KULT
A Rovatból

A történelem legdrágább mozijegye – 40 érdekesség a 40 éves Brian életéről

Idén 40 éves minden idők egyik legnépszerűbb, legmegosztóbb és legismertebb vígjátéka, a Brian élete. Mi összeszedtünk 40 érdekességet a Monty Python csapat filmjéről.

Link másolása

1979. augusztus 17-én mutatták be a Brian életét Amerikában, amely azóta is sok vitát kavar, de ma már talán elmondható, hogy sokkal több rajongója van, mint bírálója. Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy a filmet eredetileg támogató EMI az utolsó pillanatban, napokkal forgatás előtt közölte, mégsem adnak pénzt, mert a forgatókönyvet istenkáromlónak tartják. Amikor a csoport barátja, George Harrison ezt megtudta, megalakította a Handmade Films stúdiót, és biztosította a film elkészítéséhez szükséges pénzt, egyszerűen azért, mert azt mondta, ő ezt a filmet látni akarja.

Eric Idle meg is jegyezte, hogy még soha senki nem fizetett ennyit egy mozijegyért.

(A Handmade Films később a Monty Python tagok több filmjét is finanszírozta, például a Terry Gilliam által rendezett Időbanditákat, a Michael Palin főszereplésével készült Magánpraxist és az Eric Idle nevével fémjelzett Apócák a pácbant.) A 40. évforduló alkalmából megpróbáltunk összeszedni néhány ismer és kevésbé ismert tényt a filmről.

1. A korai koncepciók egyike szerint Brian a 13. apostol lett volna, aki lemarad Jézus életének összes fontos eseményéről.

2. Volt olyan elképzelés is, hogy Jézus, aki ugyebár egy ács fia, elégedetlen a kereszt minőségével, amire felfeszítik.

3. A fiúknak igazán jó dolguk volt: a Karib-tengerhez utaztak megírni a forgatókönyvet.

4. Nem sokkal a Brian élete forgatása előtt fejezte be Tunéziában Franco Zeffirelli A Názáreti Jézus című sorozat forgatását, így a Monty Pythont lényegében kész díszletek várták.

5. Az olasz mester a díszleteken kívül statisztákat is „átörökített” a Brian életére. Az egyikük meg is mondta a rendező Terry Jonesnak: „Franco Zeffirelli nem így csinálná!”

6. A film egyik legendás jelenete, amikor Pontius Pilatus színe előtt a katonák mindent elkövetnek, nehogy elnevessék magukat, amikor kimondja a barátja „Fikusz Kukisz” (eredetileg Biggus Dickus) nevét. A statiszták nem színleltek: azt mondták nekik, bármit is csinál Palin, nem szabad nevetniük, különben nem kapnak fizetést.

7. Pontius Pilatus figurája a brit arisztokrácia paródiája, akik között a rokonok közti házasságok miatt sok volt a „terhelt” utód, például igen gyakori volt az arisztokraták között a beszédhiba. Ezért raccsolt Pilatus.

8. John Cleese szerette volna eljátszani Briant, nagyon prózai okból: 38 éves volt, és még sosem játszhatott filmfőszerepet. De a többiek azt akarták, hogy a Gyalog galopphoz hasonlóan most is Graham legyen a főszereplő. Annál is inkább, mert akkor John nem játszhatta volna el Reg, a Júdea Népe Front vezetőjét, vagy a centuriót. A főszerepnek ára van. Graham összesen három karaktert játszott a filmben: Briant, Fikusz Kukiszt és egy bölcset. John hamar belátta, hogy jól döntöttek.

9. Terry Jones és Terry Gilliam nagyon sokat vitatkozott a Gyalog galopp forgatása alatt, amit közösen rendeztek. Ezért úgy döntöttek, hogy az új filmnek Jones lesz a rendezője, Gilliam pedig a látványtervező. Két részletet azért így is ő rendezett: a nyitó jelenetet, amikor a bölcsek rossz ajtón mennek be, és azt, amikor az űrlények elrabolják Briant.

10. Terry Gilliam egy interjúban azt mondta, a sci-fi jelenetet a Csillagok háborúja ihlette.

11. A történet szerint az űrhajó végül lezuhan. Ehhez a jelenethez a falakat bekenték fekete festékkel, hogy imitálják a robbanás nyomait. Gilliam azt hitte, a felvétel után a sötét foltokat könnyen lemossák, de tévedett. Végül az éj leple alatt lefestették a kövek eredeti színére hasonlító festékkel, és reménykedtek, hogy senki nem jön rá.

12. Ha már Csillagok háborúja: a Jézust alakító Kenneth Colley nem más, mint a Birodalom visszavág és a Jedi visszatér Piett admirálisa.

13. Eredetileg azt szerették volna, ha Jézust a James Bond szerepében ismertté vált George Lazenby játssza, hogy a filmet így reklámozhassák: „George Lazenby maga Jézus Krisztus!” Sajnos az ausztrál színész épp másutt forgatott.

14. A 40 éves filmben a Monty Python 6 tagja összesen 40 karaktert játszott.

15. A filmben egy rövid cameo erejéig feltűnt a fiúk nagy példaképe, Spike Milligan író-komikus, aki véletlenül épp Tunéziában nyaralt.

16. Egy rövid villanásra feltűnt a mecénás, George Harrison is. A karakterét úgy hívták, Mr. Papadopolous.

17. A filmben szerepelt volna a The Who dobosa, Keith Moon is, egy prófétát játszott volna. Sajnos azonban még a forgatás előtt meghalt. Terry Gilliam vette át a karakterét.

18. Emlékezetes jelent, amelyben Graham Chapman és Eric Idle egy állszakállra alkuszik. Idle igazán profi lett az alkudozásban. „A legemlékezetesebb, amikor nagyon szerettem volna megvásárolni egy szőnyeget. Két órán át alkudtam, azután elmentem ebédelni, majd visszatértem. Az árus megint más árat mondott. megmondtam, hogy annyit fizetek, amennyit ebéd előtt ajánlottam, plusz meghívom egy kávéra. Beleegyezett.”

19. Graham Chapman orvosi egyetemet végzett, ezért a forgatási szünetekben „rendelést” kellett tartania, a stábból mindenki hozzá fordult a panaszaival.

20. Az egyik legtöbb nehézséggel járó jelenet az volt, amikor Graham Chapman, mint Brian meztelenül kitárja az ablakot, és ott találja a tömeget. Majdnem botrány tört ki, mivel a statiszták között sok muszlim volt, és a muszlim nőknek tiltja a vallása, hogy idegen férfit meztelenül lássanak. Apropó statiszták. Emlékezetes pillanat a filmben, hogy amikor a tömeg azt kiabálja "Mind egyéniségek vagyunk", az egyik szereplő megjegyzi: "Én nem!" Ezt a mondatot állítólag a statiszta rögtönözte, és annyira tetszett a stábnak, hogy felemelték a fizetését.

21. Más nehézség is adott ennél a jelenetnél. Alig kezdték el a felvétel, amikor Terry Jones leállította, és közölte a meztelen Chapmannel:

– Baj van, látjuk rajtad, hogy nem vagy zsidó.

Mivel mohel nem volt kéznél, végül egy gumipánttal oldották meg a problémát.

22. A filmben lett volna egy fanatikus csoport, akit a pszichopata Otto (Eric Idle) vezet, akinek a szimbóluma egy horogkereszttel kombinált Dávid csillag volt. Végül kivágták a jeleneteiket, mert féltek, az amúgy is megosztó filmben a nácik és a szélsőséges cionisták összemosása már túlzás lenne.

23. Az egyetlen karakter, aki mind a négy Monty Python-mozifilmben feltűnik, Isten.

24. A film vezető operatőre, Peter Biziou olyan nagy sikerű kultuszfilmeken dolgozott, mint A fal, a Lángoló Mississippi, a 9 és fél éhét, az Időbanditák vagy a Truman Show.

25. A film végén hallható „Always Look on the Bright Side of Life” dal az egyik legnépszerűbb temetési zene Nagy-Britanniában.

26. John Cleese-nek először nem tetszett a dal, de elismerte, hogy remekül működött a filmben. „A tanulság: nem velem kell meghallgattatni a dalokat.” Michael Palin szerint viszont a dal nagyon jól megragadja a brit szellemiséget: történjen bármi baj, te csak mosolyogj.

27. A dal éneklése közben Eric Idle megjegyzi: „Bernie, én mondtam, hogy sosem hozza vissza a pénzt.” Ez Bernard Delfontra utal, ő volt az az úriember, aki az utolsó pillanatban visszavonta a film finanszírozását.

28. 1982-ben, a falklandi háború a brit HMS Sheffield hajót súlyos rakétatalálat élte. A legénység, miközben a megmentésre várt, az Allways Look on the Bright Side”-ot énekelte.

29. A dal annyira sikeres volt, hogy Eric Idle úgy érezte, nem hagyhatja ki a Gyalog galoppból írt musicaljéből sem, így a Spamalotban is felcsendül.

30. A filmet nem véletlenül Amerikában mutatták be először. Bár a Monty Pythonnak akkoriban sokkal több rajongója volt Nagy-Britanniában, a fiúk sejtették, hogy a film sok kritikát kap majd, az USA-ban viszont – hazájukkal ellentétben – nem volt blaszfémia törvény.

31. Sokan azzal vádolták a csapatot, hogy Brian Jézust testesíti meg – hiába mutattak rá a fiúk, hogy Jézus maga is megjelenik a filmben. Ahogy John Cleese mondta: „...annak a jó kis jelenetnek a film elején, amelyben a három napkeleti bölcs rossz istállóba megy be, az a célja, hogy tisztázzuk: Brian nem Krisztus, őt csak messiásnak nézik.”)

32. Az első vallási alapú kritikákat mégsem keresztényektől kapták, hanem rabbiktól. A kövezés jelentet kifogásolták, egyrészt amiért gúnyt űz abból, hogy a zsidók nem ejtik ki Isten nevét, másrészt mert John Cleese a jelenetben szent imasálat visel. Azt a jelenetet egyébként John Cleese és Graham Chapman írta, és kikérték egy plébános tanácsait is Jehova nevének használatával kapcsolatban.

33. Nagy-Britanniában több helyhatóság megtiltotta a filmvetítését, köztük egy olyan is, amelyiknek a fennhatósági területén nem is működött mozi.

34. Írországban 1987-ig tiltólistán volt a film blaszfémia miatt. A devoni Torbay területén 2008 szeptemberéig nem mutathatták be. A walesi Aberystwythben 2009-ben oldották fel a tiltást, amikor a film egyik szereplőjét, Sue Jones-Daviest polgármesterré választották. Bornemouth volt a legkitartóbb: ott 2015-ben vetíthették le először legálisan a filmet.

35. John Cleese elmondása szerint, miután a film akkora felháborodást keltett a keresztények között, Michael Palinnel gyakran vicceltek azzal, hogy 2000 év után nekik végre sikerült egyesíteniük őket.

36. Miután Norvégiában betiltották a filmet, Svédországban így reklámozták: „Ez a film annyira vicces, hogy Norvégiában be is tiltották”

37. Terry Jones így jellemezte a filmet: „Eretnek, de nem istenkáromló!” John Cleese viszont nem ért egyet vele. „Mi nyilvánvalóan azt figurázzuk ki, ahogy az emberek követik a vallást, nem magát a vallást.”

38. A Rowan Atkinson nevével fémjelzett Not the Nine O’clock News című sorozatban a „Monty Python Worshippers” (Monty Python-hívők) című jelenetben tisztelegtek, amelyben a Brian életével kapcsolatos vitákat figurázták ki. A jelenetben a Monty Python-hívők vezetője kikéri magának, hogy a „Krisztus élete” című film gúnyt űz a Monty Pythonból, hiszen a központi figura, „Jesus Christ” egyértelműen a komikus messiást, John Cleese-t parodizálja.

39. A Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon 2006 óta a film tiszteletére Brian-díjjal jutalmazzák azokat a filmeket, amelyek a racionális gondolkozás, demokrácia, az emberi jogok és az emberek közti egyenlőség értékeit képviselik.

40. A Spamalot sikerén felbuzdulva Eric Idle és John DuPrez 2007-ben a Brian életét is feldolgozta zenés formában. A Nem a messiás – Csak egy nagyon haszontalan fiú oratóriumot Kanadában mutatták be. A Monty Python sorozat 40. születésnapjára emlékezve a londoni Royal Albert Hallban Eric Idle mellett Michael Palin, Terry Jones és Terry Gilliam is szerepelt az előadásban. A darabot 2015-en Magyarországon is bemutatták, Eric Idle és John DuPrez is színpadra lépett.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: