EGÉSZSÉG
A Rovatból

„Amikor láttam, hogy apukám sír, tudtam, hogy baj van” – megrázó történetek az epilepsziáról

Az epilepsziában érintettek helyzetének és tájékoztatásának elősegítésére 1997 óta február 14. az epilepsziások világnapja is.


„Amikor láttam, hogy apukám sír, tudtam, hogy baj van” – idézte fel Viki, egy terápiarezisztens, fokális epilepsziával élő fiatal nő azt a pillanatot, amely örökre megváltoztatta az életét. Az ő története is rávilágít arra a személyes küzdelemre, amely ma, február 14-én, az epilepsziával élők magyarországi napján különös hangsúlyt kap. A Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga és a Nemzetközi Epilepszia Iroda idei kampánya áthatja a dátumot: mindenkit egy konkrét, egyéves cselekvési vállalásra, egy #EpilepsyPledge-re gy olyan betegségé, amely világszerte mintegy 50 millió embert érint, Magyarországon pedig nagyjából 70 ezret.

Az epilepszia az egyik leggyakoribb neurológiai kórkép. Az agy elektromos működésének zavara áll a hátterében: bizonyos idegsejt-hálózatokban kóros, túlzott elektromos kisülések jönnek létre, és ezek idézik elő a rohamokat.

Fontos: az epilepszia nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom. Sokféle oka, típusa és lefolyása létezik.

A közbeszéd mégis gyakran ott tart, hogy ha epilepszia, akkor rángógörcs a földön. A valóság ennél jóval árnyaltabb.

Nem minden roham látványos

Magyarországon a terápiarezisztens, azaz a gyógyszeres kezelésre nem reagáló esetek számát körülbelül 30 ezerre becsülik; csúcsszintű ellátásukat többek között az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Epilepszia Részlege biztosítja.

A legismertebb forma a generalizált tónusos-klónusos roham: az érintett elveszíti az eszméletét, megfeszül, majd rángatózni kezd. Ez ijesztő látvány, és aki először találkozik vele, könnyen pánikba esik.

De sok roham nem így néz ki. Léteznek úgynevezett absence-rohamok, amikor valaki néhány másodpercre „kikapcsol”: üres tekintettel maga elé néz, nem reagál, majd folytatja, amit csinált. Vannak fokális rohamok, amikor csak az agy egy területe érintett: az illető furcsa szagokat érezhet, különös déjà vu-élménye lehet, zsibbadást tapasztal, vagy átmenetileg nem tud beszélni. Kívülről ez akár figyelmetlenségnek vagy zavartságnak is tűnhet.

Az epilepszia hátterében állhat genetikai hajlam, fejlődési rendellenesség, fejsérülés, agyi gyulladás, daganat, stroke, de sok esetben nem sikerül konkrét okot azonosítani. A betegek mintegy kétharmadánál a megfelelő gyógyszeres kezelés mellett tartós rohammentesség érhető el. Másoknál a rohamok visszatérnek, de gyakran csökkenthető a gyakoriságuk és súlyosságuk.

A tévhitek makacsabbak, mint hinnénk

A mindennapokat a társadalmi tévhitek is megnehezítik. Az egyik legveszélyesebb mítosz a „nyelvlenyelés”, amely miatt sokan megpróbálnak tárgyat erőltetni a rohamot átélő ember szájába, súlyos sérüléseket okozva ezzel. A valóság az, hogy ez anatómiailag lehetetlen. Szintén tévhit, hogy minden epizód rángógörccsel jár; léteznek olyan rohamtípusok is, amelyek csupán elrévedésben, zavartságban vagy ismétlődő, automatikus mozdulatokban nyilvánulnak meg. Az epilepszia nem fertőző és nem elmebetegség, hanem az agy elektromos működési zavara. A közvélekedéssel ellentétben a villogó fények is csak az érintettek egy szűk, körülbelül 3-5 százalékos csoportjánál váltanak ki rohamot; ezt nevezik fotoszenzitív epilepsziának.

A legnagyobb probléma nem feltétlenül maga a roham, hanem a környezet reakciója. Az epilepsziával élők beszámolói alapján a stigma, a túlzott féltés vagy éppen a bizalmatlanság komolyabb teher, mint a diagnózis.

Sokan automatikusan alkalmatlannak gondolják őket bizonyos munkákra, sportokra, felelősségteljes feladatokra. Pedig a legtöbb érintett teljes, aktív életet él: dolgozik, családot alapít, sportol, utazik. A korlátozások egy része – például a gépjárművezetés – valóban szabályozott, de ezek orvosi kontroll mellett egyénileg bírálhatók el.

A világnap célja éppen az, hogy az epilepsziát ne misztikus, kiszámíthatatlan jelenségként kezeljük, hanem olyan állapotként, amely megismerhető és kezelhető.

Mit tegyél, ha rohamot látsz?

Ha valaki a környezetünkben rohamot kap, a legfontosabb a higgadtság. Maradj nyugodt, és figyeld az időt. Lehetőleg tedd biztonságossá a környezetet: távolíts el a közeléből kemény, éles tárgyakat. Ha lehet, fordítsd óvatosan az oldalára, hogy a légút szabad maradjon. A nagy rohamoknál itt nagyjából meg is áll a tudomány. Ha kicsit enyhébb a roham lehet esélyed a fej alá egy puha tárgyat, például egy kabátot tenni, és meglazítani a nyaka körüli ruházatot.

Ne próbáld lefogni a mozgását.
 Semmit ne tegyél a szájába. A „lenyeli a nyelvét” mítosz nem igaz, viszont komoly sérülést lehet okozni.

A legtöbb roham 1–3 perc alatt magától megszűnik.

Mentőt akkor kell hívni, ha a roham 5 percnél tovább tart, ha egymás után több roham jelentkezik, ha az érintett megsérül, vagy ha ez az első ismert rohama.

A roham után az illető zavart, kimerült lehet, nem biztos, hogy emlékszik a történtekre. Ilyenkor a legfontosabb a nyugodt, támogató jelenlét. Soha ne próbálj gyógyszert a szájába tenni, és ne adj neki enni, inni a roham alatt. A szájból-szájba lélegeztetés is felesleges, a légzés általában magától helyreáll az epizód után. Az Epilepsy Foundation ingyenes, online elvégezhető és tanúsítványt adó elsősegély-képzést is kínál.

Bár ritka, de létezik egy valós kockázat, a váratlan, tisztázatlan epilepsziás halál, a SUDEP. Évente ezer, epilepsziával élő felnőttből több mint egy veszti életét emiatt, a kockázat pedig magasabb a nem kontrollált, főként tónusos-klónusos rohamok esetében. Gyermekeknél a jelenség jóval ritkább, de nem kizárt.

„A rohamok után igen ritkán marad vissza károsodás… a jól kezelt esetekben ezerből egy beteget érinthet”

– hangsúlyozta a Magyar Orvosi Kamara oldalán dr. Janszky József neurológus, ezzel is árnyalva a betegséggel kapcsolatos félelmeket.

Francesca Sofia, a Nemzetközi Epilepszia Iroda elnöke szerint: „Az idei nap lehetőség arra, hogy együtt emeljük fel a hangunkat… és tegyünk a jobb életminőségért.”

Susannah Cahalan írónő, aki egy autoimmun agyvelőgyulladás következtében élt át rohamokat, így írta le tapasztalatait:

„Amit a legélénkebben őrzök, az a félelem. Félelem és düh.”

Melanie Griffith színésznő pedig arról beszélt, hogy sokáig nem vették komolyan a tüneteit: „Az utolsó két rohamom egy jachton történt… akkor kezdtek komolyan venni, amikor az EEG eredménye megjött.”

Az epilepszia nem ritka, nem szégyellnivaló, és nem definiálja az egész személyiséget. Mégis, sokan csak akkor találkoznak vele, amikor hirtelen a saját családjukban jelenik meg.

A február 14-i világnap arra emlékeztet, hogy a tudás konkrét segítséget jelent. Ha tudod, mit kell tenni roham esetén, ha nem esel pánikba, ha nem bélyegzel meg senkit egy diagnózis miatt, már tettél valamit.

Amikor nem az ember kap rohamot: az epilepszia az állatoknál

Az epilepszia nem kizárólag emberi betegség. Kutyáknál és macskáknál is előfordul, sőt az állatorvosok tapasztalata szerint egyre gyakrabban diagnosztizálják.

A kutyák esetében az epilepszia az egyik leggyakoribb krónikus neurológiai rendellenesség. Bizonyos fajták – például border collie, labrador retriever, német juhász, beagle – genetikai hajlamot mutatnak. Az úgynevezett idiopátiás epilepszia azt jelenti, hogy nincs kimutatható strukturális agyi elváltozás, a háttérben valószínűleg örökletes tényezők állnak.

A roham kutyánál hasonló lehet az emberi nagyrohamhoz: az állat összeesik, megmerevedik, rángatózik, nyáladzik, esetleg bepisil.

Előtte nyugtalanság, „furcsa” viselkedés jelentkezhet, utána pedig dezorientáltság, ideiglenes vakság, fokozott étvágy vagy szomjúság.

Macskáknál ritkább, de szintén előfordul. Náluk gyakran fokális rohamokat látni: hirtelen rángás egy végtagban, furcsa fejmozgás, intenzív „légykapkodás” a levegőbe.

Roham esetén a legfontosabb ugyanaz, mint embernél: megőrizni a nyugalmat. Nem szabad a kutya vagy macska szájába nyúlni, mert reflexesen haraphat. Biztonságos, puha környezetet kell biztosítani, és időt mérni. Ha a roham elhúzódik vagy ismétlődik, az sürgősségi állapot.

Az állatorvosi gyakorlatban is léteznek hatékony gyógyszeres kezelések, amelyekkel sok állat hosszú, jó életminőségű éveket élhet.

Az epilepszia tehát nemcsak emberi történet. És bár rohamot látni mindig megrázó, a tudás itt is csökkenti a pánikot. Akár egy emberről, akár egy kutyáról vagy macskáról van szó, a legfontosabb reakció ugyanaz: nem megijedni, hanem tudni, mit kell tenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Halálos hiba lehet megfázásnak nézni a nyári tüdőgyulladást: ez a két tünet jelzi, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni
A kezeletlen tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség különösen veszélyes az idősebbekre, a kisgyermekekre és a krónikus tüdőbetegekre.


A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.

Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.

„A tüdő- vagy mellkasi fertőzés, például a tüdőgyulladás a tüdőt vagy a légutakat érinti. A tünetek közé tartozik a hurutos köhögés, a sípoló légzés vagy a nehézlégzés, a 38 °C vagy afeletti magas láz, valamint a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort” – magyarázta a szakértő.

A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.

A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.

A betegség szövődményeibe halt bele a napokban a 72 éves Anthony Head, a Buffy és a Ted Lasso sztárja is, és a magyar zenészlegenda, Fenyő Miklós.

A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.

A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.

A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kiderült, miért nem mindegy, hány évesen veszítetted el a szüzességed, összefügg az öregedéssel
Egy nagymintás kutatás szerint a korai szexuális élethez gyakrabban társuló kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, hosszú távon is rontják az egészséget. Ezek a tényezők jelentősen csökkenthetik a várható élettartamot és fokozhatják az öregedéssel járó sérülékenységet.


Nem mindegy, mikor történt az első alkalom: egy friss kutatás szerint a nagyon korai szexuális élmény a későbbi években rosszabb öregedési mutatókkal járhat együtt - írja az UNILAD.

A vizsgálat során olyan DNS-jelzőket kerestek, amelyek összefüggésbe hozhatók az első szexuális együttlét életkorával, majd megnézték, ezek a genetikai hajlamok hogyan kapcsolódnak az öregedés különböző mutatóihoz. A kutatók egy olyan statisztikai módszert alkalmaztak, amely a genetikai variációkat használja fel a lehetséges ok-okozati kapcsolatok vizsgálatára, így próbálva kiszűrni a zavaró életmódbeli és környezeti tényezőket.

Kaixian Wang, a tanulmány vezető szerzője szerint „a krónikus betegségek, a mentális hanyatlás, a krónikus tüdőbetegségek és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) különösen fontos szerepet játszottak.”

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eredmények nem jelentenek egyenes ági következményt, és nem szabad őket leegyszerűsíteni. „Az eredményeink nem azt jelentik, hogy egyetlen viselkedés meghatározza egy személy jövőbeli egészségét. Inkább arra világítanak rá, hogy a korai élettapasztalatok együtt járhatnak a mentális egészség kihívásaival, a krónikus betegségek kockázataival és az idővel bekövetkező életkori hanyatlással” – tette hozzá.

A kutatók szerint a megoldás a megelőzésben és a megfelelő támogatásban rejlik, az eredmények ugyanis egyértelműen megerősítik a korai szexuális felvilágosítás és a veszélyeztetett serdülők szélesebb körű támogatásának fontosságát.

A kutatócsoportnak van elmélete arra, mi állhat a megfigyelt kapcsolat hátterében. Azt feltételezik, hogy a korai szexuális élethez gyakrabban társulnak olyan kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, a nemi úton terjedő betegségek vagy a szerhasználat, amelyek mind negatívan befolyásolhatják a várható élettartamot és növelhetik az öregedéssel járó tüneteket, betegségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Veszélyes azbeszt rejtőzhet sok magyar kertben is, nem csak a palatetőben
Régi kerítéselemek, virágládák és kerti szegélyek is tartalmazhatnak rákkeltő azbesztet. A valódi veszélyt az jelenti, ha ezek az anyagok megsérülnek, mert a felszabaduló por súlyos betegséget okozhat.


Nem csak a palatetőben leselkedik veszély: sok magyar kertben a kerítéselemek, kerti szegélyek vagy akár a virágládák is tartalmazhatnak azbesztet. A legnagyobb probléma azonban nem a meglétük, hanem a fúrás, vágás, csiszolás okozta por.

Sokan nem is gondolnák, de a rendkívül időtállónak számító azbesztcementből korábban nemcsak hullámpalát, hanem kerítéselemeket, különféle udvari építményeket, sőt kerti szegélyeket és virágládákat is gyártottak – írja a Dívány. Ezekből ma is számos található országszerte a kertekben, mivel az anyag évtizedekkel később is használatban maradt.

A valódi problémát az okozza, ha a pala vagy más azbeszttartalmú szerkezet megreped, elöregszik, vagy egy felújítás során fúrják, vágják, törik. Ilyenkor az egészségre veszélyes, mikroszkopikus rostok a levegőbe kerülhetnek, belélegezve pedig súlyos, akár daganatos megbetegedéseket okozhatnak.

A szabályozás egyértelműen tiltja a veszélyes anyagok roncsolását: „tilos az azbeszttartalmú anyagokat vágni, fúrni, csiszolni vagy bármilyen módon roncsolni.”

Éppen ezért, ha egy régi épületnél felmerül az azbeszt jelenlétének gyanúja, nem ajánlott saját kezűleg nekilátni az eltávolításnak. A biztonságos kezelés speciális technológiát, megfelelő védőfelszerelést és minden esetben szakember közreműködését igényli.

Bár az azbeszt felhasználását Magyarországon már 2005 óta tiltják, a korábban beépített anyagok továbbra is jelen vannak. Ez nemcsak az épületekre, hanem a közműhálózatra is igaz: egyes településeken még ma is működhetnek korábban kiépített azbesztcement vízvezeték-szakaszok.

Idén tavasszal a Szombathelyen mért, határérték feletti azbesztszennyezés országos üggyé nőtt, és rövid idő alatt több városban is vizsgálatok indultak. Sopronban május elején az akkreditált labor tremolit típusú azbeszt jelenlétét igazolta, majd május végére önkormányzati bejelentés szerint 34 vizsgált útszakaszból 19-ben találtak azbesztet. Más településeken akadtak gondok: Zalaegerszegen május elején egy parkolóban igazolták az ausztriai eredetű szennyezést, a porzás csökkentésére ideiglenes lefedéssel reagáltak. Május közepén Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az osztrák bányatulajdonossal a Magyarországra irányuló értékesítés leállításáról is.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Három éve nem látott mértékben tarolt az RSV a kisgyerekek körében
A légúti óriássejtes vírus (RSV) a súlyos kórházi esetek 32,8 százalékát okozta április közepén. A legsúlyosabb betegek fele öt év alatti kisgyermek volt.


Április közepére az RSV vette át a vezetést a súlyos légúti megbetegedések között: a kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti fertőzések (SARI) közel harmadáért felelt, ami az elmúlt három év legmagasabb aránya. A legsúlyosabban az öt év alattiakat sújtotta a vírus.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint április közepén a súlyos légúti fertőzések miatti kórházi kezelések 32,8 százalékáért volt felelős a légúti óriássejtes vírus – írta az EgészségKalauz.

Egy hónappal korábban, március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka bizonyult RSV-pozitívnak. Ezzel szemben az influenza 5, a COVID pedig csupán néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban.

A súlyos akut légúti fertőzéssel ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, és ennek a korcsoportnak a nagy többsége – több mint 85 százaléka – éppen az RSV miatt került kórházba.

A vírus főként az alsó légutakat támadja, ezért a még éretlen tüdővel és fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes, náluk gyakori az intenzív osztályos kezelés.

A fertőzés megelőzésére ma már több lehetőség is létezik: a terhes anyák oltása, illetve a csecsemők közvetlen, egyetlen adagban az egész szezonra védelmet nyújtó immunizálása.

Az Európai Unió 19 országában már finanszírozott program keretében elérhető ez a korszerű módszer, amely akár 80-90 százalékkal is csökkentheti a gyermekkori kórházi esetek számát.

Magyarország azonban jelenleg azon mindössze hét uniós ország egyike, ahol még nincs finanszírozott RSV-megelőzési program. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő áprilisban minisztériumi döntésre terjesztette fel egy innovatív RSV elleni készítmény társadalombiztosítási befogadását.

Dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója a vírus súlyát emelte ki. „Nemzetközi adatok is azt mutatják, hogy az RSV a csecsemő- és kisgyermekkori légúti megbetegedések egyik legfontosabb kórokozója. Az egy év alatti gyermekek körében a légúti fertőzéshez kapcsolódó halálozás vezető oka, az öt év alattiak alsó légúti fertőzései miatti kórházi kezelések közel negyedéért felelős” – mondta.

A veszély nemcsak a koraszülötteket érinti.

„A súlyos megbetegedés nemcsak a magas kockázatú – koraszülött, tüdőbeteg vagy súlyos szívbeteg – csecsemőket érinti, hanem az időre született babákat is” – hangsúlyozta Dr. Nádor Csaba, a Melletted a helyem Egyesület elnöke.

Nagy Lívia, az egyesület alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen betegség az egész családot megterheli. „Az RSV nemcsak a gyermek betegsége, hanem az egész családot érintő krízishelyzet. Amikor egy csecsemő légzéstámogatásra vagy kórházi kezelésre szorul, a szülőkben egyszerre jelenik meg a félelem, a tehetetlenség és a kérdés: vajon tudhattunk volna-e többet a megelőzés lehetőségeiről?”

Az RSV-szezon minden évben már szeptemberben elindul és egészen április közepéig tart. Általában minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik rajta Magyarországon.

A szakmai szervezetek szerint a megelőzési lehetőségek bővítése, az újszülöttek minél szélesebb körű immunizálása egyszerre járulna hozzá az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítéséhez és a csecsemők védelméhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk