SZEMPONT
A Rovatból

A leghihetetlenebb balesetek a magyar utakon: fej nélküli motoros, repülő Lada és dinoszauruszok

A rendőrök általában azt gondolták, hogy a túlélők csak a sokk miatt beszélnek félre. Dr. Melegh Gábor igazságügyi közlekedési szakértő az elmúlt 40 évben szinte mindent látott már. Amit biztosan nem vállalna újra, az a szlovák milliomosnő, Eva Rezesova ügye.


Az igazságügyi szakértők munkájáról szóló sorozatunk következő részében Dr. Melegh Gábor igazságügyi gépjármű közlekedési, balesetelemző szakértővel beszélgettünk, aki az elmúlt 40 évben 28 ezer szakvéleményt készített el a rendőrség, az ügyészség, bíróságok kirendelésére és ügyvédek felkérésére. Korábban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke, az Európai Balesetvizsgáló és Kutató Egyesület Elnökségi tagja, a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület elnöke volt. Jelenleg nyugdíjas, de aktív életet él, továbbra is, mint c. egyetemi tanár tanít és kutat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Aki ma Magyarországon igazságügyi közlekedési szakértő akar lenni, annak a gépész, vagy közlekedési mérnök MSc szak elvégzése után, két év mérnöki gyakorlat megszerzését követően, 2 éves másoddiplomás képzésen kell részt vennie, majd 3 év gyakorlatot kell szereznie egy tapasztalt szakértő mellet.

Aztán a jelölt esküt tesz és a minisztériumtól megkapja a szakértői igazolványát. De Melegh Gábor szerint ez közel sem jelenti azt, hogy meg fog tudni élni ebből a szakmából.

„Ez egy kicsit olyan, mint a jogosítvány, ahhoz sem adnak autót. Na ez is ilyen. Van jogosítványom, de nem biztos, hogy tudok, és tudok mit vezetni.”

A szakértői igazolvány megszerzése után a minisztérium hivatalból értesíti azokat a szerveket: rendőrség, bíróságok, ügyészség, akik igénybe vehetik a frissen végzett igazságügyi közlekedési szakértő szolgáltatását. Aztán a jelölt az első néhány alkalommal megmérettetik.

„Fontos, hogy milyen minőségben, mennyi idő alatt csinálja meg a véleményt, mennyiért, mennyire értik amit leír, ezek lényeges kérdések ilyenkor, ahogy az is, hogy a leírtakat a hatóság, és egy másik szakember előtt képes-e megvédeni, a véleményét mennyire tudja érthetően előadni.

Aztán vagy megerősödik és egyre többet és többen hívják, vagy nem rendelik ki többet”- magyarázza a szakember.

Ráadásul a technika nagyon gyorsan fejlődik, így a szakértőnek is lépést kell tartania a közlekedés legújabb vívmányaival.

„A díjazást viszont nagyon régen nem módosították. Pedig komoly beruházás is kell, hiszen a szakértők által használt adatbázisokat, naprakészen kell tartani.”

Kellenek hozzá több ezer eurós balesetelemző programok, és egy profi számítástechnikai rendszer.

„Manapság a hatóság már eleve azt igényli, hogy a szakértő szimulálja, szemléltesse a balesetet. Hogy repült a gyalogos amikor elütötték, vagy hogy ütközött az autó. Most már a technika olyan lehetőségeket ad, amit el is várnak tőlünk.

Ehhez képest azonban jelenleg a balesetelemző igazságügyi szakértő óradíja 4000 forint.”

A szakértői kamara ugyan többször is jelezte a szakminisztériumnak, hogy ez a díj megalázóan kevés, eddig mégsem emeltek. Holott a mérnökök például 25-30 forintos óradíjjal dolgoznak, nem is beszélve egyéb szakmákról.

„Polgári perekben, magánemberek is felkérnek minket, ott a szakértő maga állapítja meg a díját. Ilyen esetben, ha valaki eltúlzott összeget kér, azt nem veszik igénybe” – mondja Melegh Gábor aki hozzáteszi:

„Egy százezer forintos pervitát nyilván nem egy ötszázezer forintos szakértői véleménnyel akarnak eldönteni.”

A szakértőket ilyen perekben ráadásul csak utólag fizetik ki. Viszont ha a vélemény valamelyik félnek nem tetszik, az fellebbez - bevett gyakorlattá vált azonban, hogy a szakértő személyét bírálják, ilyen esetekben a fizetés is elhúzódik. Akár éveket is.

„Márpedig nehéz olyan véleményt adni, ami mindkét, általában ellenérdekű félnek tetszik.”

Dr. Melegh Gábor mégis 40 éve űzi ezt a szakmát. Azt mondja főleg azért szereti, mert szinte folyamatos a sikerélmény, egyediek az események.

„Ha megoldottam egy problémát, amivel valószínűleg több embernek segítek, nyugodtan tudok aludni, akkor az egy sikerélmény. Nálunk ez gyakori, hiszen minden vélemény elkészítése siker.”

A közlekedési igazságügyi szakértő feladata egy büntető ügyben tulajdonképpen az, hogy rekonstruálja az eseményeket, megállapítsa, hogy pontosan mi történt, és minek kellett volna történnie ahhoz, hogy a baleset ne következzen be.

„Mindezt manapság a szakértő egy alkalmas matematikai szimulációval kiszámolja, és képileg is szemlélteti.”

Aztán a bíróságon mindenki láthatja egy kivetítőn, hogy mi történt. A vádlott pedig hiába próbál védekezni azzal, hogy nem is ment 100-al csak 50-el, mert akkor a szakértő szembesíti azzal, mi történt volna akkor, ha tényleg 50-el megy, például az elütött gyalogos nem oda repült volna, ahol megtalálták.

„A nyomrögzítés nagyon fontos, a nyomok, és a véghelyzet rögzítésén áll vagy bukik a mi munkánk. Ebben teljesen a helyszínelő rendőrökre hagyatkozunk” – magyarázza a szakértő, majd hozzáteszi, sokszor nem a ők nehezítik meg a munkájukat, hanem a jótékony járókelők.

„Az emberek sokszor jószándékból a balesetben elrepült táskát, ernyőt, vagy bármit felvesznek és visszaviszik a sérülthöz, na ez nekünk nagyon megnehezíti a dolgunkat.”

Az elrepült táska, anyagmaradvány, megtalálási helye alapján ugyanis ők már sok adatot ki tudnak számolni.

A súlyos sérüléssel, vagy halállal járó közlekedési baleseteknél egyébként jól kiképzett baleseti helyszínelők rögzítik a nyomokat. Fényképeket, méretarányos helyszínrajzot készítenek és szinte mindent dokumentálnak.

„A baleseti helyszínelőket mi is képezzük, nagyon fontos, hogy mit és hogyan rögzítenek. Nekünk akkor könnyebb dolgozni, ha ők is jól végzik a munkájukat."

A szakértő szerint a dolguk sokkal nehezebb a kisebb, koccanásos baleseteknél, amelyekből viszont sokkal több van.

„Ezekből van a legnagyobb vita. Vagy nincs rendőr, vagy a helyszínre kiérkező járőr azon van, hogy minél hamarabb újra induljon a forgalom, ezért az érintetteket félreállítja, így az eredeti állapot már nem ismert. Ezeket a helyzeteket nagyon nehéz később megbízhatóan rekonstruálni”- fejti kis a szakember.

Dr. Melegh Gábor azonban nem a modern balesetmegelőző szoftverek használatával kezdte a munkát. Amikor ő igazságügyi szakértő lett, a legtöbben még csak papírral, ceruzával és számológéppel dolgoztak.

„Pont azért kezdtem el ezt a pályát, mert életemben először, amikor találkoztam ilyen üggyel, valakit azért próbáltak felelősségre vonni, mert egy Trabanttal elütött egy gyalogost, elgurult a Trabant fényszóró karikája, úgy gondolták, hogy az csak úgy leesik, és hogy milyen magasról esik le abból számoltak sebességet.

Pont azt nem vették figyelembe, hogy az gurul, mint egy keménykalap és ki tudja hol áll meg. Engem teljesen megdöbbentett, hogy így próbálták megállapítani egy ember felelősségét egy súlyos balesetben.”

Melegh Gábor ekkor harmadéves volt a Budapesti Műszaki Egyetemen. Elkezdte kutatni a témát, majd diplomatervét és az első doktori, majd kandidátusi disszertációját is ebből írta.

„Kifejlesztettem legalább 30 programot ezekhez az elemzésekhez, de akkor én még csak szerettem volna szakértő lenni.”

Később azonban amikor a 80-as években elkezdte a pályát, nagy hasznát vette ezeknek a saját fejlesztésű programoknak, mert a többiekkel ellentétben, neki már nem kellett napokig számolnia papíron. A számítógép ugyanis lényegesen gyorsabban elvégezte helyette a kalkulációt.

„Persze ez a számítógép a mai eszközökhöz képest lassú és nehézkes volt, grafikája sem volt, de a műveletekre tökéletesen működött.”

A ’90-es évek elején külföldi kollégáival megalapították az EVU-t, vagyis az Európai Balesetvizsgáló Egyesületet, amelynek két évtizedig elnökségi tagja volt.

„Ennek az a lényegi célja az volt, hogy a szakértői szakma szinkronban legyen, még akkor is, ha külföldön történik a baleset. A mai programok már 20-30 nyelven futnak, így szakszerű fordítással jelennek meg a jegyzőkönyvek is.”

Dr. Melegh Gábor az elmúlt 40 évben körülbelül 28 ezer szakvéleményt készített, azt mondja azokra az ügyekre emlékszik, amelyeknek megoldásához valamilyen logikai csavar vezetett.

„Egyszer kihívtak egy halálos balesethez, ahol egy hölgy nekiment egy fának és a saját édesanyja meghalt mellette. Azt mondta, hogy megijedt, mert szembe jött vele egy motor, amin nem ült senki.”

A rendőrök azt hitték a nő a sokk miatt beszél össze-vissza, de azért kihívták a közlekedési szakértőt, akinek a sofőr elismételte, hogy egy motoros nélküli motor miatt történt a baleset.

„Én már annyi mindent láttam, hogy nem lepődtem meg. Úgy voltam vele, tegyük fel, hogy valóban nem ült a motoron senki.

Elkezdtem keresni és találtam is a baleset helyszínétől vagy 200 méterre a kukoricásban egy motorkerékpárt. Senki nem volt a közelében, de még meleg volt”
– meséli.

A rendőrök ekkor elkezdték rendesen kikérdezni az asszonyt, arról, hogy pontosan mit látott és hol, majd megtalálták a motorost jóval távolabb az út mellett, már holtan.

„Aláfutott egy magas széles pótkocsinak, ami sajnos csonkolta a fejét, viszont a motorkerékpár elment a pótkocsi alatt és utána magától ment az úton. Ezt látta a hölgy”
– emlékszik vissza a szakértő. Aztán folytatja:



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik” - Iványi Gábor ügyében üzent a debreceni milliárdos Orbán Viktornak
Forronganak az indulatok az Iványi Gábor elleni vádemelés miatt. Felföldi József szerint a hatalom morális csődben van, innen már nincs lejjebb.


Felföldi József debreceni üzletember Facebook-posztban reagált arra, hogy az ügyészség vádat emelt Iványi Gábor lelkész és hét társa ellen. Bejegyzésében egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöknek üzen, és az eseményt a kormányfő „morális csődjének utolsó mementójának” nevezi. Felföldi szerint „Innen már szerintem nincs lentebb.”

Az üzletember úgy látja, egy olyan 74 éves lelkipásztor kerülhet börtönbe, aki egész életében az elesetteket segítette, méghozzá egy „lökdösődésért”. Álláspontja szerint Iványiék csupán megvédték magukat egy „előre megrendelt kormányzati boszorkányüldözéssel” szemben, amikor a NAV munkatársai kutatást akartak tartani a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) központjában.

Felföldi szerint mindez éles ellentétben áll azzal, hogy más, a kormányhoz köthető ügyek szereplői szabadlábon vannak. „Bezzeg a pedofil Kaletától kezdve az MNB-t kifosztó Matolcsy-klánon át, a hivatalos nemzeti tolvajig (Mészáros Lölő) a teljes Fidesz-maffia szabadlábon élvezheti az életet” – írja, hozzátéve, hogy ez szerinte mindent elmond az Orbán-rezsimről.

A posztban Felföldi személyesen a miniszterelnököt szólítja meg, feltéve a kérdést:

„Mondja Viktor, ha belenéz a tükörbe, őszintén tud-e válaszolni arra a kérdésre, hogy mi maradt önben az egykori hitből és erkölcsből?”

Emlékezteti Orbánt, hogy egykor éppen Iványi Gáborra bízta gyermekei megkeresztelését, most pedig a parancsára mozgatott hatóságok „feszegetik az igazságszolgáltatás határait” vele szemben.

Az üzletember szerint Iványi Gábor azért vált a hatalom célpontjává, mert élő ellenpéldája mindannak, amit a kormány képvisel. Úgy véli, a lelkész megtestesíti az igazi kereszténységet.

„Nem véletlenül támadja őt. Ő egy élő példa. Egyben ellenpélda. Példa arra, mit is jelent kereszténynek lenni. És az önök tökéletes ellenpéldája. A kereszténység nem hatalom és nem félelem. A kereszténység nem egy elit klub.

Isten mindenkit szeret. Nem csak azokat akiket önök el- és befogadnak a társadalom szűk szegletéből. Iványi Gábor az élő parázsa mindannak, amiről ön és rendszere csak beszél. És aztán soha nem a szerint cselekednek.”

Felföldi azzal zárja sorait, hogy az emberek nem fogják hagyni, hogy Iványi életművét megsemmisítsék, és egyenesen figyelmezteti a miniszterelnököt. „Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik.”

A Központi Nyomozó Főügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat Iványi Gábor és hét "társa", köztük Gurmai Zita (MSZP), Donáth Anna (Momentum) és Szél Bernadett volt országgyűlési képviselők ellen.

A vád szerint 2022. február 21-én, a NAV Dankó utcai székházban tartott házkutatása során erőszakosan próbálták megakadályozni a pénzügyőrök munkáját. Az ügyészség szerint a helyszínen lévők Iványit a NAV-osok sorfala felé kezdték tolni, hogy bejussanak az épületbe.

A hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért a törvény szerint a csoport vezetőjére 5–10 év, míg a résztvevőkre 2–8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az ellenzéki politikusok és a MET képviselői az eljárást mindvégig politikailag motiváltnak nevezték, és tagadták, hogy erőszak történt volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit, sőt, állítása szerint a rendőrség annyira korrupt volt, hogy tavaly rendőrkapitányt kellett cserélni. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló »apuka« autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa. – fogalmazott keményen.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, mintha egy őrült vezetné.

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. »Apuka« sem vette el az autót” – állítja a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa” – az ittasságot egyébéként a rendőrség eddig nem erősítette meg.

Az ügyvéd szerint egy 24 éves embernek normális esetben nem tizenévesek a barátai, és ez csak akkor fordulhat elő, „ha kihasználja őket”. Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Úgy véli, a tragédiáért éppen ezért a sofőr volt felelős.

Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik, és „a bűnöző életvitelű családok” végre elnyerik méltó büntetésüket, hogy a jövőben a „jóravaló, rendes emberek” legyenek a példaképek.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

Azt, hogy a sofőrnek nem volt jogosítványa, az édesapja mondta el, a hatóságok hivatalosan még nem erősítették meg, ahogy azt sem, hogy ittasan vezetett volna. A körülményeket a folyamatban lévő vizsgálat fogja tisztázni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: A TISZA adatbázisát nem kiszivárogtatták, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során
Az Oroszország-szakértő szerint a „szivárgás” szót tudatosan használja a kormánymédia, de egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése csak szándékos cselekmény eredménye lehet.


Rácz András történész és Oroszország-szakértő egy tízpontos elemzésben fejtette ki véleményét a TISZA Párt adatszivárgási ügyéről.

Szerinte az eset a magyar politikai intézményrendszer súlyos sérülése, egyértelmű szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés, amely a választások befolyásolására irányul.

Mint írta, a nemzetbiztonság és az állami szuverenitás védelmével foglalkozó intézményeknek „azonnali, kiemelten fontos dolguk van” a történtekkel.

A szakértő a Facebook-bejegyzésében hangsúlyozza, hogy

a TISZA adatbázisát nem „kiszivárogtatták”, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során.

Úgy véli, a „szivárgás” szó használata a kormánymédia részéről tudatos, mivel az gondatlanságot sugall, holott egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése szerinte csak szándékos cselekmény eredménye lehet. „Egy kétszázezres adatbázis teljes kikerülése a netre nem szivárgás, ilyen nem tud véletlenül történni. Ez csak szándékos lehetett” – írja Rácz András.

Elemzésében kitér arra, hogy a kormány és a TISZA Párt is külföldi szereplőt sejt az ügy mögött, ám míg a kormánymédia ukrán, addig Magyar Péter orosz érintettségről beszél.

Rácz András szerint a kormányzati narratíva egy komoly logikai bukfencet tartalmaz.

Úgy látja, Kijevnek egyáltalán nem állna érdekében kárt okozni a TISZA Pártnak, hiszen egy esetleges TISZA-kormány az EU-hoz való viszony normalizálására törekedne, ami Ukrajna számára is kedvező lenne az Orbán-kormány politikájával szemben.

„Ha egyáltalán igaz az, hogy van ukrán állami érintettség a Tisza Világ applikáció fejlesztése mögött, akkor igen nehezen érthető, hogy ugyanezennek az ukrán államnak miért lenne érdeke, hogy kárt okozzon annak a TISZA pártnak, aminek a rendszerét éppen fejleszti” – teszi fel a kérdést. Ezzel szemben Oroszországnak szerinte egyértelmű érdeke fűződne egy ilyen támadáshoz, hiszen azzal egyszerre gyengítené a Fidesz legfőbb kihívóját és rontaná Ukrajna reputációját is.

A történész gyanúsnak tartja a kormányzati propagandamédia reakcióidejét is. Állítása szerint az, hogy a kormánymédia egy hosszú ünnepi hétvégén, szinte órák alatt képes volt lehozni a hírt, ellenőrizni az adatok valódiságát és biztonságosságát, majd felépíteni egy teljes kampányt, rendkívül valószínűtlen.

„Összességében nagyon nehezen hiszem el, hogy ez spontánul alakult így péntek délutántól kezdve, és mindenki hirtelen megszakította a hosszú hétvégéjét, IT-sek, vezető kommunikátorok, döntéshozók, »talpas« propagandisták, stb” – fogalmaz. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a kormányzat már jóval a nyilvánosságra kerülés előtt birtokában volt az adatoknak, és a netre való feltöltés csak a fedést szolgálta a már előre megtervezett kampány elindításához. „A kormányzat egy részében ez az adatsor valószínűleg már jóval péntek előtt megvolt, a netre való feltöltés pedig csak a fedést szolgálta” – írja.

Rácz András szerint árulkodó jel az is, hogy a Fidesz kommunikációjában és belső köreiben semmilyen jelét nem látni annak, hogy egy hasonló hekkertámadástól tartanának.

Nincsenek extra kiberbiztonsági óvintézkedések, ami arra utalhat, hogy a kormánypárt biztos abban, hogy a támadó kizárólag a politikai ellenfelüket célozta, és tőlük nem kell tartaniuk. Végezetül kiemeli, hogy a kormánymédia munkatársai teljes nyugalommal használják a jogellenesen megszerzett, különlegesen védett személyes adatokat, noha ez bűncselekménynek minősül.

„A propagandisták valamiért mégis teljes nyugalommal használják az adatbázisban szereplő neveket, pedig egyértelműen jogszerűtlen az egész”

– zárja posztját Rácz András, hozzátéve, hogy „ezzel – a jövőbeli esetleges büntetőjogi felelősségre-vonás mellett – saját magukat is beárazzák a kormánymédia munkatársai.

Az ügy előzménye, hogy október elején már napvilágot látott egy hír egy kisebb, mintegy húszezer nevet tartalmazó adatcsomag kikerüléséről a Tisza Világ applikációból, ami miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hivatalból vizsgálatot indított. Ezt követte október 31-én egy jóval nagyobb, körülbelül 200 ezer adatsort tartalmazó fájl publikálása a LeakBase.la nevű oldalon. Az eseményekre reagálva Orbán Viktor november 3-án azonnali vizsgálatot rendelt el, a hatóságok pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet bevonásával kezdték meg a tényfeltárást, jelezve, hogy „külföldi érintettség is valószínűsíthető”.

Az ügyben két fő narratíva csap össze. A Szuverenitásvédelmi Hivatal gyorsjelentésében ukrán hátterű fejlesztőcégek, például a kárpátaljai PettersonApps részvételét hangsúlyozta, amit a kormánypárti média azóta is napirenden tart. Ezzel szemben Magyar Péter és a TISZA Párt következetesen szervezett orosz hekkertámadásról beszél, amelynek célja a párt lejáratása. Egyik fél sem mutatott be eddig a nyilvánosság számára meggyőző technikai bizonyítékot az állításai alátámasztására.

Az ügy azóta új fordulatot vett, miután a kormánypárti oldalon elkezdték felhasználni a kiszivárgott adatokat. Németh Balázs, a Fidesz politikusa egy videóban egy TISZA-aktivista háza elől jelentkezett be, utalva arra, hogy ismeri a lakcímét, a Mandiner pedig arról írt, hogy a listán aktív bírák adatai is szerepelnek. Mivel a politikai véleménynyilvánítás különleges adatnak minősül, annak engedély nélküli terjesztése a Büntető Törvénykönyv szerint szabadságvesztéssel is büntethető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Menczer Tamás: Hol vannak ezek az emberek? Miért nem állnak ki, és mondják el, mi történt?
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint Magyar Péternek magyarázatot kellene adnia a kikerült adatbázisban található ukrán nevekre. Szerinte azt is tőle kellene megkérdezni, miért állhatott az ukránoknak érdekükben ilyen nehéz helyzetbe hozni a Tiszát. Interjú.


Javában dúl a kampánycsata a Tiszától kikerült adatokkal kapcsolatban. A 200 ezres adatbázisban a kormány ukrán neveket talált, amit Orbán Viktor nemzetbiztonsági kockázatnak nevezett, és vizsgálatot rendelt el. Az azonban nem világos, hogy azt vizsgálják, kik szivárogtatták ki a Tisza Világ applikációjából a személyes adatokat, vagy azt, közük lehetett-e az applikáció működtetéséhez az ukránoknak, ahogy a kormánypárti politikusok sugallják.

Magyar Péter közben arról beszél, hónapok óta támadják a rendszereiket, amikből az adatokat ellopták, méghozzá azért, hogy így bizonytalanítsák el a Tisza szavazóit. Az ellenzéki párt elnöke az oroszokra gyanakszik, de bizonyítékot erre eddig nem mutatott be. A Fidesz kommunikációs igazgatóját kedd esti lakossági fóruma után kérdeztük.

– Mit gondol a Tisza Világ applikációból kikerült adatokról?

– Szerintem fontos, hogy a tényekből induljunk ki. Tény, hogy első körben 20 ezer, második körben 200 ezer magyar állampolgár személyes adatai szivárogtak ki. Tény, hogy a kiszivárgott információk között már első körben ott volt egy Miroslav Tokar nevű ember, a Tisza Világ applikáció adminisztrátoraként. Tény az is, hogy a másik kiszivárgásnál egy Andrij Futsur nevű ukrán fejlesztő adatai is megjelentek.

Van tehát két olyan ukrán személy, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnél dolgoznak, és a kiszivárgott adatok szerint adminisztrátorként, fejlesztőként vagy tesztelőként részt vettek a Tisza Világ applikáció elkészítésében.

További tény, hogy a kiszivárgott adatok alapján Ukrajnában is tesztelték az alkalmazást. Ötödik tény, hogy Magyar Péter először letagadta az adatszivárgást, letagadta, hogy ukránokkal dolgozott, és azt is, hogy Ukrajnában tesztelték az alkalmazást. Ma már tudhatjuk, hogy ez nem így van. Azt állítom önnek, hogy ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal; 200 zezer magyar ember adata van egy háborúban álló ország szereplőinél – ez szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés.

– De kinek áll érdekében egy ilyen adatszivárgás? Érdekében állhat ez Ukrajnának? Ha az a céljuk, hogy Magyar Péter győzzön a választásokon, érdekükbe áll-e az ő pártját nehéz helyzetbe hozni egy ilyen kiszivárogtatással?

– Ezt kérdezzék meg Magyar Pétertől és a Tisza Párttól, akik nem vigyáztak 200 ezer magyar adatára, és akik ukránokkal dolgoznak.

– Tudjuk, hogy nem vigyáztak?

– Ha vigyáztak volna, feltételezem, nem szivárog ki 200 ezer magyar ember személyes adata az internetre. Tehát nem vigyáztak, és ukránokkal dolgoztak.

Hogy mi történt, azt mondják el ők.

Magyar Péter az egyetlen, aki meg tudná mondani, hogy Miroslav Tokar – akinek a nevét az első szivárgás óta ismerjük – hol van. Tokarnak volt egy bejelentett lakcíme, majd eltűnt, és letörölte magát a közösségi oldalakról. Magyar Péter ezzel az emberrel dolgozott – és azzal is, akiről ez most derült ki: Andriy Futsurral. Hol vannak ezek az emberek? Miért nem állnak ki, és mondják el, mi történt?

– Az ő nevük a kiszivárgott adatok között van?

– A 20 ezres csomagban Tokar neve adminisztrátorként szerepelt, és most egy másik ukráné, Andriy Futsuré is kiderült; ő is – a források szerint – tesztelőként, fejlesztőként vett részt.

– Az elmúlt európai választások során Franciaországtól Románián, Moldován át sok helyen oroszok avatkoztak be informatikai eszközökkel a választásokba. Nem lehet, hogy itt mégsem az ukránok állnak a háttérben?

–  Magyarország Közép-Európában van, nem a Holdon. Ha valaki azt gondolja, hogy itt nincsenek titkosszolgálati nyomásgyakorlási kísérletek minden égtáj felől, az téved. Természetesen a magyar titkosszolgálat dolga, hogy ezeket kivédje. Ha már az oroszokat említette: Angela Merkelt ki hallgatta le? Én úgy emlékszem, a demokrata vezetésű Egyesült Államok, Dánia segítségével – uniós és NATO-tagállamok. Csak ennyit arról, hogy minden égtáj felől érkeznek behatolási kísérletek.

De itt nem erről van szó: itt együttműködés volt az ukránokkal.

Ott vannak a nevek: Miroslav Tokar és Andrij Futsur. Miért nem áll ki Magyar Péter, és miért nem kérdezi meg tőlük valaki, hogy kik ők, hol vannak, miért szivárognak ki adatok?

–  Szijjártó Péter azt mondta, hogy ez a közelmúlt legnagyobb informatikai botránya. Ezt az a Szijjártó Péter mondta, akinek a külügyminisztériumába az orosz titkosszolgálat bejárkált.

– A legnagyobb politikai botrány az, hogy ők együttműködnek egy külföldi hatalommal, és kiszolgáltatják 200 ezer magyar állampolgár adatait. Mi soha ilyet nem csináltunk, és nem is fogunk.

– Igen, de a Külügyminisztériumból hosszú időn keresztül az orosz titkosszolgálatok azt vittek el, amit akartak.

– Ha ön mondja, akkor biztos, jobban tudja.

– Erről vannak most már nyilvánosságra került jelentések és levelek.

– Meghallgatnám a külügyminisztert. De mondom még egyszer: ha valahová valakik be akarnak hatolni, olyan van a világon folyamatosan; annak ellen kell állni, és el kell hárítani.

– Szijjártóék nem álltak ellen az oroszoknak.

– Maga így gondolja. De ha a titkosszolgálatok rést látnak, az a dolguk, hogy befalazzák. Ez nem ugyanaz, mint behívni egy másik ország titkosszolgálatát, és odaadni neki magyar állampolgárok adatait.

– Titkosszolgálati emberekről van szó?

– Én azt tudom, hogy applikációgyártó ukrán emberekről van szó, akiknek a cégvezetője az ukrán hadsereggel működik együtt dróntechnológiai és egyéb területeken.

– Igen, de ugyanez az ukrán cég a Kormányablakok részére is fejlesztett térképeket például.

– Lehet, de komolyan gondolja, hogy egy vak térkép egyenértékű 200 ezer magyar állampolgár adatainak átadásával? Ne vicceljen velem!


Link másolása
KÖVESS MINKET: