Megszólalt az agyevő amőbáról a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
A hatóság szerint nem várható, hogy a jövőben az ilyen ritka kórokozókra is kiterjedjenek a rutinvizsgálatok. A megelőzést a medencék karbantartása biztosítja.
Ahogy arról korábban több lapunk is beszámolt, agyevőamőba-fertőzés következtében életét vesztette egy 11 éves fiú, aki nemrég a szlovákiai Párkányban, a Vadas strand egyik úszótanfolyamán vett részt. A gyermeknél néhány nappal a fürdőzés után jelentkeztek a súlyos tünetek, a halálesetet a szlovákiai Gyermekbetegségek Nemzeti Intézetének szóvivője, Dana Kamenická jelentette be.
A fürdő vezetősége azonnali lépéseket tett: lezárták a kültéri medencéket, és többször is mintát vettek a vízből. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeit legkorábban ma teszik közzé, így a strand szombatig biztosan nem nyithat ki újra.
A Blikk a történtek kapcsán megkereste a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot, amely néhány nappal később válaszolt a megkeresésre. Mint írták,
a Naegleria fowleri egy meleg vizekben természetesen előforduló, szabadon élő amőba. A fertőzés ritka, Európában az elmúlt 70 évben mindössze 25 esetet jelentettek – többek között Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban és Csehországban. Világszerte az ismert esetek száma a 300-at sem éri el.
Az amőba elsősorban 30 ºC-nál melegebb termálvizekben és ipari hűtővizekben képes elszaporodni. Ha az orron keresztül jut be a szervezetbe, súlyos agyhártyagyulladást okozhat.
A hatóság azt is közölte, hogy Magyarországon sem a szabad vizek, sem az épített fürdők rutin vízvizsgálatai nem terjednek ki az amőbák kimutatására. Mivel a fertőzés rendkívül ritka, a jövőben sem tervezik ilyen irányú vizsgálatok bevezetését. Hangsúlyozták, hogy
a fürdők megfelelő üzemeltetése – takarítás, fertőtlenítés, a fertőtlenítőszer-szint fenntartása – biztosítja a megelőzést.
A központ szerint a 2024-ben hatályba lépett új szabályozás szigorúbb vízminőségi követelményeket ír elő a közhasználatú fürdők számára. Hozzátették: korábbi tudományos vizsgálatok nem mutattak ki Naegleria fowlerit hazai fürdőkben.
A szakemberek azt javasolják, hogy gyógymedencében ne bukjunk a víz alá, kisgyermekeket ne engedjünk be felnőttekkel ezekbe a medencékbe, és nyílt sebbel se a medencében, se természetes vízben ne fürödjünk.
Ahogy arról korábban több lapunk is beszámolt, agyevőamőba-fertőzés következtében életét vesztette egy 11 éves fiú, aki nemrég a szlovákiai Párkányban, a Vadas strand egyik úszótanfolyamán vett részt. A gyermeknél néhány nappal a fürdőzés után jelentkeztek a súlyos tünetek, a halálesetet a szlovákiai Gyermekbetegségek Nemzeti Intézetének szóvivője, Dana Kamenická jelentette be.
A fürdő vezetősége azonnali lépéseket tett: lezárták a kültéri medencéket, és többször is mintát vettek a vízből. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeit legkorábban ma teszik közzé, így a strand szombatig biztosan nem nyithat ki újra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szólt a „Ruszkik, haza!”, végül rendőrkordon állta el Hadházyék útját a Bajza utcánál
Hadházy Ákos független képviselő kedd este a Ferenciek teréről vonult tüntetőkkel az orosz nagykövetség épületéhez, hogy az állítólagos orosz beavatkozás ellen tiltakozzon. A képviselő bejelentette, hogy egy hét múlva újra demonstrációt tartanak.
Rendőrségi kordon állta útját Hadházy Ákos és a vele tartó néhány száz fős tüntető menetének kedd este Budapesten. A képviselő a Ferenciek teréről vonult a demonstrálókkal az orosz nagykövetség épületéhez, hogy a moszkvai befolyás ellen tiltakozzon, a Bajza utcát azonban a rendőrök lezárták, így a tömeg nem juthatott el a céljához. A vonulás közben a résztvevők többször megálltak a zebráknál, ahol a „Tavaszi szél vizet áraszt” című dalt énekelték – írta az Index.
„Van egy kis fennforgás, mert állítólag a bejelentés a Navalnij-emlékmű elé történt, kollega itt a hangfalakat ide tette fel. Nem baj, éneklünk egyet a zebrán, aztán átmegyünk a Navalnij-emlékmű elé is, hiszen az is megérdemli (…) A lényeg, ami miatt itt vagyunk, hogy egyre nyilvánvalóbb az orosz beavatkozás” – mondta a helyszínen Hadházy Ákos.
A képviselő hozzátette, bár valószínűleg nem a tüntetők fogják megállítani a feltételezett orosz beavatkozást, szerinte fontos, hogy megüzenjék a hatalomnak: nem fogadják el, ha esetleges orosz beavatkozással hirdetik majd ki magukat győztesnek.
Hadházy egy másik kijelentésében úgy fogalmazott: „Mindannyiunk szégyene, hogy az aljas propaganda legfontosabb témája a sajnos sokat szenvedett ukrán nép elleni hecckampány”. Bejelentette, hogy egy hét múlva, március 17-én ismét a Ferenciek terére hívja a tüntetőket.
A tüntetés előzménye, hogy Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró korábban arról írt, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU megbízásából három ember érkezett Budapestre, hogy a magyar választások eredményét ahhoz hasonlóan befolyásolják, ahogy azt Moldovában is tették a 2024-es elnökválasztáson.
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának március 9-i, hétfői zárt ülésén a bizottság egyik, neve elhallgatását kérő tagja szerint elhangzott, hogy a magyar titkosszolgálat valóban kapott jelzést egy külföldi társszervtől oroszok érkezéséről. Az információ ellenőrzése után azonban arra jutottak, hogy a megnevezett személyek nincsenek Magyarországon. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz beavatkozási kísérletről szóló információt „elkeseredett álhírgyártásnak” nevezte.
A vonulás során felcsendültek az elmúlt hónapok tüntetéseiről ismert rigmusok is, a tömeg egyebek mellett azt skandálta, hogy „mocskos Fidesz”, „Orbán takarodj, vidd az összes haverod!”, valamint „ruszkik, haza”.
Rendőrségi kordon állta útját Hadházy Ákos és a vele tartó néhány száz fős tüntető menetének kedd este Budapesten. A képviselő a Ferenciek teréről vonult a demonstrálókkal az orosz nagykövetség épületéhez, hogy a moszkvai befolyás ellen tiltakozzon, a Bajza utcát azonban a rendőrök lezárták, így a tömeg nem juthatott el a céljához. A vonulás közben a résztvevők többször megálltak a zebráknál, ahol a „Tavaszi szél vizet áraszt” című dalt énekelték – írta az Index.
„Van egy kis fennforgás, mert állítólag a bejelentés a Navalnij-emlékmű elé történt, kollega itt a hangfalakat ide tette fel. Nem baj, éneklünk egyet a zebrán, aztán átmegyünk a Navalnij-emlékmű elé is, hiszen az is megérdemli (…) A lényeg, ami miatt itt vagyunk, hogy egyre nyilvánvalóbb az orosz beavatkozás” – mondta a helyszínen Hadházy Ákos.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Washington döntött: 80 milliárd forintot hajthat be a Mol a horvátokon, jöhetnek a foglalások
A döntés értelmében az amerikai hatóságok segíthetnek lefoglalni horvát állami eszközöket. Az újabb ítélet a legrosszabbkor jött a horvát félnek, mert a magyar-horvát viszony már eleve borzalmas, miközben Magyarország egyre jobban rászorul a horvátok együttműködésére.
Megerősítette egy washingtoni szövetségi bíró, hogy Horvátországnak ki kell fizetnie a Mol Nyrt. számára egy korábbi választottbírósági ítéletben megítélt, kamatokkal együtt nagyjából 236 millió dolláros (körülbelül 80 milliárd forintos) kártérítést.
Amennyiben Zágráb nem fizet, az amerikai hatóságok horvát állami vagyonelemeket, például az Egyesült Államokban landoló állami repülőgépet vagy a nagykövetség számláját is zárolhatják
A történet az INA horvát olajcég 2002-2003-as privatizációjával kezdődött, amikor a magyar Mol kisebbségi pakettet vehetett a cégben. A felek viszonya sosem volt zökkenőmentes, de 2009 januárjában a Mol – bár részesedése 50 százalék alatt maradt – irányítási jogot szerzett a horvát társaságban. Nem sokkal később Horvátországban lecserélődtek a politikai vezetők, Ivo Sanader korábbi kormányfőt leváltották, és büntetőeljárásokat indítottak ellene.
A horvát állam bíróságon támadta meg a Mollal kötött szerződéseket, és perbe fogta Hernádi Zsolt Mol-vezért azzal a váddal, hogy korrumpálta Sanadert. Hernádi ezt kategorikusan tagadta, a horvát állam azonban innentől feljogosítva érezte magát, hogy ne tartsa be a korábbi szerződéseket, például a 2009-es gázmegállapodást.
Horvátország és a Mol is kölcsönösen beperelték egymást. A horvátok Genfben, az ENSZ nemzetközi kereskedelmi bíróságán indítottak eljárást, a magyar fél pedig Washingtonban, a Világbank égisze alatt működő nemzetközi befektetésvédelmi bíróság előtt. A Mol azért kért kártérítést, mert Horvátország megszegte a horvát gázpiac liberalizációjával kapcsolatban tett kötelezettségvállalását.
A hosszú pereskedés végén gyakorlatilag mindenhol a Mol nyert.
Genfben a horvát korrupciós vádakkal szemben minden pontban a magyar félnek adtak igazat. Washingtonban szintén a Mol győzött, bár a választottbíróság a magyar cég mintegy 900 millió dolláros követelése helyett csak 200 millió dollárt tartott indokoltnak. Ez az összeg nőtt most a késedelmi kamatokkal 236 millió dollárra.
A horvát fél azonban nem fizetett, ezért a Mol külön eljárást kezdeményezett a végrehajtásra.
Ebben hozott most ítéletet Amir Ali bíró, aki megerősítette, hogy Horvátországnak fizetnie kell. Horvátország több érvvel is próbálkozott: a „szuverén mentelmi joggal” védekezett, vagyis azzal, hogy külföldi országokat nem lehet beperelni az Egyesült Államok bíróságai előtt. Ezt az érvet a bíró lesöpörte, mivel korábban éppen Horvátország egyezett bele egy szerződésben, hogy az amerikai székhelyű választottbírósági eljárás alá veti magát. Horvátország azzal is érvelt, hogy amióta ő is uniós tag, a két uniós államnak már nem Washingtonban, hanem uniós bíróság előtt kellene pereskednie. A bíró szerint azonban az Egyesült Államok bármely kerületi bírósága végrehajthatja a nemzetközi befektetésvédelmi bíróság határozatát.
Az újabb ítélet a legrosszabbkor jött a horvát félnek, mert a magyar-horvát viszony már eleve borzalmas, miközben Magyarország egyre jobban rászorul a horvátok együttműködésére. A most pervesztes Horvátország ugyanis a legnagyobb tulajdonosa annak a Janaf vezetéküzemeltető cégnek, amely jelenleg egyedül szállít Magyarország számára kőolajat.
Megerősítette egy washingtoni szövetségi bíró, hogy Horvátországnak ki kell fizetnie a Mol Nyrt. számára egy korábbi választottbírósági ítéletben megítélt, kamatokkal együtt nagyjából 236 millió dolláros (körülbelül 80 milliárd forintos) kártérítést.
Amennyiben Zágráb nem fizet, az amerikai hatóságok horvát állami vagyonelemeket, például az Egyesült Államokban landoló állami repülőgépet vagy a nagykövetség számláját is zárolhatják
Telex: Éveken át Garancsi István cége szállította Magyarországon át az Ukrajnának szánt pénzt, ezt a hatóságok is tudták
A NAV pénzmosás gyanúja miatt foglalt le egy ukrán pénzszállítmányt az alacskai pihenőnél. Az akció egy eddig legális, a magyar hatóságok által is ismert milliárdos üzletágat sodorhat veszélybe.
Miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával nyomoz a március 6-án az M0-s autóúton megállított ukrán pénzszállítók ügyében, kiderült, hogy évek óta a magyar hatóságok tudtával és közreműködésével zajlott rendszeres, legális készpénz- és aranyszállítás Ausztriából Ukrajnába, amelynek kulcsszereplője a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Criterion Készpénzlogisztikai Kft. volt – írta a Telex.hu.
Március 6-án a magyar hatóságok két ukrán rendszámú pénzszállító autót kapcsoltak le az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél. A NAV pénzmosás bűncselekményének gyanújával indított eljárást, a kormány pedig pár nappal később rendeletbe foglalta, hogy a helyszínen nem volt tisztázható a vagyon jogcíme. Az ukrán állami Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen ugyanakkor azt állítja, hogy egy teljesen legális, dokumentált bankközi szállításról volt szó Ausztriából Kijevbe.
A Telex szerint a háború 2022-es kitörése óta az ehhez hasonló pénzszállítmányok rendszeresen haladtak át Magyarországon. A Criterion általában hetente, de volt, hogy hetente többször is vitt nagy értékű szállítmányokat Bécsből az ukrán-magyar határhoz, mindezt a rendőrség és a NAV tudtával, sőt, közreműködésével.
Egy, a szállítások részleteit ismerő forrás így írta le a bejáratott gyakorlatot: „A Criterion munkatársai általában hajnalban mentek Bécsbe a pénzintézethez. Ők pakolták meg az autókat, aztán Budapestre jöttek és a cég központi telephelyén megint átpakolták a pénzt, és vitték Záhonyba, a határhoz. Oda mentek az ukránok és védett helyen pakolták át a pénzt és vitték tovább Kijevbe”.
A szállítmányokat fegyveres őrök és profi figyelők biztosították, esetenként az osztrák rendőrség segítségével. A NAV adatai szerint csak idén már 900 millió dollár, 450 millió euró és 146 kilogramm arany haladt át az országon ezen a módon.
Azt nem tudni, hogy a most lefoglalt szállítmányt miért nem a Criterion vitte. Az ágazatra rálátó források szerint elképzelhető, hogy a Raiffeisen nem kizárólag egy céggel dolgozott, így kerülhettek képbe az ukrán rendszámú járművek.
A hétfős személyzet egyik tagja Hennagyij Kuznyecov nyugalmazott vezérőrnagy volt, az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori tisztje.
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, a jobbikos Sas Zoltán „rendkívül szokatlannak” nevezte, hogy volt titkosszolgálati tisztek egy másik ország területén „ilyen méretű készpénzt és aranyat” szállítanak. Arató Gergely DK-s politikus azt a kérdést tette fel, hogy ha pénzmosás miatt nyomoz a NAV, akkor miért utasították ki az ukránokat. Farkas Örs polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár közölte, a NAV-os nyomozást az ügyészség rendelte el,
a szállítókat pedig csak tanúként hallgatták ki, mert a pénzmosás esetében nem maga a pénz mozgatása a bűncselekmény.
A kialakult helyzet miatt a jövőben az ukrán bankok valószínűleg más útvonalat keresnek majd a készpénzszállítmányoknak, ami azt jelenti, hogy a magyarországi készpénz- és aranyszállítási üzletág potenciális bevételektől eshet el.
Miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával nyomoz a március 6-án az M0-s autóúton megállított ukrán pénzszállítók ügyében, kiderült, hogy évek óta a magyar hatóságok tudtával és közreműködésével zajlott rendszeres, legális készpénz- és aranyszállítás Ausztriából Ukrajnába, amelynek kulcsszereplője a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Criterion Készpénzlogisztikai Kft. volt – írta a Telex.hu.
Március 6-án a magyar hatóságok két ukrán rendszámú pénzszállító autót kapcsoltak le az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél. A NAV pénzmosás bűncselekményének gyanújával indított eljárást, a kormány pedig pár nappal később rendeletbe foglalta, hogy a helyszínen nem volt tisztázható a vagyon jogcíme. Az ukrán állami Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen ugyanakkor azt állítja, hogy egy teljesen legális, dokumentált bankközi szállításról volt szó Ausztriából Kijevbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
CNN: Irán elaknásítja a Hormuzi-szorost, ahol a világ olajellátásának ötöde halad át
Amerikai hírszerzési források szerint Irán néhány tucat tengeri aknát telepített a stratégiai vízi úton. A lépés azonnal megmozgatta a globális energiaárakat, és fegyveres konfliktussal fenyeget a térségben.
Irán aknákat kezdett el telepíteni a Hormuzi-szorosban, a világ legfontosabb energetikai csomópontjában, Washington pedig azonnal példátlan katonai következményeket lengetett be. Az amerikai hírszerzésből származó információk szerint
az aknásítás még nem széleskörű, az elmúlt napokban néhány tucatot telepítettek, de mivel Irán kis hajóinak és aknarakóinak 80-90 százaléka még használható, adott esetben akár több száz aknát le is rakhatnak
– írta a CNN. A szorost részben ellenőrző Forradalmi Gárda akár komplett akadálypályát is képes kialakítani a szoroson az aknarakó hajókból, robbanóanyagokkal megrakott csónakokból és a partra telepített rakétákból. A szorost a háború kezdetén lezárták, és a Forradalmi Gárda már többször figyelmeztetett, hogy ha egy hajó át akar kelni, arra tüzet nyitnak.
Donald Trump amerikai elnök szerint sosem látott katonai következményei lesznek, ha Irán egyetlen aknát is elhelyez a Hormuzi-szorosban, ugyanakkor azt állítja, hogy az Egyesült Államoknak nincs tudomása arról, hogy ez megtörtént volna.
A Truth Social nevű platformon közzétett posztjában az elnök egyértelmű üzenetet küldött Teheránnak. „Ha Irán aknákat telepített a Hormuzi-szorosba – bár nincs tudomásunk róla, hogy ezt megtették volna –, azt akarjuk, hogy AZONNAL távolítsák el őket! Ez egy hatalmas lépés lenne a jó irányba.”
Közben a Fehér Ház sajtótájékoztatóján Karoline Leavitt szóvivő arról beszélt, hogy az eredeti amerikai haditerv azzal számolt, hogy 4-6 hét alatt elpusztítja Irán rakétáit és haditengerészetét, valamint lenullázza az ország nukleáris kapacitásait.
Azt mondta, a művelet jobban halad a vártnál, de a háború addig nem ér véget, amíg Irán feltétel nélkül meg nem adja magát, akár kimondják ezt, akár nem. Hozzátette, „Trump fogja eldönteni, hogy Irán mikor nem jelent már fenyegetést”. A szóvivő szerint a támadás hosszabb távon alacsonyabb üzemanyagárakat eredményez majd, a mostani kiugrás csak átmeneti.
Az olaj- és gázárakat az elmúlt napokban az mozgatja, hogy mi történik Iránban, és mi lesz a szoros sorsa. A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energetikai csomópontja, ahol a globális olajkínálat egyötöde halad át békeidőben, így a lezárása vagy az áthaladás kockázatossá válása azonnal érezteti hatását a világpiacon.
Irán aknákat kezdett el telepíteni a Hormuzi-szorosban, a világ legfontosabb energetikai csomópontjában, Washington pedig azonnal példátlan katonai következményeket lengetett be. Az amerikai hírszerzésből származó információk szerint
az aknásítás még nem széleskörű, az elmúlt napokban néhány tucatot telepítettek, de mivel Irán kis hajóinak és aknarakóinak 80-90 százaléka még használható, adott esetben akár több száz aknát le is rakhatnak
– írta a CNN. A szorost részben ellenőrző Forradalmi Gárda akár komplett akadálypályát is képes kialakítani a szoroson az aknarakó hajókból, robbanóanyagokkal megrakott csónakokból és a partra telepített rakétákból. A szorost a háború kezdetén lezárták, és a Forradalmi Gárda már többször figyelmeztetett, hogy ha egy hajó át akar kelni, arra tüzet nyitnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
