ételeket jelent, amelyek biztonságos, megnyugtató érzésekkel szolgálnak a fogyasztó számára. Ilyen lehet egy nagy tál meleg leves vagy egy bögre habos kakaó.

A kutatás eredményei azt is tükrözték, hogy az ételektől elválaszthatatlan a készítő személye, például a borsóleves esetében nem pusztán a borsó íze vagy a zöldségleves közepesen sűrű állaga fontos, hanem az is, hogy „viseli” magán a készítő keze nyomát, vagyis hogy a mama levese az a mama levese, nem pótolható aromákkal, ízesítőszerekkel.

Éppen ezért doktori munkájában olyan módszerre volt szükség, amiben ezeknek az ételeknek a lelkét tudja eltenni. Így talált rá a szárításra, amely segítségével egy tál étel színe és íze is megmarad, de a víztartalom csökkenésével, légmentesen lezárva tartósíthatóvá is válik.

Műhelyében végül a túrógombóctól a babfőzeléken át a gyrosig száz étel aszalódott hosszasan a gépben, majd az eredményt porította és kémcsőbe zárta, ízbankot létrehozva a jövő számára. Mivel ezek az „ételporok” főleg fűszerként szolgálnak, kellett melléjük hordozóanyag is.

Angéla dr. Gyimes Ernő élelmiszerkutató segítségével fejlesztett tökéletes, zab alapú instant kását, amelynek három adagja fedezi egy felnőtt ember napi tápanyagszükségletét. Ennek előállítása olcsó, fenntartható, bárhol megoldható – tulajdonképpen csak forró víz és egy tányér, illetve kanál kell hozzá. Az „egy tál meleg étel” így duplán felidézi a kellemes érzetet és számtalan új asszociációig sodor tovább.

VIDEÓ: Angela ízemlékeit tesztelik

Ha tetszett, amit olvastál, látogass el a HYPEANDHYPER oldalára vagy keresd őket a Facebookon és az Instagramon!
Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A Bridgerton sminkese most elárult néhány komoly beauty-titkot a forgatásról – köztük azt is, mitől olyan hibátlan Sophie bőre
Nic Collins, a sorozat sminkmestere, végre megmutatta, hogyan érik el Sophie Baek irigylésre méltó, ragyogó bőrét. A trükk egy egyszerű keverési technika.


A szereplők ragyogása nem csak kosztüm kérdése: a Bridgerton 4. évadában Sophie Baek hibátlan bőre mögött fegyelmezett előkészítés, visszafogott textúrák és egy profi keverési trükk áll – közvetlenül a sorozat sminkfőnökétől. A Netflix nemrég tette elérhetővé a sorozat negyedik évadának első négy epizódját, amely Benedict Bridgerton és az új hősnő, Sophie Baek történetére fókuszál. A Daily Mail szerint a karakter szépsége a történetmesélés szerves része, ami a két világ közötti különbséget is hangsúlyozza.

Nic Collins, a sorozat haj- és sminktervezője elárulta, Sophie sminkjét szándékosan visszafogottra tervezték.

„A kedvenc részem Sophie megjelenésének megalkotásában az egész »lenti« világ felépítése volt, és annak biztosítása, hogy egyértelmű különbség legyen a két világ között.

Sophie sminkjének nagyon természetesnek és letisztultnak kellett lennie ahhoz képest, ahogyan a »fenti« szereplőket látjuk” – magyarázta a szakember.

A friss hatás elérése már jóval az alapozó felvitele előtt elkezdődött. „A bőrelőkészítés nagy része volt a reggeli rutinnak. A legtöbb napon nagyon korán voltak a sminkes hívások, ezért

egyenesen a hűtőből kivett cryo golyókat használtunk egy nyirokelvezető masszázshoz, hogy felébresszük az arcot. Ez egy annyira egyszerű dolog, de valóban meghatározza, hogyan néz ki a bőr egész nap”

– mondta Collins. Ezt követte a hidratálás egy Caudalie Beauty Elixir permettel és egy réteg Tatcha Dewy Skin Creammel. „Együtt hibátlan, »belülről ragyogó« alapot hoztak létre, ami azt jelentette, hogy a természetes smink erőfeszítés nélkülinek és valódinak tűnt a kamerán. Az egész arról szól, hogy megteremtsük azt a finom ragyogást, ami egyáltalán nem tűnik sminknek.”

Sophie legdrámaibb sminkje a maszkabálon látható, ahol az arcának nagy részét maszk takarja. „Mivel az arcának nagy része takarásban volt, igazán arra koncentráltam, hogy a szemek és az ajkak kiugorjanak.

Lágy definíciót adtunk a szemek köré, az ajkakat pedig hidratáltan és ragyogóan tartottuk”

– részletezte a sminkes. Az ajkak különösen központi szerepet kaptak. „Yerinnek már eleve gyönyörű ajkai vannak, ezért csak egy áttetsző színnel emeltem ki őket.”

A kulisszák mögött azonban akadtak nehézségek, különösen a maszkok helyén tartásával. „Határozottan alábecsültük, milyen trükkös lesz a maszkot pont jónak beállítani. Egy kis komédiává vált a forgatáson” – nevetett Collins.

Ahogy a szezon halad előre, Sophie sminkje is finoman átalakul, követve érzelmi útját.

„Annyit elárulhatok, hogy Sophie sminkje valóban átalakul a szezon során, követve a karakterívét.

A megjelenése tükrözi, hol tart érzelmileg, de ez mind nagyon finom. Apró változásokat fogtok észrevenni a színben, az intenzitásban és a ragyogásban, ahogy a magabiztossága nő.”

Ami pedig a tökéletes bőrt illeti, Collins egyetlen bevált technikára esküdött.

„A kedvenc módszerem a gyönyörű bőr létrehozására Sophie-n az volt, hogy összekevertem az alapozót egy ragyogásfokozó primerrel.”

Ezt a kombinációt a „hibátlan, természetes bőrhöz minden alkalommal bevethető” párosnak nevezett.

Via Daily Mail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Hidegzuhany az Ozempic-kúra után: ezért jönnek vissza a leadott kilók kamatostul - mutatjuk a megoldást
Sokan a végső megoldást látták az Ozempicben, most pedig tehetetlenül nézik, ahogy visszajönnek a kilók. Egy spanyol orvos elmagyarázza a sokkoló biológiai okot és a lehetséges kiutat.


A fogyás gyors lehet, a visszahízás még gyorsabb – ez a hidegzuhany vár azokra, akik abbahagyják a népszerű Ozempic vagy Mounjaro injekciókat. A leadott kilók akár 80-90 százaléka is visszakúszhat, és velük együtt a korábban elért egészségügyi előnyök is semmivé válnak.

Egy friss, januári oxfordi kutatás szerint a gyógyszer elhagyása után a visszahízás üteme havonta akár 0,8 kilogrammot is elérhet.

A jelenség mögött egyszerű biológia áll. Dr. Gontrand López-Nava, a madridi HM Sanchinarro Egyetemi Kórház Endoszkópos Bariátriai Egységének igazgatója szerint a gyógyszerek az agy étvágyközpontjában fejtik ki hatásukat. „Ezek a GLP-1 gyógyszerek közvetlenül az agyban hatnak, blokkolva az étvágyat és a jóllakottságot jelző áramköröket. De ez a blokk csak addig működik, amíg a gyógyszert szedik” – magyarázta a szakértő. Amint a kezelés véget ér, az agy visszatér a régi működéséhez: a páciensek újra éhesnek érzik magukat, a jóllakottság érzése csökken, és rájönnek, hogy a szokásaik valójában nem változtak meg.

A visszahízás mértéke sokkoló. Dr. López-Nava a The British Medical Journalban megjelent metaanalízisre hivatkozva állítja, hogy a leadott súly 80-90 százaléka visszajön. Ezt támasztja alá a STEP 1 kísérlet kiterjesztett vizsgálata is, amely szerint

a gyógyszert elhagyók egy éven belül a leadott súly kétharmadát szedték vissza.

A legrosszabb pedig nem is a mérleg által mutatott szám. „A visszahízással a kardiometabolikus előnyök is eltűnnek” – figyelmeztet Dr. López-Nava, utalva arra, hogy a vércukor-, koleszterin- és vérnyomásértékek is visszaromolnak a kiinduló szintre.

A szakértő szerint a valódi megoldás a szokások megváltoztatása. „A megoldás egyik fele az, hogy segítünk a pácienseknek kontrollálni az éhséget, akár gyógyszerrel, akár endoszkópos bariátriai eljárásokkal. A másik fele viszont a bariátriai pszichológia és a táplálkozástudomány, mert a páciensek így tudják valóban megváltoztatni az életmódjukat és az ételhez fűződő viszonyukat” – hangsúlyozza Dr. López-Nava. A cél, hogy az evés ne az érzelmek – szorongás, gyász vagy ünneplés – levezetésére szolgáljon. Dán kutatások azt is kimutatták, hogy

a gyógyszeres kezelés melletti rendszeres, közepes vagy erős intenzitású testmozgás nemcsak az anyagcserét javítja, de a gyógyszer elhagyása után is segíthet mérsékelni a visszahízást.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyógyszeres kezelés hatalmas előrelépés, de önmagában csak egy mankó. Az elhízás krónikus betegség, nem az akaraterő hiánya, kezelése pedig nem egyetlen recept felírásával, hanem egy életre szóló tervvel lehetséges. Ez magában foglalja az orvosi, táplálkozási és pszichológiai támogatást, és a gyógyszereket is kizárólag orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni.

Via ¡HOLA!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Azt hiszed, lusta a gyerek, pedig a reggeli hiszti mögött sokkal súlyosabb dolog állhat
Sok szülő nézi tehetetlenül a reggeli sírást, és egyszerűen dacnak gondolja az egészet.


Reggeli hiszti, hasfájás, sírás az iskolakapu előtt: ha egy gyerek nem akar közösségbe menni, az ritkán egyszerű lustaság. A háttérben gyakran a sötét hónapok okozta fényhiány, a kialvatlanság, a szorongás vagy a közösségi terhek állnak, amelyek jelzik, hogy a kicsinek segítségre van szüksége.

Annak, hogy a gyerek nem szívesen megy óvodába, iskolába, sokféle oka lehet – ám biztosak lehetünk benne, hogy nem egyszerű lustaságról van szó.

Mögötte gyakran bántás, csúfolódás vagy a teljesítménykényszer miatti szorongás húzódik meg, és sokszor reggeli hasfájással, hányingerrel jár. A megoldás első lépése a beszélgetés, de ha a probléma súlyos, pszichológus bevonására, végső esetben pedig akár intézményváltásra is szükség lehet.

A fizikai állapot is kulcsfontosságú. A kialvatlanság nemcsak az iskolai teljesítményt rontja, de ingerlékennyé és szorongóbbá is teszi a gyereket, akinek több alvásra van szüksége, mint egy felnőttnek.

Az ajánlott napi alvásidő egy 6-12 éves gyerek számára 9-12 óra. Az internet és a sok inger miatt a gyerekek egyre későbbre tolnák a lefekvést,

ezért fontos a következetes villanyoltás, ahogy a reggelit sem szabad kihagyni, hiszen megfelelő „üzemanyag” nélkül nehezebben indul a nap.

A téli hónapokban a gyerekeket ritkábban viszik ki a szabadba, pedig a fényhiány okozta lehangoltságra, vagy akár a gyerekeknél is jelentkező szezonális hangulatzavarra a friss levegő és a természetes fény a legjobb gyógyszer. A szakértői ajánlások szerint ősztől tavaszig a D-vitamin pótlása is elengedhetetlen.

A téli időszakban a betegségek is megszaporodnak, ami nem meglepő, hiszen a gyerekek immunrendszere még fejlődésben van,

a zárt terekben pedig könnyebben terjednek a kórokozók. Az első közösségi években évi 8-12 fertőzés teljesen normálisnak számít, egy-egy betegség pedig akár 10-14 napig is elhúzódhat.

A megelőzéshez elengedhetetlen a változatos, vitamindús táplálkozás, mivel az év ezen szakaszában a szervezet vitaminraktárai kiürülnek. Szükség esetén bevethetők olyan étrend-kiegészítők is, amelyek homoktövis-kivonatot vagy béta-glükánt tartalmaznak a védekezőrendszer támogatására, de pótlásuk előtt mindenképpen érdemes gyermekorvossal egyeztetni.

Via Meglepetés magazin


Link másolása
KÖVESS MINKET: