A budapesti kannibál elődei: 5 hírhedt emberevő esete, ami sokkolta a világot
Koponyák, csontok, preparált arcbőr – a budapesti nyomozás részletei kedd óta sokkolják az országot. Egy harmincéves kórházi beteghordozót vettek őrizetbe a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói, miután a gyanú szerint emberi maradványokat gyűjtött otthonában, sőt, a kihallgatásán arról beszélt, hogy ételeket is készített belőlük. Az ügyben jelenleg „emberi test tiltott felhasználása” miatt nyomoznak, de a minősítés a szakértői vizsgálatok után még változhat.
A közelmúltban több olyan ügy is akadt, ahol a hatóságok szerint a kannibalizmus nem csupán rémtörténet volt, hanem a bűncselekmény része. Öt elhíresült esetet gyűjtöttünk össze a közelmúlt rémtörténeteiből.
A németországi Rotenburgban a cikkünk borítóképén is látható Armin Meiwes informatikus 2001-ben egy internetes hirdetésre jelentkező mérnököt, Bernd Jürgen Brandest ölt meg. A bírósági iratok szerint a gyilkosság az áldozat beleegyezésével történt, a tett után pedig Meiwes a holttest egy részét elfogyasztotta. Az ügy jogi útvesztője éveken át tartott: 2004-ben először „csak” emberölésért ítélték nyolc és fél évre, ám a legfelsőbb bíróság új eljárást rendelt el. A megismételt tárgyaláson a bíróság már szexuális indítékot és különös kegyetlenséget is megállapított, ezért Meiwes végül életfogytiglani börtönbüntetést kapott. A tárgyaláson a férfi maga beszélt arról a régóta dédelgetett vágyáról, ami a tettéhez vezetett.
Míg a német ügy a beleegyezés és a jogi minősítés nehéz kérdéseit vetette fel, egy kanadai eset a beszámíthatóságot állította a középpontba. Vince Li 2008-ban egy távolsági buszon, utastársai szeme láttára támadt a 22 éves Tim McLeanre, akit megölt és megcsonkított. A bíróság a következő évben nem találta büntetőjogilag felelősnek mentális zavara miatt, ezért nem börtönbe, hanem egy szigorúan őrzött pszichiátriai intézetbe került. Évekkel később, a kanadai Skizofrénia Társaság vezetőjének adott interjúban már arról beszélt, megbánta tettét, és elismerte, hogy súlyos betegsége vezette. „A hangok azt mondták, öljem meg. … Nem hiszem többé, hogy ez igaz volt. Teljesen rossz volt. Az én hibám volt” – hangzott el a Global News által közölt beszélgetésben.
Egy amerikai eset következik, ahol a hatóságok a vádlott saját beismerő vallomására alapozták a vádat. 2012-ben a marylandi Harford megyében egy egyetemi hallgató, Alexander Kinyua megölte és feldarabolta lakótársát, Kujoe Bonsafo Agyei-Kodiet. A nyomozás során Kinyua testvére talált rá a maradványokra, és értesítette a rendőrséget. A hatóságok szerint a fiatal férfi beismerte, hogy nemcsak megölte áldozatát, de a szívét és az agyának egy részét el is fogyasztotta. L. Jesse Bane, Harford megye seriffje a nyomozás elején szűkszavúan, de egyértelműen nyilatkozott a sajtónak.
Míg az amerikai ügyben a beismerés volt a kulcs, egy walesi tragédia után a figyelem az ellátórendszer hiányosságaira irányult. 2014-ben a frissen szabadult Matthew Williams egy szállodai szobában meggyilkolta a 22 éves Cerys Marie Yemmet. A rendőrök sokkolóval ártalmatlanították a férfit, aki nem sokkal később meghalt. Az eset után a sajtóban „kannibalisztikus” támadásról írtak, és komoly vita indult a mentális egészségügyi ellátás és a börtönből szabadulók közösségi felügyeletének hiányosságairól – írta a Washington Post. Az elkövető édesanyja, Sally Ann Williams szerint fia egyértelmű jeleit mutatta a mentális zavarnak, és a tragédia elkerülhető lett volna, ha megfelelő segítséget kap.
A leginkább felfoghatatlan azonban egy spanyol ügy, ahol az áldozat a vádlott édesanyja volt, az ítélet pedig a börtönbüntetés mellett jelentős kártérítést is megállapított. 2021-ben a madridi bíróság 15 év 5 hónap börtönre ítélte Alberto Sánchez Gómezt anyagyilkosság és holttest meggyalázása miatt. Az ítélet szerint a férfi apró darabokra vágta fel anyja holttestét, és 15 napon keresztül próbálta eltüntetni a maradványokat, amelyek egy részét elfogyasztotta, a többit pedig a kutyájával etette meg. A bíróság a testvérének 60 ezer euró kártérítést is megítélt. A tárgyaláson a férfi azzal védekezett, hogy belső hangok utasították a tettre. „Azt mondták a hangok: ‘Öld meg az anyádat’” – számolt be a védekezésről az El País.
A budapesti ügyben a nyomozás még az elején tart, és a fenti példák is azt mutatják, a végső kép csak a jogi és pszichológiai vizsgálatok lezárultával állhat össze.