SZEMPONT
A Rovatból

"Át kellene lyukasztani a lábát, akár a vonatjegyet" – bármikor lincshangulat alakulhat ki egy poszt alatt

Biztos, hogy a vérét kell kívánni egy kamaszfiúnak, aki felrakja a lábát az ülésre? Szerzőnk értetlenül áll a kommentelők inkvizíciós gyűlölethulláma előtt.


Mostanában egyre többször szembesülök egy olyan jelenséggel, amit leginkább a kamaszok közt folyó cyberbullyinghoz tudnék hasonlítani. De akár hívhatjuk simán örök elégedetlenkedésből fakadó trollkodásnak is, mivel itt nincs konkrét alanya a kötekedésnek, annál inkább tárgya. Amit úgy tudnék összefoglalni, hogy MINDEN. Valahogy en block kezdjük kiereszteni markunkból a problémák megoldására irányuló humánus eszközeinket. Sőt, talán mást is…

Vidéken nőttem fel, így a vidéki élet minden szépségét-másságát-nyugodtságát volt lehetőségem megtapasztalni. Gyerekkoromban megszoktam, hogy a szomszédok jól ismerik egymást, a közelben lakó gyerekek pedig összejárnak egymással focizni meg bandázás közben jókat dumálni, és ha végigmentem a kutyámmal a Fő utcán, minden második embert ismerősként köszöntöttem.A gyerekek persze akkor is fikázták egymást egymás háta mögött, és Mari néni néha annyira megorrolt a szomszéd Juli nénire, hogy kitekerte éjjel a tyúkja nyakát, rosszabb esetben Pista bácsi a fiáét a kocsmában, de ezek mind ártatlan kis összezördülések voltak ahhoz képest, ami manapság a közösségi oldalakon folyik.

Alapvetően nem a problémák forrása változott meg feltétlenül, még csak nem is az indulatok jogossága, sokkal inkább az elintézés módja és platformja…

Amikor megkezdtem felnőtt életemet egy gazdagréti panelban, úgy éreztem, mindenki össze van zárva egy marhanagy dobozba, és sosem voltam képes megszokni, hogy mindig tudtam arról, ha a szomszéd néni babfőzeléket ebédelt. Ellenben csupán egymás fültársai voltunk, nem lakótársai, mert valami rejtélyes visszafogottság okán senki sem barátkozott szívesen a szomszédaival. Ha néha összefutottunk a lépcsőházban hozzánk hasonló kisgyermekes szülőkkel, egy kósza üdvözlés után mindenki igyekezett tovább szerelme gyümölcseivel a biztonságos, személytelenségbe burkolódzó játszótérre, ahol a felületes kismamás társalgáson túl nem igazán születtek életre szóló barátságok. Annál inkább barátkoztak a partvissal, főleg az idősebb nénik, így az alattunk lakó is. Kényesen ügyelnünk kellett arra, hogy az éppen járni tanuló kislányunk lehetőleg inkább lebegjen a padló fölött., nehogy a szimpatikus néni akcióba lépjen a partvisnyéllel.

Idén lesz tizennégy éve, hogy a budapesti panelrengetegből egy pilisi településre költöztünk. Nagy reményekkel vágtam bele ismét a kertesházas éltbe: „Na, majd itt!”. Gondoltam, velünk hasonszőrű, egykori nagyvárosi lakosok kiköltöztek vidékre, és veszettül élvezik a madárcsicsergést és a jószomszédság előnyeit. Itt majd tutira mindenki hepi lesz és barátkozó. Na, de mekkorát tévedtem!

Én még ennyi kötekedő fazonnal életemben nem találkoztam, mint amennyi egy lakóparkban összegyűlik!

Ha dolgozol és nincs időd füvet nyírni, akkor beindul a közösségi oldalon a pattogás, hogy elhanyagolt a kert, méteres a fű, átnő a gaz a szomszédba. Ha viszont füvet nyírsz, nem tudsz olyan időpontot találni, ami valamelyik közelben lakó polgártársnak ne esne egybe a relaxidejével. Persze aztán bőszen ki is fejti a közösségi oldalon, hogy melyik szomszédja mennyire nem figyel mások érzéseire. Ahelyett, hogy átcsengetne, és személyesen a zajforrás okozójával meccsezné le a dolgot. Aranyszabály: hétvégén ne nyírj füvet, este ne nyírj füvet, reggel ne nyírj füvet! Amúgy napközben nyírhatsz, de akkor többnyire dolgozol. Meg amúgy is ezer fok van… Ezen felül minden másnap valamelyik elvetemült kutya a központi téma, amelyik hosszasan merészelt ugatni. Igaz, hogy előző éjjel, amikor megpróbáltak valakihez betörni, még hálásak voltunk a vehemensebb ebeknek. És ezt élénken ki is fejtettük a megfelelő közösségi csoport oldalán.

Apropó, közösségi csoport! Mivel a lakópark anno bekerült a MÁV vérkeringésébe, gyakorta utazunk vonaton. Persze a környéki közlekedésre is alakult egy csoport, ahol jelezhetjük mindenféle gondunkat-bajunkat. Sajnos van bőven miről posztolgatni, hiszen késések, kimaradó vonatok voltak, vannak és lesznek, de azért akadnak szép számmal olyan témák is, amik időről időre élénk kommentháborút gerjesztenek. Ilyenek a „cipőslábfelrakásazülésre” témájú fotók. Nyilván mindenki értesült valamilyen fórumon a szerencsétlenül járt vemhes szurikátamama esetéről. És arról is, milyen indulatokat gerjesztett. Már-már a köztörvényesekkel emlegették a fiút egy szinten, sőt, egyesek ki is végezték volna még születése előtt…Hangsúlyozom, valóban megrázó eset volt, és nem is gondolnám, hogy szemet kellene hunyni az esetleges elfojtott gyermeki agresszivitás fölött.

Ellenben elgondolkoztatott, hogy ha a neveletlen kamaszok lábfelrakása hasonlóan nyers dühöt vált ki az utca emberéből, akkor vajon milyen irányba tartunk?

A cikkem záró mondatáig mindösszesen 127(!) komment született egy, a sportcipős lábát a szemközti ülésre felrakó kamaszfiúról elcsettintett lesifotó alá, és 75 személy osztotta meg a fényképet. Többnyire gyalázkodó, anyázó, földbe döngölő, sárba tipró, a fiú vérét kívánó, szüleit átkozó megnyilvánulások. Az „ezt tanulta otthon”-tól kezdve a „a szülők ma már nem szülők, csak etetik a gyereküket”-en át egészen a „mai fiatalokból kihalt az udvariasság”-ig. Volt, aki szerint át kellene lyukasztani a lábát, akár a vonatjegyet egykor (hoppá, ez történetesen egy pedagógus véleménye volt…). Más úgy gondolta, rá kéne „b@szni a sípcsontjára lapátnyéllel”. Egyesek szerint marhavagonban lenne a helye, míg valaki azt a messzemenő következtetésre hajazó kérdést tette fel, miszerint „Ezek után szülessen még sok gyerek! Nevelni ki fogja őket? Az élet?„ Ja, és persze a liberális nevelés is említésre került. És felvetődött az is, hogy waldorfos. Azon csodálkoztam, hogy senki nem állt elő azzal a feltételezéssel, hogy Soros unokája az elvetemült fickó!

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy messzemenően egyetértek azzal, hogy (cipős) lábat nem pakolunk oda, ahova más a hátsó felét szokta. DE! Ha egy (pillanatnyi) nemtörődömségből fakadó viselkedésforma ekkora indulatok vált ki egy átlagvonat átlagutasaiból, akkor esetleg megérjük még azt is, hogy az utca emberei urambocsá meglincselik azt, aki véletlenül beléjük ütközik a járdán?

Ámbátor az is lehet, hogy csupán a virtuális arcunk ekkora. Amúgy pedig mindenki magában füstölögve, vérengző posztokon felbátorodva adja ki magából nem annyira virtuális dühét.

Mi lenne, ha átmennénk, és szólnánk a szomszédnak, a második szomszédnak, az utcában lakónak, a lábfeltevős srácnak, a minket vagy a közösséget zavaró embertársunknak,hogy aszongya: „Elnézést! Megtenné, hogy nem szombaton reggel hét órakor kezd füvet nyírni?” Vagy: „Lenne szíves máskor kiszólni a kutyának, mert senki nem tud tőle pihenni?” Esetleg: „Öreg, tedd már le onnan a csukádat, ahova mások tiszta ruhában leülnek!” Hátha a szomszéd, a srác, a gazdi, a zavaró tényező venné a lapot. Nagyobb az esélye a konstruktív és humánus problémarendezésnek, mintha utólag, egy óra múlva, másnap, máshol, mások vérgőzös egyetértésére ácsingózva átkoznánk az „elkövető” felmenőit, majd pedig elégedetten ülnénk le a kanapéra, kedvenc sorozatunkra várva, boldogan konstatálva, hogy gyermekünk békésen lövöldöz a laptop előtt…

Végszó gyanánt változtatás nélkül idézem az ominózus fénykép alatt olvasott egyetlen építő kritikát. Vagy inkább megállapítást:

„Azt hiszem, ismerem a fiút, és ha valóban ő az, akkor egy végtelenül kedves és tisztelettudó srácról beszélünk, aki kamaszként az adott szituációban nem a megfelelő viselkedési formát választotta. Ha erről figyelmeztették volna normálisan, biztos vagyok benne, hogy elszégyellve magát leveszi a lábát. De mit várunk el a fiataloktól, ha ezt látják a felnőttektől, ami itt megy? A segítő szándék, példamutatás, helyett megy a k…aanyázás, meg hogy ekkora gyökér stb. Ezt tanulják, hogyha valaki hibázik, azt ennyire földbe kell döngölni. Számomra ez elszomorító, és érzem, hogy most én leszek a következő, akit földbe döngölnek ’felnőtt’ társaim.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lakner-Ruff: Orbán a fél országról kijelenti, hogy az élet helyett a halált akarja
A két szakember közös nyilatkozatban bírálta, hogy a kormányzati kommunikáció „Háborúpárti Menetként” emlegeti az ellenzéki demonstrációt. Úgy látják, a cél a társadalmi árkok mélyítése és a politikai feszültség fokozása.


Lakner Zoltán politológus és Ruff Bálint poltikai tanácsadó közös nyilatkozattal estek neki a kormányzati retorikának. A politikai szakemberek szerint a miniszterelnök és köre „Háborúpárti Menetnek” bélyegzi az október 23-i ellenzéki megmozdulást – áll a Lakner és Ruff közös posztjában.

„Orbán a fél országról kijelenti, hogy az élet helyett a halált akarja” – írják. Szerintük a cél a feszültség fokozása. „Nem elég már a régi »nóta«: egyre feljebb és feljebb kell tekerni a gyűlölet lángját, még nagyobbat kell ásni az amúgy sem kicsi árkon, hogy senki se gondolja, hogy átléphet rajta, és senki se gondolhassa a másik oldalon lévőről, hogy a hazájáért aggódó, tenni akaró magyar ember.”

Szerintük a „Háborúpárti Menet” elnevezés a Rákosi-korszak propagandáját idézi. Október 23. az 1956-os forradalom 69. évfordulója, a szerzők élesen kifogásolják a megbélyegző címkézést ezen a napon is.

„Orbán, aki saját maga vezeti a Fidesz–kormány–CÖF–DPK–HK nevű konstrukciót, ami valójában egy kampány, most a fél országot azzal vádolja, hogy háborúpárti”

- olvasható a bejegyzésben.

Úgy látják, a miniszterelnök nem az egész országot akarja képviselni.

„Nem arra törekszik, hogy miniszterelnökként képviselje az egész országot, és nem is arra, hogy pártelnökként visszanyerje azok bizalmát, akik csalódtak benne, ehelyett életellenesnek nevez mindenkit, aki október 23-án és azon kívül nem vele tart, hanem azokkal demonstrál vagy egyszerűen csak azokkal rokonszenvezik, akik kritizálják Orbán politikáját” - teszik hozzá.

A két szerző példaként említi a kormányoldalhoz köthető megyei lapokban megjelent AI‑generált képet is, amelyen Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke pórázon vezeti Magyar Pétert. A végén kérdésekkel zárnak. „tényleg október 23-án, tényleg „Háborúpárti Menet”, tényleg a fél országot kiírni a nemzetből? Tényleg ez a közös jövőnk?”

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Gerendai az újabb Sziget-szavazásról: Nem fogok azon gondolkodni, hogy milliárdos kockázatokat a nyakamba vegyek úgy, hogy nem látom reálisnak, hogy meg tudom oldani
Másodszor se történt előrelépés a fővárosban: egyelőre nem biztosított a Sziget jövője. Gerendai Károly nyilatkozott a lapunknak arról, hogy látja a mostani helyzetet, van-e még remény a Sziget Fesztivál megmentésére.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 22.



A mai napon a Fővárosi Tulajdonosi Bizottság másodszor sem szavazta meg a Sziget Zrt.-vel fennálló területhasználati megállapodás felmondását. Ezt a külföldi tulajdonos kezdeményezte, mert jövőre ők már biztosan nem rendezik meg a Szigetet. Karácsony Gergely szerint a megállapodás felmondása lenne az első lépés a Sziget megmentéséhez, vagyis ahhoz, hogy egy új szervezővel új szerződést köthessen a főváros. A Tisza frakciója és a Fidesz viszont úgy látja, így önként mondanának le a jövőre szerződés szerint még járó 200 millió forintról, anélkül, hogy garanciát kapnának arra, ténylegesen megrendezik a fesztivált.

A Sziget sorsa azután lett kérdéses, hogy a Superstruct több évnyi veszteséges működés után úgy döntött, kiszáll. A tulajdonrész egy Gerendai Károly vezette konzorciumhoz kerülhetne, amennyiben a Sziget eredeti tulajdonosa ki tud dolgozni egy fenntartható koncpeciót.

Az idő mindenesetre sürget, a nagy fesztiválok már javában szervezik a jövő évi programot.

Gerendai Károlyt váratlanul érte a mai szavazás eredménye.

„Szívesen megpróbálom megmenteni a Szigetet, de innentől fogva, ha azt látom, hogy a fővárosban nem adnak ennek zöld utat, akkor nagyon nem lesz miről beszélgetnünk” - mondta a Szeretlek Magyarországnak.

Szerinte egyetlen lehetőségük maradt. „Nem értem, mi történik, ez az igazság. Most egyetlen reményem van: hátha a Közgyűlés elé ezt még újra be lehet terjeszteni, mert ha jól tudom, ebben a hónapban még lesz egy lehetőség erre. Most azon gondolkodunk, van‑e értelme ott ennek újra nekifutni. De azt már többször elmondtam: nem az a helyzet, hogy nekünk van időnk gondolkodni azon, kell‑e vagy nem kell a Sziget.”

Gerendai Károly azért sem érti a bizottsági szavazás mai eredményét, mert korábban mindenki azt mondta, fontos a Sziget megmentése.

„Állítólag mindenki azt mondta, hogy persze, szükség van a Szigetre, de attól még nem fogadták el, hogy ebben tovább tudjunk lépni. Innentől nem értem magát a helyzetet: ha szükség van a Szigetre, miért nem fogadjuk el, hogy csak úgy lesz Sziget, ha meg tudok állapodni a külföldi tulajdonossal? Addig nem tudok megállapodni vele, amíg ehhez nincs meg a fővárosi felhatalmazás. Most patthelyzet van.”

Ha nem lesz előrelépés, akkor szerinte nem lesz miről beszélni.

„Októberben még remélem, hogy lesz valami megoldás, ha nem lesz, onnantól már nem fogok azon gondolkodni, hogy milliárdos kockázatokat a nyakamba vegyek úgy, hogy nem látom reálisnak, hogy meg tudom oldani” - fogalmazott.

A Fidesz és a Tisza garanciákat szeretne látni. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője úgy fogalmazott: „a Sziget Budapest és az egész hazai turizmus egyik kiemelt eseménye. Támogatjuk, hogy megmaradjon, de nem azon az áron, hogy a csődben lévő főváros lemondjon 200 millió forintról, anélkül, hogy biztosan tudnánk, 2026-ban is lesz-e Sziget Fesztivál. Ha lesz garancia, lesz Sziget – ez a mi álláspontunk.”

A Tisza Párt is a biztosítékokat hiányolja. Közlésük szerint csak olyan javaslat jöhet szóba, amely „100 %-os garanciát nyújt a fesztivál jövőbeni megszervezésére”. Emellett a párt egy erős városi beleszólást ígérő konstrukciót dobott be.

„A TISZA-val segítő kezet akarunk nyújtani a Sziget Fesztiválnak. Ezért a városvezetéssel szemben nekünk javaslatunk is van. Például, hogy legyen aranyrészvénye a Fővárosi Önkormányzatnak a Sziget Fesztiválban, hogy Budapestnek innentől mindig legyen beleszólása a fesztivál sorsába – beleértve a kulturális programokat, a környezeti terhelést és akár a kedvezményes jegyárakat is a magyar fiatalok számára. Ez valódi garanciát jelentene a budapestieknek, és valódi beleszólást Budapestnek.”

Karácsony Gergely szerint azonban nincs idő. „Így se Sziget nem lesz, se kedvezményes Sziget-bérlet a budapesti fiataloknak, se fővárosi bevétel a közterület-használat után, se iparűzésiadó-bevétel a Szigetből" - írta a főpolgármester.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Holoda Attila az olajfinomító-tűzről: Az ilyen meghibásodások többségét valamilyen emberi mulasztás okozza
Arra a kérdésre, hogy terrorcselekmény, szabotázs történhetett-e Százhalombattán, a szakértő azt válaszolta, első körben ezt a lehetőséget kizárja. Holoda Attila szerint az üzemanyag-ellátással nem lesz gond, és az árak is csak akkor emelkedhetnek, ha tartós lesz a kiesés.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 22.



Még a kárfelmérést sem tudták megkezdeni a MOL százhalombattai finomítójában, ugyanis ehhez meg kell várni, hogy kihűljön az üzem. A hétfő éjjel keletkezett tüzet kedd délutánra sikerült eloltani, majdnem 100 tűzoltó dolgozott a lángok megfékezésén. A baleset miatt a teljes finomítót leállították.

Orbán Viktor azt írta: egyeztetett a Mol vezetőivel és a belügyminiszterrel, „Magyarország üzemanyag-ellátása biztonságban van”, a tűzeset körülményeit szigorúan kivizsgálják. A tűzről és a lehetséges következményekről Holoda Attila energetikai szakértővel beszélgettünk.

– Magyarországon ez a MOL az egyetlen olajfinomítója. A MOL már bejelentette, hogy hozzányúl a stratégiai készletekhez. Ennyire súlyos a helyzet?

– Nem azt jelentették be, hogy hozzányúlnak, hanem csak azt, hogy megfontolják a stratégiai készletekhez való hozzányúlást. Ez egy fontos üzeme a MOL-nak, része a finomítónak, de nem az egész finomítót érinti. Nem arról van szó, hogy leállt a finomító, csupán csökken a kibocsátási kapacitás. Ezért jelentette be a MOL, hogy jelenleg a belföldi üzemanyag-forgalomra fókuszál. Feltehetően vannak exportkötelezettségei is, de ezeket most háttérbe sorolják, hogy elsősorban a hazai igényeket tudják ellátni. Ezért mondták, hogy megvizsgálják, szükséges-e a stratégiai készletekhez hozzányúlni.

Magyarországon a stratégiai készletek jelenleg 96 napra elegendők: ez feldolgozott üzemanyagot és nyersolajat is jelent arra az esetre, ha például a Barátság vezetékben lenne probléma.

Nagy valószínűséggel a belföldi üzemanyag-ellátásban ez nem okoz gondot. Persze a MOL logisztikáját át kell szervezni. Miután eloltják a tüzet, akkor lehet megállapítani a károk mértékét, és azt, hogy mennyi idő alatt küszöbölhetők ki. Nem mindegy, hogy az érintett berendezéseket teljes egészében cserélni kell-e. Ezért sem tudták még megmondani, hogy egy hét alatt helyrehozható-e, vagy hosszabb idő kell. Egy desztilláló torony sérült meg.

– Azt mondják, hogy ez 40 százalékos kapacitás-kiesést jelent. Ezek szerint ilyen desztilláló toronyból nem csak egy van?

– Nagy üzemről beszélünk Százhalombattán, párhuzamos sorokkal. Az a sor állt le, amelyhez a sérült fő alkatrész tartozik, de mellette ott vannak a más, párhuzamos sorok. Ha a tűz nagyobb kiterjedésű, megelőzésképpen azokat is leállítják, nehogy továbbterjedjen. Újraindítás után felmérik a károkat: ha kisebb alkatrészcserékkel helyrehozható, megoldják, ha viszont új tornyot kell gyártani, az hosszabb kiesést jelent.

– Ez eleve veszélyes üzem, biztosan megvannak a biztonsági protokollok. Tipikusan mi okozhat ilyen hibát, hogy lángokba borul egy egység?

– Ipari tapasztalatom alapján az ilyen meghibásodások többségét valamilyen emberi mulasztás okozza. Nagyon komoly protokoll szabályozza azt is, hogyan tárják fel a hibát és a felelőst. Lehet anyagmeghibásodás is, például szeleptömítés-hiba, ahol kifúj a közeg; ilyenkor azt is vizsgálják, miért nem sikerült korábban leállítani. A MOL-nál összetett, magas szintű üzembiztonsági és környezetvédelmi rendszer működik, a térség egyik legjobbja.

Megnézik, hogyan vizsgáztak az automatikus biztonsági és szállítói rendszerek, könnyen lehet, hogy ha ezek nincsenek, nagyobb lett volna a baj.

Hál’ istennek személyi sérülés nem történt. Az ilyen finomítók, főleg éjszaka nagyrészt automatikus üzemmódban működnek, emberi és számítógépes felügyelettel. Feltehetően a vészhelyzeti rendszerek bekapcsoltak. Hogy miért lett mégis ilyen nagy a tűz, azt a vizsgálat tisztázza majd. Az ilyen zavarok, és ez már komoly üzemzavarnak minősül – általában tanulságokkal járnak a jövőre nézve: ha kiderül egy hiba, akkor a rendszert még stabilabbá teszik. A MOL mutatói ilyen téren kiválóak: baleseti, személyi sérüléses és műszaki incidensek szempontjából is jók a rendszereik. De kizárni semmit nem lehet; a meghibásodások jelentős részét valamilyen figyelmetlenség okozza, ugyanakkor előfordulhat ritkán anyag- vagy szelephiba is.

– A repülőtereknek saját, speciálisan kiképzett tűzoltóságuk van, szigorú normaidőkkel az oltás megkezdésére. Ilyen protokollok vannak az olajfinomítóban is?

– Van saját tűzoltóság, ők a finomító területén vannak és azonnal megkezdik a beavatkozást. Információim szerint most is azonnal elkezdték az oltást és a tűz lokalizálását. Ilyenkor az a legfontosabb, hogy ne terjedjen tovább a tűz, és ki kell zárni a személyi sérülés lehetőségét. Ez az állomány felkészültségben és eszközökben komolyabb, mint egy városi tűzoltóságé: a veszélyesség miatt nagyon erős csapat van ott.

– Hogyan oltottak? Gondolom, hagyományos módszerekkel nem lehet. Mi a speciális technológia?

– A vizet ilyenkor elsősorban hűtésre használják, hogy ne hevüljenek tovább a környező berendezések. Az oltás általában habbal történik: el kell zárni az oxigén utánpótlását, hogy az égés megszűnjön. A víz a hűtést szolgálja, mert ha egy másik, túlhevült berendezés eléri a gyulladási hőmérsékletet, az lángra kaphat. A beavatkozó személyzetet is hűtik, miközben speciális védőruhában dolgoznak, mert nagyon magas hőmérséklet alakul ki.

– Hány fok lehet ott, ahol a tűzoltók dolgoznak?

– Pontos értéket nem tudok, de akár több száz fok is lehet.

Az ottani tűzoltók felkészültsége kiváló, folyamatosan gyakorolnak, és komoly technikai eszközökkel rendelkeznek.

Ezért mondtam, hogy az ellátottságuk erősebb, mint egy nagyobb városé. Sok járművük van, de a nagy kiterjedés miatt ilyenkor meg szokták mozgatni a budapesti, érdi és más környékbeli egységeket is.

– Tehát a saját állomány végzi a kifejezetten szénhidrogéntüzek oltására szakosodott feladatokat, a hívott egységek pedig a lokalizálási, hűtési munkákban segítenek?

– Így van. A külső egységek körbehűtik a rendszert, és segítenek a kevésbé specializált feladatokban. A helyreállítás időt igényel, de ha a tüzet habbal és más oltóanyagokkal „nullázzák”, onnantól nincs további veszély.

– Az ellátásbiztonsággal kapcsolatban: a MOL-nak ott van még a pozsonyi finomító. Onnan ki tudják egészíteni a magyarországi ellátást?

– Természetesen. A két nagy finomító egy supply chain rendszerben működik. Százhalombattán magasabb és jobb a dízel-kihozatal, ezért Szlovákiát rendszerint innen látják el dízellel, míg a benzin-kihozatal a pozsonyi finomítóban jobb, tehát főként onnan látják el benzinnel Magyarországot is. Azaz nem úgy van, hogy minden magyarországi kúton lévő üzemanyag Százhalombattáról jön: a rendszert összehangolják. Ha a pozsonyi finomítóban tudnak kapacitást növelni, megteszik, és ezzel kisegítik a teljes üzemanyag-ellátást.

A MOL nemcsak e két országban rendelkezik hálózattal, Szerbiában is, Horvátországban is, a csoporthoz tartozó INA révén, és az INA is besegíthet, ha szükséges.

Csoportszintű programozás és optimalizálás van: ha a három finomító közül bármelyikben hiba adódik, a másik kettő tud kapcsolódni.

– Ennek fényében a MOL nyilatkozata, miszerint most a hazai ellátásra koncentrálnak, hogyan értelmezendő? Ha összehangoltan működnek, a szlovákiai ellátás is „hazainak” számít, ha a MOL-tól érkezik?

– A MOL feldolgozott üzemanyagot Nyugat-Európába és máshová is exportál, nemcsak oda, ahol saját kút-hálózata van. Ilyen esetben viszont a saját hálózatra fókuszál, beleértve a szlovákiai, szerbiai, romániai rendszert is. Ha szükséges, az adott országban más cégek finomítóiból is vásárolhatnak. Alapvetően törekszenek rá, hogy saját termékkel lássák el például a romániai kútjaikat, de ha Romániában, például Ploiești környékén több finomító elérhető, és onnan is beszerezhetnek, és akkor nem innen szállítanak.

– A benzinárra lehet-e ennek hatása Magyarországon?

– Biztos vagyok benne, hogy nem. Az ilyen jellegű műszaki problémák nem szoktak közvetlenül megjelenni az árban. Ha tartós és nagy mennyiségű kiesés lenne, a kereslet-kínálat hatásaként elképzelhető lenne némi emelkedés, de az árakat sokkal inkább a régiós termékjegyzési árak befolyásolják.

– Végül: a politikai helyzet ismert. Az Északi Áramlatot annak idején felrobbantották. Magyarország különutas energiapolitikáját több ország hangosan rosszallja. Kizárható-e, hogy akár nem állami, de valamilyen szimpatizáns terrorszervezet részéről szabotázs történt?

– Kizárni soha semmit nem lehet, de a százhalombattai finomító őrzés-védelmi rendszere rendkívül szigorú, szinte katonai szintű. Ha erre utaló jel lett volna, azt azonnal kommunikálták volna kormányzati, vagy MOL-szinten.

Első körben ezt a lehetőséget kizárnám.

Soha ne mondjuk, hogy soha, de ha lett volna bármilyen jel, legalább utalást tettek volna rá; így ezt ebben a helyzetben vissza lehet utasítani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pokoli lángok Százhalombattán: így küzdenek meg a tűzoltók a finomító-tüzekkel
Az olajfinomítóknál keletkező tüzek eloltása nehéz és veszélyes munka, amelyhez speciális eszközök kellenek. A százhalombattai olajfinomítónál már korábban is voltak kisebb tüzek, amelyekkel a tűzoltóknak meg kellett birkózniuk.


Hétfő éjjel tűz keletkezett a Mol százhalombattai Dunai Finomítójának AV3-as üzemében. A létesítményi tűzoltók az elsők között érkeztek, majd érdi, törökbálinti, fővárosi és szigetszentmiklósi egységek csatlakoztak. A lángokat rövid időn belül lokalizálták; személyi sérülésről nincs hír, az okokat vizsgálják – közölte a katasztrófavédelem.

A helyszínen hab- és vízágyúk dolgoztak, miközben a vármegyei műveletirányítás koordinálta a beavatkozást. Pest és Komárom–Esztergom vármegyéből mobil laborok mérték a levegő összetételét, és segítették a helyszíni döntéseket.

Kívülről nézve talán érthetetlennek tűnhet, hogy „miért tart ilyen sokáig” az ilyen tüzek eloltása. Ennek oka, hogy

előbb meg kell állítani az utánpótlást, a túl gyors, kontrollálatlan víz- vagy habsugár szétszórhatja az égő anyagot, és a láng szándékos „megtartása” is taktika lehet, amíg el nem zárható a forrás.

A legfontosabb lépés az anyagáramlás megszüntetése. Szelepeket zárnak, egységeket választanak le. A nyomás alatti gőzöket és gázokat biztonságosan a fáklyára vezetik, ahol a fáklyarendszer égeti el. Inertizálnak, vagyis nitrogénnel vagy más inert gázzal kiszorítják az oxigént. Ezeket az üzemeltető mérnökeivel lépésről-lépésre, közös döntéssel hajtják végre a szakemberek. Amíg a technológia „lecsendesedik”, a tűzoltók kívülről hűtenek és terjedésgátló habszőnyeget tartanak fenn.

A szénhidrogén-tüzeknél a víz önmagában nem olt.

A könnyebb fázis a vízre úszik, és tovább ég. A tűzoltók ezért vastag, stabil habréteget építenek. A hab leválasztja az üzemanyag felszínét az oxigénről, hűti a felületet, és megakadályozza a gőzök újragyulladását. Nagy térfogatárammal juttatják ki, gyakran úgynevezett víz- és habmonitorokkal, amelyek több ezer–tízezer litert pumpálnak ki egy perc alatt, illetve magasból oltó eszközökkel. Folyamatos külső vízhűtéssel védik a szomszédos tartályokat, csőhidakat, szelepállomásokat. Cél, hogy a szerkezetek ne érjék el azt a hőmérsékletet, ahol elvesztik a teherbírásukat, és ne keletkezzen újabb gőzrobbanás.

Egy olajfinomítóban keletkező tűz nem „egyszerű” lángolás.

A nagy mennyiségű, eltérő illékonyságú szénhidrogén miatt egyszerre többféle tűztípus jelenhet meg. A földre kiömlött üzemanyag felületén medencetűz alakulhat ki, a sérült csővezetékekből vagy szerelvényekből pedig nyomás alatti sugártűz csap ki. A kettő együtt olyan hőterhelést jelent, amely gyors, összehangolt és nagyteljesítményű beavatkozást igényel.

A sűrű csőhálózat, az acélszerkezetek, a szintkülönbségek és a potenciális gázfelhők miatt a közvetlen behatolás gyakran túl kockázatos. Ezért távirányított monitorokat és habágyúkat használnak. Magasból oltanak emelőkosarakkal és létraszerkezetekkel. Hőkamerával keresik a kritikus pontokat. Egyre gyakrabban drónos légifelderítést alkalmaznak, gázérzékelőkkel kombinálva, hogy lássák a hősugárzás és a gázkoncentráció alakulását.

Ha sikerült eloltani a tüzet, a visszagyulladás megelőzésére ezután is habfedést tartanak fenn, amit csak a biztos lehűlés után csökkentenek.

Hőkamerával keresik a forrópontokat: átvizsgálják a peremeket, szerelvényeket, pernye- és habtorlódásokat. Ellenőrzötten nyomásmentesítik a tárolókat és a csőszakaszokat.

Az oltás utáni szakaszban a fókusz a kármentesítésre kerül. A habbal és vízzel keveredett oltóanyag-levet gyűjtőtálcákba és ideiglenes tartályokba terelik. Olajos szennyeződéseket tartanak vissza gátakkal és úszóelzárókkal, hogy ne jussanak a csapadék- és szennyvízrendszerbe, és folyamatosan monitorozzák a levegőminőséget monitoroznak a környéken. A technológia biztonságos újraindítását csak a szerkezeti állapot, a szelepek működőképessége és a maradékhő ellenőrzése után kezdik meg.

Hogy az incidens érinti-e a finomító kapacitását vagy a rövid távú üzemanyag-ellátást, azt a kivizsgálás és a helyreállítás ütemezése dönti el. A cég az ilyen jellegű információkat általában az esetek lezárultával közli.

Nem a mostani volt az egyetlen incidens az utóbbi években a százhalombattai finomítónál. 2022 júniusában kisebb tűz ütött ki az AV–2 üzemben. A létesítmény tűzoltói és a személyzet gyorsan eloltották a lángokat, így személyi sérülés és környezeti kár nem történt. Az egységet ideiglenesen leállították, ami átmenetileg befolyásolta a feldolgozást, de nem okozott országos problémát.

2023 decemberében pedig egy leányvállalati területen, kamionlefejtés közben gyulladt ki több konténer. A FER tűzoltói és az érdi hivatásosok közösen küzdöttek a lángokkal, és sikerült megfékezniük a tüzet. Sajnos egy ember könnyebben megsérült, de a finomító működését ez az eset sem befolyásolta.

Idén júliusában sokan beszámoltak róla, hogy a finomító területén hatalmas fáklyák égtek, és fekete füst gomolygott az égen. A MOL azonnal reagált, közölve, hogy egy technológiai berendezés hibásodott meg, de a szakemberek már dolgoznak a helyreállításon. Az ország üzemanyag-ellátása szerencsére ekkor sem került veszélybe.


Link másolása
KÖVESS MINKET: