Washington döntött: 80 milliárd forintot hajthat be a Mol a horvátokon, jöhetnek a foglalások

„Magyarország nyíltan beismerte, hogy a lefoglalt ukrán készpénz- és aranyszállítmányokat Kijev zsarolására használta” – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, miután a magyar hatóságok lefoglaltak egy ukrán állami banki szállítmányt. Az ügy hátterében a Barátság kőolajvezeték leállása miatti feszültség áll, a magyar kormány pedig egy frissen elfogadott törvénnyel hatvan napra visszatartja a vagyont.

A Terrorelhárítási Központ múlt csütörtökön csapott le a szállítmányra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig pénzmosás gyanújával indított eljárást. A hét ukránt látványos akció keretében fogták el, a földre teperték őket, és símaszkot adtak rájuk. Az ukrán külügy szerint oroszul hallgatták ki őket, és telefonálni sem tudtak. Végül pénteken elengedték és kitoloncolták őket, egyikük ügyvédje szerint senkit nem gyanúsítottak meg. Az ukrán külügy is azt közölte, a pénzszállítókat tanúként hallgatták ki.

Később hozzátette, hogy „minél tovább tart a kőolajvezeték újranyitása, annál alaposabb vizsgálatra van szükség az ilyen kérdésekben.” A parlament eközben kedden elfogadott egy, az ukrán pénzszállítók ügyére szabott törvényjavaslatot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatvan napot kapott a pénz hátterének vizsgálatára, addig a vagyon lefoglalva marad.

A Kyiv Independent tudósítása szerint Szibiha úgy reagált:

Az ukrán külügyminiszter szerint „nyíltan beismerik, hogy túszokat ejtenek és pénzt lopnak azzal a céllal, hogy váltságdíjat követeljenek.” Szibiha a kezdetektől túszejtésről beszélt a hét ukrán előállítása kapcsán.

A pénzszállítók az ukrán Oscsedbank munkatársai voltak, a pénzt Ausztriából, a Raiffeisen Banktól hozták. Mindkét bank közölte, szabályosan jártak el, és az ukrán külügyminiszter is visszautasította a vádakat. A magyar kormány ugyanis azt állítja, Zelenszkij politikai döntése miatt nem működik még mindig a Barátság kőolajvezeték. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn nem válaszolt azokra a sajtómegkeresésekre, amelyek a pénzmosás gyanújának alapját, a gyanúsítottak hiányát és a pénz visszatartásának jogalapját firtatták.

Via kyivindependent.com

Miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával nyomoz a március 6-án az M0-s autóúton megállított ukrán pénzszállítók ügyében, kiderült, hogy évek óta a magyar hatóságok tudtával és közreműködésével zajlott rendszeres, legális készpénz- és aranyszállítás Ausztriából Ukrajnába, amelynek kulcsszereplője a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Criterion Készpénzlogisztikai Kft. volt – írta a Telex.hu.

Március 6-án a magyar hatóságok két ukrán rendszámú pénzszállító autót kapcsoltak le az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél. A NAV pénzmosás bűncselekményének gyanújával indított eljárást, a kormány pedig pár nappal később rendeletbe foglalta, hogy a helyszínen nem volt tisztázható a vagyon jogcíme. Az ukrán állami Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen ugyanakkor azt állítja, hogy egy teljesen legális, dokumentált bankközi szállításról volt szó Ausztriából Kijevbe.

Egy, a szállítások részleteit ismerő forrás így írta le a bejáratott gyakorlatot: „A Criterion munkatársai általában hajnalban mentek Bécsbe a pénzintézethez. Ők pakolták meg az autókat, aztán Budapestre jöttek és a cég központi telephelyén megint átpakolták a pénzt, és vitték Záhonyba, a határhoz. Oda mentek az ukránok és védett helyen pakolták át a pénzt és vitték tovább Kijevbe”.

A szállítmányokat fegyveres őrök és profi figyelők biztosították, esetenként az osztrák rendőrség segítségével. A NAV adatai szerint csak idén már 900 millió dollár, 450 millió euró és 146 kilogramm arany haladt át az országon ezen a módon.

A hétfős személyzet egyik tagja Hennagyij Kuznyecov nyugalmazott vezérőrnagy volt, az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori tisztje.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, a jobbikos Sas Zoltán „rendkívül szokatlannak” nevezte, hogy volt titkosszolgálati tisztek egy másik ország területén „ilyen méretű készpénzt és aranyat” szállítanak. Arató Gergely DK-s politikus azt a kérdést tette fel, hogy ha pénzmosás miatt nyomoz a NAV, akkor miért utasították ki az ukránokat. Farkas Örs polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár közölte, a NAV-os nyomozást az ügyészség rendelte el,

A kialakult helyzet miatt a jövőben az ukrán bankok valószínűleg más útvonalat keresnek majd a készpénzszállítmányoknak, ami azt jelenti, hogy a magyarországi készpénz- és aranyszállítási üzletág potenciális bevételektől eshet el.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon reagált Magyar Péter egy korábbi megnyilvánulására, miszerint a Fidesz rájött, csak orosz segítséggel és választási csalással tud nyerni. Hadházy szerint a helyzetet másképp kell megfogalmazni.

Úgy látja,

A képviselő szerint az orosz beavatkozás ténye egyre nyilvánvalóbb, bár ebben nincs semmi meglepő. Állítja, az ellenzék elfogadta, hogy ilyen játékszabályokkal is vállalja a meccset, és szerinte a győzelem nem is lehetetlen. Hadházy posztja végén egy üzenetet fogalmazott meg.

– írta a képviselő.

Az elmúlt napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nyilvánosan felszólította Oroszországot, hogy tartózkodjon a 2026. április 12-i magyarországi országgyűlési választások befolyásolásától. A felhívás előzménye a VSquare oknyomozó portál cikke volt, amely európai nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, a Kreml egy háromfős, GRU-hoz köthető csapatot küldött a budapesti orosz nagykövetségre Orbán Viktor hatalmon tartásának segítésére. A budapesti orosz nagykövetség ezt hivatalosan tagadta, a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté pedig valótlan híresztelésnek nevezte az értesüléseket.

Irán aknákat kezdett el telepíteni a Hormuzi-szorosban, a világ legfontosabb energetikai csomópontjában, Washington pedig azonnal példátlan katonai következményeket lengetett be. Az amerikai hírszerzésből származó információk szerint

– írta a CNN. A szorost részben ellenőrző Forradalmi Gárda akár komplett akadálypályát is képes kialakítani a szoroson az aknarakó hajókból, robbanóanyagokkal megrakott csónakokból és a partra telepített rakétákból. A szorost a háború kezdetén lezárták, és a Forradalmi Gárda már többször figyelmeztetett, hogy ha egy hajó át akar kelni, arra tüzet nyitnak.

A Truth Social nevű platformon közzétett posztjában az elnök egyértelmű üzenetet küldött Teheránnak. „Ha Irán aknákat telepített a Hormuzi-szorosba – bár nincs tudomásunk róla, hogy ezt megtették volna –, azt akarjuk, hogy AZONNAL távolítsák el őket! Ez egy hatalmas lépés lenne a jó irányba.”

Azt mondta, a művelet jobban halad a vártnál, de a háború addig nem ér véget, amíg Irán feltétel nélkül meg nem adja magát, akár kimondják ezt, akár nem. Hozzátette, „Trump fogja eldönteni, hogy Irán mikor nem jelent már fenyegetést”. A szóvivő szerint a támadás hosszabb távon alacsonyabb üzemanyagárakat eredményez majd, a mostani kiugrás csak átmeneti.

Az olaj- és gázárakat az elmúlt napokban az mozgatja, hogy mi történik Iránban, és mi lesz a szoros sorsa. A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energetikai csomópontja, ahol a globális olajkínálat egyötöde halad át békeidőben, így a lezárása vagy az áthaladás kockázatossá válása azonnal érezteti hatását a világpiacon.