Egy új genetikai teszt megjósolja, magas vagy alacsony IQ-jú lesz-e a születendő gyerek
Nagy vitákat vált ki orvosi körökben a New Jersey-ben működő Genomic Prediction. Poligenikus kockázat-felmérést kínálnak DNS-tesztekkel a fogantatás utáni első két hónapban. Ilyen teszteket eddig felnőtteken végeztek, hogy megállapítsák: genetikailag mennyire hajlamosak bizonyos betegségekre.
Az új módszert olyan klinikákon próbálták ki először, amelyeknek lombikbébi-programjuk is van.
A lombikbébi-programokban egyszerűbb genetikai teszteket már évek óta végeznek embriókon. Például azok a szülők, akiknél fennáll a veszélye, hogy gyermekük cisztás fibrózisban szenvedne, olyan beültetendő embriót kapnak, amely nem hordozza a betegséget okozó gént. Ugyancsak lehetőség van már ebben a stádiumban kiszűrni az egyetlen gén által okozott, vagy kromoszóma-hiba miatti rendellenességeket, például a Down-kórt. De tekintettel arra, hogy egészségi állapotunk egyes elemeit több száz gén befolyásolja, eddig lehetetlen volt például kiválasztani azokat az embriókat, amelyeknél nagy a szívbetegségek vagy a depresszió rizikófaktora.
A Genomic Prediction most azt állítja, poligenikus tesztjével 14 betegség, köztük a szívbetegség, valamint a mellrák, a 1. és 2. típusú cukorbetegség, a krónikusan magas koleszterinszint és a gyulladásos bélbetegségek hajlamát is képes kiszűrni.
Mindehhez több mint 3 millió ember genetikai adatait vizsgálták meg, amelyekhez közel 200 egészségügyi intézmény révén jutottak hozzá. A cég szerint van olyan nő, akibe már be is ültettek ilyen módon tesztelt embriókat.
De a cég ennél is tovább megy.
Azt mondják, az általuk alkalmazott DNS-vizsgálattal meg lehet előzni, hogy túlságosan alacsony intelligenciájú gyerekek szülessenek.
Ez azonban veszélyes etikai terep, ugyanis elvileg ennek az ellenkezőjére is képesek lehetnek. Vagyis kiválaszthatják azokat a magzatokat, amelyek intelligensebbek a többinél.
Arról a kérdésről, hogy a tudomány tehet-e ilyet, évtizedek óta folynak etikai viták, de a gyakorlatban eddig nem volt ilyesmire lehetőség. Stephen Hsu, a cég társalapítója azonban azt mondja, a jövőben létrejöhetnek olyan tesztek, amelyek segítségével ki lehet választani a várhatóan magas IQ-val születő gyerekeket.
A New Scientist által megkérdezett genetikusok szerint azonban nagyok a kockázatok is. Nem tudhatjuk például, hogy azok a gének, amelyek a magas intelligenciát, vagy az alacsony szívbetegség-rizikófaktort jelzik előre, hogyan hatnak a születendő gyerek általános egészségi állapotára. Korábbi tanulmányok például arra utalnak, hogy azoknak, akik a poligenikus eredmények alapján fényes szellemi karrierre számíthatnak, nagyobb az esélyük az autizmusra.
Frances Flinter brit kutatónő azt is kétli, hogy ezek a tesztek hasznosak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felmérésekor. Ezek a betegségek ugyanis nagy mértékben függnek étrendünktől, a dohányzástól, a mozgástól.
Kevin Mitchell, a dublini Trinity College genetikusa szerint a sok betegségre való tesztelést a gyakorlatban az is korlátozhatja, hogy a lombikprogramban résztvevők többsége csak néhány embrió közül választhat.
A kritikusok úgy gondolkák, az is torzíthatja az eredményeket, hogy a génbankokban főleg fehér, európai ősöktől származók adatait őrzik, a többi etnikum alulkreprezentált, így nehéz az egész emberiség számára hiteles rendszert létrehozni.
